Új Szó, 1968. március (21. évfolyam, 60-90. szám)

1968-03-10 / 69. szám, vasárnap

HÉTVÉGI HIRMAGYARAZATUNK w ** •* J" ' - •< • / Erősödő egységfrorekves a realitások jegyében A nyugati propaganda vészt­jóslóan vezette be 67 kommu­nista és munkáspárt budapesti konzultatív találkozóját. Ra­vasz propagandafogásokkal két „várható eseményt" konferált be: 1. Budapesten állítólag „végleg eltemetik" a kommu­nista mozgalom egységét, 2. „utolsó csapás" éri Moszkva he­gemóniáját, „egyeduralmát". A nyugati propaganda a nem­zetközi munkásmozgalomban mutatkozó problémák lényegé­nek vulgarizálásával, a moz­galom úl jelenségeinek meg nem értésével újra azt bizonyí­totta, hogy nem is az objektív realitást, hanem inkább bizo­nyos imperialista körök vágyát szeretné kifejezni. Budapest szelleme Közismert tény, hogy a nem­zetközi kommunista mozgalom­ban egy idő óta nincs meg a teljes egység, s a pekingi sza­kadárok és követőik annyira eltávolodtak a marxizmus alap­vető elveitől, hogy a kommu­nista világmozgalomban belát­ható időn belül nem is jöhet létre a teljes egység. Károsan hat a kubai elvtársak irreális, ultrabaloldali radikaMsta irány­vonala is, amely zűrzavart oko­zott a latin-amerikai forradal­mi mozgalmakban, s amelyet ^ károssága miatt a legtöbb dél­i amerikai marxista munkáspárt határozottan visszautasít. Az antikommunista propa­ganda azonban nemcsak itt lát rést a mozgalomban. Most min­dent egy kártyára tesz fel: a szovjetellensségre. Azt híreszte­li, hogy nagy a széthúzás a szo­cialista táborban, megszűnt a Szovjetunió Kommunista Pártjá­nak vezető szerepe. Nem utolsó­sorban a nálunk lezajló forra­dalmi tisztulással és változások­kal is érvel, de rosszul. Az antikommunizmus kudarca A szocialista országok vezető munkáspártjai két évtizedes ta­pasztalatokra tettek szert a po­litikai és gazdasági Irányítás­ban, megizmosodtak. Képesek arra, hogy az egyetemes érvé­nyű marxista elveket országaik sajátosságainak, politikai és történelmi hagyományainak te­kintetbe vételével érvényesítsék. Viszont az élet ma és a jövő­ben is megkövetelt az azonos ideológiai pozíciókat elfoglaló testvérpártok összejöveteleit, tanácskozásait, vélemény- és tapasztalatcseréjét. Annál ts in­kább, mert az antiimperialista erők egységfrontfának élcsapa­tát alkotfák. A budapesti találkozó — ez előzetes ellenséges híresztelé­sekkel ellentétben — korunk egyik alapvető követelményé­nek, az antilmperlalísta egység­nek jegyében tanácskozott és fejeződött be. A küldöttségek demokratikus szellemben, sza­badon fejtették ki nézeteiket a fő napirendi ponttal — egy szélesebb körű világtanácsko­zással és az antiimperialista harc kérdésével kapcsolatban. Néha a felszólalásokban sok kö­zös vonás volt, szinte kivétel nélkül valamennyi tükrözte egyes országok sajátos helyze­tét, melynek szemszögéből va­lamelyik testvérpárt felszólaló delegátusa kifejtette vélemé­nyét. Ezért jegyezte meg Kádár elvtárs, hogy „ez a sokféleség természetes és a világ jelen­legi állapotát, a nemzetközt helyzet egészének bonyolultsá­gát és sokrétűségét tükrözi." Noha kellemetlenül hatott az értekezleten a román küldött­ség távozása, ez az epizód nem befolyásolhatta az értekezlet eredményét. A küldöttek döntő többsége — mint a hivatalos közlemény is leszögezi — amel­lett foglalt állást, hogy még az idén, novemberben vagy decem­I berben Moszkvában tartsák meg a kommunista és munkáspár­tok szélesebb alapú nemzetközi tanácskozását, amelyen a bu­' dapesti konzultatív találkozón ) részt vevő és részt nem vett pártok is jelen lennének. A kül­I döttségek a fő napirendi pont­ban is egyetértettek: „Az impe­rializmus ellent harc feladatat a jelenlegi szakaszban és a kommunista és munkáspártok, valamint az összes antiimperia­lista erők akcióegysége". A konzultatív találkozó nem „közösített ki" semmilyen pár­tot — az egységbontók kalan­dorpolitikájukkal úgy is mind­inkább elszigetelődnek és nem­zetközi téren lelepleződnek. Viszont fontos lépést tett az egység helyreállítására: mint a vietnami kérdésben elfoglalt ál­láspont is bizonyítja, 66 test­vérpárt küldöttsége világosan hitet tett az antiimperialista egység mellett. A nemzetközi tanácskozást előkészítő buda­pesti bizottság munkájának ápri­lisi megkezdése után nyilván kibővülnek a testvérpártok kap­csolatai, s az egység szilárdí­tásának útján közelebb kerül­nek a további feladathoz: a po­litikai, majd az ideológiai egy­ség megteremtéséhez. S ez nem lesz látszategységl Az 1980. évi moszkvai találkozó örökét foly­tató budapesti konzultatív talál­koző elemezte a nyolc év alatt világszerte felmerült új jelensé­geket, s megerősítette az 1960­as nyilatkozat alapvető megál­lapításainak érvényességét. Ugyanakkor kiigazítások vég­rehajtását is tanácsolta, például a jugoszláv Kommunisták Szö­vetségét revlzionízmussal meg­bélyegző kitétel hatálytalaní­tását, ami szintén az egység erősítéséhez járul hozzá. A józan ész parancsa A konzultatív találkozó befe­jezése után Szófiában hét szo­cialista ország Varsói Szerződé­se Politikai Tanácskozó Testüle­tének ülése következett. Az ülésszakon érezhető volt a bu­dapesti találkozó eredménye. A részvevők határozottan el­ítélték a világbékét veszélyezte­tő imperializmust és barbár cse­lekedetelt. Hangoztatták, hogy a béke és az emberiség elleni bűncselekmények elkövetői el­kerülhetetlenül elnyerik méltó büntetésüket. Leszögezték „A Varsót Szerződés tagállamat a proletár internacionalizmus esz­méihez híven ktfefezik testvé­ri szolidaritásukat az amerikai imperializmus agressziójával szemben önfeláldozó harcot ví­vó hősi vtetnamt néppel, meg­erősítik, hogy a továbbiakban is telfes támogatást nyújtanak és minden szükséges segítsé­get megadnak a testvéri szocia­lista országnak, a Vietnami De­mokratikus Köztársaságnak, a vietnami népnek — gazdasági és védelmi eszközöket, techni­kát és szakembereket. Ezt a se­gítséget mindaddig megadják, amíg a Vietnami Demokratikus Köztársaságnak?, a vietnami népnek arra szüksége lesz az imperialista támadás győzelmes visszaveréséhez." Az ülésszakon még egy fon­tos kérdésben, az úgynevezett atomsorompó-egyezmény kér­désben is állást foglaltak. A ti­zennyolchatalmi leszerelési bi­zottság tárgyalásai folyamán benyújtott szovjet javaslat, mely hasonló amerikai terve­zettel együtt az atomfegyverek terjedésének megakadályozásá­ra vonatkozik, biztos alapot ad arra, hogy záros határidőn be­lül, március 15-ig lezárfák a kérdést: megkössék az atomstop egyezményt, amelyet aztán az ENSZ-közgyűlés szentesít. Sem­mi akadály nem áll a szerző­dés útjában, miután a két nu­kleáris nagyhatalom, a Szovjet­unió és az Egyesült Államok garanciát ígért az atomfegyver­rel nem rendelkező államoknak bárhonnan fenyegető nukleáris támadás elhárítására. Ez egye­lőre az elérhető minimális prog­gram a nukleáris leszerelés út­ján. Sajnos, a román küldöttség nem írta alá, mert az egyez­ményben további, pillanatnyilag elérhetetlen nukleáris leszere­lési lépéseket követelt. Budapest és Szófia után a bé­keszerető és antiimperialista tö­megekben méginkább erősödik az a tudat, hogy a kommunista pártok és a szocialista orszá­gok valóban a béke és a hala­dás zászlóvivői, ezért mindkét értekezlet eredményes volt. LORINCZ LASZLO néhány sorban HÁROM JAPÁN ELLENZÉKI PÁRT — a szocialista, a kom­munista és a buddhista komei­to párt március 9-én közös ha­tározati javaslatot terjesztett a parlament elé, amelyben köve­telik az atomfegyvereket szál­lító B-52-es amerikai stratégiai bombázógépek azonnali eltávo­lítását az Egyesült Államok okinawai támaszpontjáról. AZ OSZTRÁK KOMMUNISTA PÁRT Központi Bizottsága Ausztria megszállásának 30. év­fordulója alkalmából, pénteken este a szocialista országok dip­lomáciai képviselőinek részvé­telével emlékestet rendezett. JIM GARRISON ügyész már­cius 28-ra megidézte a New Or­leans-i bíróságra Allén Dullest, a C1A hírszerző központ volt főnökét, hogy tanúként hallgas­sa ki a Kennedy gyilkosság ügyében. A CIPRUSI GORŰG RENDŐR­SÉG megkezdte az ellenőrző pontokon felállított barikádok lebontását. Tegnap éjféltől meg­szűntek azok a korlátozások, amelyek 1963 decembere óta gyakorlatilag megbénították a nlcosiai török városrész és a város többi pontja közötti köz­lekedést. BRANDT nyugatnémet kül­ügyminiszter közölte, hogy ta­valy a nyugatnémet—kínai ke­reskedelmi forgalom értéke el­ső ízben haladta meg az egy­milliárd márkás szintet. A kül­ügyminiszter kijelentette, hogy Bonn és Peking kereskedelmi kapcsolatainak kedvező alaku­lása politikai közeledést is eredményezhet. A NYUGATNÉMET POLITIKAI RENDŐRSÉG elkobozta az „Ake­lei" című diáklap példányait, amelyekben megjelent az NKP programtervezete. A titkosrend­őrség ügynökei behatoltak „A független és a szocialista diá­kok központja" nevű szervezet egyik vezetőjének lakásába, és magukkal vitték a diáklap pél­dányait. KAMBODZSA ENSZ-képvisele­te két körlevelet intézett a tagállamokhoz. Az egyikben megállapította, hogy Kambodzsa dél-vietnami határövezetének Ong Tan-i körzetében az ameri­kai és dél-vietnami erők előre­tolt hadállást építettek ki, mely 80 méterrel a határvonal mö­gött, kambodzsai területen he­lyezkedik el. A második körle­vél amiatt tett panaszt, hogy február 14-én Prey Veng határ­megyében, amerikai és dél-viet­nami erők tüzérségi lövedékek­kel szórtak be kambodzsai te­rületet. GUATEMALAI PARTIZÁNOK csütörtökön megtámadtak egy katonai támaszpontot a főváros­tól északkeletre. A villámtáma­dás során a szabadságharcosok megöltek egy altisztet és meg­sebesítettek több katonát. KOLUMBIAI GERILLÁK meg­támadtak egy katonai őrjáratot. Tíz hónap óta ez volt az első komolyabb összetűzés a „ko­lumbiai forradalmi fegyveres erők" elnevezésű szervezet és a kormánycsapatok között. AZ ENSZ Emberi Jogok Bi­zottsága péntek délutáni ülé­sén 24 szavazattal, ellenszava­zat nélkül, Anglia, Olaszország, Oj-Zéland és az Egyesült Álla­mok képviselőjének tartózkodá­sa mellett elfogadta azt az uk­rán lavaslatot, amely elítéli a nácizmust és az apartheid-poli­tikát. Rómában munkások és diákok tütettek a nyugdíjak emelésóért éi az egyetemi reformért. (UPI — CTK felvételei Tovább dú l a füs j gyűlölet Rhodesiában A Smith-rendszer újabb gyilkosságokat készít elő Salisbury — lan Smith, a rhodesiai fehértelepes kormány vezetője a londoni Evening News-nek adott nyilatkozatá­ban kijelentette, nem tud kö­telezettséget vállalni arra, hogy nem hajtanak végre Rhodesiá­ban további kivégzéseket. A salisburyi központi börtön­ben, hat olyan afrikai van, akiknek kivégzését hétfőre tűz­ték kl. Mind a hatan politikai váddal kerültek bíróság elé, ke­gyelmi kérvényükről még nem döntöttek, megfigyelők azon­ban nem sok reményt fűznek kérésük meghallgatásához. Smith már csak presztízs-okok­ból is keresztül fogja vinni akaratát, az afrikaiakat hétfőn az akasztófa alá viszik — han­goztatják. A hat elítélt védőügyvéde tegnap védencei nevében ke­gyelmi kérvényt juttatott el a rhodesiai kormányhoz. A három korábban kivégzett afrikai ügye továbbra ls élén­ken foglalkoztatja a világ ha­ladó közvéleményét. A calcut­tai egyetem afrikai származású diákjai pénteken az ottani brit főkonzulátus épülete előtt tün­tettek a Smith-kormány eljárá­sa ellen. Az ENSZ Emberi Jogok Bi­zottsága azzal a kéréssel for­dult Nagy-Britanniához, hogy akadályozza meg a rhodesiai fajüldözők további gyilkos tet­teit. Sallsburyból ugyanakkor ar­ról érkezett jelentés, hogy a fővárosi tanács megtette az el­ső lépéseket a megkülönbözte­tési törvény „következetes tel­jesítése érdekében." A színes bőrű rhodesiaiaknak megtiltot­ták, hogy a város központjá­ban levő parkban Járjanak, vagy a padokra üljenek. Ha­sonló megkülönböztetésben ré­szesítik a főiskolákra Jelentke­zett színes bőrű afrikaiakat is, akiket 12 év óta most először nem vettek fel az egyetemre. (CTK — MTI) Újabb tárgyalások Nagy-Britannia közös piaci tagságáról Brüsszel — Az Európai Gaz­dasági Közösség hat tagálla­mának külügyminiszterei szom­baton délelőtt Couve de Mur­ville francia külügyminiszter elnökletével összeültek Brüsz­szelben, hogy a tagállamok és a csatlakozni kívánó négy or­szág — Anglia, Norvégia, Dá­nia és Írország — kapcsolatai­ról tárgyaljanak. Willy Brandt nyugatnémet külügyminiszter támogatta azt a belga tervet, hogy az emlí­tett négy állam elsősorban fűz­ze szorosabbra műszaki tudo­mányos és gazdasági kapcso­latait a Közös Piaccal. Annak a véleményének adott kifeje­zést, hogy először valamiféle egyezménynek kellene létre­Róbert Ken mégis jelölteti Fokozódik az elnökválasztási harc Jönni a „hatok" és a négy ál­lam között a vámtarifa csök­kentéséről s a kereskedelmi kapcsolatok kibővítéséről. Ezzel szemben Couve de Murvílle francia külügyminisz­ter azt fejtegette, hogy a négy belépni kívánó államnak foko­zatosan kétoldali kapcsolato­kat kell kiépíteni a Közös Piac tagállamaival. Megfigyelők úgy vélik, hogy sem az angol belépés, sem a három másik ország közeledé­sének ügyében nem történik egyelőre komolyabb lépés, jól­lehet a brüsszeli tárgyalásokat megelőzően mutatkozó válság úgy-ahogy megoldódott. (CTK — MTI) n e d y magát? Washington — Az amerikai elnökválasztási kampány foko­zódásával mind sűrűbben hang­zanak el nyilatkozatok, kor­tes-beszédek, állásfoglalások. fohnson amerikai sajtófőnö­ke révén bejelentette, hogy tá­vol marad a kampánytól, „nem dobja be a kalapját . Nyilván­valóan le akarja mérni a sza­vazók hangulatát, nem akarja idő előtt kijátszani ütőkár­tyáit. India nem fogadja el az atomsorompó-egyezményt? Delhi — Jól tájékozott körök szerint India valószínűleg nem fogadja el a nukleáris garan­ciákra vonatkozó szovjet— amerikai—angol határozatter­vezetet. India fenn akarja tar­tani annak lehetőségét, hogy szükség esetén saját atomfegy­vereket gyártson. Delhiben azon a véleményen vannak, hogy a három nagyhatalom ál­tal beterjesztett határozatter­vezetnek több hiányossága van. Többek között rámutatnak arra, ha esetleg csorba esik a nukleá­ris nagyhatalmak tekintélyén, akkor ezek nem fognak haboz­ni, és bevetik az atomfegyve­reket. Ezzel kapcsolatban meg­említik az Egyesült Államokat, amely nem hajlandó határozot­tan kijelenteni, hogy nem vet be Vietnamban taktikai atom­fegyvereket. A nyugatnémet kormány meg­bízottja átadta a genfi leszere­lési értekezlet részvevőinek a nyugatnémet kormány emlék­iratát az atomsorompó-egyez­ményről. Genfi hírek szerint a román küldöttség ls több mó­dosító javaslatot tett a legutób­bi szovjet.—amerikai határozat­tervezettel kapcsolatban. Az emlékiratot és a módosító ja­vaslatokat aem hozták nyilvá­nosságra. (CTK J Illlnolsban és New Yorkban — sajtójelentések szerint — több Jelöltet azzal az indoko­lással „léptettek le", hogy nem hajlandók teljes szívből támogatni a vtetnamt háborút. Christian, Johnson sajtófőnöke ezeket a híreket cáfolva klje­lentette, hogy ő maga is a la­pokból tudta meg, hogy egyes jelölteknek állítólag „hűség­nyilatkozatot" kellett tenniük. Johnsonon kívül Humphrey alelnök is elmondta a maga kortesbeszédét. Felszólította Nixont, volt köztársaság-pártt alelnököt, hogy közölje a ma­ga „receptjét" ne csak bírál­jon. A Demokrata Párt színeiben Johnson ellen fellépő McCarthy szenátor megbélyegezte azo­kat, akik le akarják járatni a „galambok" ügyét Az NBC amerikai tv-állomás által vasárnap sugárzott műsor szerint állítólag Róbert Kenne­dy szenátor komolyan fontoló­ra vette az elnöki tisztségre pályázás lehetőségét. Néhány tanácsadója azt javasolja, hogy helyezkedjék Rockefeller köz­társasági párti kormányzó ál­láspontjára, vagyis legyen ké­szenlétben az esetleges Jelölés­re, de ugyanakkor ňe kapcso­lódjék be a választási kam­pányba. (CTK — MTI J

Next

/
Thumbnails
Contents