Új Szó, 1968. március (21. évfolyam, 60-90. szám)

1968-03-15 / 74. szám, péntek

A KORMÁNY TANACSKOZASANAK VALTOZATOS PROGRAMJA Ä rimaszombati járás fejlesztése Gyorsabb ütemű fejlesztés a lemaradt járásokban Q A füst és a pernye korlátozása Q Problémák az olimpiai játékok körül Q Üj kohóipari üzemek # Lomský és Kudrna miniszter beszámolója (ČTK) — A kormány tegna­pi ülésén megvitatta az észak­csehországi kerületben rendkí­vül káros hatású gyári füst és pernye mennyiségének csökken­tése céljából szükséges beren­dezések gyártásáról s beszere­léséről szóló tájékoztató beszá­molót. Az említett kerületben e cél érdekében fel kell szá­molni néhány régi s nem jöve­delmező üzemet, ezenkívül a villamos és hőerőműveket el kell látni a levegő szennyező­dését gátló berendezésekkel. Jelenleg különösen a kénes ki­gőzölgésnek korlátozása okoz nagy nehézségeket. Az ezt a célt szolgáló berendezéseket nemcsak nálunk, hanem kül­földön sem próbálták ki eléggé megbízhatóan. Ezért feltétlenül fontolóra kell venni a behozata­li lehetőségeket, de ugyanakkor minél előbb meg kell alapoz­nunk a saját gyártmányú kén­mentesítő berendezések fejlesz­tésének s gyártásának feltéte­leit. A kormány mérlegelte azt a Javaslatot is, amely szerint a fővárosnak — Prágának — kel­lene az illetékesekhez fordul­nia, hogy hazánkban rendezzék meg az 1980. évi olimpiai Játé­kokat. Az ezzel kapcsolatos be­számoló s az annak alapján folytatott vita arra utalt, hogy az olimpiai játékok megrende­zése számos probléma megol­dását tenné szükségessé, ami nem függ csupán az építkezési lehetőségektől, hanem azoktól a forrásoktól, s lehetőségektől is, amelyekkel népgazdaságunk a következő években rendel­kezhet. Tudatosítanunk kell azonban, hogy egyidejűleg teljesítenünk kell a Prágában szükséges la­kóházak építésével s a főváros lakossága egyéb igényeinek ki­elégítésével összefüggő felada­tokat is. Ezért még ez év vé­géig a kormány elé kell ter­jeszteni a műszaki-gazdasági tanulmányok több változatát, amelyeknek mérlegelése után végérvényesen lehetne állást foglalni az olimpiai Játékok kérdésében. Ami pedig kohóiparunk struk­turális módosítását illeti, a kor­mány beleegyezését adta a pod­brezová! Šverma Vasművek csőhúzó-részlegének építésére, valamint a kladno-dríni Egye­sült Acélművek nemesacél-gyá­rának építéséhez ls. A kormány a Szlovák Nemze­ti Tanács elnökségének Indít­ványára s az adottságok rész­letes elemzése alapján tárgyalt a čadcai, a Dolný Kubín-i s a rimaszombati járás további fel­virágoztatásának lehetőségeiről. Jóllehet az említett járásokban a háború után több ipari üzem épült, mégis az ország legkevés­bé fejlett járásai, s ezért foko­zott figyelmet igényelnek. Ez elsősorban a munkaerő-gazdál­kodásra, lakóházak, Iskolák, áruházak, kereskedések s or­vosi rendelőintézetek építésére vonatkozik. Sok nehézséget okoz a beutazó dolgozók el­szállítása munkahelyükre, illet­ve lakóhelyükre. Az ezzel kap­csolatban jóváhagyott határoza­tok értelmében a kormány ille­tékes tagjainak és más felelős dolgozóknak gondoskodniuk kell arról, hogy új Ipari üze­mek építésére s az eddigiek kibővítésével, valamint egyéb intézkedések foganatosításával biztosítaniuk kell az említett járások eddiginél gyorsabb ütemű gazdasági fellendítésé­hez s a lakosság életszínvona­lának gyorsabb emelkedéséhez szükséges feltételeket. A belügyminiszter, a nemzet­védelmi miniszter s a katonai főügyész részletesen tájékoztat­ta a kormányt a Jan Šejna bűn­ügyében folytatott vizsgálat ed­digi eredményeiről. A kormány a Sejna bűntevékenységével kapcsolatos összefüggések ala­pos felülvizsgálása után ismét visszatér ehhez a kérdéshez, s a felelős állami szerveket illetően levonja a legszigorúbb következtetéseket. A kormány tanácskozása tárgysorozatának említett pont­jain kívül a szénmedencékben már nem kifizetődő bányaüze­mek felszámolása terén elért eredményekről tárgyalt, majd megvitatta a nemzetközi gazda­sági együttműködés szükséges elmélyítésével, valamint a kül­politikai kapcsolatainkkal ösz­szefüggő kérdéseket. Uj tavaszi seregszemle (Folytatás ax 1. oldalról) mészetes követelményt más nemzetektől meg­tagadták, s későn eszméltek tévedésükre, mely akkor már végzetessé vált. Az általános sza­badságjogok kivételével a forradalom ugyanis nem biztosított egyenjogúságot a más nemzeti­ségű lakosságnak, s ez volt a fő oka annak, hogy a szerbek, horvátok, románok, szlovákok vezetői a haladás ellen szegültek, s a bécsi ud­vartól remélték óhafuk teljesülését. Ennek ellenére, a vajúdó célok megoldásá­nak szándéka, a népet gúzsba kötő feudalizmus megdöntése, a Habsburg-uralom felszámolása, a korszerű gazdaság alapjainak lerakása, a nép­nyomor megszüntetése, a szellemi és anyagi felemelkedés útján való elindítás igénye, s a nép számára a hatalom megharcolása olyan té­nyek, melyek a végzetes tévedéseken is túlmu­tatnak. S az igazságnak tartozunk annak hang­súlyozásával is, hogy ezekért a célokért nem­csak magyarok harcoltak, hanem tízezer szám­ra ott voltak a nemzetiségek, köztük a szlovák nép legodaadóbb fiai is. Ha 48 mai tanulságait akarnánk hangsúlyoz­ni, úgy a népek, nemzetek testvériségének ápolása mellett a forradalmi gondolkodás, a megalkuvás nélküli magatartás szükségességét emelnénk ki. Népeink drága árat fizettek a nemzeti türelmetlenségért, s ezért ma sem le­het lebecsülendő a nemzeteket, nemzetiségeket érintő alapvető embert jogok tiszteletben tartá­sának kérdése. S ugyanakkor feladatunk ts, hogy a népek közötti közeledés évszázadok óta áhított eszméjén munkálkodjunk. Napjaink valósága ugyanakkor arról is meg­győz bennünket, az igazságért, a valóságos eredményeket adó megoldásokért való harc minden nemzedék sajátos ügye, tiszte és mél­tósága. S mivel ez természetes igény, az élet megújulása elképzelhetetlen a forradalmi gon­dolkodás, az újat akaró szándék ápolása nél­kül. A dolgozó nép okos gyülekezetében a for­radalmi állhatatosság olyan új emberi magatar­tást alakít ki, mely a nép erejének és tehetsé­gének gyümölcsöztetésével eleve útját állja a gyávák és haszonlesők, s a mindenre képes „életművészek" érvényesülésének. Ha tájainkon ma nyugodt szívvel emlékez­hetünk népünk történelmének nagy eseményé­re, ebben része van a forradalmi gondolkodás s eszmeiség társadalmunkat a közelmúltban eluraló tényének ls. S talán nem archaizmus, ha a forradalom lánglelkű költőfére hivatkozva mondjuk, mint minden forradalmiság, a mai is azt kívánja, hogy a beszédek és a szónokla­tok korszaka után most már a tetteken legyen a sor. Ez az alapja annak ls, hogy a hazára talált népek között a csehszlovákiai magyar­ság is — nemzeti múltját tisztelve, s jelenét és fövöfét építve — seregszemlét tartson azon elvégzésre váró feladatok felett, melyeknek megvalósítása az ország felvirágzása, s népeink közeledése érdekében halaszthatatlanok. S itt hadd jegyezzük meg azt is: 1848—49 népeink között nemcsak az ellentét forrása volt, hanem — és elsősorban — a forradalmi gondolat s az egymásra utaltság felismerésének korszaka is. Meggyőződésünk, hogy ezt kell ápolnunk, erősítenünk ma is. FONOD ZOLTÁN A Csehszlovákiai Ukrán Szövetségének Központi az igazságtalanságok (CTK) — A Csehszlovákiai Ukrán Dolgozók Kulturális Szö­vetségének Központi Bizottsága a következő felhívást intézte Csehszlovákia ukrán nemzetisé­gű dolgozóihoz: A CSKP Központi Bizottsága decemberi és januári plénumá­nak eredményeként köztársasá­gunkban demokratizálódási fo­lyamat kezdődött, amelynek egyik igen fontos problémaköre a hazánkban élő nemzetiségek Jogi helyzete. A csehszlovákiai ukrán nem­zetiség a második világháború idején a cseh- és a szlovák néppel együtt tevékenyen részt vett a demokratikus Csehszlo­vákia felszabadításáért és fel­újításáért folytatott küzdelem­ben. Dolgozók Kulturális Bizottsága szorgalmazza A felszabadulás után népünk a legnehezebb szociális, közgaz­dasági feltételek között kezdte meg új életét. Több ezer család maradt fedél nélkül, és népünk hosszú éveken át kielégítő ál­lami segély híján tengette éle­tét. Ennek következtében szá­mos ukrán család kénytelen volt elköltözni a köztársaság más kerületeibe, így elvesztet­ték kapcsolatukat a szülőföld­del, és asszimilálódni kezdtek. A felhívásban továbbá közlik, hogy a személyi kultusz idősza­kában az ukrán lakosság hely­zete még rosszabodott. Felszá­molták szerveit és intézményeit és a nemzetiség sok tagjával szemben helytelen módszereket alkalmaztak. A nép politikai és közéleti tényezőit igazságtala­nul ukrán burzsoá nacionaliz­mussal vádolták. Elérkezett az Idő — folytat­ja a felhívás —, amikor hazánk demokratizálódási időszakában nyíltan beszélhetünk az elkö­vetett sérelmekről és követel­hetjük az igazságtalanságok felszámolását. Követeljük, hogy mielőbb ala­kítsák ki kerületünkben a mun­kalehetőségeket, hogy ezáltal minél gyorsabban elérjük ugyanazt az életszínvonalat, amit köztársaságunk más kerü­leteiben már elértek. Követel­jük, hogy az állami- és párt­szervek olyan segítséget nyújt­sanak, amelyek számunkra szebb- és gazdagabb életet biz­tosítanak, hogy gyermekeink előtt az eddiginél nagyobb mé­retben nyíljanak meg az összes iskolák, hogy ifjúságunknak munkát és sokoldalú fejlődést biztosítsanak a kerületben. Kö­veteljük, hogy az Igazságtalan üldözések áldozatait teljes mér­tékben rehabilitálják. E HETI KÉRDÉSÜNK MIT TENNE ha a szakszervezeti bizottság elnöke lenne? Olvasóink válaszalkat 1968. március 20 lg, azaz szerdán dé­lig juttassák el szerkesztőségünkbe. Tüntessék fel nevüket és lakhelyüket. MÚLT HETI KÉRDÉSÜNKRE MIT TENNE a lakáshiány megoldása érdekében? - beérke­zett válaszok közül az alábbiakat közöljük: A lakások elosztásával olyan embereket bíznék csak meg, akik felelősséggel végzik munkáfukat, s azoknak juttatnának lakást, akik rá vannak szorulva. KASSÁR FERDINAND, Medve Kőváron építkezem, Losonctól mintegy 80 kilométerre. Az anyagbeszerzőhely Bussán van, tőlünk kb. 30 kilo­méterre. Itt azonban Jóformán semmi anyag sem kap­ható, mert az anyagot felvásárolják a közelebbi építke­zők. Jgy Korponára vagy Zólyomba kell mennünk, ami viszont több ezer koronával megdrágítja az építkezést. Az alakuló nagykürtös! Járásban még rosszabb lesz a helyzet, mert az egész járás részére — kb. 60 falu — Bussa fogja árulni az építőanyagot. Ezért javaslom, hogy az új járás megalakításával egyldőben létesítsenek több épftőanyagtelepet. Továbbá támogatásban részesíteném azokat, akik olyan körzetekben építkeznek, ahol nincs vasút — tehát a szállítási költségek lényegesen nagyob­bak. CSERI BÉLA, Kóvár A lakáshiány megoldása érdekében az üzemek és a nemzeti bizottságok képviselőinek hatékonyabb meggyő­ző munkát kellene kifeftenlök, hogy a dolgozók saját erőforrásaikból, állami kölcsön segítségével építenének maguknak családi házat. Az üzemek ezenkívül nagyobb segítséget nyújthatnának az építkezőknek az építőanya­gok szállításában. ABOS1 ANDOR, Szeszta Idősebb, nyugdíjat házaspároknak nem adnék 2—3 szobás lakást, amikor nagyobb családok egy szobában szorongnak. Autótulajdonosoknak szintén Hem adnék állami lakást, mert ha autóra van pénze, akkor vehet szövetkezeti vagy családi házat ls. A bérifiket kötelezném a lakás karbantartására, mert sok lakás tOnkremegy. özv. MADARÁSZ LAJOSNÉ, Léva Csökkenteném az építőanyagok árát és szükség szerin­ti mennyiségű építőanyagot biztosítanék. Üzembe helyez­ném az évekkel ezelőtt leállított tégla- és cserépgyára­kat. Előbb építenék úf lakótelepeket, s csak aztán enge­délyezném a régi lakások lebontását. ŠTEFÁNIK GYÖRGY, Ersekúfvár Biztosítanám az építőanyagokat a szükséges mennyi­ségben. Meggyorsítanám a szövetkezeti lakásépítkezést. Előbb lakást építenék, s csak azután vásárolnék autót. CSEPREGI ERNŰNÉ, Kéménd Felelősségre vonnám azokat, akik nem biztosítanak elegen­dő építőanyagot. Építkezni szeretnék, — bár a járási építő­vállalatnál dolgozom, mint kőműves — nincs miből. (Még a borravaló sem segít.) PELLE JÖZSEF, Pélerfalva Azokat a vezetőket, akik felelősek a lakásépítkezésért, és önhibájukból elmulasztják az előirányzott terv teljesí­tését — a leghitványabb lakásokba költöztetném. ZABARI BELA, Rozsnyó Jobb minőségű téglát és tetőcserepet gyártanék, s csök­kenteném a cement árát. Az anyagraktárakban megszün­tetném a protekciót. A falun több szövetkezeti lakást építenék. EKE ELEMÉR Hanva A lakás kiutalásoknál kizárólag a családtagok számát venném tekintetbe, s nem azt, hoqy ki tudja jobban lefi­zetni — az elosztót. CSATLÓS ERZSÉBET, Rozsnyó A lakáshiány érdekében leszállítanám az építkezéshez szük­séges faanyag (gerenda, deszka) árát, leg'ISbb 25 százalék­kal, s így olcsűbbá tenném a lakásép 5: -7. BUD JÜZSEF, Mulyad A falvakon is megszervezném a szövetkezeti lakásépít­kezést. A családi házak építőit állami támogatásban ré­szesíteném — például kamatmentes kölcsönt nyújtanék. SZABÖ MAGDA, Negyed Meddig lesz még Fülek város sáros? A fülek! autóbusz megállfihely rendbehozását az illetékesek figyel­mébe ajánlom. Naponta tfibb ezer dolgozú érkezik a városba (a Ko­vosmalt és Béke-üzembs), Illetve indul a környező falvakba. Sajnos, mégsem figyelt fel senki arra, hogy az autóbusz megállónál bokáig ér a sár. Ez annál inkább szembetűnő, mivel a környékbeli utakat már mind portalanították. GÁSPÁR ISTVÁN, Radzovce A bélyi vásárlók paríasza Bélybe csak 11 fira tájban hoznak kenyeret, és amit hoznak, az I* száraz. Nagyon ritka ai olyan nap, amikor Bély lakossága friss ke­nyeret reggelizik. Ezért sokan a közeli esernyőbe járnak kenyérért, illetve bevásárolni. Va« Itt ugyan egy üzlet, melyben minden kap­ható, de ez csak ritkán tart nyitva. Amíg más falvakban a leltározás csupán 1—2 napig tart, addig itt 3—4 hónapig is! Ha az említett üzletben leltároznak, a lakosság a „kis boltba" Jár vásárolni, ami nem más, mint egy régi kastélyban berendezett szo­ba. RÉK ISTVÁN, KiráTyhelmec Mit ér a gyógyszertár, ha zárva van? A kéméndi orvosi rendelőben gyakran elhangzik az a panasz, hogy a gyógyszertár már megint zárva van. Pedig ebben a rendelő­ben naponta hét kfizség 150—200 betegét vizsgálják meg. Szerintem az lenne a leghelyesebb, ha a gyógyszertár naponta 9-tfil 14 őráig tartana nyitva. Ez alatt az Idifi alatt az orvosok a betegek nagy ré­szét már megvizsgálják, s az autóbuszok is ebben az időben Indulnak a környező lalvakba. Igy tehát minden beteg a kiváltott orvossággal térhetne haza. VOZÍK KÁROLY, Kisgyarmat

Next

/
Thumbnails
Contents