Új Szó, 1968. április (21. évfolyam, 91-119. szám)

1968-04-19 / 108. szám, péntek

Világ proletárjai, egyesüljetek f UJSZO SZLQVAKIA KOMMUNISTA PARTJA KOZPONTI BIZOTTSAGANAK NAPILAPJA Bratislava, 1968. április 19. Péntek # XXI. évfolyam 108. szám # Ara 70 fillér Josef Smrkovský a Nemzetgyűiés elnöke SZEMÉLYI VÁLTOZÁSOK A NEMZETGYŰLÉS SZERVEIBEN # MEGVÁLASZTOTTÁK A VÉDELMI ÉS BIZTONSÁGI BIZOTTSÁGOT # ÁPRILIS 24-ÉN A KORMÁNY A NEMZETGYŰLÉS ELÉ TERJESZTI PROGRAMJÁT (TUDÓSÍTÓNKTÓL). Csütörtökön a prágai vár Spanyol-termében összeült a Csehszlovák Szocialista Köztársaság Nemzetgyűlése. Az ülésen részt vett Alexander Dubček elvtárs, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának első titkára, Oldrich Cerník wntniszterelnök, a kormány tagjai, a Nemzeti Front és a központi hivatalok és intézmények képviselői. A Nemzetgyűlés 22. ülésszakának programja: 1. A köztársasági elnök levele a kormány visszahívásáról, illetve az új kormány, valamint a főügyész kinevezéséről. 2. Személyi változások a Nemzetgyűlés szerveiben, az újonnan megalakított védelmi és biztonsági bizottság tagjainak megválasztása. 3. Dr. Josef Litera felmentése a Legfelsőbb Bíróság elnöki tisztségéből és a Legfelsőbb Bíróság új elnökének megválasztása. A Nemzetgyűlés elnöke közölte a képviselőkkel, hogy Oldftch Cerník miniszterelnök kérésére a kormány szerkezetéről szóló törvénytervezet a következő ülésszakon kerül megvitatásra, s ugyancsak ekkor kerül sor a kormányprogram előterjesztésére is. Á miniszterelnök ugyancsak kérte a Nemzetgyűlés elnökségét, hogy a kormány jelentését a Sejnaügyről és strahoví eseményekről későbbi időszakra halasszák, amikor az új miniszterek már áttanulmányozták az anyagokat. Ezt követően B. Lastovička tájékoztatta a képviselőket Ludvík Svoboda köztárA jogokat és törvényeket tiszteletben kell tartanunk JOSEF SMRKOVSKÝ ELVTÁRS BESZÉDE (CTK) — Tisztelt Nemzetgyűlés és Képviselő Elvtársak. Tisztelt Vendégek! Mélyen meghatva köszönöm bizalmukat és azt, hogy megálasztottak Nemzetgyűlésünk elnökévé. Ez a megtiszteltetés arra kötelez, hogy felelősséget vállaljak e testülettel, szocialista köztársaságunkkal s minden polgártársunkkal szemben. Nem kímélem erőimet, hogy érdemes legyek erre a bizalomra. Arra kérem önöket, fogadják öl ez alkalomból igéretemet, hogy minden cselekedetemmel s mindenkor hazánk minden polgárának érdekeit, társadalmunk minden rétegének érdekeit akarom szolgálni, tiszteletben fogom tartani köztársaságunk alkotmányának törvényeit s népünk törvényes képviselőinek nézeteit. Minden törekvésem, hogy a Nemzetgyűlés mindenkor abban a megbecsülésben és tiszteletben részesüljön, amely mint az ország legfelsőbb törvényhozó szervét megilleti. Smrkovský elvtárs e rövid bevezető után rámutatott, hogy napjainkban köztársaságunkra s a Nemzetgyűlésre rendkívül igényes, nagyon fontos és valóban történelmi jelentőségű feladatok hárulnak. A Nemzetgyűlés elnöke a leg(Folytatás a 2. oldalún) sasági elnök levelének tartalmáról, amelyben 1968. április 8-án elfogadta a kormány lemondását és egyúttal kinevezte az új kormányt. A köztársasági elnök április 9-én a Nemzetgyűlés elnökségével, levélben közölte, hogy főügyészé dr. Miloš Cerouskýt nevezte ki. A Nemzetgyűlés elnöke ezután a parlament és a maga nevében jó munkát kívánt az új kormány tagjainak. Az ülésszak irányítását B. Laštovička kérésére ezután Z de né k F i e r l i n g e r, a Nemzetgyűlés rangidős képviselője vette át, aki mindjárt szót adott Bohuslav Laštovtčkának. B. Laštovička beszédében közölte a képviselőkkel, hogy lemond a Nemzetgyűlés elnöki tisztségéről. „Most elsősorban arról van szó, hogy megszilárduljon a nyilvánosság bizalma a Nemzetgyűlés iránt, és biztosak lehessünk abban, hogy ez a Nemzetgyűlés ki tudja használni az új lehetőségeket és teljesíteni tudja küldetését, ami azonban a nemzetgyűlési tisztségek személyi betöltésétől is függ" — Jelentette ki a többi között B. Laštovička. Beszéde végén köszönetet mondott a képviselőknek és a nemzetgyűlési iroda tagjainak a vele való jó együttműködésért. A képviselők B. Laštovička lemondásával egyhangúlag egyetértettek. Zdenék Fierlinger képviselő ezután, méltatva B. Laštovička munkásságát, főleg a januári plenáris ülés utáni pozitív állásfoglalását, a parlament képviselőinek nevében köszönetet mondott a távozó elnöknek a Nemzetgyűlésben kifejtett munkásságáért. A képviselői padsorokból ekkor Alexander Dubček elvtárs, (Folytatás a 2. oldalon I Köztársaságunk elnöke a prágai Motorlet repülőgépgyárban Ünnepi pillanatokat éltek át tegnap a prágai Motorlet repülőgépgyár dolgozói: Ellátogatott közéjük Ludvík Svoboda, köztársaságunk elnöke. A becses vendéget az üzem kapujában Jaroslav Janák igazgató, Karel KoCí, az üzemi pártbizottság elnöke, Antonín Simon, a szakszervezeti üzemi bizottság elnöke és az üzem számos alkalmazottja fogadta. Fiatal munkáslányok piros szegfűcsokrot nyújtottak át az elnöknek. Ezután a köztársasági elnök Ladislav Novákkál, a kabinetiroda főnökével meglátogatta az üzem néhány műhelyét. Valamennyi üzemegységben szívélyes tapssal köszöntötték a dolgozók az államfőt. Üzemlátogatás után az elnök néhány sor kíséretében beírta nevét az emlékkönyvbe. Ebből az alkalomból a köztársasági elnököt két bajtársa üdvözölte, akik együtt harcoltak vele a Szovjetunióban alakult csehszlovák kötelékekben, s akik jelenleg a Motorlet-gyárban dolgoznak: Ondrej Kovalčík és Karel Salzer. Ezután az üzem alkalmazottai nagygyűlést tartottak az üzemi étkezdében. A gyűlést Antonín Simon, a szakszervezeti üzemi bizottság elnöke nyitota meg, majd a köztársasági elnök mondott beszédet. „Szilárdan hiszek — jelentette ki a köztársasági elnök — üzemük munkásainak, technikusainak és valamennyi dolgozójának képességeiben, hiszem. hogy alkotó kezdeményezéssel fogják megoldani az új feladatokat, tekintet nélkül a nehézségekre és az akadályokra, s hogy jó munkával támogatják a fejlődés új irányát. Ugyanakkor országos méretekben fel kell számolni a sok éven át kialakult rossz gyakorlatot — a felületességet, a közömbösséget, a fegyelmezetlenséget és a felelőtlenséget. Az ünnepi gyűlés végén Jaroslav Janák vállalati igazgató szimbolikus ajándékokkal kedveskedett a köztársasági elnöknek. Tovább folynak a diáktüntetések Nyugat-Németországban Szolidaritási megmozdulások az Egyesült Államokban és Olaszországban Bonn — Hamburgban csütörtökre virradó éjszaka mintegy 2000 diák gyűlt össze, és elhatározták, hogy röplapon ismertetik célkitűzéseiket a város lakosságával. Egyik fő céljuknak tartják a közvéleményirányítás monopoliumának megszüntetését. A diákok továbbá dokumentumok alapján bizonyítani akarják a rendőrségnek a a húsvéti diáktüntetések folyamán alkalmazott túlkapásait. Ezzel kapcsolatban a gyűlésen többen követelték Heinz Ruhnaunak, Hamburg belügyi szenátorának a lemondását. A gyűlésen elhatározták azt is, tárgyalni fognak a Norddeutscher Rundfunk rádióállomással, hogy iktassa műsorába a diákszervezetek rendszeres adásait. A húsvéti diáktüntetések további áldozatot követelteki csütörtökön Münchenben belehalt sebesüléseibe Rüdiger Schreck, 27 éves diák, akit a rendőrök sebesítettek meg. Ugyancsak Münchenben szerdán meghalt az AP amerikai hírügynökség fotoriportere is, aki a diáktüntetések első áldozata volt. Washington — Amerikai diákok egy csoportja a nyugatnémet diáktüntetések elfojtás® elleni tiltakozásul szerdán a washingtoni nyugatnémet nagykövetség épülete előtt tüntetett. A tüntetők szolidaritásukat fejezték ki a nyugat-németországi szocialista diákokkal, és követelték a Springern-konszem felszámolását, amely a (Folytatás a 3. oldalon) MA KEZDŐDNEK A KERÜLETI PÁRTKONFERENCIÁK A

párt Központi Bizottságának történelmi jelentőségű januári ülése után, a járási pártkonferenciák képezték az első jelentfis fórumot a megújhodási folyamat, a párton belüli demukrácia kialakítására. Nem ferdítjük a valóságot, amikor azt mondjuk, hogy 1948 februárja óta még soha nem kísérte ekkora figyelemmel az ország közvéleménye a járási pártkonferenciák tanácskozásait mint az idén. Szertefoszlott az előző évek titkolódzása s milliók értesültek a zárt ajtók mögött elhangzott véleményekről. Bebizonyosodott, hogy a pártonkívüli tömegek sem passzívak, érdekifidnek a politikai kérdések iránt, de fontos, hogy a valóságot, az igazat mondjuk nekik. Ezek a tanácskozások igen szemléltetőn bizonyították a közvélemény eseményformáló hatását, valamint a demokratizálódási folyamat kibontakozásának ütemét is. Lényeges különbség volt az első, és a második héten megtartott konferenciák között. Az első héten néhány helyen még maguk a küldöttek utasították el a titkos szavazást. S bár a felszólalók többsége lelkesedett a Központi Bizottság példamutatásáért, helyeselte a „söpörjünk a saját portánkon" elgondolást, de ennek gyakorlati alkalmazásáig kevesen jutottak el. A második héten már őszintébben és bátrabban bírálták a járási pártbizottságok munkáját is. Az egyes járások állásfoglalásain igen jól lemérhető, liogy a z említett időpontban milyen mértékben hódított tért a januári ülés szelleme. A járási pártkunA küldőitek felelőssége ferenciák — egyes negatív vonásaik ellenére —, igen jelentősen fokozták a párt akcióegységét. Tettekre serkentették a párttagok ezreit s ezzel elősegítették, hogy a társadalom további demokratizálódása is a párt vezetésével történjen. Ma, azt mondhatjuk, hogy a párt akcióprogramjának kidolgozása a demokratizálódási folyamat egy szakaszának lezárását jelenti. Ez a tény eleve meghatározza a kerületi pártkunferenciák jellegét, mivel az akcióprogram világosan meghatározott cél elérésére serkent. Az ország népe kereken egy hete ismerkedik a párt akcióprogramjával, s bizonyára nem véletlen, hogy a közvélemény máris a társadalom programjaként említi E spontán vélemény fokozza a kerületi pártkonferenciák küldötteinek felelősségét. Tudjuk, hogy a járási pártkonferenciák idején még csak „ízlelgettük és tanultuk" a szocialista demokráciát, s figyelmünket elsősorban a dogmatikus erők elsöprésére, a deformációk és hibák feltárására összpontosítottuk. A küldöttek is főként azt hangoztatták, hogy szervezetük teljes erővel támogatja a Központi Bizottságot. Ma már szükségtelen az ilyen értelmű fogadalmak hangoztatása. A Központi Bizottság új elnökséget, titkárságot választott új köztársasági elnök és új kormány áll az ország élén. Azt a politikai gyakorlatot, amely lényegében fékezte a gazdasági kérdések megoldását, elsöpörte a demokratizálódási folyamat. Napjainkban az ország lakosságának figyelme mindjobban a gazdasági kérdések megoldására irányul. Ehhez kapcsolódik a föderációs államforma kialakítása, valamint a nemzetiségek jogegyenlőségének rendezése. Most lesz az első alkalom, hogy jelentős politikai hatalmat képviselő választott szervek véleményt mondhatnak a párt akcióprogramjáról. A küldöttektől függ, az őszinte bíráló szellem kialakítása, amely elősegíti, hogy valóban reálisan értékeljék az eltelt két évet, s a véleménycsere alapján a legjobb elgondolásokat rögzítse a határozat. A konferencia fórum, ahol csak a tárgyilagos vita, — nem pedig a hallgatás —, szilárdíthatja a párt eszmei egységét. Szólni kell arról is, hogy a járási pártkonferenciákon igen kevés magyar kommunista felszólalását hallottuk. Ez a jelenség egyesek szerint azt jelzi, hogy a küldöttek nem mertek, vagy nem tudtak állástfoglalni a kérdésekhez. Szerintünk a valódi ok nem ebben, hanem az akkor uralkodó légkörben, a bizonytalanság érzésében kereshető. Ma már e téren is változott a helyzet. A párt akcióprogramja leszögezi, hogy „le kell rögzíteni az alkotmányos és törvényes biztosítékait a teljes és tényleges politikai, gazdasági és kulturális egyenjogúságnak... Szükséges, hogy a nemzetiségek létszámuk arányában képviselve legyenek politikai, gazdasági, kulturális és közéletünkben, a választott és a végrehajtó szervekben." A kerületi konferenciákon résztvevő magyar küldötteket falujuk, városuk kommunistáinak bizalma küldte a tanácskozásra. Ezek az elvtársak teljes joggal elvárják tőlük, hogy állástfnglaljanak, elmondják véleményüket a párt akcióprogramjáról, mind a gazdasági problémákról, mind a nemzetiségi kérdés megoldásáról. A küldötteknek a véleménynyilvánítás nemcsak joga, hanem kBtelesséCSETÖ JÁNOS