Új Szó, 1968. április (21. évfolyam, 91-119. szám)

1968-04-19 / 108. szám, péntek

A jogokat és torvényeket tiszteletben kell tartanunk (Folytatás az 1. oldalrúli utóbbi három hónapban országszerte folytatott vitára hivatkozva rámutatott arra, hogy Csehszlovákia népe a humanizmus hagyományaihoz híven, olyan úton haladva akarja elérni új céljait, amely mentes lesz minden embertelen cselekedettől, minden erőszaktól és szenvedéstől. Köztársaságunk népének túlnyomó többsége megérti, hogy jobb és szebb életének alapja csak az lehet, ha mindnyájan kölcsönösen elismerjük s tiszteletben tartjuk az alapvető szabadságjogokat, minden egyéb Jogot s érdeket, amennyiben összhangba hozható társadalmi s államrendünkkel, szocialista köztársaságunk rendszerével. Minden bizonnyal nem lenne helyénvaló — mondotta a Nemzetgyűlés elnöke — hogy most részletesen s kimerítően felsoroljam mindazt, amit a legközelebbi időben tennünk kell. A Nemzetgyűlés programját minden képviselő s közvetítésükkel tulajdonképpen az ország egész lakossága közreműködésével kell kidolgoznunk. Szeretnék szólni azonban néhány elodázhatatlan és minden vitán felülálló feladatról. Elsősorban törvényes úton s minél előbb meg kell oldanunk minden jogtalanul elítélt, vagy a múltban ítélet nélkül sérelmet szenvedett polgártársunk rehabilitását. E feladat megoldása nem tűr halasztást. A rehabilitációval párhuzamosan felül kell vizsgálni a törvénysértő döntéseket is. Igazságszolgáltatásunk rendszerében ezért intézményes és személyi változások lesznek szükségesek. Megújhodási folyamatunk további nagyszerű eredménye — hangsúlyozta Smrkovský elvtárs — a szólásszabadság, a közlésszabadság s a szabad tájékoztatás, Ez igazi szocialista demokráciánk egyik alapvető feltétele, mert lehetővé teszi demokratikus államunk polgárai egyik legfontosabb elvitathatatlan jogának érvényesítését. A sajtótörvény szocialista szellemben eszközölt módosítása éppen ezért a Nemzetgyűlés egyik elsődleges feladata. Szocialista demokráciánk szellemében kell biztosítanunk minden más jog érvényesülését is. Ez egyaránt vonatkozik a mozgásszabadságra, a lelküs* meret- és vallásszabadságra, a levéltitok tiszteletben tartására, a mindenkit megillető jogvédelemre, s különösen a gyülekezési és egyesülési szabadságra. Mindezeket az alkotmányunkba foglalt jogokat és törvényeket az elsőtől az utolsó betűig tiszteletben kell tartanunk. Bölcs mondás, hogy nemcsak kenyérrel él az ember. A szocializmusnak most magasztos küldetést kell vállalnia: mindenki számára biztosítania kell minden Jogot és szabadságjogot, mert társadalmunk csak ennek alapján követelhet mindenkitől fokozott felelősséget és célirányos törekvéseket. A Nemzetgyűlés elnöke ezt követve a lakosság szociális problémáit fejtegette és rámutatott, hogy néha az ember létminimuma sincs biztosítva. így például idős embereknek sok esetben havonta csupán néhány száz korona jelenti a megélhetést. Az általában mindenütt hirdetett egyenjogúság gyümölcseit nagyon sok dolgozó nő alig élvezheti. Ezek a problémák azonban nem oldhatók meg törvényekkel, hanem különböző társadalmi intézkedésekkel, elsősorban a termelés és népgazdaságunk más szakaszán. Nemcsak rendkívül erőteljes politikai és szociális megmozdulások tanúi lehetünk, hanem előtérbe kerültek a hosszú ideje felszín alatt erjedő nemzetiségi problémák is, különösen Szlovákiában. A szlovák nemzet épp úgy mint korábban a kulturális és gazdasági élet terén, most politikai téren is fejlett, tudatos, önálló, modern nemzetként lépett fel, és bebizonyította, hogy ragaszkodik a Szlovák Nemzeti Felkelés hagyományaihoz. A szlovákiai megújhodási folyamat kicsúcsosodása Szlovákia Kommunista Pártja s a Szlovák Nemzeti Tanács politikai kezdeményezése, melynek célja a szocialista föderáció elveinek érvényre Juttatása köztársaságunk belső rendszerében. A Nemzetgyűlés örömmel látja ezt a kezdeményezést, és tevőlegesen hozzá akar járulni a kitűzött cél eléréséhez. Ezzel öszszefüggésben szükségesnek tartom a figyelmeztetést, hogy a Nemzetgyűlés egyben a cseh nemzet legfelsőbb nemzeti, politikai képviseleti szerve s ezért kezdeményezően kell hozzájárulnia a cseh nemzet, Illetve a cseh országrészek problémáinak megoldásához, a cseh nemzeti szervek létesítéséhez s a közös köztársasághoz fűződő kapcsolataik meghatározásához. A Nemzetgyűlésnek nem kisebb. a felelőssége a cseh országrészekben és Szlovákiában élő nemzetiségi kisebbségekkel szemben ls. Éppen ezért elsősorban a magyarok, az ukránok, a lengyelek és a németek lakta vidékekről érkezett képviselőinknek kell kezdeményezniük az említett nemzetiségi csoportokra vonatkozó statutum kidolgozását. A Nemzetgyűlés kötelessége törvényesen megalapozni köztársaságunk belső átrendezését, hogy a Csehszlovák Szocialista Köztársaság az ország minden polgárának — a cseheknek, a szlovákoknak s a kisebbségek tagjainak — egyaránt igazi hazája legyen. Ezzel összefüggésben további feladatok várnak a Nemzetgyűlésre: a nemzetgyűlési választásokra s a törvényhozó testületi választásokra vonatkozó törvények módosítása. Múlhatatlanul szükségesek lesznek bizonyos személyi változások, esetleg intézmények megváltoztatása is. És ezt megfontoltan, de haladéktalanul kell végrehajtanunk. Jóllehet politikánkban új útra léptünk, ez még nem Jelenti azt, hogy megszakítjuk köztársaságunk eddigi fejlődésének kontinuitását. Ez elsősorban szocialista rendszerünkre, valamint külpolitikánkra vonatkozik. Ezentúl is egyenjogú szövetségese leszünk a szocialista országoknak — elsősorban a Szovjetuniónak —, mert hazánk sorsa elválaszthatatlan az ő sorsuktól. Vitathatatlan, hogy államunknak egységesnek kell lennie, de az egységet csak tiszta eszközökkel biztosíthatjuk, hogy minden polgártársunknak visszaadjuk a biztonság s a bizalom érzését. A Nemzetgyűlésnek ezt tudatosítva törvényhozói gyakorlatát és minden tevékenységét az új szocialista parlamentarizmus elveire kell alapoznia. Mindenekelőtt rögzítenie kell a politikai döntések új szabályait, amelyek megszüntetnek minden kiváltságot, különösen a csalhatatlanság kiváltságát, a külön jogot az igazságra stb. Jóllehet általában a többség döntése a mérvadó, nincs kizárva a többség tévedése sem, és ezért védelembe kell venni a kisebbség érdekeit. Ettől elválaszthatatlan az a követelmény, hogy szocialista államunk valóban a szó legjobb értelmében Jogállam legyen, hogy a jog legyen az állam és társadalmi élet szilárd alapja, hogy mindenkor mindenki tiszteletben tartsa törvényeinket, amelyek mindenki számára egyaránt érvényesek. Eddigi rendszerünkben az államhatalmi szervek nemcsak befolyásolták, hanem közvetlenül irányították is népgazdaságunk egyes ágazatait, sőt egyes vállalatait is. Ezért gyakran fonák helyzetbe kerültek; egyrészt ugyanis felelősséget viseltek az alárendelt gazdasági szervek tervteljesítéséért másrészt magasabb társadalmi érdekekből ki kellett harcolniuk az emberek, más szóval a fogyasztók politikai és szociális érdekeinek érvényesítését. Így hol az egyik, hol a másik feladatot teljesíthették, de valóban jól egyiket sem. Az állami szerveknek — mondotta Smrkovský elvtárs — társadalmunk elsődleges politikai és szociális érdekeit kell képviselniük, ezzel szemben a gazdasági szervezetek kötelessége a lakosság igényeinek kielégítése. Amenynyiben az egyoldalú vállalati s gazdasági szempontok ellentétesek, az államnak társadalompolitikai és szociális érdekeivel feltétlenül be kell avatkoznia, persze nem ökényesen, hanem szigorúan megszabott Jog- és hatáskörével és az idevonatkozó törvényekkel teljes összhangban. Magától értetődő azonban, hogy továbbra is az állam rendelkezik azokkal az eszközökkel, amelyekkel kieszközölheti az állami gazdaságpolitika érvényesülését. Viszont az is nyilvánvaló, hogy a hatalmi szférák, tehát a kormány, a Nemzetgyűlés, valamint az alacsonyabb fokozatú államhatalmi s közigazgatási szervek nem tekinthetők csupán eszközöknek, hanem partnerekként együttműködve, de ugyanakkor pozitív értelemben vett ellenzékként kell tevékenységüket az érvényes jogerejű előírások értelmében kifejteniük. Köztársaságunk kormányának rendelkeznie kell minden szükséges lehetőséggel ahhoz, hogy valóban kormányozhasson és érvényre juttathassa kormánypolitikáját. Ugyanennek az elvnek kell vonatkoznia a többi szervekre, és elsősorban a Nemzetgyűlésre ls. Rendelkeznie kell mindazokkal a lehetőségekkel, amelyek küldetéséhez szükségesek. A Nemzetgyűlés segítőtársa e téren a Központi Népi Ellenőrzési Bízottság. Rendkívül fontos tehát, hogyan alakulnak a parlament, s a többi legfelsőbb állami szervek kapcsolatai, de nem kevésbé fontosak a parlament s a Nemzeti Frontot alkotó politikai pártok, valamint társadalmi szervezetek kapcsolatai. Smrkovský elvtárs részletesen ismertette a Nemzetgyűlés küldetését, feladat- és szerepkörét, új célkitűzéseit. Ha azonban a Nemzetgyűlésnek fel kell készülnie arra, hogy eleget tegyen küldetésének, és valóban gyümölcsözően teljesíthesse feladatait, semmi esetre sem nélkülözheti a nemzetgyűlési képviselők hathatós közreműködését. A képviselőknek azonban sok esetben nem adódott meg, hogy tisztségükhöz méltóan tegyeA Nemzetgyűlés külügyi bizottságának üléséről (CTK) — A Nemzetgyűlés plenáris ülésének befejezése után Jifí Pelikán képviselő elnökletével összeült a Nemzetgyűlés külügyi bizottsága, hogy a Bolgár Népköztársaság pártés kormányküldöttsége küszöbönálló prágai látogatásával összefüggésben megtárgyalja Csehszlovákia és Bulgária barátsági, kölcsönös segélynyújtási egyezményének javaslatát. Az 1948. április 23-án megkötött szerződés 20 évre szólt, tehát a napokban lejárt, azonkívül nem felel meg a Csehszlovák Szocialista Köztársaság és a Bolgár Népköztársaság kölcsönös kapcsolatai új feltételeinek. nek eleget küldetésüknek. És ez elsősorban azokra a képviselőkre vonatkozik, akik a gyárakban, a mezőgazdaságban vagy közvetlenül a termelésben dolgoznak. Ezen a helyzeten változtatnunk kell, mert a képviselő fontos és befolyásos állami tényező, tehát nem olyan egyén, aki csak az adott választó körzet érdekeiért száll síkra. Nem lehet továbbá megtűrni, hogy a parlament jogainak egyetlen megtestesítőjét — a plenáris ülést bármi más, tegyük fel a Nemzetgyűlés elnöksége, vagy a Nemzetgyűlés bizottságai helyettesítsék. A legutóbbi hónapokban ezzel kapcsolatban elhangzott bírálatok indokoltak voltak, és le kell vonni belőlük a gyakorlati következtetéseket. A Nemzetgyűlés törvényhozót és ellenőrző kötelezettségének csak akkor tehet eleget, ha a parlamentben tárgyilagosan tájékozott opponensek léphetnek fel, akik elemezhetik a kormány, s egyes minisztériumok javaslatait. Ennek azonban az a feltétele, hogy a Nemzetgyűlés és képviselői a szükséges szakismeretekkel és bírálóképességgel rendelkezzenek. A parlamentnek ugyanakkor rendelkeznie kell a szükséges „hátországgal" is, ami más szóval annyit jelent, hogy tökéletesebben ki kell építeni a Nemzetgyűlés apparátusát, amely mindenkor a képviselők rendelkezésére bocsáthatja az általuk igényelt szakvéleményeket, alapanyagokat stb. A Nemzetgyűlés elnöke beszéde végén hangsúlyozta, hogy a hazánkban folyó megújhodási folyamatban külpolitikánk is megújhodik: e téren ragaszkodunk hagyományainkhoz — a Szovjetunióhoz s a többi szocialista országhoz fűződő barátságunkhoz és szövetségünkhöz. Ezeket a kapcsolatokat az önállóság, az egyenjogúság s az Internacionalista eszmeközösség kölcsönös tiszteletben tartásával tovább szilárdítjuk és mélyítjük. Ezekkel az elvekkel viszont nem áll ellentétben, hogy külpolitikánkban a nemzetközi erőarányok reális felmérése alapján a világpolitika alapvető kérdéseihez önállóan foglaljunk állást, annak tudatában, hogy külpolitikánknak feltétlenül kifejezésre kell juttatnia Csehszlovákia Internacionalista és nemzeti érdekeit. Tanácskozott a kormány (CTK) — Tegnap délután röviddel három óra utfin Oldfich Cernik miniszterelnök elnökletével megkezdfidött a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormányának ülése. A fő napirendi pont a kormányprogram megtárgyalása, amelyet a kormány a jövő héten terjeszt a Nemzetgyűlés elé. • PARTIZÁNHÁBORO RHODESIÁBAN A Guardian című brit liberális lap lnsakai külön tudósítója cstt törtök! cikkében rámutat, hogy Rhodesiában kezd komoly formát ölteni az nartizánharca. Az afrikai &•>» u kérésére a Biztonsági Tanács csütörtökön Ismét napirendre t6íf- "él Rhodesia helyzetét. A'gé.ia. Etiópia, India, Pakisztán és Szenegál közös határozati javaslatban követelték, hogy minden ország azonnal szakítsa meg gazdasági- és más kapcsolatait is a Dél-Rhodesiában törvényellenesen uralkodó fajüldöző telepes kormánnyal. • CSEHSZLOVÁK JAVASLAT AZ ENSZ GAZDASÁGI BIZOTTSÁGÁNAK ÜLÉSSZAKÁN Anton Klas tanársegéd, a Bratislavai Kísérleti Számítóközpont igazgatója az ENSZ európai gazdasági bizottságának 23. plenáris ülésszakán javaslatot terjeszteti elő, amelynek értelmében a bratislavai központ ii ENSZ rendelkezésére bocsáthat olyan kutatókat, akik részt vennének meghatározott problémák megoldásában. / • UJABB ATOMROBBANTÁSI KÍSÉRLET AZ USA-BAN Washington — Az Egyesült Államokban csütörtökön 20 000 —200 000 TNT tonna erejű földalatti atomrobbantási kísérletet hajtottak végre. Svájci vendég az oktatásügyi megbízottnál Dr. Matej Lúčannak, az SZNT oktatásügyi megbízottjának meghívására Szlovákiába érkezett dr. Eugen Egger, a genfi Oktatás- és Nevelésügyi Tájékoztató Központ igazgatója. Dr. Egger tegnap be szélgetésen vett részt az SZNT Oktatásügyi Megbízotti Hivatalának dolgozóival. A beszélgetés Ifiképpen azok körül a problémák körül forgott, amelyek Svájc több nyelvűségével, valamint en nek a oktatásügyre való visszahatásával függnek össze. Ülésezett a CSEMADOK KB elnökséoe Tegnap Bratislavában ülést tartott a CSEMADOK Központi Bizottságának elnöksége. Az egésznapos megbeszélésen az elnökség a Hét munkásságával, a gom baszögl országos dal- és táncünnepély műsortervével a CSEMA DÓK helyi szervezetei 1967-es é záró közgyűléseinek és a CSEM DOK XVII. járási konferenciáinak szervezési és politikai értékelésével, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulója alkalmából a helyi szervezetek által végzett kulturális munkával, valamint társadalmunk mai időszakában a CSEMADOK ra váró feladatokkal foglalkozott. A ké sfi délután befejeződött ülés rész letesebb ismertetésére holnapi számunkban visszatérőnk, (b) Josef Smrkovský a Nemzetgyűlés elnöke (Folytatás az 1. oldalról) a CSKP KB első titkára odament B. LaStoviökához és kézfogással fefezte kl köszönetét. A CSKP és a Nemzeti Front Központi Bizottságának arra vonatkozó favaslatát, hogy a Nemzetgyűlés elnöki tisztségébe fosef Smrkovský elvtársat válasszák, dr. František Kriegel képviselő terjesztette elő. Dr. F. Kriegel felszólalása után ]. Fleyberk képviselő a Csehszlovák Szocialista Párt parlamenti csoportjának, A. PospíSil a Csehszlovák Néppárt, F. Štefánik a Szabadságpárt nevében egyetértését fejezte ki Josef Smrkovský jelölésével. Dr. J. Lacina képviselő a pártonkívüli képviselők csoportjának nevében ugyancsak támogatta a CSKP és a Nemzeti Front Központi Bizottságának jelöltjét. Zdenék Fierlinger ezt követően Ismertette a képviselőkkel a szavazási rendet, majd tolmácsolta a Nemzetgyűlés elnökségének javaslatát, hogy a Nemzetgyűlés elnökét, elnökhelyetteseit, a bizottságok elnökeit, a Nemzetgyűlés elnökségének tagjait titkos szavazással, a védelmi és biztonsági bizottság tagjait pedig nyilvános szavazással válasszák meg. „A képviselők ezután nyolctagú javasló bizottságot választottak, amelynek élére dr. Antónia Petrusová képviselőt jelölték. A képviselők a szavazócédulákat az elnökség mögötti helyiségben módosíthatták. A titkos szavazás eredményét dr. A. Petrusová közölte a képviselőkkel. A leadott 256 érvényes szavazatból J. Smrkovský elvtársra 188-an szavaztak. Az ellenszavazatok száma 68 volt. Az elnöklő Zdenék Fierlinger megállapította, hogy josef Smrkovský képviselőt megválasztották a Nemzetgyűlés elnökévé. Zdenék Fierlinger felszólította Josef Smrkovský elvtársat, foglalja el helyét az elnöki emelvényen és vegye át az ülésszak Irányítását. J. Smrkovský elvtárs ezután beszédet mondott. A Nemzetgyűlés ezután titkos szavazással öt új elnökhelyettest választott. A Nemzetgyűlés elnökhelyettesei: J. Való ja jelenlevő 251 képviselő közül 221 mellette, 30 ellene szavazott), M. Miková (231—20), L. Dohnal (236—15), j. Zednik (231—20) és A. Žiak (167—84). Az alkotmányjogi bizottság megüresedett elnöki tisztségébe V. Knapp akadémikust (242—9), a védelmi és biztonsági bizottság élére L. Hoffmant (245—6), a helyi képviseleti szervekkel foglalkozó bizottság élére R. Geryk képviselőt (243—8), a külügyi bizottság élére J. Pelikánt (171—80),' a közszükségleti, szolgáltatási, kereskedelmi és postaügyi bizottság elnöki tisztségébe pedig F. Štefánik képviselőt (174—77/ választották. A képviselők ezután megválasztották a Nemzetgyűlés elnökségének két pártonkívüli új tagját — J. Lacina képviselőt (247—4) és V. Vieskovská képviselőt (243—8). A plenáris ülésen ezenkívül nyílt szavazással megválasztották az újonnan alakult védelmi és biztonsági bizottság 13 tagját. Ezt követően a Nemzetgyűlés elnöke ismertette a képviselőkkel dr. J. Literának, a legfelsőbb Bíróság elnökének levelét, amelyben közölte lemondását. A képviselők dr. j. Litera lemondásával egyetértettek, majd a Legfelsőbb Bíróság egyik bíráját választották meg. A szavazásnál 4 képviselő tartózkodott a véleménynyilvánítástól. A plenáris ülés végén J. Smrkovský közölte, hogy a Nemzetgyűlés következő ülésszakára igi április 24-én és 25-én kerül sor, amelyen a kormány előterjeszti ív, programját. A kormányprogram téziseit a képviselők néhány na- M pon belül megkapják. J SOMOGYI MÁTYÁS Ä