Új Szó, 1968. március (21. évfolyam, 60-90. szám)

1968-03-15 / 74. szám, péntek

A Csemadok Központi Bizottságának állásfoglalása a CSKP KB és az SZLKP KB januári határozatához f (Folytatás az 1. oldalról) 1. Olyan nemzetiségi szerveket és Intézményeket kell létrehozni, melyek az összállami szervek részeként az egyes nemzetiségek egésze nevében aktívan részt vesznek a politikai, közigazgatási, közgazdasági és államhatalmi szervek munká)ában, és a nemzetiségek problémáinak megoldásában az önigazgatás elve alapján érvényesíthetik akaratukat Ennek biztosítása végett a legrövidebb időn belül: a) javasoljuk a törvényhozó és végreha|tú szervek leléplI tésének megfelelően ezek szerves részeként a követks• ző szervek és intézmények létrehozását: — a Szlovák Nemzeti Tanácsban az SZNT nemzetiségi képviselőiből, valamint szakemberekből mint bizottsági tagokból megalakítani a Szlovák Nemzeti Tanács Nemzetiségi Bizottságát; a Megbízottak Testületének keretében pedig létrehozni a Szlovák Nemzeti Tanács Nemzetiségi Megbízotti Hivatalát (Povereníctvo); — a Nemzetgyűlésben a Nemzetgyűlés képviselőiből megalakítani a Nemzetgyűlés Nemzetiségi Bizottságát; a kormány mellett pedig nemzetiségi titkárságot létesíteni államtitkárral az élén; — hasonlóképpen a kerületi nemzeti bizottságokban a kerületi nemzeti bizottságok nemzetiségi képviselőiből, valamint szakemberekből, mint bizottsági tagokból nemzetiségi bizottságokat alakítani; a kerületi nemzeti bizottságok mellett pedig nemzetiségi osztályt létesíteni. — az állam és a nemzeti-territoriális, regionális költségvetések megvitatása és jóváhagyási folyamatában a Nemzetgyűlés és a Szlovák Nemzeti Tanács nemzetiségi bizottságai joga és kötelessége érvényre juttatni a nemzetiségek specifikus gazdasági és pénzügyi Igényeit. Hasonló Jogkörrel bír a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormányának nemzetiségi titkársága és a Szlovák Nemzeti Tanács Nemzetiségi Megbízotti Hivatala az egyes minisztériumok és megbízotti hivatalok irányában az életszínvonal egész ország területéo való kiegyenlítődése elveinek szellemében. b) Javasoljuk a nemzetiségileg vegyes lakosságú járások új területi átszervezését: az 1960-ban végrehajtott területi átszervezéskor kialakított új járások akadályozzák a nemzetek és nemzetiségek közeledését és baráti együttélését. A nemzetek és nemzetiségek egységének elmélyítése helyett a nemzetiségi Súrlódások alapjául szolgálnak. Fékezik a nemzetiségi politika gyakorlati megvalósítását, a párt él állami szervek határozatainak teljesítését. A gyakorlat azt bizonyltja, hogy azok a Járások, melyek túlnyomélag egy nemzetiségűek, a politikai és gazdasági téren is jobban fejlődnek és eredményesebben működnek. A politikai és gazdasági élet további javítása csakúgy, mint a nemzetiségek kérdésének megoldása, tényleges egyenjogúságuk biztosítása szükségessé teszi a nemzetiségek által lakott területeken a nemzetiségi szempontból maximálisan egységes, kompakt területi egységek létrehozását a járások fi) területi átszervezéséVei, melyre a földrajzi feltételek ls kedvezőek. Ezzel egyidőben szervezetileg biztosítani a járásokban a nemketek és nemzetiségek kisebbségben élő tagjainak egyenjogúságát. c) Javasoljuk a nemzetiségeknek a közügyekben valő aktívabb részvétele érdekében: — hogy a Szlovák Nemzeti Tahács minden bizottságába a képviselőkön kívül a nemzetiségek tagjai (szakemberek) mint bizottsági tagok Is bekerüljenek; — bogy a nemzetiségek tagjai az adott területen arányszámuknak megfelelően legyenek képvfc. selve a központi, kerületi, |árásl és helyi választott és végrehajtő szervekben; — nagy gondot fordítani — az arányszám szem előtt tartásával — a választott szervekbe javasolt képviselők kiválasztására is, hogy felkészülten s aktívan képviseljék minden szinten a nemzetiségek érdekeit. — a Szlovákiai Szakszervezeti Tanács és a Csehszlovák Ifjúsági Szövetség Szlovákiai Központi Bizottságán nemzetiségi osztályt alakltaoi, a többi társadalmi szervezet szlovákiai bizottságán magyar ügyek referensi funkclő|át létesíteni. Ezeknek az intézkedéseknek a megvalósítása után a CSKP XIV. kongresszusának előkészítésével és az alkotmány megváltoztatásának tervezetével kapcsolatban javasol' jnk: — az alkotmányban leszögezni azokat az alapelveket, melyek biztosftják a nemzetiségek nemzeti létét, helyzetét, kultúrájának önálló fejlesztését és öntudatának elmélyítését; — alapos politikai és szakmai körültekintéssel olyan alapvető elvek kidolgozását a nemzetiségek jogi helyzetének, meghatározására és intézmények létesítéséi e jogok érvényesítésére, melyek a leghatékonyabb megoldást biztosítják az önigazgatás elve alapján érvényesülő társadalmi rs nemzeti egyenjogúsághoz; — mindazoknak a törvényeknek és rendeleteknek a felülvizsgálását, melyeket 1945-től a magyar nemzetiségű polgárokkal kapcsolatban hoztak, és a diszkriminációs törvények eltörlését. 2. A nemzetek és a nemzetiségek Iskolai műveltségi szintje között jelentős különbségek vannak. A tudományos műszaki forradalom diktálta feladatok hiánytalan teljesítése, a demokratizmus elmélyítése megköveteli a nemzetek és nemzetiségek politikai, gazdasági és knlturális életkörülményeiben mutatkozó különbségek megközelítőleges, de határozott kiegyenlítését, ami csakis az Iskolai műveltségi szintek közötti különbségek megszüntetésével valósítható meg. A Jelenlegi nemzetiségi iskolahálózat zömmel csak alapiskolai szinten biztosítja a „minden gyermek számára egyenlő tanulási lehetőségek megteremtését" anyanyelven. Az Ifjúságnak az anyanyelven történő II. ciklusú oktatásban valő résztvétele nem felel meg korunk követelményeinek, és ezáltal erősen fékezi a gazdasági és politikai kiegyenlítődés annyira szükséges folyamatát. A II. ciklnsú Iskolák hálózatának ez a hiányossága tovább növeli a közép- és főiskolai műveltségi szint között meglévő egészségtelen különbségeket. Hazánk zömmel magyarlakta területei fejlődésének egyik alapfeltétele a nemzetiségi Iskolák továbbfejlesztése. Csak az anyanyelven folytatott oktató-nevelő mnnkával lehet biztosítani az egyén sokoldalú, harmonikus fejlődését a szocialista hazafiság és a proletár internacionalizmus elmélyítését. Az a nemzeti szempontokat figyelembe nem vévő gyakorlat, mely a nemzetiségi iskolák vezetésében uralkodik, a bizalmatlanság atmoszféráját szülte és elmaradottsághoz vezetett. Az Iskolaügy legsajátosabb nemzeti, a ml esetünkben nemzetiségi ügy. Ezért lehetővé kell tenni, hogy a magyar Iskolákat magyar iskolaügy! Intézmények Irányítsák és vezessék, mert csupán ez a biztosíték arra, hogy minél hamarább felzárkózhassanak az egész hazánkban közös oktatói-nevelői célok hiánytalan teljesítésében. A magyar Iskolaügy fennálló problémái megoldásának és további fejlődésének céljából javasoljuk: — meg kell teremteni a nemzetiségi ifjúság elhelyezkedésének és továbbtanulásának a nemzetekével azonos feltételeit és egyenlő továbbtanulási arányát. Rendelkezéssel kell biztosítani a magyar fiatalok arányos felvételét a főiskolákra; — kellő mértékben figyelembe kell venni a nemzetiségi iskolák kérdéseinek és Irányításának gyakorlatában a nemzeti szempontokat; — meg kell teremteni a deinzetlségl Iskolák vezetéséhez és irányításához, valamint sajátos kérdéseinek önálló megoldásához szükséges Jogi feltételeket és az ehhez szükséges tudományos és kutató intézményeket. — a magyar nemzetiségű főiskolások és egyetemisták szántanak emelését (főleg műszaki Irányzatokon) és a Magyarországon valő továbbtanulás kérdését ls minél hamarább rendezni kell. 3. A nemzetiségek létének legsajátosabb kifejezője: saját kultúrájuk. Ennek fejlesztése és Irányítása minden egyes nemzetiségnek legsajátabb érdeke. A nemzetiségek knltúrája specifikus helyet foglal el a csehszlovák kulturális kontextusban, mivel szervesen és elválaszthatatlanul kapcsolódik nemzetük kultúrájához és hagyományaihoz, — a ml esetünkben például az egyetemes magyar nemzeti kultúrához. Nagy figyelmet kell fordítani a nemzetiségek kultúrája további fejlődésének biztosítására, mivel ezen a téren a legérzékenyebbek az emberek. A kultúra és a nemzetiségek társadalmi életének fejlődése tudnmányos Intézeteket éa munkahelyeket Igényel. Ezért javasoljuk: — a cseh és szlovák kulturális élet demokratizálódásával azonos alapelveket kell érvényesíteni a nemzetiségek kultúrájával kapcsolatban is. A nemzetiségek kultúráját úgy kell tekinteni, mint sajátos kultúrát, mely önálló, nem pedig a cseh vagy szlovák kultúrának magyar nyelven történő tolmácsolása. A nemzetiségek kultúrája része a csehszlovák kultu rális kontextusnak, de a saját egyetemes nemzeti kultúrájuknak is, mellyel elszakítbatatlanul szálak kötik össze. Fejlődésének feltételeit anyagilag és káderszempontból intézményesen kell bizto sitanl; — szükséges ezért a nemzeti ségl lét szfikséglereinek megfelelő tudományos és knltnrális intézetek, munkahelyek és intézmények létesítése; — a nemzetiségek kultúrájának gondozása és anyagi biztosítása szempontjából nagy feladat vár az ezért felelős állami intézményekre és nemzeti bizottságokra, melyeknek e feladatot a nemzetiségek kulturális szövetségeivel közösen kell biztosítaniok. II. Meggyőződésünk, hogy az I. fe jezetben felsorolt intézkedések nélkül a nemzetiségek kérdésének megoldása a félmegoldások stádiumában marad és helyzete továbbra ts a demokráciával összeegyeztethetetlenül az egyéni jóakarattól és szubjektív döntésektől függ. Meggyőződésünk, hogy ezeknek az intézkedéseknek a végrehajtása és elveknek az érvényesítése az egység és összefogás leghaté konyább megerősítője, a hazaszeretet legerősebb elmélyítője. Ezek az Intézkedések közvetlenül és hatékonyan elősegítik a szocializmus építését, a CSKP iránti biza lom megszilárdítását, a nemzetek és nemzetiségek közeledését, hazánk népei egységének elmé lyftését. A Csemadok Központi Bízott sága javasolja, hogy a Csehszlovák Szocialista Köztársaság poli tikal képviselői a CSKP és az SZLKP KB az akcióprogramjában teljes felelősséggel nyilatkoztas sák kl a csehszlovákiai magyar nemzetiség állomjogi helyzetét. A párt akcióprogramján szlo vák kommunistákból álló munka csoportok dolgoznak. Javasoljuk Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága elnökségének, hogy a párt magyar és ukrán nemzetiségű tagjaiból állítson fel egy munkacsoportot és bízza meg, hogy dolgozza ki az akcióprogramnak a nemzetiségek kérdéséről szóló részét. III. A Nemzeti Front és a Nemzeti Frontban tömörült társadalmi szervezetek hazánk társadalmi életének fontos szervei. Az a demokratizálódás, amely a CSKP KB januári ülésével egész népünk tavára megkezdődött, tág teret biztosit a társadalmi szervezetek aktív mnnkájának, és lehetőségeket arra, hogy a társadalmi szervezetek összhangban legyenek az élettel, kifejezzék a szervezet tagságának nézeteit és érdekeit, s ezáltal a társadalmi élet és sz egész társadalom igényeinek, szükségleteinek és céljainak megfeleljenek, a társadalmi élet szervezőivé s a legszélesebb rétegek mozgósítóivá váljanak. A csehszlovákiai magyar nemzetiség politikai és államjogi kérdéseinek megoldása szilárd alapot biztosít ahhoz, hogy a CSEMADOK, mely Dél-Szlovákia minden magyarlakta községében működik, az eddigieknél ls hatásosabban segítse elő a párt politikájának megvalósulását a magyar nemzetiség körében. Fő feladatunknak tekintjük tagságnnk és a csehszlovákiai magyar dolgozók kommunista szellemben való nevelését, a párt és a köztársaság iránti hűség és odaadás elmélyítését, a proletár Internacionalizmusból fakadó szo clalista hazafiság és egészséges nemzeti öntudat fejlesztését. Min den munkánk célja népeink egységének megszilárdítása s a nép gazdasági feladatok teljesítésének elősegítése. Tudjuk, hogy a múltban keletkezett hibák és ferdcségek eltávolítása kemény munkát, meg gondoltságot, türelmet és egységet követel. Csehszlovákia nem zetelhez szilárdan felzárkózva, egységben, becsületesen fogunk dolgozni a szocializmus, a nép taváért. A CSEHSZLOVÁKIAI MAGYAR DOLGOZOK KULTURÁLIS SZÖVETSEGÉNEK KÖZPONTI BIZOTTSÁGA A RIMASZOMBATI JÁRÁSI PARTKONFERENCIÁRÓL Jobb feltételeket A RIMASZOMBATI járási pártkonferencia előadói emelvényéről hangzott el az a megállapítás, hogy ma általános erjedés jellemzi az országot. A kétnapos tanácskozás után megállapíthatjuk: ebben az erjedésben a járás pártszervezeteit képviselő küldöttek egyöntetűen a progresszív erők mellett foglaltak állást és tevőlegesen akarják kivenni részüket az egész politikai és társadalmi életünket átható demokratizálódási folyamatból. Mindjárt a bevezető beszámoló kiemelte, hogy erőinket az eddiginél még jobban tőmörítenünk kell, és vissza kell verni a CSKP Központi Bizottsága januárt ülésének eredményei elleni jobb- és baloldalról jövő támadásokat. Harcolni keli a konjunktúralovagok ellen s nem szabad megengedni, hogy egyes vezető pártfunkcionáriusok visszaélve a párton belüli demokráciával, támadásokat intézzenek az ellen a politikai irányzat ellen, amely a Központi Bizottság januári ülése után érvényesül nálunk. A járás vegyes lakosságú, a közigazgatási átszervezés után úgy alakult lakosságának az összetétele, hogy a szlovák lakosság némi számbeli túlsúlyban van. Vegyes lakosságú járásban még bonyolultabb, érzékenyebb a nemzetiségi politika folytatása, mint másutt. A konferencián elhangzott beszámoló leszögezte, hogy a járási pártbizottság nagy figyelmet szentelt ennek a kérdésnek, s arra vezeti a kommunistákat, hogy mindig a lenini nemzetiségi politika szellemében járjanak el. Javulnak, erősödnek a különböző nemzetiségű polgárok közötti kapcsolatok — szögezte le a beszámoló —, s ezen a téren nem nyugtalaníthat bennünket az a tény, hogy ma az emberek hangosan kimondják azt, amire a múltban csak gondoltak. Természetes következménye az életünk demokratizálódásának, és annak, hogy a Központi Bizottság, különösen az utóbbi időben, következetesen igyekszik megoldani a múltból örökölt és az utóbbi Időben felhalmozódott problémákat. A JARÄSI PARTKONFERENCIA véleménye megegyezett abban, hogy a szocialista nemzetköziség szellemének az felel meg legjobban, ha határozottan igyekeznek megszüntetni a cseh és szlovák kerületek közti gazdasági különbséget, céltudatosan, tervszerűen és sokoldalúan fejlesztik a gazdaságilag elmaradott területeket. Leszögezték, hogy az államijogi kapcsolatok tökéletesítése csak megerősítheti a szocialista hazafiságot és a csehszlovák államiságot. A rimaszombati Járás az ország gazdaságilag legfejletlenebb területei közé tartozik. Ezt ma már elismerik a legmagasabb állami és pártszervek is, és hosszú tanácskozások folynak e probléma megoldása érdekében. Itt az Ideje azonban, hogy a szavakat végre tettek kövessék, s az Itt élő lakosság ne csak hallja, hanem lássa is, hogy hazájában ténylegesen gondoskodnak életfeltételeinek megjavításáról. A járás déli részében sokszor elhangzik az a megállapítás, hogy nálunk azért nem építenek semmit, mert magyarok laknak itt. S a konferencián előterjesztett adatok hallatára az ilyen megállapításon nem ls csodálkozhatunk. 1966-ban a járás ezer lakosából átlag 66 embert foglalkoztatott az Ipar, a magyarlakta déli részen azonban csak 46 embert. Igen sokan kényszerülnek arra, hogy messzi vidékekre járjanak megélhetés után, ami természetesen az egyén családi életének és szabad idejének rovására megy. Az ipari foglalkoztatottság kerületi átlaga itt ezer lakosból 150, az országos átlag pedig 185. Ugyanakkor a meglevő ipari üzemek döntő része is az északi, tehát a szlováklakta vidékeken van. A foglalkoztatottság kedvezőtlen aránya természetszerűleg kihat a lakosság jövedelmére. A Járásban az egy lakosra eső évi átlagos bevétel 1965ben 7956 korona volt, míg az országos átlag 10 757 korona. A magyarlakta vidéknek a járási átlagos iparosítási szinttől való elmaradásából következik, hogy ott az átlagos jövedelem még ennél is alacsonyabb. Ez a hosszan tartóan súlyos, és az elmúlt Időszakra vonatkozóan Joggal kilátástalannak jellemezhető helyzet szokatlan jelenséghez, a lakosság számbeli visszafejlődéséhez vezetett. Az utóbbi hét év alatt 342-vel csökkent a lakosság száma. Ez így első pillantásra csekélységnek tűnik, de a kedvezőtlen helyzetet jobban alátámasztják a következő adatok: hét év alatt 10 301 ember költözött el, és csak 5345 települt le, tehát 4956 emberrel több hagyta el a Járást. S miután főként fiatalok költöznek el, természetszerűen csökken a lakosság szaporodása. 1961-hez viszonyítva tavaly a természetes szaporulat 48,1%-al alacsonyabb volt. Az 1961—1965-ös felmérések szerint a produktív korban levő lakosság száma 4%-al csökkent, ugyanakkor az öregebb kategória létszáma 5%-al nőtt. Megmutatkozik ez a kommunisták átlagos életkorának alakulásában is, ami az utóbbi két év folyamán 5 hónappal nőtt. A JÄRÄS HELYZETÉT a járási pártbizottság megbízásából 1964-ben felmérték a járási nemzeti bizottság kommunista dolgozói. Az előterjesztett elemzés azonban eddig vajmi kevés konkrét intézkedést hozott. Egyedül a tornaijai ruhagyár további kiépítésének terve tekinthető eredménynek. És talán az, hogy a felsőbb szervek végre felfigyeltek a komoly helyzetre és foglalkozni kezdtek vele. Ezt azonban végre határozott intézkedésnek kell követni, hogy belátható időn belül megoldódjanak azok a problémák, amelyeket a közelmúltban Itt járt nemzetgyűlési képviselők csoportja az alábbiakban foglalt össze: az elköltözés okai a munkalehetőség hiánya, a konzervipar nagyfokú szezonjellege, az alacony kereset, a kulturálatlan munkaviszonyok, s az, hogy a fiatalok nem látnak távlatot a továbbtanulás útján megszerezhető magasabb képesítés kihasználására. A központi szervek számos intézkedése előnyben részesíti a fejletlen körzetek Iparosítására irányuló törekvést. Így a rimaszombati járásban is az ipari beruházások állami támogatását 15—40 százalékra emelték. A Járási pártkonferencia vitájában azonban rámutattak arra, hogy az ország más részein működő vállalatok ennek ellenére sem mutatnak hajlandóságot Itteni befektetések eszközlésére. Más Intézkedésekre van tehát szükség, mert ha csak távoli vállalatok jóindulatától függ a probléma megoldása, akkor vajmi kevés remény van arra, hogy belátható Időn belül megjavuljanak az Itt élő emberek anyagi feltételei. Sőt, ennek a részleges dotációnak alkalmazása a tornaijai ruhagyár további építését is veszélyeztethetné. Kormányhatározat szerint ezt az építkezést állami eszközökből finanszírozzák, hogy az említett körzetben megoldják a foglalkozásra váró nők alkalmazásának kérdését. Amennyiben most a negyven százalékig terjedő dotáción felüli beruházási költségeket a trenőíni anyavállalatnak kellene fedeznie, akkor komoly veszélybe kerülhetne az annyira sürgős építkezés folytatása, jogosan hívták fel a figyelmet a vitában felszólalók arra, hogy a központi szervek egyik rendelkezésükkel ne tegyék hatástalanná a másikat. A FENTIEKBŐL LÁTHATÓ, mennyire indokolt és figyelemre méltó a járási pártbizottságnak és a járási nemzeti bizottságnak az a követelménye, hogy a déli részen sürgősen egy, legalább kétezer embert foglalkoztató üzem épüljön, megoldódjék a meglevő üzemek korszerűsítése és fejlesztése, s a helyi nyersanyagok felhasználásának kérdése. A kérdésről döntő szervek minden bizonnyal tudatában vannak annak, hogy a kedvező elintézés pártunk lenini nemzetiségi politikájának újabb bizonyítéka lesz. GÁL LÁSZLÓ