Új Szó, 1968. március (21. évfolyam, 60-90. szám)

1968-03-03 / 62. szám, vasárnap

Sörtenger Csellóköz számára A malátaüzem teljes gőzzel termel # Az ágyaliai sörgyár évi kapacitása: 600 000 hl 0 Exportsikerek 0 Az első sör: 1969 nyarán K< ét esztendeje még csak körvonalazódott a gyár. Az építésvezető azonban már akkor ls bizakodott: jól startoltak, s így megalapozottan reménykedtek, hogy az üzembe helyezés is határidőre történik. A gyárépítkezésen ma már nemcsak kőművesek és ácsok dolgoznak. Hatalmas teherautók Is fellelhorkannak, hogy a már üzembe helyezett részleg, a malátakészítő termékét elszállítsák. A termelést itt tavaly nyáron kezdtük meg — mondja Gejza Jankovič, az üzem közgazdásza. — A tavalyi árpatermésb&l a múlt év végéig több mint 4500 tonna jó minőségű malátát gyártottunk. Az idén pedig már teljes kapacitással termelünk. A feladatunk: 30 000 tonna maláta előállítása. Kelendő termék ma világszerte a maláta. Ezt többek között az is bizonyítja, hogy a 30 000 tonna malátából az üzem 18 500 tonnát külföldi megrendelésre gyárt. Az üzem jóformán még meg sem indult és már egy tengerentúli ország ls érdeklődött termékei Iránt. Ez egyúttal azt is bizonyítja, hogy a csallóközi rónán termett árpa értékes ipari nyersanyag is. — Miközben az árpából maláta készül, az alapanyag eredeti értéke ís megsokszorozódik — mondja a közgazdász. És megmutatja a gyár kalkulációit. — De az alapanyagok termelésének gazdaságossága teljes egészében csak a gyár teljes üzembe helyezése Után mutatkozik meg. Erre azonban csak később kerül sor. A sörgyár ma még csak épül. Vajon mikor csurran kl az óriás fazekakból az első hordó sör? — Számításunk szerint 1969 nyarán, vagy legkésőbb az év harmadik negyedében megkezdjük a sörfőzést, — mondja Vladimír Koštal építész-technikus. — Ezt eredetileg is úgy tervezték, hogy előbb a malátarészleget helyezik üzembe. Ez —' mivel igen sikeresen működik — már „megkeresi" a sörgyár építési költségeinek egy részét. J 1988. III. 3. | ól van ez így, az ilyen tervezés — és tervteljesités — már az új gazdaságirányítási rendszer első sikerei egyikének is nevezhető. És az sem utolsórendü tényező, hogy a maláta termelő részleg építésének megkezdése és a termelés megindítása között csaknem egészen három év telt el. Ha továbbra is ilyen ütemben folyik a munka, a sörtermelő részleg még ennél ls rövidebb idő alatt készül el. Pedig nem akármilyen Özem lesz az ógyailal sörgyár. Főzőüstjeiben, úszómedencének ls beillő erjesztőkádjaiban éven te 600 000 hektoliter sör készül majd, hogy ezzel megoldódjék az egész Csallóköz és még néhány dél-szlovákiai járás — főleg nyári — sörgondja. Hogy a sörivásban e vidék lakói is felzárkóztak a cseh országrészek lakossága mellé, többek között az is bizonyltja, hogy a komáromi járás tavalyi sörfogyasztása nem kevesebb, mint 130 000 hl1 tea ki. Ex pedig csak egy járás. Lehet, hogy a környező vidékeken a sörfogyasztás még ennél is nagyobb. Prágában az Élelmezésügyi Minisztérium kísérleti „mini"-sörgyáráez az ősi foglalkozás — különösen ma, amikor naponta találkozik az ember technikai újdonsággal — nagyon művelt embereket kíván. Az előző évszázadokban a híres sörfőzők csak a menetközben szerzett tapasztalatokra támaszkodhattak. Ma ez már nem elég, hiszen — akár a többi hasonló új gyár is — az ógyallai is egy igen bonyolult üzem lesz. A gyár a termelés megkezdése után három 7 Gejza Jankovií, a malátaké&zítő közgazdásza (bal oldalt), és Emil Pšenák, a csomagoló részleg vezetője. 15. Dnhiíský, — CTK felvételei.) * Bonyolult vegyi folyamatok játszódnak le az árpában, amíg maláta lesz belőle. Csíráztatják, érlelik, szárítják. Képünkön: Az üzem technikusa a maláta érését ellenőrzi. ban már évekkel ezelőtt elkészült az első „ógyallai sör". Apró sörfőzde ez, ahol azt vizsgálják, hogy egy-egy sörgyárépítésre kiszemelt vidéken az alapanyagok megfelelő minöségűek-e. Elsősorban a víz minőségéről kell meggyőződniük, de a sör további alapanyagait ls alaposan megvizsgálják. — Melyik a legfontosabb, az alapanyagok közül? — A plzeňlek közül a legtöbben a sörgyári kutak vizére esküsznek — válaszolta az egyik technológus. — De a többi nyersanyag is mind fontos szerepet játszik. És a hagyományok ... H

agyományokll Ez zel az ógyailal sörfőzők még nem rendelkeznek. De más sörgyárak — például az igen jó hírű és kiváló sört főző topoTCanyi gyár már szert tett bizonyos tapasztalatokra. TopoICanyban az új gyár mellett söripari tanintézet ls működik, ahol je lentős számú szakembert képeztek már kl. — Tizennyolcan a ml fiataljaink közül már a harmadik évfolyamba .járnak — mondja a közgazdász. — Tizenegy má sodikosunk és nyolc elsősünk is van. Mikorra szükségünk lesz rájuk, mind visszatérnek ide az üzembe. Egyelőre még valamennyien a technológia, a vegytan és a fizika titkaival Ismerkednek és termelési gyakoris toc vesznek részt, mert fajta sör: a hét, a tíz és a tizenkét fokos termelésére specializálódik. A gazdasági elemzések azt bizonyítják, hogy az Ilyen befektetések rövid időn belül visszatérülnek. Wajon mekkora tar* tályban férne el 600 000 hektoliter sör? Vajon hány korsóval jut ebből egy-egy csallóközinek? ízletes lesz-e az új sör? Ilyen kérdések ls foglalkoztatják mostaná ban a dél-szlovákiai sörkedvelőket. Jó másfél év múlva e kérdések némelyikét az ógyallaiak már megválaszolják. TÓTH MIHÁLY Mint mindig, ma ls sokan vannak a váróteremben. A félreértések elkerülese végett előrebocsátjuk nem vagyunk orvosi váróteremben. Nem, az itt ugrándozó nebulóknak kutya bajuk sincs. Venca, Láda, Irča, Eva, Jana és a többiek majd kicsattannak az egészségtől. Egy cseppet sem sajnálatra méltók ezek a gyerekek, hacsak ... Bizony, ha ez a „hacsak" nem volna, dehát ennek sem kellene lennie, ha ezek a fiúk, lányok valamivel nem különböznének társaiktól. Abban, hogy balkezesek. A felső végtagok szerepcseréje iránt sok szülő és tanító — talán tájékozatlanságból, esetleg hiúsági okokból — nem tanúsít megfelelő megértést. Gyakran arra kényszerítik a gyerekeket, hogy az írásnál, rajzolásnál, varrásnál és más munkáknál inkább a jobb kezüket használják. És itt kezdődik a baj... Dr. Marta Sováková, a prágai Károly Egyetem pedagógiai tanácsadójának vezetője a balkezes gyermekekkel szerzett sokéves tapasztalatairól beszél. Férje és munkatársa, az ismert nevű dr. Miloš Sovák professzor, a tanszék vezetője mellett volt alkalma kitanulnia a „mesterséget". — Tévedés volna azt hinni — mondja —, hogy a balkezes gyermekek alacsonyabbrendűek, kisebb képességűek a jobbkezeseknél. Étinek az ellenkezőjéről a szakembereknek megfigyeléseik alapján nem egy esetben volt alkalmuk meggyőződni. Ha azonban az balkezesek teljesítménye mégiscsak „normális" társaiké mögött marad, ezért a legtöbb esetben a felnőtteket kell elmarasztalni. Hányszor megkeseríti az apróságok életét szüleik, vagy tanítóik meg nem értése, ami többnyire nem marad nyom nélkül. A következmények a gyermekeknél észlelhető idegzavarok különböző formáiban (idegesség, beszédhiba, zárkózottság, iskolakerülés) sőt jellembeli fogyatékosságokban ís megmutatkoznak. — Ne csodálkozzunk — folytatja dr. Sováková — ha a balkezes gyermeket jobbkezesre akarjuk átnevelni, tulajdonképpen idegrendszerének működését befolyásolva természetellenes dolgot követelünk tőle. A szülők nagy része abba a hibába esik, hogy nem tanácskozza meg a teendőket szakemberrel. Mennyire helytelen, sőt felelőtlen ez az átformálási kísérlet, mely többnyire megbosszulja magát, azt a hétéves Ivo esetében is tapasztalhatjuk. Dr. Sováková beszólítja a várószobából a kisfiút, az egyik prágai általános alapfokú iskola elsőosztályos tanulóját. Tanítónője a tanácsadóhoz intézett levelében így jellemzi Ivot: „nem önálló, nyugtalan és feledékeny gyermek. Bármilyen feladattal blzpm meg, tanácstalan. Munkáját, de külsejét is hanyagság jellemzi. Az olvasás ugyan nem esik nehezére, de az írással alig boldogul. A ceruzát gyakori figyelmeztetésem ellenére is görcsösen szorongatja, és ha a táblára ír, jobbját a balkezével támogatja." A jellemrajzból első pillantásra nyilvánvaló, hogy Ivo szülei elhallgatták a pedagógus előtt, hogy a fiú balkezes. A gyermek pedig tipikus példája a megfélemlített, mindenben mások segítségére szoruló, önállótlan gyermekeknek, azoknak, akik tudják, mi vár rájuk, ha megszegik a szülői tilalmat. Ivónak bármennyire ts nehezére esik, nem szabad a ceruzát a bal kezébe fognia. Ez a sikertelensége feletti elkeseredés, a visszafojtott lnduffmg/em! • MI blitosttja nálunk — az eddig mondottakoa kívül a választás demokratizmusát? — Elsősorban az, hogy demokratikus a választójogunk, vagyis a nemzeti bizottságok képviselőit általános, egyenlő, közvetlen és titkos szavazással választjuk. Az általános választójog annyit jelent, hogy néhány egészen természetes kivételtől eltekintve, (elmebetegek, szabadságvesztési büntetésüket töltő, Illetve letartóztatásban levő egyének) minden 18. életévét betölő állampolgárunknak szavazati joga van. A választójogi egyenlőséget ls már magyaráztuk. Lényege, hogy a választópolgárok között nem teszünk különbséget a nemzetiség, sem felekezeti, vagyoni helyzet stb., szerint. Választási rendszerünkben érvényesül a közvetlenség követelménye ls. Más seóval a választópolgár nem ügynevezett elektorokat választ, akik például a többfordulós választási rendszerekben a második fordulóban hivatottak képviselni a választókat, hanem közvetlenül eldönti, kl fogja képviselni a nemzeti bizottságban. Végül biztosítjuk a titkos szavazást ls, ami a demokrácia egyik legfontosabb követelménye. Senkinek és semmilyen formában nincs joga megtudni, hogy a választópolgár kire adja le szavazatát. Minden ezzel ellentétes törekvés antidemokratikus és — törvénybeütköző. (g. U lat a viselkedéséből is azonnal kitűnik. Elég megkérdezni tőle, hogyan megy a tanulás, és szeret-e iskolába járni? Eleinte nem válaszol, majd szepeg és a vállát vonogatja, végül is elsírja magát. — Figyelje meg szeme és arcizmai Ideges rángatózását — súgja a fülembe dr. Sováková. — Egy-két év múlva hazudozó, Iskolakerülő lenne belőle, érettebb korában pedig jellembeli fogyatékosságai miatt kerülnék az emberek. A kisfiú esetében szerencsére ez a veszély nem forog fenn, mert most még minden jővátehető. De hányan vannak, akik nélkülözik ezt az idejében érkező segítséget, a megfelelő kezelést, mely jóváteszi a felnőttek vétkeit ... Ivóért is a szüleit terheli a felelősség. Az apja értelmiségi ugyan, feltételezhető volt tehát róla, a megfontolt, józan gondolkodásmód, az, hogy nem kényszeríti olyasmire a fiát, amire az képtelen. De mégis ő volt az, aki — miután szerinte a gépek az üzemekben csak jobb kézzel kezelhetők, már pedig Ivóból gépészt akar nevelni — ráparancsolt feleségére: szoktassa le a gyermeket a balkezességről. Ivo anyja az egészségügyben dolgozik, mégsem gondolt rá, faogy problémájával szakemberhez fonduljon. Férje kívánságát a házi béke kedvéért vakon teljesítve, Ivo kezére ütött, valahányszor a balját részesítette előnyben. Azt hitte, sikerülni fog a fiút rossz szokásáról leszoktatni. Tévedett, mert az orvosok és pszichológusok szerint a balkezesség nem szokás, hanem hajlam, mely legtöbbször minden szülői akarat' nál erősebb. Előfordul ugyan, hogy a kevésbé erős egyéniségek esetében ezek a kísérletek néha — az idegrendszer nagyfokú ellenállóképessége és kisfokú balkezesség esetén — sikerrel járnak. — Erre a sikerre azonban semmi szükség — véli dr. Sováková, és a kockázattal járó beláthatatlan következményekre céloz. A jobb kéz használatát a civilizáció, a társadalmi szokások, a kultúra kényszerítette ki, holott mindössze arról van szó, hogy végtagjaink az agy melyik részéből —a jobb vagy a bal oldali részből — kapják a parancsokat. A felvilágosult szülők balkezes gyermekeiknek megtakarítják azt az óriási idegmunkát, és feszültséget, melyet akkor kénytelenek kifejteni, ha jobb kezüket kell használniuk. Az idegmunka megtakarítása esetén adottságaikkal velük született tehetségükkel is jobban tudnak gazdálkodni, jó példa erre Leonardo da Vinci és Michelangelo, akikről tudvalevő, hogy halhatatlan műveiket bal kézzel alkották. Mi következik tehát mindebből? Viszszatérve Ivo példájára, elsősorban az, hogy a pedagógusok a fiút, jobbja helyett ismét megszoktatják bal keze előnyben részesítésére. Ivo ezentúl Jókedvű lesz, szívesen jár majd az iskolába, és a jellembeli fogyatékosságoktól sem kell többé tartani, feltéve, hogy azokat más, ettől az essettől eltérő körülmények nem fogják kiváltani. Természetesen egyelőre gyógykezelésre szorul a gyerek, mert szülei erőszakos beavatkozásukkal sokat ártottak egészségének, főleg idegrendszerének. És ha tényleg gépész akar lenni, amint azt az édesapja szeretné, akkor sinís minden veszve... Ezt bizonyítja annak a balkezes tanoncnak az esete is, aki egy időben majdnem kizárólag selejtet gyártott a gépén. Képzeljük csak el a fiú kétségbeesését és szégyenét társai eredményeit látva, akik kinevették ügyetlenségéért. De aztán csodálkoztak, álmélkodtak, amikor a hibás munka helyett a fiú gépét kifogástalan termékek hagyták el. Hogyan csinálta? Sokan törték akkoriban ezen a fejüket a gyárban, míg végre rájöttek a jó ötletnek köszönhető megoldásra. A tanoncfiú titokban átállította gépét úgy, hogy bal kézzel dolgozhasson. Igaz, nem mindenki Ilyen találékony. Sokan sikertelenségük miatt életúntak, de vannak olyanok ís, akik önkezükkel vetnek véget a kibírhatatlannak tűnő, őlomsúlyként rájuk nehezedő földi pályafutásuknak. A család és a tanítók belátása, segítsége és főleg összefogása tehát elengedhetetlen követelmény az ilyen esetekben ls. Mert sokat árthatnak, de helyes nevelésükkel meg ls könnyíthetik a balkezes gyermekek sorsát, akikből hozzáértéssel egészséges, értékes embereket faraghatnak. És ez a céll A balkezes gyermekek módszertani nevelését szabályozó pontos irányelvek minden bizonnyal nagy segítséget jelentenek majd a pedagógusoknak. KARDOS MARTA