Új Szó, 1968. április (21. évfolyam, 91-119. szám)

1968-04-03 / 93. szám, szerda

Életfogytiglani börtön — egyperces tárgyalás után Az ember nem hisz a fülének, s felkiált, hogy ilyesmi nem lehet igaz. Aztán kiderül, hogy szórul szóra igaz a történet. Hallgassák csak meg. Az angliai Leeds város bírósá­ga a héten gyilkosságért élet­fogytiglani börtönbüntetésre ítélte vádlottját, egy Valentin Sokol nevű 43 éves munkást, mert a vád állítása szerint két hónappal ezelőtt megölt egy környékbeli asszonyt. A bíróság egy perces (IJ tárgyalás utáa hozta meg az ítéletet, miután a vádlott elismerte bűnösségét Vád-, vagy védóbeszédröl szó sem volt, a bíróság a tárgyalás előtt csupán írásban tanulmá­nyozta a bizonyítékok dosszié­ját — állítólag nagyon alapo­san ... Aki nem hiszi, hogy ma és Ang­liában ilyesmi előfordulhat, an­nak figyelmébe ajánlom a nem­rég elfogadott Crimtnal Justtce Act nevű törvényt, amely szi­gorúan korlátozza a sajtó be­számolási lehetőségeit bírósági perekben. Ezért van az, hogy nem tudok részletekkel szol­gálni a perről, azon egyszerű oknál fogva, hogy az angol la­pok nem írhatnak ezekről a részletekről, a tárgyaláson pe­dig szóba sem jöttek. • A lapok csupán óvatosan kommentálhatják magát az el­járást, nehogy a „bíróság meg­sértése" címén üldöztetésnek ^és esetleg sokezres pénzbünte­tésnek tegyék ki magukat. A Times például megdöbbent han­gú vezércikkben bírálja az el­járást, amely a vádlott beisme­rését elegendőnek tartja a bű­nősség megállapítására. Isme­retes, hogy néha ártatlan vád­lottak is tesznek beismerő val­lomást, a legkülönbözőbb okok­ból (lelki, fizikai kínzás, más bűnének vállalása, elmezavar stb.). A Daily Express hitetlen­kedve teszi fel a kérdést, ho­gyan lehetséges az Ilyesmi Angliában. Pénteken újságírók megkér­dezték a belügyminisztériumot, nem kívánnak-e változtatni az említett törvényen. A miniszté­rium szóvivője szerint erre nincs ok. Az SZKP-ban lezajlott beszámoló — vezetőségválasztó kampányról Tokióban hevesen tüntettek egy új nemzotkö^i repülőtér léte­sítésének terve ellen, mert attól tartanak a tömegek, hogy ex újabb amerikai bázis less. (ČTK— UPI felvétele] Tüntetés Tokióban Tokió — Észak-Tokióban újabb tüntetés volt az amerikai katonai kórház közelében. A tüntetők és a rendőrök összetű­zésénél egy személy életét vesztette, 84-en megsebesültek és 110 tüntetőt letartóztattak. A tüntetők az amerikai kato­nai kórház létezése ellen és amiatt tüntettek, hogy a kórház­ban vietnami sebesülteket fog­nak a közeljövőben gyógyítani. A japán főváros kormányzója kijelentette, felszólítja az ame­A Puehlo tisztjének levele rikai kormányt, vegye figyelem­be a tényeket és helyezze át a katonai kórházat. Jokosuka japán kikötőben már tizedszer vetett horgonyt amerikai atomtengeralattjáró. A Flasher tengeralattjáró 113­tagú legénysége itt tölti „sza­badságát". 1966 májusától ez már a 22. amerikai atomtenger­alattjáró a japán kikötőben. Szaszebóban már eddig 12-szer horgonyoztak ezek a hívatlan vendégek. (ČTK) Phenjan — A KCNA koreai hírügynökség közzétette Róbert Harrisnak, a Pueblo amerikai kémhajó tisztjének anyjához és testvéréhez intézett levelét. Harris levelében azt írja, hogy a hajó 82-tagú legénységét ki­végzik, ha az Egyesült Államok nem kér bocsánatot a KNDK-tól. Levelét így folytatja: Életben maradtunk, mivel őszintén be­ismertük bűnösségünket. Nem bocsátanak szabadon addig, amíg az Egyesült Államok nem ismeri be a kémkedést a KNDK felségvizein, és nem biztosítja a KNDK-át, hogy az ilyen ese­tek nem ismétlődnek meg. Ha nem teljesítik ezeket a feltéte­leket, kivégeznek bennünket. Harris felszólítja anyját és fe­leségét, hogy lépjenek kapcso­latba politikai vezetőkkel* és követeljék a kormánytól e fel­tételek teljesítését. A moszkvai Pravda keddi szá­mának vezércikke leszögezi a Szovjetunió Kommunista Pártjá­ban a múlt hét végén befejező­dött beszámoló és vezetőségvá­lasztó kampány eredményeit. Megállapítja, hogy a pártkon­ferenciák közül%oknak munká­jában részt vettek és felszólal­tak az SZKP KB Politikai Bi­zottságának tagjai és póttagjai, a Központi Bizottság titkárai és tagjai. Ezek az összejövetelek a párt­demokrácia igen gazdag tartal­mú iskoláját jelentették — folytatja a Pravda. A pártbizott­ságoknak a kommunisták előtt tartott beszámolói az egész népnek szőlő beszámolók vol­tak, ékesen kidomborították a kommunisták szoros felzárkózá­sát az SZKP Központi Bizott­sága mögé, megingathatatlan hűségét Lenin zászlaja, a leni­ni politika irányvonala Iránt. Valamennyi pártszervezet egy­hangúan egyetértett az SZKP bel -és külpolitikájával, amelyet a Politikai Bizottság és a szov­jet kormány következetesen megvalósít. A pártkonferenciák fő gondja arra irányul, hogy olyan haté­kony Intézkedéseket dolgozza­nak kl, amely révén megszilár­díthatják és tovább gyorsíthat­ják a népgazdaság fejlődésének ütemét. A moszkvai Pravda rámutat arra, hogy a kampány során nagy figyelemmel foglalkoztak pártszervezésl kérdésekkel ls. Az utóbbi két év alatt több mint egymillió új tagot vettek fel az SZKP soraiba, köztük a mun­kásosztály képviselői vannak többségben, (elenleg az SZKP tagjainak száma több mint 13 millió 180 ezer. Olyan erő ez, amellyel a párt még sohasem rendelkezett. A pártkonferenciákon beha­tóan megvitatták, miként töké­letesíthetik a gazdasági és kul­turális építés pártirányításának stílusát és módszereit. A pár­ton belüli demokrácia fejleszté­sének további feladatait a párt­fegyelem további erősítésének kérdésével szerves egységben vették fontolóra. Az ideológiai munka az osz­tályharc rendkívül éles front­szakasza. Itt teljesen megenged­hetetlen a politikai közömbös­ség és passzivitás. Ideológiai té­ren nem lehetséges a békés együttélés, miként nem lehet­séges osztálybéke a proletariá­tus és a burzsoázia között. A szovjet kommunisták, egész né­pünk lelkesen támogatják azt a felhívást, amely Drezdában hangzott el: „fokozni kell az éberséget az imperialista erők agresszív törekvéseivel és ak­namunkájával szemben." Ez a felhívás teljes mértékben vonat­kozik az ideológiai harcra is, amelynek egyre offenzívabb jelleget kell adni — hangsú­lyozza a moszkvai Pravda vezér­cikke. A BÉKE JAVÁRA A moszkvai Pravda kommentárja Zavargások Brazíliában Rio de Janeiro — Rio de Ja­neiro központjában hétfőn több­órás harcot folytatott egymás­sal a tüntető diákság és a ka­tonai rendőrség. A diákok gép­kocsikat borítottak fel és betör­ték az üzletek kirakatait. A katonai rendőrség gumibotokkal és vízfecskendőkkel szállt szembe velük, később azonban már tankok ls megjelentek Rio de Janeiro utcáin. Egy személy meghalt, — hovatartozása egye­lőre ismeretlen —, többen pedig megsebesültek. Hasonló megmozdulásokat Jelentettek néhány vidéki vá­rosból Is. A diákok mindenütt baloldali jelszavakat hangoz­tatnak. Politikai megfigyelők szerint a tüntetések közvetlen oka Goulart elnök baloldali kor­mánya eltávolításának negyedik évfordulója. A moszkvai Pravda keddi számában Borisz Alekszandrov­szkij „A béke megerősítésének tavára" címmel kommentárban foglalkozik Todor Zsivkovnak, a Bolgár KP Központi Bizottsá­ga első titkárának, a miniszter­tanács elnökének törökországi és Fock lenőnek, a Magyar Népköztársaság Minisztertaná­csa elnökének franciaországi lá­togatásával. A cikkíró rámutat — Todor Zsivkov látogatása, a bolgár—török együttműködés fejlődése a Jelenlegi feltételek közepette különös Jelentőséget kap. A görögországi fasiszta ál­lam, a görög Junta nyílt támo­gatása az Egyesült Államok é» az NSZK uralkodó köreinek, a NATO hangadóinak részéről fe­nyegetést hívott életre a balká­ni népek biztonsága és a béka ellen. A Bulgária és Törökor­szág közötti Jószomszédi vi­szony erősítése feltétlenül sta­bilizáló hatású a délkelet-euró­pai helyzetre. Az isztambuli és párizsi meg­beszélések egyértelműen tanús­kodnak az európai népeknek arról a hű törekvéséről, hogr szélesítsék a kapcsolatokat és az együttműködést az egyete­mes béke és biztonság megerő­sítésének javára. 1968. IV. 2. A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT küldöttsége Nyers Rezsőnek, a Politikai Bi­zottság tagjának, a Központi Bi­zottság titkárának vezetésével tegnap a LEMP Központi Bizott­ságának meghívására Lengyel­országba utazott. PJOTR NYEPOROZSNIJ ener­getikaügyi miniszter vezetésé­vel tegnap szovjet küldöttség utazott Londonba, hogy részt vegyen az angol—szovjet ener­getikai együttműködési bizott­ság ülésén. KIESINGER kancellár Ernst Bendának ajánlotta fel a bel­ügyminiszteri tárcát. Benda az ajánlatot elfogadta. Eddig a belügyminisztérium államtitká­ra volt. JOHNSON ELNÖK Cabot Lodge volt saigoni nagykövetet az Egyesült Államok nyugat­németországi nagykövetévé ne­vezte ki. ALEKSZE] KOSZIGIN, a Szov­jetunió Minisztertanácsának el­nöke tegnap hivatalos látoga­tásra Iránba érkezett. A keddre virradó éjjelt a szovjet minisz­terelnök Jerevánban, az örmény SZSZK fővárosában töltötte. AZ ENSZ délnyugat-afrikai bizottságának elnöke levélben értesítette a Biztonsági Tanács elnökét: bizottsága április 5-én elindul New Yorkból, hogy Dél­nyugat-Afrikába látogasson. A dél-afrikai kormány mindeddig nem engedte be az ENSZ képvi­selőit erre a területre. LUIGI LONGO, az OKP Köz­ponti Bizottságának főtitkára március 30-tól április 1-íg Pá­rizsban Waldeck Rochet-val, az FKP Központi Bizottságának fő­titkárával Időszerű kérdésekről tárgyalt. PAK CSONG-HI, dél-koreai el­nök bejelentette, kormánya to­vábbi kétmillió tartalékost fegy­verez fel, hogy megakadályoz­zák az észak-koreai csapatok behatolását. AZ ENSZ DEKOLONIZÄCIÓS BIZOTTSÁGA 20 szavazattal 4 tartózkodás mellett jóváhagyta azt a határozatot, amely felhív­ja Spanyolországot: Intézkedjék annak érdekében, hogy Egyen­lítői Guinea július 15-ig elnyer­je függetlenségét. BUKARESTBEN bejelentették, hogy Komócsin Zoltán, a MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára ápri­lis 1-én egynapos látogatást tett Romániában. Komócsint Garai Róbert, a Központi Bizottság külügyi osztályának vezetője kísérte. Hivatalos közlés szerint a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom időszerű kér­déseiről, valamint a két párt kapcsolatairól tárgyaltak a ro­mán vezetőkkel. A LEGFELSŐBB BtRÚSAG hét­főn ült össze Panamában, hogy döntsön a két elnök kérdésében. Jogilag azt kell eldönteni, ki­nek van Igaza: a nemzetgyűlés­nek, amely megfosztotta tisztsé­gétől Robles elnököt, vagy az elnöknek, alti a nemzeti gárda védnöksége alatt megtartotta tisztségét. AZ INDIAI KONGRESSZUS PÁRT a vasárnapi részleges fel­sőházi választások eredménye­ként elsőízben vesztette el a fügetlenség óta kétharmados parlamenti többségét. A párt már csak 142 mandátummal rendelkezik a 240-ből. AFRIKAI HAZAFIAK aláírásá­val röpiratok jelentek meg Dar es Salaamban, amelyek azt ál­lítják, hogy kanadai tiszteknek álcázott dél-afrikai katonai szakértők tevékenykednek a tanzaniai hadseregben. E gy Jugoszláviában akkre­ditált újságíró ilyen po­litikailag zajos életet élő országban, ahol az újságok­ban és rajtuk kívül ls szenve­délyes viták folynak a gazda­sági reformról, az önigazgatási rendszer tökéletesítéséről és a kommunisták jelenlegi felada­tairól, a hazánkbeli politikai események megvitatása elől sem térhet kl. Négy hét alatt mennyi órát töltöttem mozgal­mas politikai életünk megvita­tásával, a Belgrádban, Zágráb­ban, Ljubljanában és másutt feltett kérdések megválaszolá­sával! Újságírókkal, politiku­sokkal és egyszerű emberek­kel beszélgettem arról, ami ná­lunk történik. Előrebocsátom, hogy a jugo­szláv közvélemény alaposan és elég Jól tájékozott a csehszlo­vákiai eseményekről. Vagy húsz különtudósító küldi naponta Prágából híreit, kommentárjait a sajtónak, a rádiónak és a te­levíziónak, így aztán minden vita tárgyszerű, konkrét s ami különös örömmel tölti el az embert, itt érezzük, hogy szur­kolnak nekünk, hogy mint azt egy belgrádi újságíró szépen kifejezte, a haladás és az igazi demokrácia oltalmazó! legye­nek azok, akik „a téli álom éveinek hosszú sora után a most beköszöntött tavasszal porhanyóvá tették Csehszlová­kiában a szocializmus talaját, hogy az eddiginél jobb és na­gyobb termést adjon". Olyan derűlátókkal ls talál­koztam, akik Csehszlovákia új helyzetét a jugoszláviaival ha­sonlították össze. Körülbelül ez volt a nézetük: velünk szemben még mindig modern iparválla­latokkal, szakképzettebb mun­kásosztállyal rendelkező ország vagytok, nektek ls erős kom­munista pártotok van, mint ne­künk, sokkal népesebb műszaki értelmiséggel redelkeztek, mely — mint a jelen is bizonyítja — zömében haladó nézeteket kép­visel, nagy demokratikus ha­gyományokra tekintetek vissza, amelyek a második világháború előtt nagy vonzóerővel hatot­tak ránk, akik királyi elnyomás JIŔI JAKOUBEK BELGRÁDI LEVELE A csehszlovákiai események jugoszláviai visszhangja alatt sínylődtünk. Ez nagy po­litikai tőke. Ezért ha tovább haladtok a demokratikus alap­elvek elmélyítésének és a gaz­dasági reformnak megkezdett útján, ha politikai életetekből eltávolítotok minden bürokra­tikus hordalékot, akkor néhány év múlva Ismét példát mutat­hattok nekünk. A vitában sok jugoszláv saját fülével akarta hallani — noha sokat tudtak róla —, hogy bi­zonyos időszakban miért állt le gazdaságunk fejlődési üteme, s mint Iparilag fejlett, demok­ratikus hagyományú ország miért nem mutatunk példát, cáfolva a kommunizmus meg­rögzött ellenségeinek azt a né­zetét, hogy szocializmust csak gazdaságilag gyengén fejlett vagy teljesen fejletlen orszá­gokban lehet építeni. Vala­mennyi kérdés a hazánk, né­pünk, a Csehszlovákiában tör­téntek •iránti nagy rokonszenv­ből és érdeklődésből követke­zett, s hivatkoztak népeink ba­rátságának és testvériségének régi hagyományaira. Nem talál­koztam olyan nézettel, amely­nek képviselője tanácsokat akart volna adni nekünk, el­lenkezőleg, mind hangoztatták, mennyire helyes, hogy magunk teremtünk rendet saját portán• kon. A napokban találkoztam egy hazai turistával, aki elősző* Járt Belgrádban. Panaszkodott „Tudja, Belgrád a maga mód­ján érdekes város. Bolyongok, egyre ismerkedem vele, s még sem értem. Sok új van itt, sok új ház, valóságos felhőkarcolók, melyek egyáltalán nem hason' lítanak a mieinkhez. Egysze­rűeknek és fantasztikusaknak tűnnek, de mindegyikük má»­más a maga módján, s alattuk mintha meghúzódnának a többi házak — a régi osztrák, törők, római és isten tudja még mi' lyen stílus maradványát. Miért mondom ezt? Szeretném Bel­grádban sokaknak elmondani milyen sajátos a városuk, de az emberek azt akarják, hogy én beszéljek arról, ami Prágában, Bratlslavában s általában ná­lunk történik." Jugoszláviában a „mi embe­rünk" nagyon meglepődött azon, hogy Szlavia szállóban, ahol megszállt, még a pincér és a szobaasszony ls Jól érte­sült a csehszlovákiai esemé­nyekről. A „Három dohányle­vélhez" címzett vendéglőben pedig még az alkalmi asztal­társ ls beszédbe elegyedett ve­le, természetesen Csehszlová­kiáról, amikor megtudta, hogy az Illető prágai. így aztán Bel­grádot valamilyen kapható tör­ténelmi vagy turistakalauz alapján kell megértenie. A va­lóságot csak akkor értette meg igazán, amikor megmutatta ne­ki az ország hét reggeli napi­lapját, amelyek általában há­romhasábosan feltűnő címek­kel számolnak be naponta a csehszlovákiai eseményekről, friss hírekkel és kommentá­rokkal szolgálnak. Tárgysze­rűen, objektíven, Irántunk ér­zett rokonszenvvel tájékoztat­nak a csehszlovákiai esemé­nyekről.

Next

/
Thumbnails
Contents