Új Szó, 1968. március (21. évfolyam, 60-90. szám)

1968-03-24 / 83. szám, vasárnap

II N 1 y I S ft 1 ms ^^^ fä /f§ jSj W PB [MÁRCIUSI TEENDŐ Ki A SZÜLŐBEN Tekintettel arra, liogy az eléggé hideg februárban jóformán sem­miféle talajmunkát nem végezhet­tünk, így a rendelkezésünkre ál­ló időt szőlőkarók, huzalok be­szerzésére vagy javítására fordí­tottuk. Most viszont az ősszel el­mulasztott talajmunkákat és a szőlő trágyázását kell mielőbb el­végeznünk. A szőlő metszése is fontos ag­rotechnikai művelet, azonban mégse hamarkodjuk el. A késői metszés némi védelmet nyújt az esetleges kései fagyokkal szem­ben. A metszés technikáját e né­hány sor keretében nem tudjuk részletezni, ezért csak ennyit: a metszés megkezdése előtt for­dítsunk nagyobb gondot a szőlő­vesszők rügycinek megvizsgá­lására. Köztudomású, hogy a szőlő alvó riigyeit a mínusz 10 C foknál erősebb fagy megká­rosíthatja, viszont mínusz 20—25 C fokos fagy pedig — egyes fagy­álló fajtákon kíviil — a rügyek túlnyomó részét tönkreteheti. Az elmúlt télen a hőmérő hi­ganyszála több esetben süllyedt mínusz 20 C fokra, sőt nem egy esetben még ennél is alacsonyabb­ra. A fagykárok tehát jelentősek. A komáromi járás szőlészei leg­utóbbi tanácskozásukon 60, sőt 70 százalékos fagykárt emleget­tek. A rügyek és a vessző egész­ségi állapotát a következőképpen vizsgáljuk meg: minden fajtából vágjunk le néhány vesszőt, és tartsuk egy-két napig enyhe hő­mérsékleten, majd oltókéssel ké­szítsünk szem-keresztmetszetet. Az egészséges szem szép élénk fűzöld, az elfagyott viszont bar­nás, fekete színű. Ennél a mód­szernél biztosabb eljárás, ha me­leg helyiségben a vesszőket víz­be tesszük, azaz kihajtatjuk. Ha csak kevés rügy fagyott el, akkor több rügyet hagyjunk a tőkén. Ha a vesszők túlnyomó részén el­fagytak a rügyek, abban az eset­ben a kistermelőknek azt ajánl­juk, hogy várják meg a rügyek duzzadását, majd annak figyelem­bevételével végezzék el a met­szést. Ha meggyőződtünk a szőlő kár­mentes vagy csak részben károso­dott átteleléséről, megkezdhetjük a metszést. A munkát először a könnyebb, homokos talajon vé­gezzük, majd a kötöttebb talajo­kon folytatjuk. Általában az erős növésű, 5—20 éves szőlők metszé­sénél kezdjük. Ebben a hónapban befejezzük a szőlő fás oltását, és elkezdhetjük az előhajtatást. Az új telepítések talaját simítsuk el, és 150—200 kg HCH-t szórjunk rá hektáronként a drótférgek és pajorok elleni védekezésül. Majd, ha az idő megengedi, a hónap vége felé kezdjük meg a szőlő telepítését. Ezzel egyidejű­leg végezzük el a már kiültetett avagy termő szőlőinkben a hiány­zó tőkék pótlását. Márciusban folytatjuk, sőt be kell rejeznünk a szőlő nyitását, nehogy egy hirtelen bekövetkező meleg hullám után a kitakaratlan rügyek elpusztuljanak. Ebben a hónapban sikeresen védekezhe­tünk a kötött talajokon a szőlő­gyökértetű (filoxera) ellen 25—30 gramm szénkéneg adagolásával négyzetméterenként. Nyitás után elvégezhetjük a vegyszeres gyom­irtást hektáronként B kg herbex szétpermetezésével. K. M. HAZUNK TAJAi A TAVASZI METSZÉSRŐL A lakás nem ideális környezet a szobanövényeknek. Rendszerint kedvezőtlenek a fényviszonyok, a virágcserepekben aránylag kevés a növény életét biztosító föld, a szobalevegő különösen a központi fűtésű lakásokban — túlságosan száraz, gyakori a léghuzat, a víz­vezetéki víz minősége sem meg­felelő. Ezek mind olyan tényezők, amelyek káros hatással vannak a növény fejlődésére. A növények aránytalanul megnyúlnak, gyen­gék maradnak, a világosság felé megnyúlva ide-oda csavarodnak, leveleiket lehullatják. Még a re­ménytelennek látszó esetekben is van azonban segítség. Van ugyan­is egy olyan radikális módszer, amellyel valósággal megfiatalít­hatjuk az elkorcsosult szobanövé­nyeket. A növények java részének a törzsén és az ágain több olyan rügy is található, amely csak a kellő időpont megérkezését várja, hogy meginduljon benne az élet. Ha már most egy ilyen, kedvezőt­len életfeltételek következtében megkopaszodott, elsatnyult nö­vényt — lehet az Ficus, Filoden­dron, Dieffenbachia stb. — né­hány centiméterrel a föld fölött megnyesünk úgy, hogy a törzsön csak 2—3 rügy marad, akkor rö­vid idő múlva azt észlelhetjük, hogy a meghagyott riigyekbűl 2—3 új sarj hajt ki, az egész növény bokrosodásnak indul és újból megfelelő alakot nyer. Még arra kell felhívnunk az ol­vasók figyelmét, hogy amennyi­ben fásabb szerkezetű növényről van szó, a metszési felületét a gyümölcsfák oltásakor használa­tos viasszal, egyéb évelő növé­nyek esetében pedig a faszén­porral kell bekenni. W. K. HOGYAN TÁVOLÍTSUK EL A TETOVÁLÁST? A tetoválás vagy helyesebben a tatuálás kifejezést magyarban „bőrrajz",, „bőrdísz" szavakra fordíthatjuk. Ez az eljárás abból áll, hogy apró szúrások vagy vá­gások útján a bőrbe bizonyos szí­nes anyagokat visznek be, s ezál­tal a felvázolt rajzok, betűk, je­lek kiüöriiHietetlenné válnak. A tetoválás nyomai a sarkvidék­től kezdve az egyenlítőig már a legrégibb népeknél megtalálha­tók. Eredetileg a törzshöz való tartozás jeléül, később díszítő célul szolgál. Azonban bizonyos népek mágikus és kultikus vonat­kozásban is használták. — Az ókor kultúrnépei, így a görögök és a rómaiak eleinte saját népü­kön nem alkalmaztak biőrjelcket. Ismertető jelül a hadifoglyok megjelölésére égési hegeket hasz­náltak. A késői római Idiőkben az újoncukat és vízőröket karjukra égetett jellel jelöltek meg. — A modern korban előforduló tetová­lások indító okai a legkülönbö­zőbbek: feltűnni vágyás, szórako­zás, túlfűtött érzelem, fiatalkori kíváncsiság, hiúság, foglalkozás, környezet vagy divathullám hatása stb. Az amerikai nagyvárosok bű­nözői gyakran titkos jelekkel je­lölik meg egymást, u az to. „bandatetoválás". Különösen gya­kori gyarmati katonákon, tengeré­szeken, akik útiemlékttl tetovál­tatják magukat. Már az ókori orvosok is fára­doztak a tetoválási jelek eltünte­tésén. Főleg hazatért hadifog­lyok, felszabadított rabszolgák kí­vánsága volt ez. A tetoválás manapság is eléggé elterjedt, s hazánkban is szép számmal fordulnak elifi tetovált testű emberek. Ezek közül szám­talanul keresik fel az orvosokat és az egészségügyi tanácsadókat azzal a kérdéssel, hogy miként lehetne eltűntetni testükről a te­toválási jeleket, vagyis a b'urraj­zot. A bőrrajz eltüntetésének egyik módja a felültetoválás; ilyenkor más színű festéket juttatnak be a bőrrajz helyébe, hogy a régi raj­zot eltakarja. Másik módszer a festékszemcsék eltávolítása az ir­hából. Ez azonban csak kisebb je­lek esetén alkalmazható. Ha a bőr nagyobb felületen és sűrűbb raj­zokkal van tetoválva, csakis plasztikai úton távolíthatók el a bőrrajzok. Ezt a műveletet termé­szetesen csakis szakember, plasz­tikai sebész végezheti. P. J. HÁZTARTÁS Fogyókúra diéta egy hétre Tavasszal, amikor levetettük a bundát, télikabátot, amely jó­indulatúan takarta a tél folya­mán teltkarcsúvá vált termetün­ket, előkerül a kosztüm. Ebben az öltözékben bizony már nem lehet rejtegetni idomainkat. Te­hát nincs más hátra, minthogy mielőbb elkezdjük a fogyókú­rát. A rendszeres tornán kívül nagyon fontos a fogyasztó dié­ta is. Ha testsúlyunk a kelleténél jóval több, a cukrot teljesen száműzzük étlapunkról, s a ke­nyeret és tésztafélét a mini­mumra csökkentjük. Aki édesí­tő nélkül nem tudja elfogyasz­tani az ételeket, használjon sza­harint. Radikális fogyókúránál a sót is mellőzzük, amennyire csak lehet. Ui. a só visszatartja a szervezetben a folyadékot. HÉTFŐ — reggeli: egy kemény tojás, só és kenyér nélkül, ebéd: sótalan főtt hús, sza­harinnal édesített kompót, vacsora: sovány sajt kenyér nélkül. KEDD — reggeli: egy kemény tojás só és kenyér nélküJ, ebéd: 10 dkg sovány sült hús vagy 20 dkg marhahús vele főtt zöldséggel, só nél­kül, 5 dkg sovány sajt, vacsora: 20 dkg diétás pári­zsi (parizer), kenyér nélkül, alma. SZERDA — reggeli: 1 csésze feketekávé vagy tea, szaharinnal, egy kemény tojás, ebéd: 10—15 dkg sült hús zöldfőzelékkel vagy salátá­val, vacsora: déli maradék vagy sajt. Ezen a napon kivétele­sen szabad sós ételeket en­ni, de kenyeret vagy lisztes ételeket nem. CSÜTÖRTÖK — reggeli: fél csésze keserű tea, 5 dkg sajt, ebéd: zöldíőzelék, benne el­habart nyers tojással, egy kis csésze feketekávé, vacsora: reszelt sajt reszelt almával keverve. PÉNTEK — reggeli: 1 lágy tojás, fél csé­sze tea, ebéd: 3—4 vízben főtt bur­gonya, 2 evőkanálnyi sovány túróVal, vacsora: sajt és szaharinnal készített kompót. SZOMBAT — reggeli: egy csésze cukor nélküli tejestea, ebéd: főtt marhahús mustár­ral, vacsora: déli maradék. VASÁRNAP — reggeli: 5 dkg sovány sonka, 1 lágy tojás, ebéd: sovány sült hús kom­póttal vagy savanyúsággal, vacsora: egy főtt tojás, 5 dkg soványsajt. Ha ezt a szigorú diétát egy hé­tig lelkiismeretesen megtartjuk, bizonyára be tudjuk majd kap­csolni a szoknyánkat. Ha egy­hetes diéta nem elég, folytas­suk tovább, azzal a különbség­gel, hogy hetente kétszer, csü­törtökön és vasárnap kissé bő­vebben táplálkozzunk. Súlyun­kat pontos mérlegen ellenőriz­zük. DIVAT Iskolába, mun­kába egyaránt kihasználhat­juk a sportos jellegű, egybe­szabott vagy kétrészes szö­vetruhát. Anya­ga lehet gyap­júszövet, pa­mutkelme vagy műszálas anyag. Az utóbbi a 'leg­célszerűbb, mert nem gyű­rődik, nem kell vasalni, s min­dig jól öltözöt­tek vagyunk benne. 1. Kétrészes ruha, ragián szabású, egye­nes vonalú kis­kabáttal és há­tul hajtással bővülő szoknyával. Bordás kötésű sportpulóvert viselünk hozzá. 2. Villámzárral csukódó, divatos szabású ruha, vállpánttal és négy díszhajtókával. A hosszú ujj széles kézelőben végződik. Ezt az öltözéket legcélszerűbb teszilből varrni. Bőrövet viselhetünk hozzá. 3. Egyenes vonalú, hosszított gombolású ingruha, ragián szabású ujjal és ferdén bevágott zsebekkel. TAVASZI NAGYTAKARÍTÁS A tél folyamán a rendszeres heti takarítás és gyakori porszí­vózás ellenére is sok por gyű­lik össze a lakásban. Különösen a nehezen elmozdítható bútorok mögött, s a takarításkor rosszul hozzáférhető helyeken. A rend­szerető háziasszony már alig várja a tartós tavaszi jó idő be­álltát, hogy hozzáláthasson a nagytakarításhoz. Sok helyütt a lakásfestést is ilyenkor végzik, bár ezt jobb a meleg nyári hó­napokra halasztani. Ha nem festetünk, a falakat akkor is alaposan meg kell tisz­títanunk a portól. Ezt a munkát legjobb porszívóval végezni. A bútorokat a szoba közepén ösz­szetoljuk, a könnyen elmozdít­ható darabokat pedig kitesszük az udvarra (folyosóra vagy az erkélyre) A mennyezetet hosz­szú nyelű partvissal alaposan leporoljuk, aztán a falak letisz­títása következik. Természete­sen az ablak és ajtó ezalatt nyitva van. Amikor a por le­szállt, a padlót felporszívózzuk és megmossuk az ablakokat, aj­tókat, majd felsúroljuk a pad­lót, ha kell, átfestjük, a parket­tet pedig feldrótozzuk, bepasz­tázzuk és kifényezzük. Azután a bútorokat hozzuk rendbe. A kárpitozott holmikat jól kipo­roljuk, ha kell, a bútortextilt szalmiákszeszes vízbe mártott kefével kitisztítjuk. A bútorokat Díavával fényesíthetjük. A függönyökre a tél folyamán rengeteg por rakódik le, s ahol dohányoznak, a cigarettafüst barnára színezi a függöny anya­gát. Ha azt akarjuk, hogy a füg­göny szép legyen, előző este áz­tassuk be hideg vízbe, s a vizet 2—3-szor cseréljük rajta. Ahol folyóvíz (csapvíz) van, ott aján­latos a kádba beáztatott függö­nyökre állandóan csurgatni a vizet, egészen addig, míg a por eltűnik belőle, s a víz aránylag tiszta lesz. — A mosáshoz lúg­mentes mosószereket használ­junk. Legmegfelelőbb a Silona vagy a Saponit. Mosás után a függönyt addig öblítsük langyos, majd hideg vízben, míg a víz teljesen tiszta lesz, s nem úszik hab a tetején. Azután keményít­sük ki, majd jól facsarjuk ki, és így nyirkosán akasszuk fel. A függönytartón óvatosan hú­zogassuk ki a függönyt minden irányban, így kiegyenesedik. Ha ragaszkodunk a függönyvasa­láshoz, vigyázzunk, hogy anya­gát vasalás közben ki ne nyújt­suk. A szőnyegeket először alapo­san kiporszívózzuk, majd kipo­roljuk, azután terpentines, ben­zines vagy szalmiákszeszes víz­be mártott kefével jól kikefél­jük. Ha folt van a szőnyegen, azt a helyet erősebb szalmiák­szeszes oldattal külön jól tisz­títsuk ki. A nedves kefével tör­ténő tisztítás után ajánlatos a szőnyeget tiszta vászonruháva/ jól át törülni. Az ágynemüket a takarítás során jól szellőztessük ki, majd óvatosan poroljuk ki. A pehely­paplant csak keféljük. Ha szük­séges, tisztíttassuk ki a tollait és mossuk ki az angint. Ez eléggé körülményes munka, de hosszabb használat után szüik­ségessé válik. Ezt a műveletet úgy végezhetjük, hogy a tollat óvatosan kiszedjük a dunnából, s belerakjuk a fürdőkádba vagy egy nagy teknőbe, deszkával vagy lepedővel letakarjuk. Köz­ben az angint jól kirázzuk, majd forró mosóporos vízben kimos­suk, jól kiöblítjük, kikeményít­jük, s ha szükséges, kivasaljuk. A tollat óvatosan szedjük bele vissza. Természetesen ezt a mun­kát még a nagytakarítás előtti napokban végezziiik el. LAKBERENDEZÉSI TANÁCSADÓ A FESTÉSSEL kidomboríthatjuk a lakásban a térhatást. Ezért festetés előtt mindig ajánlatos szakembertől véleményt kérni. Ma az a divat, hogy a helyiség egyes falait különféle színűre festik. Azonban sokan nem gondolnak arra, hogy ezzel optikailag mennyire megváltoztathat­ják a lakásbelsőt. Például a sötét színű mennye­zet és padlózat alacsonyabbá teszi a helyiséget és nyomasztóan hat. Ezt különösen az olyan régi falusi házakban ne alkalmazzuk, ahol ge­rendás a mennyezet. Az első két ábra érzékelhetően szemlélteti, mennyivel tágasabbnak tűnik a világos színűre festett mennyezet és a nyersszínű padló vagy a pasztellszínű padlóburkolás. A második képen láthatjuk, milyen hátrányosak a sötét színek. Ugyanez vonatkozik a konyhára is. A fehérre meszelt mennyezet, a pasztellszínű kő- vagy műanyagpadló derűs jelleget kölcsönöz a helyi­ségnek. A sötétebb színű mennyezet, ajtó és a sötét kőkockák nemcsak komorrá teszik a konyhabelsőt, hanem optikailag alacsonyabbnak is tűnik a helyiség. A túlságosan alacsony falakat látszólag meg­hosszabbíthatjuk, ha az oldalfalak színét kissé •vm BED felvisszük a mennyezetre. Természetesen csak a széleken, s a mennyezet többi része fehérre van festve.' Csíkos festéssel is szokták optikailag hosszabbítani a falakat, de ezt nem ajánljuk, mivel a csíkos fal nem jó a szemnek. Ugyanis hosszabb nézés után vibrálóan hat. 1968. UI. 24.

Next

/
Thumbnails
Contents