Új Szó, 1968. március (21. évfolyam, 60-90. szám)

1968-03-15 / 74. szám, péntek

Szlovákia államjogi helyzetének rendezése a Szlovák Nemzeti Tanács ülésén (Folytatás ax 1. oldalról) ezer korona, a kiadásoké viszont 797 millió 681 ezer korona. Ezzel biztosítva lenne az SZNT szervei és az irányítása alá tartozó szervezetek zavarmentes működése. A vitában felszólaló Ladislav Pittner alezredes nem annyira a költségvetés, mint inkább a hadsereg problémáit boncolgatta, különös tekintettel Sejna szerepére, szökésére és az ezzel kiváltott visszhangra. A költségvetést a XVI. ülés megszavazta. A napirend következő pontjaként a belkereskedelem és a közétkeztetés problémái kerültek műsorra Petronella Višňovcová kereskedelmi megbízott előadásában. Szépítgetés nélkül feltárta a kereskedelem fogyatékosságait, amelyek oly közvetlenül érintik a lakosságot. Mint mondotta, a kilátások sem különösebben kecsegtetők, mivel 1970-lg sem érjük el a Jcereslet és a kínálat egyensúlyát. Főleg Ipari cikkekben mutatkozik hiány, a legmarkánsabban az építőanyagokban. Ezen feltétlenül segítenünk kell még devizát követelő behozatal árán ls. Az árualap emelése mellett rendezni kell a kereskedelmi alkalmazottak bérét, bővíteni és korszerűsíteni az üzlethálózatot és nem utolsósorban minden erővel és eszközzel megkövetelni a kereskedelem becsületességét. Délután a Szlovák Nemzeti Tanács a belkereskedelem és közétkeztetés problémáiról folytatta a vitát. Emil Píš, Vilma Zacharova, Slefan Trstensky és Mária Kudryová választó körzetük tapasztalataira hivatkozva szorgalmazta a kereskedelem és a vevőközönség rehabilitását. ftndfich Uher, belkereskedelmi miniszter felszólalásában rámutatott, hogy az itt felvetett problémák azonos vagy hasonló formában az egész országban jelentkeznek. Mindez a kereskedelem szerepének helytelen értelmezésére vezethető vissza. A problémák megoldását most nem várhatjuk máról holnapra. A késó esti órákban a képviselők nagy érdeklődéssel hallgatták tneg František Barbíreknek, az SZNT alelnökének tájékoztató beszámolóját az SZNT elnökségének eddigi tevékenységéről a párt akcióprogramja előkészítésével kapcsolatban Barbírek elvtárs hangsúlyozta, hogy a CSKP KB és az SZLKP KB januári ülését követő politikai aktivitást a társadalom fejlesztését szolgáló törekvés jellemzi. Most a legfontosabb a haladó erők egységbe tömörítése. Ennek kapcsán felmerül a cseh- és szlovák nép, a Szlovák Nemzeti Tanács és a központi szervek viszonya államjogi rendezésének kérdése is. A Szlovák Nemzeti Tanács Elnöksége konkrét határozatot hozott ebben a kérdésben, amelyben kifejezte álláspontját az SZNT és szervei hatáskörével kapcsolatban. A két nemzet kapcsolatai új rendezésének célja, hogy megszüntesse az eddigi deformációt a cseh- és szlovák nép testvéri szövetsége megszilárdításának érdekében. Az országos és szlovák nemzeti szervek jogkörének alkotmányos megoldása asszimetrikus elvek alapján az eddigi gyakorlatban nem vált be, mert nem fejezte ki a két egyenjogú nemzet államjogi viszonyát. Az asszlmetrikus modell objektív fogyatékosságait még elmélyítette a közelmúlt politikai légköre és gyakorlata, amely kedvezőtlenül befolyásolta a szlovák nemzeti szervek hatáskörét és tevékenységét, mivel befolyásuk az ország politikájára és az állami mechanizmus menetére gyakorlatilag minimálisra csökkent. Ezért az illetékes alkotmánytörvényi és egyéb legislatív intézkedések megvalósítására vonatkozó javaslatok, amelyeket még a választások előtt kell véghez vinni, állampolitikai rendszerünk demokratikus fejlődésének kezdetét jelentik. Az SZNT Elnöksége határozatából eredő elvek értelmében alkotmány-törvényjavaslatot kell előkészíteni, amely szerint Szlovákia területén a Szlovák Nemzeti Tanács teljes törvényhozó jogkörrel rendelkezik, kivéve azokat a kérdéseket, amelyeket az alkotmány kimondottan a Nemzetgyűlés hatáskörébe sorol. El kell választani az SZNT törvényhozó- és végrehajtó jogkörét. Az államhatalom e legfelsőbb kollektív szervére kell bízni Szlovákia gazdasági és közigazgatási irányítását illetően a végrehajtó hatalmat, kivéve az országos Jellegű dolgokat. Nem csupán a formális-jogi aktus a lényeg, hanem a Szlovákia gazdasági, költségvetési és egyéb szervezeteinek komplex irányításában kifejezésre jutó konkrét jogkör és felelősség. Ezen elvek megvalósítása feltételezi, hogy az SZNT további végrehajtó szervekkel bővül, azokon a szakaszokon, ahol eddig ezek hiányoznak. A Szlovák Nemzeti Tanács Elnöksége azt javasolja, hogy legfelsőbb végrehajtő szervének neve Szlovákia Minisztertanácsa legyen. A Szlovák Nemzeti Tanács Elnöksége e határozatát a CSKP KB, az SZLKP KB és a köztársaság kormánya elé terjeszti javasolva, hogy a benne foglalt elveket vegyék be a párt akcióprogramjába és a kormány, az SZNT és egyéb szervek munkájának hatékonyságát fokozó intézkedések szövegébe. A Szlovák Nemzeti Tanács ülése ma folvtatja munkáját. —sk— Öngyilkos lett a nemzetvédelmi miniszter helyettese? (CTK) — Csütörtökön délután váratlanul meghalt Vladimír Janko altábornagy, a nemzetvédelmi miniszter helyettese. A Csehszlovák Sajtóiroda munkatársával a Nemzetvédelmi Minisztérium nem volt hajlandó közölni az elhalálozás okát. Más forrásokból szerzett információk szerint Janko altábornagy öngyilkosságot követett el. Csehszlovák kereskedelmi tárgyalások Pekingben Peking — Milan Honusek külügyminiszter-helyettes vezetésével csütörtökön csehszlovák kereskedelmi küldöttség érkezett Pekingbe, hogy aláírják a csehszlovák—kínai kereskedelmi egyezmény ez évi jegyzőkönyvét. Elhunyt Horváth András elvtárs A komáromiak szeretett és népszerű Horváth Bandi bácsija 73 éves korában elhunyt. Személyében örökre eltávozott sorainkbél egy nagyszerű elvtárs, aki egész életét a pártnak szentelte. Fegyverrel a kezében harcolt a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelméért. Bátorságáért, becsületes kiállásáért maga Lenin elvtárs tűzte mellére a kitüntetést. Erdemeiért pártunk és az állami szervek magasan értékelik. Egész sor állami kitüntetés: a Munkaérdemrend, a Vörös Csillag Érdemrend, a Szovjetunió Vörös Csillag Érdemrendje, a Kiváló munkáért stb. kitüntetés tulajdonosa volt. Emlékét a veterán kommunisták, az egész járási pártszervezet tagsága őrizni fogja szivében. Hagyatékát, melyet személyesen Dubček elvtársnak üzent, magunkénak tartjuk: 0<*y védjük pártunk egységét, mint szemünk fényéti SZABÖ IMRE, a járási pártbizottság dolgozója, Komárom BMtKMlwrssxssArsssssztrSsr*^^ Nagygyűlés Klement Gottwald halálának 15. évfordulója alkalmából A CKD elektrotechnikai üzemében tegnap délután megtartott nagygyűlés Klement Gottwald halála 15. évfordulójának jegyében folyt le. Pontosan 15.00 órakor megjelentek az emelvényen: O. Cerník, J. Dolanský, /. Hendrych, D. Kolder, B. Laštovička, /. Lenárt, J. Pillér, O. Simúnek és J. Špaček, A. Kapek, Š. Sádovský,»M. Vaculík, a CSKP KB elnökségének tagjai és póttagjai, P. Hron, a CSKP Központi Ellenőrző és Revíziós Bizottságának elnöke, a Nemzeti Front képviselői és a többi vendég. A nagygyűlést az állatni himnusz elhangzása után M. Vaculík, a CSKP prágai városi bizottságának vezető titkára nyitotta meg. Üdvözlő szavai után B. ProkoS érdemes művész Klement Gottwald egyik beszédéből idézett részleteket. Ezt követően B. Lastovička, a CSKP KB elnökségének tagja, a Nemzetgyűlés elnöke emelkedett szólásra. Beszéde! Klement Gottwald éleiének, aktív politikai harcának méltatásával kezdte. Klement Gottwald irányításával — mondotta — a párt vezetősége megteremtette a munkáspártok egységes frontját, majd a népfrontot. A nagy forradalmi változások idején a CSKP kezdeményezésének volt köszönhető az 1943ban Moszkvában aláirt csehszlovák—szovjet együttműködési szerződés, melynek létrejötte a Nemzeti Front pártpolitikája győzelmének tekinthető. A Nemzeti Front politikájának ezen sikere tette lehetővé a košicei kormányprogram kidolgozását is, melynek egyik leglényegesebb fejezetét a csehek és a szlovákok kapcsolatának valóban demokratikus megoldását tartalmazó elve képezi. K. Gottwald és műve a helyes politikai irányvonal szimbóluma — folytatta- Lastovička elvtárs —, mely bírálatra és önbírálatra, a problémák feletti elgondolkozásra késztet. K. Gottwald politikai művészete 1948 februárjában csúcsosodott ki. lelentős része van ugyanis a nép győzelmében, mely megnyitotta nemzeteink előtt a szocializmus felé vezető utat, és abban ls, hogy a CSKP fegyveres harcok nélkül teljesíthette történelmi feladatát. Ezután B. LaštoviCka a legutóbbi eseményekkel és hibákkal foglalkozott. Beszéde végén LaštoviCka elvtárs az elmúlt húsz év eredményeit méltatta, melyek meszszemenően felülmúlják mindazt, amit ugyanezen idő alatt a burzsoázia elért. A CSKP KB igyekezete a deformációk kiküszöbölésére és arra irányul — mondotta —, hogy ezek a nem kívánatos jelenségek többé meg ne ismétlődhessenek. Ezért kell megakadályozni a hatalom összpontosítását egy személy kezében, és ezért oly fontos megteremteni a kapcsolatot a párt történetének legsikeresebb időszakával. A nagygyűlés az Internacionálé hangjaival ért véget. —km — •h (CTK) — A prágai Vítkovhegyen levő Nemzeti Mauzóleumban tegnap felhangzott az elesett forradalmárok indulója, amikor a CSKP Központi Bizottságának küldöttsége megkoszorúzta Klement Gottwald szarkofágját. Jaromír Dolanský, Oldrich Cerník, fifí Hendrych, Jozef Lenárt, fan Pillér, Ötakar Simúnek és Josef Špaček, a CSKP Központi Bizottsága elnökségének tagjai, Antonín Kapek, Martin Vaculík és Štefan Sádovský, a CSKP Központi Bizottsága elnökségének póttagjai, továbbá Pavel Hron, a CSKP Központi Ellenőrző és Revíziós Bizottságának elnöke, valamint Vladimír Koucký és Ľubomír Strougal. a CSKP Központi Bizottságának titkárai mindaddig köztársaságunk első munkáselnökének szarkofágja előtt álltak, amíg el nem hangzott az Internacionálé utolsó akkordja is. SEJNA TÁJÉKOZOTTABB, MINT A FŐÜGYÉSZ Amikor a közügyeket ettitktijw Dr. J. Bartuška főügyész levelét, amelyben követelte Sejna kiadatását bírósági eljárás és letartóztatás végett, dr. Samko, a főügyész helyettese február 21-én személyesen adta át Helena Leflerovának, a Nemzetgyűlés elnökhelyettesének azzal a kifejezett figyelmeztetéssel, hogy szigorűan bizalmas ügyről van szó, és azzal a kifejezett követeléssel, hogy az ügyet el kell titkolni. A Nemzetgyűlés elnöke, aki ebben az időben a hét végéig beteg volt, ugyaeazon a napon este értesült a levél tartalmáról. A főügyész helyettese nem figyelmeztetett arra a veszélyre, ami Sejna kiadásának elhalasztásával járhat. Természetesen az a kérdés merül fel, hogy összehívhatták volna előbh a rendkívüli plénumot, a Nemzetgyűlés rendes ülése előtt, már február 13-án. Az Alkotmány szerint — amint azt a Nemzetgyűlés sajtótitkára nyilatkozatában megállapítja, és annak alapján, hogy nem hangsúlyozták a társadalmi veszélyességet, hanem ellenkezőleg, a maximális eltitkolást kérték — nem volt indok más intézkedést hozni (összehívni a Nemzetgyűlés elnökségét, hogy döntsön az ülés korábbi összehívásáról, J. Sejna a Nemzetgyűlés elnökségének tagja volt). A választott eljárás — az ülést a meghatározott időpontban, február 27—28-án megtartani — befolyásolta a Főügyészség követelése, hogy az ügyet titkolják el egész addig, amíg a Nemzetgyűlés megtárgyalja, mivel a Főügyészség Sejna öngyilkosságától tartott. Maga a főügyész egy kérdésre azt mondta, hogy Sejnát azonnal letartóztatják, mihelyt a Nemzetgyűlés beleegyezését adja (akár az ülésterem elhagyása után). Feltételezték, hogy Sejna a plenáris ülésen megjelenik, s hogy nem tud semmit Moravec alezredes beismeréséről. Sejna és Moravec állítólag megegyeztek — Moravec vallomása szerint, — hogy az utóbbi mindent magára vállal. A Főügyészség feltételezései, sajnos, nem bizonyultak be. Amint ez a napokban kiderült, Sejna előbb tudott az eljárásról, mint a Főügyészség. Ez a tény csak alátámasztja, hogy a Főügyészségnek sokkal nagyobb éberséget kellett volna kifejtenie, biztosítani Sejna őrzését, aki bizonyára készen volt az első jelzésre elhagyni a köztársaságot. Jellegzetes, hogy még február 26 án dr. Samek katonai főügyész a Nemzetgyűlés elnöksége 16 tagjának tanácskozásán követelte a legnagyobb fokú eltitkolást egész az utolsó pillanatig. Ezért a tanácskozás nem tájékoztatta a kommunista képviselők csoportját, amelyet ugyanezen a napon hívtak egybe. Megállapodtak, hogy előterjesztik Sejna kiadatását a Nemzetgyűlésnek a joyászképviselőkkel való megállapodás után, hogy betartsák az alkotmányjogi eljárást. Ezt követőleg a Nemzetgyűlés elnöke úgy döntött, hogy február 27-én a Nemzetgyűlés elnökségét a délutáni szünetben egybehívja, ami meg is történt, hogy így megtanácskozza Sejna kiadatását. Az elnökség egyöntetű javaslata alapján Sejna kiadatását és letartóztatását javasolta. Ezt követőleg a Sejna-Ugyet a Nemzetgyűlés zárt ülése tárgyalta le. A főügyésznek, valamint a katonai főügyésznek nem volt kifogása a február 27. időpont ellen, és egy szóval sem tiltakoztak a határidő lekésésének veszélyét illetően. Lehetetlenség elképzelni bármilyen kapcsolatot is a főügyész kérelmének megtárgyalást időpontja és Sejna szökése között. A Nemzetgyűléstől Sejna kiadatását és nem őrzését kérték. Vitathatatlan, hogy a főügyésznek Lomský nemzetvédelmi minisztert és Kudrna belügyminisztert is tájékoztatnia kellett volna, akik mindketten a Nemzetgyűlés elnökségének ülésén kijelentették, — könnyen megakadályozhatták volna Sejna szökését, ha őket idejekorán tájékoztatják. Attól az időponttól kezdve, amikor Bohuslav Laštovičkát és Helena Leflerovát tájékoztatták a főügyész kérelméről, tehát lebruár 21 e délutánjától, illetve estéjétől a Nemzetgyűlés rendes ülésének megkezdéséig öt és fél nap telt el. Amint később kitűnt, Sejna vasárnap, február 25 én reggel szökött meg. A Nemzetgyűlés rendkívüli ülésének összehívása nem zárta ki annak lehetőségét, hogy Sejna megszökhet, mivel a rendkívüli ülés összehívása jelezhette számára a veszélyt. Ezt juttatta kifejezésre a főügyészségnek az a kérelme is, hogy az ügyet tartsák titokban. A Nemzetgyűlés rendes ülése időpontjának közelsége szintén elősegítette azt, hogy az eredeti elgondolástól elálljanak. Az ügynek többet segített volna, ha az említett két minisztert mihamarább tájékoztatják. Sejna őrzését a Nemzetgyűlés funkcionáriusai nem szervezhették meg, ez a vizsgálattal megbízott, az ügy összes szálát és részleteit Ismerő szervek hatáskörébe tartozott. Szeretnénk továbbá megjegyezni azt, hogy a főügyész — habár formálisan felkérték, ho*;y kérelmének megtárgyalásánál részt vegyen —, inkább a szokásos hivatalos tárgyalásra ment Banská Bvstricára. A képviselők ezt roszszallással bírálták. Az ilyen eljárás nem bizonyítja azt, hogy az eset rendkívüli fontosságát kellőképpen felmérte volna. A Nemzetgyűlés elnöksége elégedetlen a belügyminiszter és a főügyész eljárásával A Nemzetgyűlés elnöksége március 13—14-i ülésén megtárgyalta a CSKP KB Nemzetgyűlés szerveire vonatkozó akcióprogramját. A dokumentum társadalmi súlyára és a benne foglalt problémák sokrétűségére való tekintettel az elnökség elrendelte annak megtárgyalását a Nemzetgyűlés valamennyi bizottságában. A bizottságok kötelesek állást foglalni az egész programhoz, és hatáskörükbe tartozó kérdésekhez. A Nemzetgyűlés bizottságai ezenkívül figyelmüket a Nemzetgyűlés további fejlődésével összefüggő problémák megtárgyalására fordítják. Főleg a demokratikus szellemben foganatosított alkotmányos funkeiójára vonatkozólag, amely a CSKP jauuári plénuma alkalmából jutott kifejezésre. A Nemzetgyűlés elnöksége egyszersmind komissziót alakított, amelynek fő feladata az egyes bizottságok javaslataiból összeállított dokumentum kidolgozása lesz. A dokumentum a Nemzetgyűlés szocialista társadalombeli helyzetét tárgyalja. A komisszió kikéri a Nemzetgyűlés tagjaiból álló szakbizottságok és egyéb tudományos csoportok véleményét is. A dokumentumot ax elnökség a Nemzetgyűlés plénuma elé terjeszti. A Nemzetgyűlés elnöksége meghallgatta Cerník miniszterelnök helyettes beszámolóját a kormánynak Jan Sejna ügyében elfoglalt álláspontjáról. A tárgyaláson a belügy-, a nemzetvédelmi, a külügy-, a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, valamint a főügyész helyettese is részt vett. A Nemzetgyűlés elnöksége tudomásul vette a kormány eljárását, és nyomatékosan követelte, hogy a nyomozást a legnagyobb pontossággal végezzék, és egyszersmind kérte a zárójegyzőkönyv előterjesztését. A jegyzőkönyv áttanulmányozása után az elnökség intézkedéseket foganatosít. Sajtónk olyan véleményt nyilvánított, mintha a Nemzetgyűlés elnöksége eljárásával késleltette volna jan Sejna mentelmi jogának megszüntetését, és kiadását a biztonsági szerveknek. A Nemzetgyűlés elnöksége szükségesnek tartja kijelenteni: a Nemzetgyűlés elnöksége a főügyész kérésével február 28-án ismerkedett meg, s mint utólag bebizonyosodott, Sejna 2 nappal azelőtt hagyta el a köztársaságot. Amikor a Nemzetgyűlés elnöksége értesült az tőügyész kéréséről, javasolta a plenáris ülésnek, hogy tegyen eleget a kérésnek, s a Nemzetgyűlés ezt a javaslatot jóvá ís hagyta. Vagyis a Nemzetgyűlés elnökségén nem múlott az ügy elhúzódása. Az ügy komolyságára, valamint a Nemzetgyűlés ellenőrző funkciójára való tekintettel — mint az államhatalom legfelsőbb szerve — a Nemzctgvfilés elnöksége az Alkotmány 53. sz. 1. bekezdése értelmében javaslatot tesz a plénumnak nemzetvédelmi és állambiztonsági bizottság Iŕ

'isítésére. A Nemzetgyűlés elnöksége meghagyja a legfelsőbb bíróság elnökének, hogy bizonyos intézkedéseket foganatosítson a rehabilitá elő következetes belejezésére, és hogy teljes felelősséggel betartsa a szocialista törvényességet. Megköveteli, hogy valamennyi állami szervben, amelyek érdekelve lesznek az átértékelési munkálatokban, olyan emberek vegyenek részt, akiknek semmi kapcsolatuk nincs a múlt gyakorlatával. A Nemzetgyűlés elnöksége felhatalmazza az alkotmányjogi bizottságot, hogy a szükséges törvényes normákat figvelemmel kísérje, megtárgyald és haladéktalanul a Nemzetgvűlés elé terjesx- 1 sze. A Nemzetgyűlés elnöksége fel- ' kéri a miniszterelnököt, utasítsa a belügyminisztert, hogy a szük- 4 séges iratokat boc«átsa a Legfelsőbb Bíróság rendelkezésére.