Új Szó, 1968. március (21. évfolyam, 60-90. szám)

1968-03-15 / 74. szám, péntek

A CSEMADOK Központi Bizottságának állásfoglalása a CSKP KB és az SZLKP KB januári határozatához Javaslat a nemzetiségi kérdés megoldására Világ proletárjai, egyesüljetek! U J SZU SZLOVAKIA KOMMUNISTA PARTJA KOZPONTI BIZOTTSAGANAK NAPILAPJA Bratislava, 1968. március 15. Pénitek • XXI. évfolyam, 74. szám # Ara 70 fillér Szlovákia államjogi helyzetének rendezése a Szlovák Nemzeti lanács ülésén Michal Chudíkot leváltották funkciójából 0 František Barbírek lett az SZNT ügyvezető elnöke % Szlovákia törvényes fővárosa Bratislava % Jóváhagyták az SZNT költségvetését % Korszerű kereskedelemre van szükségünk Tegnap kezdődött a Szlovák Nemzeti Tanács XVI. ülése, amelyet F r a n t i š e k Barbírek miniszter, az SZNT alelnöke, a Szlovák Tervhivatal elnöke vezetett. Első napirendi pontként jelolvasta az SZNT eddigi elnökének, Michal Chudí k na k levelét, melyet az SZNT üléséhez intézett, s melyben lemond elnöki tisztségéről, valamint SZNT elnökségi tagságáról. E levéllel kapcsolatban Ondrej Klokoč képviselő szólalt jel elsőnek. Hiányolta a levélben az önbtrálatot, annak beismerését, hogy Michal Chudík politikai hibát követett el. javasolta, hogy az SZNT plénuma a lemondás e formáját ne jogadja el, hanem a bizalom elvesztése miatt hívja vissza funkciójából Michal Chudíkot. E javaslatot további képviselők támogatták felszólalásaikkal. A Szlovák Nemzeti Tanács megállapította, hogy Michal Ohudík elvtárs agyetlen bíráló szóval sem tesz emilltést a tisztségében kifejtett tevékenységéről, és nem eléggé meggyőzően s nem eléggé őszintén indokolja meg azt az elhatározását, hogy lemond. A Szloválk Nemzeti Tanács ezért elutasítja Indoklását A Szlovák Nemzeti Tanács megállapította, hogy Michal Chudík elvtárs nem volt képes (CTK) A prágai Szláv Háziban rendezett ifjúsági nagygyűlés részvevői tegnapi tanácskozásuk végén jóváhagyták a CSKP Központi Bizottságálhoz intézett rezolúciót, amelyben hangsúlyozzák, hogy maradéktalanul támogatják a CSKP Központi Bizottsága januári plenáris ülésén jóváhagyott határozatokat, melyeknek célja életünk demokratizálása. A prágai fiatalok szilárdan foglalnak állást azok mellett az elvtársak mellett, akik a Központi Bizottságban az említett irányvonalért szállnak síkra. A prágai fiatalok az alapvető demokratikus szabadságjogok — a szólásszabadság, a sajtószabadság, a gyülekezési és egyesülési szabadság — biztosítását követelik. Feltétlenül óhajtják a gazdasági reform következetes végrehajtását, gazdasági életünk normalizálását, a múltbeli sérelmek jóvátételét s a következetes rehabilitációt, amely azonban ne vonatkozzék csupán a kommunistákra, hanem köztársaságunk minden olyan polgárára, akit sérelem ért. Felelősségre kell vonni mindazokat — éspedig pozíciójukra való tekintet eleget tenni felelősségteljes elnöki tisztségének, és magatartásával — különösen a legutóbbi hónapokban — megnehezítette azt a demokratizálódási folyamatot, amely a CSKP Központi Bizottságában vette kezdetét. Ennek tudatosítását tükrözik a szlovákiai társadalmi és politikai szervezetekben elhangzott, valamint különböző munkahelyek dolgozói által hangoztatott bírálatok is. Félreérthetetlenül bebizonyosodott, hogy nélkül —, akik az említett hibákat elkövették. „Követeljük, hogy haladéktalanul váltsák le azokat a bírókat és ügyészeket, akik a köztudott bűnpereket megrendezték, de mostanáig nem mozdították el őket állásukból" — hangsúlyozza a határozat. „Követeljük, hogy mondjanak le tisztségükről mindazok, akik politikai vagy gazdasági tevékenységükkel kompromittálták magokat, de azok ls, akikről bebizonyosodott, hogy képtelenek tisztségük betöltésére. Követeljük továbbá, hogy képviseleti szerveink nyilvánítsák bizalmatlanságukat azokkal szemben, akik nem eléggé becsületesek ahhoz, hogy megértsék távozásuk elodázhatatlan szükségességét". A határozat azt a javaslatot is tartalmazza, hogy a választásokat mindaddig el kell halasztani, amíg kikristályosodik a politikai helyzet, s a valóban arra érdemes, rátermett egyének lehessenek képviselőjelöltek, majd képviselők. Feltétlenül lehetővé kell tenni hazánk minden polgárának, hogy tetszés szerint utazhasson külföldre, továbbá azt is, hogy ne korlátozzák külföldi tartózkodásának időtartamát. Michal Chudík elvtárs nem élvezi azt a bizalmat, amelyre magas állami tisztségének betöltésében szüksége lenne. A Szlovák Nemzeti Tanács ezért elhatározta, hogy: I. Felmenti Michal Chudík elvtársat a Szlovák Nemzeti Tanács elnöksége tagjának s az SZNT elnökének tisztsége alól; II. További intézkedések foganatosításáig František Barbírek elvtársat, az SZNT alelnökét bízza meg a Szlovák Nemzeti Tanács irányításával. Ezután Anton Ťažký megbízott a képviselők elé terjesztette az SZNT törvényjavaslatát Szlovákia fővárosáról, Bratislaváról. Hangsúlyozta e törvény politikai jelentőségét és azt, hogy lényegében a meglevő helyzet törvényesítéséről van szó, hiszen Bratislava évtizedek óta a főváros szerepét 'ölti be. Ideje, hogy ennek anyagi feltételeit is biztosítsuk. Ismertette ezzel kapcsolatban Szlovákia fővárosa leendő nemzeti bizottságának jogkörét, feladatait és felelősségét. E kérdéssel kapcsolatosan felszólalt dr. Peter Colotka egyetemi tanár, igazságügyi megbízott, Ernest Kriian képviselő, Milan Hladký mérnök és Albert Koštál képviselő. Pozitívan elemezték azokat az előnyöket, melyek a törvény jóváhagyásából következnek a Duna menti metropolis számára. Az SZNT plénuma egyhangúlag megszavazta a törvényt, Szlovákia fővárosa tehát már hivatalosan is Bratislava lett Gajdošik pénzügyi megbízott az SZNT 1968-ra szóló költségvetési javaslatát Ismertette az ülés részvevőivel. Eszerint az SZNT 1968-as költségvetésében a bevétel összege 75 millió 132 (Folytatás a 2. oldalon). Mi, a Csemadok tagjai, Csehszlovákia magyar nemzetiségű polgárai, mankások, parasztok, értelmiségiek, párttagok és pártonkivfiliek kijelentjük, hogy tsljes egészében egyetértünk Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága decemberi és januári ülésének, valamint Szlovákia Kommunista Pártja KSzpontl Bizottsága januári ülésének határozataival és az ezek következtében azóta beállt változásokkal. Szilárd meggyőződésünk, hogy e határozatok hazánk felvirágzását, az emberek életének kiteljesedését és javát szolgálják. Az a demokratizálódási folyamat, mely megállíthatatlanul és visszavonhatatlanul kezdetét vette, tovább erősíti a szocializmus vívmányait, pozitív hatással van az emberek egymás közötti viszonyának alakulására, a népgazdaság fellendülésére, az államjogi kérdések rendezésére, a kulturális élet kibontakozására. Már ez a rövid idő is, amely azóta eltelt, hogy a párton belül győzött a tények alapos elemzésén épülő és az egész nép érdekelt szem előtt tartó progresszív erő, társadalmi életünk minden területén tükrözi, hogy — a marxizmus—leninizmus alkotó továbbfejlesztésével — a kor követelményeinek megfelelő és a további fejlődésnek utal nyitó folyamat kezdődött. Fokozódott a társadalmi aktivitás, a társadalmi problémák iránti érdeklődés. A Központi Bizottság januári ölése által kitűzött célok új lendületet adtak a munkának. A közérdek világos megfogalmazása pedig lendületet adott a társadalmi és politikai életnek. Mi, mint társadalmi szervezel tudatosítjuk, hogy ebben az időszakban döntő fontosságú az átgondolt, a szocializmus és hazánk egysége szilárdítása céljának teljes mértékben megfelelő tümegpolitikai és felvilágosító munka. Munkánk fokozásával ehhez kívánunk hozzájárulni. Arra törekszünk, hogy a CSEMADOK tagjai és a csehszlovákiai magyar dolgozók világosan lássák és megismerjék a fő feladatokat, s ezek teljesítésébe — egész hazánk javára — minden erejükkel bekapcsolódjanak. A párt Központi Bizottságának januári ülése megkezdte a nemzetiségi kérdésnek az új alapokon történó rendezését. Társadalmi életünk e fontos problémájának a teljes egyenjogúság és a demokratizmus szellemében való megoldása, mely most elkezdődött, a nemzetek és nemzetiségek igazi internacionalizmusának elmélyítését célozza, közeledését, testvéri egységét erősíti. Az, hogy e folyamat élén Csehszlovákia Kommunista Pártja áll és integrálja a közös érdekeket, biztosíték arra, hogy nem kerül sor sem túlkapásokra, sem formális vagy félmegoldásokra. Csak a tényleges és teljes politikai, gazdasági és kulturális egyenjogúság lehet köztársaságunk egységének és erejének szilárd alapja. Hazánkban nemzetek és nemzetiségek élnek. A nemzetiségi kérdés megoldása nem jelentheti csak a nemzetek egymáshoz valő visxonyának megoldását, hanem a teljes egyenjogúság sxellemébea kell megoldani a nemzetiségek kérdését Is. Sajnos, ax e téren |elentkeső fogyatékosságokat nem tudták megsxüntelni axok a poxltív határoxatok sem, amelyeket ax SZLKP Központi Bixottsága hoxott az utóbbi években. Exeknek a határozatoknak a teljesítése minduntalan abba a nehéxségbe ütköxött, bogy végrehajtásuk nem tartozott a Szlovák Nemxeti Tanács hatáskörébe, ax össxállami sxervek viszont a kérdéseket nem intézték el. így olyan visszás helyxet állott elő, hogy ax a Szlovák Nemzeti Tanács kapta feladatul a határozatok teljesítését, mely a gyakorlatban nem rendelkezett kelifi hatáskörrel. Ezért a Csemadok Központi Bizottságának az a véleménye, hogy az egyetlen valóban méltft megoldás az ország federatív alapokon történő átrendezése, s ennek megfelelően rendezni a csehszlovákiai magyar és a többi nemzetiség államjogi helyzetét ax önigazgatás elvei alapján. A Csemadok Központi Bizottsága azzal, hogy a kérdések megoldásának elősegítésére kezdeményezd javaslatol terjeszt elő, bizonyítani kívánja, bogy a CSKP KB és az SZLKP KB januári ülésének határozatait és az axőta beállt változásokat nemcsak örömmel és teljes egyetértéssel figyeli, hanem munkájával most és a lövőben is a legmesszebbmenőkig segíteni akarja. I. A nemzetiségek kérdésének megoldásában elért jelentős eredmények mellett súlyos hibák is vannak. E hibáknak fő eredője szerintünk az, hogy — az alkotmányban s más alapvetfi dokumentumokban a két nemzet mellett nincsenek feltüntetve egyenjogú társadalmi tényezőként a nemzetiségek; — a nemzetiségek jogi helyzete nincs törvényben meghatározva; — a nemzetiségeknek nincsenek alkotmányosan választott nemzetiségi sxerveik és államjogllag bixtosított nemxetlségi intézményeik. Ennek következtében a nemzetiségeknek nincs meg a teljes egyenjogúságuk. Világosan ki kell hát mondani, hogy a nemzetiségek a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elválaszthatatlan, elszakíthatatlan szerves részét képezik. A nemzetiségek nemcsak mint egyedek egyenjogú polgárai hazánknak, hanem mint társadalmi csoportok is. A Csehsxlovák Sxocialista Köztársaságot nemietek és nemzetiségek alkotják. A nemzetek és nemzetiségek egyenjogúak. A nemzetek és nemzetiségek teljes és tényleges egyenjogúságát az alkotmányban kell biztosítani. Alkotmányerejű törvényben kell egyértelműen és konkrétan meghatározni a nemzetiségek államjogi helyzetét. (Folytatás az S oldalon.) Új TAVASZI SEREGSZEMLE Minden nép történelmében van olyan időszak, amelyre évszázadokon át is büszkén tekint vissza. 1848. március 15-e ezt gazdagítja, s olyan ragyogó fejezete a szabadságért és függetlenségért vívott évszázados harcnak, melyre minden korok a régi dicsőség jelemelő érzésével tekinthetnek. „1848. március 15-én egész nap esett az eső... az ég a megszületett szabadságot keresztelte" — olvashatjuk Petőfi históriai jegyzeteiben. A megszületett, egyszer-volt szabadságnak ez a drága íze évek, évtizedek múlva is programot adott, reménnyel töltötte el a sors csapásait bűnhődő magyar népet. A szabadságától megfosztott feltámadott nép 1919-ben újra harcba indult, hogy „legyen embersége az embernek"... A bukásoknak azonban mindig drága ára volt, a nép legjobbjai életükkel fizettek ... Az utókor ma már a felvirradt szabadság drága ízével, tanulságért, okulásért néz vissza a megtett útra, s kegyelettel és megbecsüléssel gondol nagyjaira, akiknek volt erejük és bátorságuk, hogy a történelmi haladás élvonalába sorakoztassák a népet. Nincs talán még egy nép, amelyik annyit küzdött szabadságáért, mint a magyar, s elhatározásáért, emberi iogaiért annyi vérrel adózott volna. Felkelések, forradalmak és szabadságharcok a magyar történelem útjelzői, s a haladás és forradalmi gondolat az elnyomatás legkínságosabb éveiben is a hamu alatt parázslott. A haladás, a forradalom eszméje lélektől lélekig vívta harcát, s miként 48-ban, az ezt követő forradalmi fellendülések idején is mindenkit zászlaja alá hívott. Csak a nép ügyét eláruló „úri sírásokkal" nem tudott enyhülni, közösséget vállalni soha! A párizsi és bécsi forradalom után beköszön• tő magyar március a világszabadság eszméit harsogta s a legfőbb célja volt, hogy a haza „kopott bocskora" örök foltozgatása helyett „tetőtől talpig úf ruhába° öltöztesse azt. Ez demokratikus, forradalmi program volt, mely a nemesi liberalizmus reformmozgalma helyett a polgári demokratikus átalakulás következetes végrehajtását sürgette. Az „időnek bércei" azonban nemcsak ezt a forradalmi elszánást zengik vissza, hanem azokat a tévedéseket, mulasztásokat ts, melyek a forradalom sorsát megpecsételték. 1848. márciusa kétfrontos harcot vállalt magára. Egyrészt a feudalizmus megdöntését, s ezzel a polgári fejlődés elindítását, másrészt a Habsburg-uralom megszüntetését. A negyvenes években megoldódott nyelvhasználat — melyet az 1790-91-es országgyűlés vetett fel — természetes következménye volt, hogy a március 15-én kihirdetett 12 pont a nemzet és nép legtermészetesebb követelményeit magába foglalja, s minden forradalmit és nemzetit felöleljen, ami abban a korban haladó volt. A forradalom vezetőinek szűklátókörűségére vall azonban, hogy a saját nemzetük számára ter(Folytatás a 4. oldalon) Az ifjúság támogatja a demokratizálódást Befejeződött a prágai fiatalok nagygyűlése SOHA TÖBBÉ MÜNCHENT ANTIFASISZTÁK TALALKOZÓJA PRÁGABAN Pontosan 29 évvel ezelőtt szállták meg Hitler fasisxta hordái a csehfzlovák államui. \ csehszlovákiai Antifasiszta Harcosok Szövetségének és a nácizmus üldözte nyugatnémet szövetség elnökségének tagjai a szomorú évfordulót használták fel találkozásra Prágában. Az egvkori ellenállási harcok csehszlovákiai ás NSZK-beli résztvevői a tegnapi sajtóértekezleten megemlékeztek szervezeteik közös harcáról a múltban és a jelenben. Mindkét szövetség célja: lehetővé tenni j normális viszony helyreállítását nemzeteink között. Ennek a feltétele azonban ax, hogy Csehszlovákia biztosítékot kapjon arra, hogy többé nem ismétlődnek meg a müncheni események és hogy az NSZK nem fog fellépni ax egésx német nép szószólójaként. A két antifasiszta szövetség képviselői a problémákkal kapcsolatban folytatott tanácskozásait konkrét együttműködésüket szabályozó megállapodásban pecsételték meg. A múltnak többé nem szabad megismétlődnie — hangsúlyozták mindkét szövetség képviselői. Államaink és nemzeteink érdeke ngyanis, hogy kékében és barátságban éljenek és dolgozzanak. — km—i