Új Szó, 1968. március (21. évfolyam, 60-90. szám)

1968-03-29 / 88. szám, péntek

Távoli ismerősöm, Gyagyás Lipöi, ott állt a bírói emelvény előtt és azzal a ronda baritonjával a következőket hörögte: Tisztelt bíróság! Elismerem, hogy Fruzsina nevű feleségemmel szemben szubjektív magatartást tanúsítottam és ez bizonyos deformációkhoz vezetett, nevezetesen a karján, a lábán és bizonyos mértékig a felén is, ami ugyancsak deformálódott a verés következtében. Am kérem a tisztelt népítéletet, vegye figyelembe, hogy tegnap már én is a progresszivitás útjára léptem és k. nejemet az utolsó 24 órában már meg sem vertem, mert az a két-három pofon, amit lehabartam, igazán nem nevezhető verésnek. Gyagyás még aznap este nyilatkozott a televízióban, megmutatván csúnya hervadt füleit a nézőknek, és ország-világ előtt beismerte, hogy a múltban elkövetett ugyan egy-két hibát, ami azonban csupán a neje fejlődésének érdekében történt, az is igaz, hogy számtalanszor elszakadt a felesége tömegétől, de annak bíráló szavait mindenkor meghallgatta és csak azután verte meg. Egyébként — bizonyítva, hogy a haladás híve — bejelentette, hogy országos mozgalmat indít „progreszsziót a házaséletbe" címmel. Gyagyás nagy sikert aratott, minden újság elismerte, hogy önbíráló módon közelítette meg a problémát és két nap múlva a széplelkű honleányok fáklyás menetet rendeztek az ablaka alatt, hangosan skandálva az új jelszót: „Forr a lélek, zeng a szív, nem vagyok én szubjektív!" Kár, hogy Gyagyás nem látott az egész felvonulásból semmit, ugyanis nem ért rá kinézni az ablakon ... Éppen a feleségét verte. PETERFI GYULA AFORIZMÁK • Semmivel sem lehel olyan olcsón megvásárolni a lelkiismeretet, mint a pénzzel. • A színészek babonás emberek. Ha tizenhárom néző ül a nézőtéren, azonnal elmegy a kedvük az előadástól. • A méh nem lop. Gyűjt. • Mindent megtett, hogy semmit se kelljen tennie. • Mondanivalója nincs, csak elhallgatni valója. Két elmebeteg elhatározza, hogy megszökik az intézetből. Összekötözött lepedőkön ereszkedik le az egyik a házfalon, de felkiált: — Nem jó! Túl rövid a kötél! Társa visszahúzza, még két lepedővel meghosszabbítják a hágcsót és az első megint leereszkedik, de rövidesen újra kiabálni kezd: — Most sem jól Túl hosszú! Egyik kollégánk most szerezte meg — feleségével együtt — a hajtási engedélyt. Első útjukon hirtelen bedöglött a motor. — Ezek az átkozott gyertyák — dühöngött a barátunk. A felesége vigasztaló hangon megszólalt: — Nem csoda drágám, ilyen erős szélben ... Ketten a kocsmában: — Tudod, az alkohol lassan butít... — Nem baj, én ráérek. • Pár évvel ezelőtt történt egy zöldségüzlet előtt, hogy egy férfi a sorban dühösen morogni kezdett: — Az isten látott Ilyet, 15 évvel a háború befejezése után ... Ekkor meglátta a lassan sétáló rendőrt: — ... még mindig esik az eső ... A skót felesége felkiált: — Jaj, a gyerek lenyelt egy öt pennys pénzdarabot, azonnal orvost kell hívnil — Dehogy hívunk öt pennyért orvost — feleli nyugodtan a férj —, hiszen az legalább két shillinget kér! Két tisztviselő beszélget: — Tudod-e mi a különbség a mi igazgatónk és a személyvonat kőzött? — Honnan tudnám? — Az a különbség, hogy a személyvonatnak két osztálya van, a mi igazgatónknak meg egy sincs. Moszkvában: — Bácsi kérem, lenne szíves öt kopejkát adni, hogy eljuthassak a szüleimhez? — Tessék, kisfiam! S hol vannak a szüleid? — A moziban ... — Bolhás a kutyája? — Nem, az emberek közé nem engedeml • Két férfi a bárpultnál. — En olyan becsületes vagyok, hogy házasság előtt egy ujjal sem nyúltam a feleségemhez. Es maga? — Nem tudom. Előbb árulja el a felesége leánykori nevét, aztán megmondom. — Ha szomjas vagyok, sört IsZom. Ha jó hangulatra akarom magam deríteni, bort iszom, ha rossz a gyomrom, rumot iszom ... — Es mikor iszik vizet? — Ha üres a pénztárcám. — Az ön szeme már elég gyenge, a közelében levő tárgyakat is csak nehezen különbözteti meg. Mi a foglalkozása? — Csillagász vagyok, doktor úr... Orvos: Az ön feleségének az Idegállapota nem veszélyes. Száz évig élhet vele! Férj: Hát én? — Hogy van a feleséged? — érdeklődik régen látott ismerősétől egy férfi. — A feleségem? Már egy éve elváltunk. .. — Ne mondd, tulajdonképpen meddig volt veled? — Velem? Egy percig sem. Mindig ellenem volt! — Kérem, miért tartja a szövetkezet ezt a három lovat? — Hogy a zabot szállítsa. — És mit csinálnak a zabbal? — A lovaknak adjuk. Orvosi rendelőben: — Mi a panasza? — Rosszul hallok. — Mióta? — Születésem óta. — És azelőtt? — Amikor gyermek voltam, Teli Vilmos volt az ideálom. Egyszer almát tettem egy barátom fejére és rálőttem. — Na és? — A szerencsétlen ma már ötven éves lenne. — Biztosan tudod, hogy így kell egy ruhát kiszabni? O CO O i— < to O < > < Kritikus: — A maga képei ott lesznek az összes képtárakban és múzeumokban, amikor Rafaellót, Rembrandtot és Rubenst már rég elfelejtették. Művész: — Komolyan mondja? Kritikus: Igen. De előbb nem! Bernard Shaw egyik látogatóját meglepte, hogy az író lakásában egyetlen virágot sem talált. — Azt hittem, ön nagyon sziereti a virágot! — Hogyne — felelte Shaw —, a gyermeket is nagyon szeretem. Mégsem vágom le a fejüket, hogy a ház minden sarkában vázába állítsam őket. Mindennapi kenyerünk Tavaly 3 milliárd 346 millió lakosa volt .. Földnek. Közülük 3 millió éhen halt. Krónikus rosszultápláltságban szenved mintegy félmilliárd egyén. A fejlődő országok többségében az egy főre jutó élelmiszerfogyasztás kisebb, mint 1939-ben volt. 1965-ben és 1966-ban 70 millió új lakos látott napvilágot a Földön, de az élelmiszergyártás a régi szinten maradt. Ezenkívül az emberiség tartós vízhiányban is szenved. Ezeket a szomorú adatokat különleges ENSZ-szervek jegyezték fel. A szegény és a gazdag országok közti különbségekről más forrásokból is képet nyerhetünk. Angliában több traktort gyártottak, mint egész Afrikában. Angliában egy tehén átlag heti 66 liter tejet ad, Ugandában csak 4 ér felet. Vallási és egyéb erkölcsi szokások számos országban még súlyosabbá teszik az élelmezési problémát. Az indiaiak zöme nem fogyaszt marhahúst, s csak a fele iszik tejet. Ázsia lakosságának a fele főként rizzsel táplálkozik, a búzakenyeret visszautasítja. India 1971-ig tervezi összhangba hozni az élelmiszertermelést a lakosság szaporodásával. Nagyarányú születésszabályozási programon dolgoznak. Japán az ipar fejlesztésével kíván eszközöket előteremteni a mezőgazdaság fellendítésére és élelmiszerbehozatalra. A születési arányszám csökken, a terhesség művi megszakítása engedélyezett. Ceylon, melynek lakossága 25 éven belül eléri a 11 milliót, a falusi lakosság körében népszerűsíti a születésszabályozási módszereket. (Berita Harna.i) o. co o t— < to o < -J > < o CQ O < l/> O < —i > < Josephine Baker esődbe jutott fosephine Baker anyagi gondjai megmozdították az egés* világot. Egyszer Brigltte Bárdot segítette ki szorult anyagi helyzetéből, máskor magukat megnevezni nem kívánó magánszemélyek léptek közbe adományaikkal az utolsó pillanatban. A napokban azonban komolyra fordult a dolog: Josephine Eaker Dordogneban levő kastélyát 270 ezer frankért, és a hozzá tartozó szállót 175 ezer frankért elárverezték. A művésznő huszonnégy hitelezője nem volt hajlandó kivárni, hogy férje, jo Bouillon visszatérjen Argentínából, ahol eladta Josephine Baker ottani ingatlanát. Noha a francia jogszabályok értelmében Josephine Baker tíz nap leforgása alatt visszaválthatja a kastélyt, ez a haladék nyilván csak elméleti jellegű. Az ingóságok elárverezését áprilisra tűzték ki. Ezáltal veszélybe kerül egy olyan létesítméi.,, amely a negyvenes évek vége óta első helyet foglalt el Josephine Baker életében. A „Les Milandes"-ról, a Dordogne ban létesített minta faluról van szó, amelyet a művésznő és negyedik férje, jo Bouillon karmester óriási tőkebefektetéssel íuristaközponttá és a faji és vallási türelem zarándokhelyévé épített ki. De csak a szálloda, az étterem, a Josephlne-muzeum és magánszínpad felállítása utáni első évben érkezett ide elegendő külföldi — összesen 160 ezer. Azután megszűnt a külföldiek ideáramlása, mert a falu turisztikailag túlságosan kiesett a forgalomból, és az árak túl magasak voltak. Itt a „Les Milandes"-ben Josephine Baker 11 gyermeket nevelt fel, a legkülönbözőbb fajúakat és vallásúakat, 1950-ben adoptálta őket. Ez a vállalkozása az egész világon nagy rokonszenvet ébresztett Iránta. A mintafalu fenntartása és a gvermekek felnevelése azonban nagy összegeket emésztett fel, és ez meghiúsította a művésznő tervének megvalósítását, hogy a kastélyban a világ különböző részeiből érkező 500 gyermek részére internátust létesítsen. Noha Josephine Baker azon fáradozott, hogy túrnék révén előteremtse a vállalkozáshoz szükséges pénzt, az adósságok állandóan növekedtek. (Dte Tat) Elmerült földrészek csücske A Csendes-óceán térségében, Ausztráliától 700 kilométerrel keletre fekszik a kis Lord Howe-sziget. E kis földkerület alapjában eltér a környező szigetektől és földrészektől. Sajátos világ ez — növény- és állatvilága sem Ausztráliában, se, Üj-Zélandon nem lelhető fel. Endemikus pálmák, endemikus madarak, érintetlen őstermészet. Két magas hegycsúcsa van: a 720 méter magas Mount Lidgebird és a 800 méter magas Mount Hower. Lent trópusi növényzet, pálmák, a 200 szigetlakó házikóit őszibarack- és dinnyefák, kétemeletes ház magasságnyi oleanderbokor-kerítések veszik körül. Feljebb a hegyekben a mérsékelt övezet növénvei lelhetők fel: páfrányok, liánok stb. Maga a Mount Huwer hatalmas fennsík, melynek patakjában angolnák és rákok tenyésznek. Talány, hogyan kerültek ezek az édesvízi állatok az édesvízforrásoktól és tárolóktól teljesen elszigetelt patakba. Ez nem is az egyetlen rejtély. Ausztráliában 59 papagájfajtát tartanak számon, a Lord Howe-szigeten egyetlen papagájfaj sem él. Nincsenek emlősök. Az 500 fajta ausztráliai eukaliptuszból és a 800 fajta akácfából itt egy sem fedezhető fel. A hegycsúcson moha között él a kabóca, amely a földrészen csak Ausztráliában, Tasmaniában és ... Patagóniában található. Kihalt óriásteknősök maradványaival is találkozhatunk. Ezek is Patagónia nevezetességei. Rengeteg barlang van a szigeten, s ezek bizonyára nagy meglepetéseket tartogatnak a tudósok számára, akik — ha egyszer komoly kutatáshoz fognak — bizonyára rég kihalt és sehol máshol fel nem lelhető fajokra bukkanhatnak. A rejtély megfejtése megvilágítja majd a Csendes-óceán déli részének történetét is. A földrajzi adatok azt bizonyítják, hogy a föld alatti földrengések ellenére az óceán szintje ezen a részen nem változott, s e földrész sok millió éven át nem változott. Lehet, hogy e „csodálatos sziget" valamilyen elsüllyedt földrésznek a maradványa, mert megmagyarázhatatlan, hogy ilyen kis földön olyan eltérő növény- és állatvilág fejlődhetett volna ki. Milyen volt ez a földrész? Mikor süllyedt el? E kérdésekre várnak feleletet a tudománytól. I Nyegyelja)