Új Szó, 1968. március (21. évfolyam, 60-90. szám)

1968-03-29 / 88. szám, péntek

A

CSEMADOK Kösponti Bizottsága március 12-én tartott Illésének határozata Dél-Szlovákia-szerte nagy visszhangot váltott ki. Tömegesen érkéz nek a levelek, amelyek kivétel nélkül mind azonosak abban, hogy küldőik — egyes személyek, CSEMADOK helyi szervezetek, egységes földművesszövetkezetek, pártszervezetek, állami gazdaságok, helyi nemzeti bizottságok és közületek — a CSEMADOK Központi Bizottságának a csehszlovákiai magyarok teljes egyenjogúsítására tett Javaslatával teljes mértékben azonosítják magukat. A mai napig még egyetlen levelet sem kaptunk, amely ellenvéleményt fejezett volna kl. A beküldött észrevételek és állásfoglalások túlnyomó többsége helyi példákkal támasztja alá a CSEMADOK Központi Bizottsága javaslatát, illetve részletkérdésekben még továbbfejleszti a javaslatot. A beérkezett levelek egyértelműen tükrözik, hogy Csehszlovákia magyarsága a párt Központi Bizottsága decemberi és januári ülésén elindult demokratizálódási folyamat következetes keresztülvitelében látja az egyedüli biztosítékát annak, hogy a nemzetek és nemzetiségek kérdése a valódi egyenjogúság alapján nyerjen megoldást. A szocializmus vívmányainak kiteljesedése, a nép érdekének érvényrejuttatása, a köztársaság egységének erősítése mindannyiunk célja és közös Ugye — cseng ki mint alaptónus a levelekből. A levelek egy része — különböző megfogalmazásokból felveti azt a kérdést U, hogy a CSEMADOK Központi Bizottsága miért nem foglalkozott már előbb hasonló kérdésekkel. Nem látták a bibákat? Féltek megmondani a felsőbb szerveknek az igazat7 — merülnek fel a kérdések és várnak feleletre. E kérdések tisztázása végett kerestük fel dr. Szabó Rezső elvtársat, a CSEMADOK vezető titkárát. Teljes és egyöntetű támogatás Beszélgetés dr. SZABÓ REZSŐ elvtárssal, a CSEMADOK Központi Bizottságának vezető titkárával • Több levélíró véleménye az, hogy a CSEMADOK Központi Bizottsága előbb hozhatta volna nyilvánosságra nagy jelentőségű Javaslatát. Legalább a Járást pártkonferenciák előtt. A Járást tanácskozásokat így pozitívan befolyásolhatta volna ... — Dokumentumok bizonyítják, hogy a CSEMADOK Központi Bizottsága szinte megalakulása óta foglalkozik e problémákkal, és a március 12-1 határozata nem egyik napról a másikra jött létre, hanem a megismerés folyamatára, hosszú évek tapasztalatára, az évzáró közgyűlések vitaanyagaira támaszkodva érlelődött olyan komplex javaslattá, melyeknek teljesüléséhez 1949-től kezdve most teremtődtek meg először a kedvező társadalmi feltételek. Ha valaki figyelmesen végignézi az említett beadványokat, látni fogja, hogyan jutottunk el a felületi jelenségek regisztrálásától a lényegig, a kérdések gyökeréig, s hogyan érlelődött meg a legutóbbi javaslatunk az alapvető kérdések megoldására. A csehszlovákiai magyarok helyzetének tisztázááa, a jogfosztottság megszűnése az 1947—49-es párthatározatokkal kezdődött. Az első alapvető dokumentum a Megbízottak Testületének 1952-es határozata. Kidolgozásában a CSEMADOK vezetői ls részt vettek. Ez a határozat csak dr. Zvara könyvében vált hozzáférhetővé, bár az 1954-es választások előtt is kiadták — de szigorúan bizalmas anyagként. Az első olyan alapvető anyagot, amelyet a CSEMADOK Központi Bizottsága önállóan dolgozott ki, az Iskola- és Kulturális Megbízotti Hivatalhoz adtuk be 1955-ben: „Javaslat a csehszlovákiai magyar dolgozók között végzett kultúrpolitikai munka megjavítására" címmel. Ebben egy olyan igazgatóság felállítását javasoltuk, amelyhez a három kulturális osztály — a végrehajtő és ellenőrző, a népművelési és a népművészeti jnellett a magyar tannyelvű Iskolák fö^•itálya tartozott volna, azzal a céllal, gy irányítsa a magyar dolgozók kulturális életét és a magyar iskolákat. Ugyanitt. Javasoltuk egy olyan szerkesztőség kiépítését, amely egy főszerkesztő vezetésével három önálló lapot adott volna ki: Népművelést, Népművészetet és a Szocialista Nevelést Az ezt követő években a kulturális élet egyes részletkérdéseinek megoldása céljából Javaslataink a rozsnyói színház megalakításával, népművészeti együttes felállításával, a csehszlovákiai magyar tanítók énekkarának megszervezésével, valamint a dolgozók esti Iskoláinak megindításával foglalkoztak. • Ezzel kapcsolatban tolmácsolom több levélíró kérdését, hogy a CSEMADOK az elmúlt évek folyamán miért nem vállalta a magyar nemzetiség érdekvédelmét? — Beszéljenek a tények. 1963. szeptember 30-án javaslatot nyújtottunk be a Szlovák Nemzeti Tanácsnak, amelyben feltártuk a magyarság fejlődését gátló fő okokat. A jelenségek elemzése és a konkrét példák felsorolása után a helyzetet a következőképpen összegeztük: „Nincs Szlovákiában olyan állami szerv, amely a magyar dolgozók kulturális életének speciális sajátosságaival rendszeresen foglalkozna, és amelynek a határozatai köteleznék a népi közigazgatási szerveket, valamint egységes, irányító és ellenőrző munkát végezne. Ennek eredménye, hogy az állami szervek elé kerülő elvi Jelentőségű anyagokban vagy egyáltalán nem, vagy csak kis mértékben foglalkoznak a nemzetiségi kultúránk és Iskolaügyünk kérdéseivel. Semmilyen szerv vagy intézmény nem gyűjti, nem dolgozza fel, és nem publikálja a haladó csehszlovákiai magyar népművészeti és munkásmozgalmi hagyományokat." (A Szlovák Nemzeti Tanácshoz benyújtott Javaslat 3. old. J A továbbiakban rámutattunk a népkönyvtárak rossz helyzetére, a népművelési munka és a szakkáderképzés elhanyagoltságára, valamint arra, hogy a népművelési házakban, kultúrotthonokban, iskola- és kulturális ügyi szakosztályokon alig van magyar nemzetiségű hivatásos dolgozó. E hibák és hiányosságok megszüntetése céljából a CSEMADOK Központi Bizottsága Javasolta, hogy: „az SZNT mellett egy olyan bizottságot állítsanak fel, amely az alkotmány 78. cikkelyének 1. és 2. bekezdésében meghatározott jogkör szerint kezdeményező, végrehajtó és ellenőrző szervként irányítson, s javaslatokat terjesszen az SZNT és annak elnöksége elé. Továbbá olyan osztály létrehozását, amely az előbb említett szerv Irányítása alatt a magyar kultúra és Iskolaügy kérdéseit intézi." (A Szlovák Nemzeti Tanácshoz benyújtott javaslat, 7—8. old.) 1964. augusztus 4-én megismételtük az 1963. szeptember 30-1 beadványunkat. A kísérőlevélben hangsúlyoztuk, hogy az 1963. évi beadványunkat a CSEMADOK alapvető állásfoglalásának tartjuk, s tapasztalataink alapján kiegészítjük. Majd Így folytattuk: „Külön hangsúlyozni kívánjuk azt a gondolatot, hogy a magyar nemzetiségű állampolgárok éleite általános fejlődésének feltétele megköveteli, hogy a nemzeti bizottságok minden fokán, valamint az SZNT ős annak bizottságai rendszeresen, saját hatáskörükben, minden formalitást mellőzve értékeljék a magyar dolgozók életét, eredményeit, fejlődését, káderkérdéseit, illetve a magyar dolgozók által lakott területeken a a nemzetiségi politika normálnak megtartását és e területek gazdasági fejlődését. Különösképpen fontosnak tartjuk ezt az Iskolaügy és a kultúra vonalán, ahol szükségesnek látjuk egy létszámban számottevő, összetételben erős, fejlett, s hatáskörében hatékony osztály kiépítését, amely pártunk politikáját alkalmazni és applikálni tudja sajátos viszonyainkra (más nyelv, formájában és hagyományaiban más kultúra és más lelki alkat), s a kulturális munka, valamint az iskolaügy vonalán határozatainak érvényt tud szerezni, és a teljesítésüket ellenőrizni tudja." (Levél az SZNT elnökének, 2. old.) E beadványban Javaslatainkat kiterjesztettük a nemzetiségi élet egész területére ls, ugyanis az 1963-as javaslatot Így bővítettük: „Az SZNT és annak bizottságai rendszeresen értékeljék saját szakaszukon a magyar nemzetiségű állampolgárok eredményeit, fejlődését, káderkérdéseit, illetve a magyar dolgozók által lakott területeken a nemzetiségi politika normáinak megtartását és a területek gazdasági fejlődését. Tökéletesítse a statisztikai kimutatások formáját abból a szempontból, hogy a magyar nemzetiségű állampolgárokra vonatkozó adatok megállapíthatók legyenek belőle. Az SZNT iskola- és kulturális ügyi bizottsága az egyéb anyagok értékelése mellett évente kétszer külön napirendi pontként tárgyalja meg a magyar iskolaügy és a kulturális intézmények munkáját és eredményeit." (I. sz. melléklet, 6. old.) Ezt követően további anyagot dolgoztunk fel és terjesztettünk elő: „CSEMADOK Központi Bizottsága elnökségének megjegyzései és javaslatai a magyar nemzetiségű dolgozók élete általános fejlődése biztosításának kérdésében" címmel. Ebben a következőket Irtuk: „A személyi kultusz ével a párt nemzetiségi politikájában is torzulásokat Idéztek elő. Az osztályharc helytelen értelmezéséből fakadó bizalmatlanság a nemzetiségek iránti bizalmatlanság formájában is megnyilvánul." A szubjektivizmus a nemzetiségi politikában ls éreztette hatását. Az átgondolt, tervszerű intézkedések helyett gyakori volt az ötletszerűség, az alapos felmérést sokszor egyes személyek Információi helyettesítették, a türelmes nevelőmunka helyett gyakran adminisztratív Intézkedések születtek. A deklaratív nyilatkozatokat nem követte következetes szervezeti intézkedés. Az egyes részletkérdések gyakran ellentmondó megoldása miatt a nemzetiségi jogok és normák kérdését járásonként másképp értelmezik, magyarázzák. E 7 oldalas beadványunkban többek között a következő kérdések megoldására tett Javaslatok szerepélnek: • A kulturális Intézmények munkájának Javítása és újak létrehozása. • Megalakítani a csehszlovákiai magyar munkásmozgalmi és néprajzi múzeumot, és a 12 vegyes lakosú járásban felülvizsgálni a múzeumok jelenlegi állapotát. Kiszélesíteni a Csehszlovák Rádió magyar nyelvű adását, és emelni az adás színvonalát. Létrehozni a Csl. TV adás keretén belül a magyarnyelvű sugárzást. Megalakítani a Magyar Tanítók Központi Énekkarát. Gondoskodni a MATESZ végleges elhelyezéséről. Létrehozni az önálló magyar könyvkiadó vállalatot. Felülvizsgálni a hazai gyártmányú filmek magyar nyelvű felirattal való ellátását. • Megteremteni a hivatásos és műkedvelő népművelési és népművészeti dolgozók közép- és felsőfokú oktatásának lehetőségeit: népművelési középiskolát nyitni. A Nyltral Pedagógiai Főiskola keretén belül népművelési kated rát nyitni. Megoldani a színészképzést. A Népművelési Intézet keretén belül megoldani a műkedvelő szinten dolgozó népművelési és népművészeti szakemberek képzésének felsőfokú távoktatását. önállósítani a Népművelés című metodikai szakfolyóiratot. • Megjavítani a műsor, a módszertani anyag, a tankönyv és a szemléltető segédeszközök kiadását. Felülvizsgálni a vegyes lakosú Járások népművelési Intézményeinek költségvetését. Biztosítani a propagandaanyagok, a kiállítások, a plakátok stb. magyar nyelvű kiadását. Megoldani a megfelelő metodikai segédanyagok Magyarországról való behozatalát. • Állandósítani az SZNT iskola- és kulturális ügyi osztályának hatáskörében működő magyar pedagógiai tanácsadó testület munkáját, és kidolgozni annak statútumát. Felülvizsgálni a magyar nyelvű tanonc- és szakközépiskolák hálózatát. Biztosítani a dolgozók esti Iskoláit. Felülvizsgálni a Nyltrai Pedagógiai Főiskola problémáit és színvonalát. Biztosítani, hogy nagyobb számban kerüljenek magyar nemzetiségűek a főiskolákra és az egyetemekre. Mérlegelni a színművészeti és a lektorképző magyarországi főiskolára való küldés lehetőségét és hasznosságát. Felülvizsgálni az iskolák összevonásáról és az egyes tantárgyak szlovák nyelven való tanításáról szóló határozat eredményét és hatását. • Felülvizsgálni az 1945—49 között a magyar nemzetiségűeket érintő törvényeket és rendeleteket. • Felülvizsgálni az SZLKP KB elnöksége 1959. Január 16-1 határozatának teljesítését. • Megalkotni a nemzetiségi Jogokról szóló törvényt. E beadványt így fejeztük be: „Saját viszonyaink között keresnünk kell a módját és formáját annak, hogy véglegesen eltűnjenek az egykori bizalmatlanság maradványai, és a nemzetek és nemzetiségek között kifejlődjék a barátság és az az erkölcsi, politikai egység, amely a szocialista társadalom fontos hajtóereje lesz." (II. sz. melléklet, 7. old.) A CSKP XIII. kongresszusa anyagá nak előkészítésekor egy újabb beadványt nyújtottunk be, melyben a következő Javasolatok szerepeltek: tisztázni a magyar nemzetiség szerepét és történetét (1938, 1945, 1948 stb.); komplex feldolgozást készíteni a csehszlovákiai magyarság jelenlegi helyzetéről; gyorsabban eltávolítani az 1945—52-es évek máig ls ható következményeit; biztosítani, hogy a párthatározatokat az SZNT, KNB-k és a JNB-k feldolgozzák és ós teljesítsék; felülvizsgálni az Iskola és kulturális élet vonalán történt helytelen intézkedéseket (pl. iskolaösszevonások, az egyes tantárgyak szlovák nyelven való tanítása stb.), a szigorúan titkos párthatározatokat nyilvánosságra kell hozni, Illetve törvény formájában kiadni, hogy a nemzetiségi kérdés megoldása ne csak az egyes funkcionáriusok politikai fejlettségétől függjön; megjavítani a káderpolitikát és folyamatosan biztosítani, hogy a politikai, gazdasági és kulturális élet vezető helyeire magyar nemzetiségű polgárok ls kerüljenek; biztosítani a Magyarországon való továbbtanulást és vendégelőadókat hívni Magyarországról; az ideológiai és politikai-nevelő munkában a szlovákságot ls felvilágosítani a magyarok eredményeiről, és körükben is harcot folytatni a nacionalizmus ellen. Harcolni az olyan nézetek ellen, hogy: „a kétnyelvűségre csak azért van szükség, mert a magyarok még nem tanultak meg szlovákul"; „minden magyar kötelessége a szlovák nyelv megtanulása"; „Szlovákiában csak szlovákul" stb. 1967. október 17-én az új művelődésügyi megbízottnak átadtuk a csehszlovákiai magyar kulturális élet megjavítására tett javaslatainkat. Többek között javasoltuk: a Művelődésügyi Megbízotti Hivatal mellett magyar titkárság alakítását; a kerületi és a járási nemzeti bizottságon a káderkérdések megoldását; a kulturális élet vezetőinek rendszeres képzését; a központi magyar könyvtár létrehozását; a központi magyar múzeum létrehozását; a rádió adási idejének és feltételeinek megjavítását, a televízió magyar adásának bevezetését; az SZNT kulturális bizottsága 1964-es és 1966-os határozatainak ellenőrzését. Az eddig felsorolt beadványok és Javaslatok voltak a CSEMADOK-nak azok az alapvető anyagai, melyekből kiindulva és melyeket továbbfejlesztve a CSEMADOK Központi Bizottsága március 12-1 ülésének határozata született. • Elmondható tehát, hogy a CSEMADOK szinte rendszeresen foglalkozott a magyar nemzetiséget érintő problémákkal és kérte ezek rendezését az illetékes szervektől? — Minden évben rendszeresen Jelentést terjesztettünk az SZLKP KB ideológiai osztálya elé az évzáró közgyűléseken és Járási konferenciákon felvetett problémákról. E Jelentésekben főleg a következő kérdéscsoportokra mutattunk rá: A párt Központi Bizottságának a magyar nemzetiségre vonatkozó határozatait következetesen nem ellenőrzik és nem tartják meg. A legszembetűnőbben ez a kétnyelvűség elhanyagolásában, továbbá a hivatali érintkezésben, az üzletek, a hivatalok és a közületek stb. felirataiban mutatkozik meg. A magyar iskolahálózatban komoly hiányosságok vannak, főleg tanonciskolák és a szakközépiskolák vonalán, és sok a súrlódás az Iskolaösszevonások következtében ls. Nincs megoldva a magyar káderek képzése, amit ml legjobban a kulturális munka vonalán érzünk stb. Tekintettel arra, hogy több levélíró felvetette: „Mit tett a CSEMADOK a múltban" kérdését, szükségesnek tartottuk nyíltan beszélni ezekről a beadványokról is, amelyeket a CSEMADOK vezetősége olyan Időben dolgozott kl, és nyújtott be, mely nem a legkedvezőbb volt, és ezért csak egy kis szűk kör, a vezetőség tudott róla. Nyilvánosságra hozataluk azokban az években lehetetlen lett volna. Az országos közgyűlések anyagaiban és beszámolóiban megfogalmazást nyertek ezek a gondolatok ls. Mivel azok az Oj Sző, a Hét, az Oj Ifjúság és a Szabad Földműves hasábjain napvilágot láttak, feleslegesnek tartom Idézni őket. Mivel a hozzám érkezett levelekben olyan gondolatokkal ls találkozunk, hogy a CSEMADOK Központi Bizottságának határozata nem rontja-e majd a magyarság helyzetét, megint más levelekben arra figyelmeztetnek bennünket, hogy talán „túllőtünk a célon", szükségesnek tartom kijelenteni: a CSEMADOK Központi Bizottságát e Javaslat kidolgozásakor csak úgy, mint a múltban elkészített beadványaink átadásakor, az a becsületes és tiszta szándék vezette, hogy a szocializmus ügyét, a köztársaság érdekét, s ezen belül a csehszlovákiai magyarság érdekét szolgáljuk. Tudatában voltunk és vagyunk annak, hogy minden elhamarkodott javaslat ártott volna s ártana ügyünknek — az egész magyarságnak. • Sok levélből olyan aggodalom ts kicsendül, vajon ml a sorsa a CSEMADOK Javaslatainak, amelyet Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága Elnökségének és a Szlovák Nemzeti Tanácsnak továbbítottak. Ehhez a kérdéshez a közeljövőben még visszatérünk, hogy olvasóinkat részletesen tájékoztathassuk.