Új Szó, 1968. április (21. évfolyam, 91-119. szám)

1968-04-02 / 92. szám, kedd

A kultúra ünnepe Szencen Ünnepelt a szlovákiai „Balaton-part" kisvárosa. A CSEMADOK bratislavai járási vezetősége és a CSEMADOK szenei helyi szervezete — karöltve az állami és népi szervekkel — március 28, 29 és 30-án rendezte meg Szencen a III. SzenczI Molnár Albert Napokat. A város nagy szülöttéről, a jeles nevelőről és nyelvészről elnevezett kulturális eseménysorozat keretében a helyi könyvtárban a csehszlovákiai magyar Írók, a helyi alapfokú kilencéves iskolában pedig Nagy József csehszlovákiai magyar grafikus müveiből kiállítást rendeztek. A szerény bemutatók — annak ellenére, hogy formailag nem jelentenek látványt és nem keltik a gazdagság érzetét, ellenkezőleg, az anyagi bázist nélkülöző öntevékenység jeleit viselik magukon —, tartalmilag megnyerőek és egy kultúráját következetesen ápoló, igéretteljes művésznemzedék szárnypróbálgatásait fejezi ki szemléltetően, sokatmondóan. A kiállítások a város és a környék lakói részéről sokkal nagyobb figyelmet érdemelnének, mint amilyet eddig kaptak. Az ünnepélyes megnyitót követően március 28-án este a művelődési otthonban a Bratislavai Általános Műveltséget Nyújtó Magyar Középiskola leánykórusa, a Forrás és a Sarló irodalmi színpad, valamint szólisták léptek tel telt ház előtt. Március 29-én délelőtt a Szenei Alapfokú Kilencéves Iskola tanulói Feltámadott a tenger ... címmel Petőfi Sándorra emlékeztek, majd Ki, mit tud? címmel ötletes diákvetélkedőt rendeztek. Este a művelődési otthonban a Dallal, tánccal, muzsikával című műsor keretében a Csehszlovák Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsága mellett működő Magyar Dal- és Táncegyüttes, a bratislavai konzervatórium balett-csoportja, a Szenei Alapfokú Kilencéves Iskola énekkara és hivatásos előadók léptek fel. A harmadik nap délelőttjén a járási szavalóversenyt rendezték meg. A szavalók és előadók három korcsoportban vetélkedtek. Korosztály, illetve műfaj szerint az első helyre Poda Éva, Németh Zsuzsa, Szőke Edit, Nagy Izabella, ós Lukovics Mária került. Délután a Tatran Könyvkiadó magyar üzeme, az Irodalmi Szemle szerkesztősége és az írószövetség magyar tagozata tartott ankétot. E megbeszélésen viszonylag kevés olvasó vett részt, a vita azonban élénk volt, és számos közérdekű kérdést érintett. A felszólalók többnyire a csehszlovákiai magyar könyvkiadás helyzetét és a csehszlovákiai magyar irodalom színvonalát elemezték. A helyi iskolában este rendezett összejövetelen a csehszlovákiai magyar írók, költők és műfordítók az olvasókkal beszélgettek el. A záróműsor keretében a szavalóverseny győztesei léptek fel. E rendezvény éppúgy, mint az előbbiek megnyerték a közönség tetszését. A kultúra szenei ünnepe — bár még ez idén is sok kívánnivalót hagyott maga után —, jobbnak bizonyult, mint az előbbiek. A III. Szenczi Molnár Albert Napoknak növelte az értékét, hogy a CSEMADOK bratislavai járási vezetősége és a CSEMADOK szenei helyi szervezete — az eseménnyel párhuzamosan — március 30-án megrendezte a járási vezetőség, illetve a helyi szervezet taggyűlését. Mindkét megbeszélésen a CSKP KB és az SZLKP KB januári határozatát és a CSEMADOK Központi bizottságának ezzel kapcsolatos állásfoglalását vitatták tr'og A minden tekintetben demokratikus légkörben lefolyt kéttobb óra hosszat tartott — egymást követő megbeszélésen összesen 28-an szólaltak fel. Mindenki őszintén, nyíltan mondott véleményt. A felszólalók közül többen az Oj Szót bírálták. Mivel azonban az elhangzott vélemények nélkülözték a konkrétumot és kissé azt a benyomást keltették, hogy a bírálók csak tudnak a lapról, de kevésbé olvassák, a megjegyzésekre sajnos sem ott nem tudtunk, sem itt nem tudunk válaszolni. A mindenkit érintő problémák megoldását szorgalmazó javaslatok mellett, több javaslat hangzott el arra vonatkozóan, mit kellene tenni, hogy Szencen is kiküszöbölődjenek a deformációk és tökéletesebbé váljék az élet. A CSEMADOK járási bizottságának kibővített ülése és a CSEMADOK helyi szervezetének taggyűlése a központi szervek címére elküldött határozatában feldolgozta a megbeszélésen elhangzott javaslatokat és kifejezte az a véleményét, hogy teljes mértékben egyetért a párt januári határozatával és a CSEMADOK Központi Bizottságának ezzel kapcsolatos állásfoglalásával, (b) O'Neill: »Vágy a szilfák afatfo BEMUTATÓ A KASSAI ALLAMI SZÍNHÁZBAN Amolyan öncélúnak és kissé szerénytelennek is kell tekinteni a Kassai Állami Színház drámai együttesének a műsorpolitikáját az utóbbi időben. A dramaturgia sűrű egymásutánban — nem mérlegelve a társulat lehetőségeit, feltételeit és mai művészi súlyát — négy bemutatót is tartott, közte a modern drámairodalom két oly rendezőre és színészekre egyaránt igényes müvét, mint Giraudoux Chaillot bolondját és minap O'Neill Vágy a szilfák alatt című drámáját. Eugenne O'Neill, merész, kereső, állandóan útban van valami újabb forma felé, sohasem ismétli önmagát, minden darabjában van valamt egészen szokatlan ... ISzerb Anitái). Mi pedig éppen ennek a megállapításnak az érvényét hiányoltuk, a szokatlant, újszerűt nélkülöztük a Vágy a szilfák alatt sablonos „egyszerű" családi konfliktus tolmácsolására leegyszerűsített kassai előadásában. A rendező, Andrej Chmelko nem találta meg a rövidre fogott jelenetek közötti lényeges összekötőkapcsot, a komplexumokkal küzdő háromszög lélektani kórtörténetét, érzékiesség helyett, csak brutalitást tálalt a nézők elé, mély, emberi illúziók és felismerések helyett, csupán felszínen maradó bonyodalmakat, drasztikus, vitákat, egy komplexumokkal küzdő család válságát és annak Japán hegedűművészno a Szlovák Filharmóniával Yuriko Kuronuma Mozart A-dúr hegedűversenyével (K 219) lépett a bratislavai hangversenyközünség elé. A fiatal japán művésznő egyszerű, szerény lényével, kellemes játékával megnyeri a küzün ség rokonszenvét, de nem tartozik a kimagasló ínuzsikusegyéniségek közé. Hegedfihangját inten ziv tónus helyett inkább halk finomság jellemzi. Yuriko Kuronnma gondos, ápolt muzsikálást nyújt, előadásából azonban egyelőre még hiányzik az önfeledt zenélés, az érzések spontán áradásának varázsa. Vagy a japán lélektől talán eredendően távol áll az ilyen közvetlen művészi kitárulkozás? A fiatal művésznő Mozart produkciójának helyenként kissé vizsgaelőadás színezete volt. Hogy művészi fejlődése milyen irányt vesz, az még nyitott kérdésnek látszik. Az est karmestere, dr. Rajter Lajos rendkívül együttérző muzsikuspartnernek bizonyult, a zenekar hangerejét művészi tapintattal alkalmazta a művésznő játékmódjához. Rajter egyébként ezen az estén két aránylag ritkán hallott művel örvendeztette meg hallgatóságát. Hangversenyét Haydn 99. számú S dúr szimfóniájával nyitotta meg. A jóformán reledésbe merült Haydn mű már érdekesen harmonizált lassú bevezetése, különleges menüettje és ötletes (inálé)a miatt is megérdemelné, hogy gyakrabban kerüljön műsorra. Befejezésül Beethoven VIII. szimfóniáját hallottuk (F-dúr, op. 93.). Ez a szimfónia már kezdettől fogva hatalmas szomszédainak, a VII.-nek és a IX.-nek árnyékába szorult. Az ősbemutató alkalmával alig-algt méltatták figyelemre, ami Beethovent nagyon elkeserítette. „Azért nem tetszett — mondta haragosan —, mert jobb a VII.-nél. Valamikor majd tetszeni fog." A mester jóslata beigazolódott. Ma már általánosan elismerik, hogy a szimfónia csak méreteiben „kisebb" a többinél, tartalmasságát és fűként művészi kidolgozását ille tőleg nem marad el híres elődei mögötl. A VIII. szimtónia a humor, az életöröm és az életakarat erős beethoveni megnyilatkozása. Előadása az est fénypontját jelentette, ami dr. Rajter tolmácsolására is vonatkozik. HAVAS MÁRTA tragikus végű betetőzését szervezte meg a színpadon, O'Neill igazi mondanivalójával azonban adós maradt. A történetanyag — az antik Phaedrának egy amerikai kisvárosba helyezett — időszerű feldolgozása: Efraim Cabot (J. Ondrejka) új feleséget hoz házába, a vonzókülsejű, kacér, számító Ebbiet (J. Vicianová}, aki Cabot fiában, az őt ellenségesen, gyűlölködve fogadó Ebenben (P. Gažoj egyhamar — és, sajnos, túlzottan „menetrendszerűen" — féktelen indulatokat ébreszt. A színészek közül fán Ondrejka Cabotja állt a legközelebb egy vérbeli O'Neill figurához: kevés gesztussal, erőteljesen tolmácsolta szerepét, ami kifogásolható — a beszédtechnikája. Peter Gaío túlzott, időnként modoros eszközökkel érzékeltette feltörő indulatait, az apjával való tusakodásban nem drámai, hanem komikus elemeket fedeztünk fel. Judita Vicianová alakítása sem egyenletes: az első felvonásban sok külsőséggel oldotta meg feszültségteremtő Jeleneteit, a második részben lényegesen gondosabban, hitelesebben alakította Ebbiet. Igazságtalan lenne említés nélkül hagyni Peter Mackót (Simon) és Ján Svect (Péter) akik kisebb szerepeikben Igen jó, árnyalt alakítást nyújtottak. TÄNZER IVAN /. Vicianová és J. Ondrejka a darab egyik felen lében. Tudatos 11 j u k felelősségűn ket tFolytatás a 9. oldalról.] szlovák és a cseh sajtó is állást foglalna a CSEMADOK javaslatához. Az Oj Szó közéleti szerepét tekintve tartozunk az igazságnak annak leszögezésével is, hogy a szerkesztőség pártszervezete évek óta több ízben bírálta a lap színvonalát, a fajsúlyos társadalmi kérdésekkel foglalkozó írások hiányát és rámutatott a lap főszerkesztője egyes kérdésekben elfoglalt helytelen állásfoglalására. Meg kell mondanunk azt is (és ezt is több ízben bíráltuk), hogy a szerkesztőbizottság tevékenysége is a fentiek következtében jobbára formálissá vált. A pártbizottság és a pártszervezet ezzel kapcsolatos állásfoglalásáról az SZLKP Központi Bizottsága sajtó- és ideológiai osztáiyának tudomása volt, ennek ellenére a lap érdeke szempontjából szükséges változásra nem került sor. A CSKP Központi Bizottsága decemberi és januári plénumának következtetéseiből eredő feladataink teljesítése szempontjából szükséges, hogy az eddiginél sokkal rugalmasabban, kezdeményezőbben és őszinte igazmondással lépjünk fel a párt és a társadalom érdekeinek szolgálatában, s a szocialista demokrácia elmélyítésében. Ennek érdekében a pártszervezet szükségesnek tartja, hogy a lap vezetésében az SZLKP Központi Bizottsága változást eszközöljön. Dénes Ferenc elvtárs közel másfél évtizede áll a lap élén. Sok évtizedes munkásmozgalmi munkáját, érdemelt becsüljük, s nem vonjuk kétségbe a lap érdekét szolgáló tevékenységét sem. A pártbizottság sokéves tapasztalat alapján azonban azt sem hallgathatja el, hogy Dénes elvtársnak jelentős szerepe van a szerkesztőségben, valamint a lap szerkesztésében megmutatkozó deformációkban. Ily módon nem látjuk biztosítékát annak, hogy további tevékenységével a demokratizálódási folyamatot következetesen valóra válthatná. Ezért helyesnek találnánk, ha Dénes elvtárs tudomásul venné érveinket, a párt Központi Bizottsága pedig többszöri kérelmét mérlegelve felmentené őt a főszerkesztői tisztség alól. Különben nyíltan kimondjuk azt is, hogy az ötvenes években a személyi kultusz szelleme a szerkesztőségre is hatott. Onkritikailag be kell ismernünk, hogy az említett Időszakban, de azt követően ls, lapunk eszmei vonalvezetésének és káderpolitikájának hibáiért felelősek több egymást követő pártbizottság, Illetve a szerkesztő bizottság akkori tagjai. A CSKP Központi Bizottsága decemberi és januári plénumából eredő államjogi elrendezést illetően az Oj Szó pártszervezete úgy véli, hogy a CSKP Központi Bizottságának és az SZLKP Központi Bizottságának januári ülése után kibontakozott széles körű demokratizálódási folyamat megteremti annak feltételeit, hogy a magyar kisebbség helyzetét egy föderációs államforma keretében alapvetően rendezzék. Ehhez a CSEMADOK javaslata reális alapot nyújt. Az a nézetűnk, hogy alkotmányerejű törvényben kell egyértelműen és konkrétan meghatározni a nemzetiségek államjogi helyzetét. Annak alapján, hogy a magyar kisebbség kompakt egységet alkot, magyar járásokat kell létesíteni és intézményesen biztosítani a magyar kisebbség közigazgatási, kulturális és gazdasági önigazgatását. Alapvető követelménynek tartjuk a Szlovák Nemzeti Tanácsban 6s a Nemzetgyűlésben nemzetiségi bizottság megalakítását, a Megbízotti Testület keretében létrehozni a Nemzetiségi Megbízotti Hivatalt, a kormány mellett nemzetiségi államtitkárságot létesíteni. Egyetértünk azzal a további alapvető követelménnyel, hogy az alkotmányban és más törvényekben leszögezzék mindazokat az alapelveket, amelyek biztosítják a magyar kisebbség nemzeti létét, kulturális és gazdasági fejlődését. Törvényes biztosítékot kell adni a magyar kisebbségnek arra, hogy bárminemű diszkrimináció elkövetőit törvényes úton felelősségre vonják. Minden tekintetben biztosítani a magyar nyelv, illetve a kétnyelvűség használatát és a községek, városok nevének kétnyelvű használatát is. Meg kell teremteni a feltételeit annak, hogy a magyar fiatalok anyanyelvükön is végezhessék főiskolai tanulmányaikat, ott ahol ez indokolt, akár úgy, hogy egyes csehszlovák egyetemeken magyar tagozatokat létesítsenek, vagy állami ösztöndíjjal a magyarországi főiskalákon folytathassák tanulmányaikat. Ugyanakkor szükségesnek tartjuk, hogy a főiskolai felvételiknél nagyobb figyelmet szenteljenek a nemzetiségi arányszám betartásának. jogos követelmény, hogy • magyarlakta Dél-Szlovákiát az eddiginél gyorsabban iparosítsák, megfelelő munkalehetőséget biztosítva ezzel, • ennek révén kiegyenlítsék az ország más részeivel szembeni életszínvonal-különbségeket. Nyilvánosan hatálytalanítani kell a magyar kisebbséget sújtó és diszkrimináló törvényeket és rendeleteket, annál inkább, mert ezekkel több esetben a közelmúltban is visszaéltek. Az Oj Szó pártszervezete teljes mértékben támogatja a személyi kultusz Idején meghurcoltak következetes rehabilitálását és a felelősek felelősségre vonását. Ugyanakkor azonban követeli a magyar kisebbség, a meghurcolt magyar dolgozók rehabiiitását ls. Az az álláspontunk, hogy a CSKP Központi Bizottsága és a köztársaság kormánya nyilvánosan tárja fel a magyar kisebbséggel szemben elkövetett törvénysértések okait és végre adjon méltó elégtételt. Jogi és vagyoni elégtételt kérünk mindazok számára, akiket az 1945 —48-as, de még a későbbi években is bármilyen vonatkozásban sérelem ért. Teljes mértékben jogos követelménynek tartjuk azt is, hogy a káderpolitikában, a vezetés és az irányítás különböző szintjein, az állami, párt- és társadalmi szervek nagyobb figyelmet fordítsanak arra, hogy rátermett magyar nemzetiségű dolgozókat ls állítsanak felelős tisztségekbe nemcsak a választott, hanem a végrehajtó szervekben is. Ugyanakkor szükségesnek tartjuk szóvá tenni, hogy aránytalanul kevés a magyar kommunisták száma, s ezért a tagfelvételnél a jövőben erre is ügyelni kell. Tekintettel arra, hogy az érvényben levő választási törvény egyes cikkelyeinek demokratizmusa kétségbe vonható, s mivel a választási előkészületek első szakaszában a jelöltek kiválasztása gyakorlatilag nem felelt meg még e törvény igényeinek sem, javasoljuk a nemzeti bizottsági választások elhalasztását. Nézetünk szerint a választási törvény novellizálása után meg kellene Ismételni a jelöltek kiválasztásának egész folyamatát. Ugyanakkor nem tartjuk célravezetőnek a választás túlságos elodázását sem, mivel ez egyet jelentene olyan képviselők tisztségének meghosszabbításával is, akik államhatalmi szerveinkben hátráltathatnák a demokratizálódás folyamatát. Szükségesnek tartjuk a jelölésnél betartani nemcsak a nemzetiségi arányokat, hanem sokéves tapasztalat alapján igazodni ahhoz az igényhez is, hogy a magyar kisebbséget a nemzeti bizottságokban, valamint az SZNT-ben és a Nemzetgyűlésben is nemcsak rendszerünkhöz hü, odaadó, munkahelyükön kiválóan helytálló, hanem egyben rátermett, széles látókörű, a közéletben aktív tevékenységre képes, s ennél fogva a magyarság jogos érdekeit ls képviselő személyek kerüljenek. Semmi esetre sem elégedhetünk meg azzal a helyzettel. hogy az SZNT és a Nemzetgyűlés magyar képviselői az elmúlt megbízatási időszakban alig hallatták szavukat. A múlt év őszén Prágábanmegtartott V. újságíró kongresszuson, főleg a választás megrendezésében, de a vita alakulásában is erősen éreztették hatásukat a megengedhetetlen adminisztratív módszerek. Az újságírók és az újságírószövetség vezető szervei közti megrendült bizalom felújítása érdekében csatlakozunk azoknak az újságíróknak a véleményéhez, akik rendkívüli újságíró-kongresszus egybehívását szorgalmazzák. Tekintettel ugyanakkor arra, hogy az újságíró-szövetség felépítésében is a közeljövőben érvényre jut a szimmetrikus modell, szükségesnek tartjuk hangsúlyozni, hogy az önálló Szlovák Újságíró Szövetség keretében a magyar újságírók nagyobb jogkörét biztosító szervezeti statútum elfogadásában egyenjogú helyzetünk alapvető feltételét látjuk. Meggyőződésünk, hogy az érintett kérdések megoldása feltétlenül hozzájárul ahhoz, hogy a cseh és szlovák nemzet államjogi helyzetének tisztázásával az itt élő nemzetiségek is elnyerik az őket megillető emberi jogaikat. Az egy hazában élő népek egyenlő jogain alapuló államrendezésben pártunk internacionalizmusának gyakorlatát látjuk. Ehhez a CSKP Központi Bizottságának a szocialista humanizmustól és a demokratizmustól áthatott megújhodott politikája kedvező feltételeket teremt. A nagy horderejű, történelmi jelentőségű változásokat, s az új szellemet köszöntve mindent megteszünk, hogy legjobb tudásunkkal és erőnkkel támogassuk mindannyiunk közös nagy ügyét, társadalmunk elmélyülő demokratizmusát, s a népeink boldogulásét segítő eszméket. 1988.