Új Szó, 1968. február (21. évfolyam, 31-59. szám)

1968-02-02 / 32. szám, péntek

Kitüntetés (CTK) — Antonín Novotnf köz­társasági elnök Pavol KalaCnak, a bratlslaval Csehszlovák Dunahajó­zás dolgozójának 60. születésnap­ja alkalmából a munkásmozgalom­ban, a közéletben és a szocializ­mus építésében kifejtett sokéves önfeláldozó tevékenységéért a Ki­váló munkáért kitüntetést adomá­nyozta. Az állami kitüntetést és az SZLKP nyugat-szlovákiai kerü­leti bizottságának üdvözlő leve­lét František Dvorský, az SZLKP Központi Bizottsága elnökségének póttagja, a nyugat-szlovákiai ke­rületi pártbizottság vezető titká­ra adta át a jubilánsnak, jelen volt jozef Zrak, ae SZLKP bratl­slaval városi bizottságának vezető titkára. Hatvanéves a bratislavai szovjet főkonzul (CTK) — lvan Szemjonovics Knznyecov, a Szovjetunió bratlsla­val főkonzulja tegnap töltötte be 60. életévét. A jubileum alkalmá­ból Jókívánságalkat fejezték ki párt- és állami szerveink, a Szlo­vák Nemzeti Front, a kerület a város és egyes intézmények kép­viselői. Többen üdvözlő levelet és táviratot Intéztek a jubilánshoz. Kelet-Szlovákia ipari termeléséről tárgyaltak Január utolsó napján Hrabu­šicén (Sp. N. Ves-i Járás) a „Baník" üdülőközpontban talál­koztak a kelet-szlovákiai kerü­let ipari üzemeinek igazgatói és képviselői a kerületi párt, államhatalmi és szakszervezeti szervek vezetőivel. Ennek a be­szélgetésnek a célja — melyen részt vett dr. Ján Koscelanský, az SZLKP kelet-szlovákiai terü­leti bizottságának vezető titká­ra, valamint Jozef Gabriška, a kerületi nemzei bizottság elnö­ke és KuSnierik mérnök, a Ke­rületi Szakszervezeti Tanács el­nöke is — az volt, hogy érté­keljék az ipari üzemek párt­szervezeteinek és vezető dol­gozóinaik a gazdaságpolitikai intézkedések megvalósítása te­rén kifejtett eddigi tevékenysé­gét. Erről vitaindító beszédet Štefan Boboňko, az SZLKP ke­let-szlovákiai kerületi bizottsá­gának titkára mondott. Az ipa­ri üzemek képviselői felszólalá­saikban kivétel nélkül hangsú­lyozták a szorosabb együttmű­ködés szükségességét. —ku— VÁLASZTÁSI ELŐKÉSZÜLETEK E hetekben a losonci Járás­ban is minden erőt a választá­sok előkészítésére fordítanak. A nemzeti bizottságok értékel­ték a 4 év alatt végzett mun­kát, a képviselők tevékenysé­gét. Amint Július Šustek, a JNB szervezési osztályának ve­zetője mondotta a helyi, váro­si és járási választási bizottsá­gok megalakultak, megkezdték tevékenységüket. A járási választási bizottság­ra különösen nagy feladat há­rul, mivel a most alakulófél­ben levő nagykürtösi Járásban is elő kell készíteni a válasz­tásokat. Az új járás 10 közsé­get a jelenlegi zvoleni, és 61-et a losonci járástól vesz át. La­kosainak száma mintegy 47 000 lesz. A losonci járás ugyanak­kor a rimaszombati járástól 12 községet kap — az úgynevezett Medvesalját — s így 91 köz­sége és 103 082 lakosa lesz. Ki­jelölték a választási körzeteket is és meghatározták, hogy a járási nemzeti bizottságba a 11 körzetben 80 képviselőt és 30 póttagot választanak. Az em­lített képviselőkből 15 a ma­gyar nemzetiségű. A Nagykür­tösi járás részére a JNB-be 60 képviselőt és 20 póttagot vá­lasztanak. A nemzetiségi meg­oszlás hasonló, mint a losonci járásban. A járás községeiben a képvi­selők kiválasztása mellett a választási programterv kidolgo­zásán fáradoznak. Ezek készí­tésénél saját gazdasági erejü­ket, gazdasági forrásaikat, a hitelek célszerű kihasználását és a lakosság kezdeményezését veszik figyelembe. A múlt év­ben pl. 40 nemzeti bízottság 51 alkalommal kért hitelfolyó­sítást 5 757 948 korona összeg­ben. Hogy a lakosság kezdemé­nyezése és lelkesedése mit Je­lent, arra jó példa a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forradalom 50. évfordulója tiszteletére tett 58 millió korona értékű köte­lezettségvállalás, melyet 80 millió koronára teljesítették. A tervek szerint a közeli na­pokban számos értekezletre, szemináriumra kerül sor, amely a márciusi hónapban a jelöl­tek bemutatkozásával, illetve a képviselők jelölésének egyezte­tésével fejeződik be. —nj-~ Garantált terméshozamok A gyenge szövetkezetek megsegítésének új formája A kelet-szlovákiai kerületben elsőként a gálszécsi EFSZ kö­tött szerződést a trebišovi GTA-val komplex szolgáltatások elvégzésére, amely szerint a gépállomás kezességet is vál­lal előre meghatározott hek­tárhozamok elérésére. Ez a kö­zel 1600 hektáron gazdálkodó szövetkezet az utóbbi évek fo­lyamán rendszeresen munka­erőhiánnyal küzdött és arány­lag gyenge terméshozamokat ért el. Az új gazdasági évben — az említett szerződés értel­mében — a trebišovi gépállo­más biztosítja előre megállapí­tott ellenérték fejében a gépe­sített mezőgazdasági munkála­tok elvégzését, beleértve a szállítást 06 az állattenyésztési gépi berendezések karbantartá­sát is. A gépállomás a szövet­kezet előző években elélt gyenge terméshozamai ellené­re is kötelezte magát, hogy ka­lászosokból átlagosan húsz má­zsás hektárhozamokat fog el­érni. A szerződés szerint a ter­vezett, illetve szerződésileg vállalt terméshozamok túltelje­sítése esetén a terven felüli mennyiség 3—10 százaléka a gépállomást UletL —k. A ČEDOK BERUHÁZÁSAI Tegnap Prágában a CEDOK főigazgatóságának képviselői arról tájékoztatták a sajtó kép­viselőit, hogy a következő években milyen beruházásokat eszközölnek az ország szállodai kapacitásának javítása érdeké­ben. A ČEDOK beruházásainak középpontjában 1970-ig Prága, a Magas-Tátra, és az Óriás­hegység szálloda-helyzetének lényeges megjavítása áll. A szállodakapacitás emelésének sürgősségét mi sem jellemzi Jobban, mint az a tény, hogy 1970-ben a Magas-Tátrában lesz a sívilágbajnokság, és az az el­képzelés, hogy pozitív döntés és megfelelő feltételek eseté­ben 1980-ban Prága lenne az olimpiai játékok színhelye. A kormány által Jóváhagyott tervek szerint a CEDOK 1975-ig Prágában 6000 férőhelyes új szállodakapacitásról gondosko­dik. A régebben épült szállo­dák fokozatos felújításán és új szállodák építésén kívül a CEDOK egyezményt kötött az Intercontinental Hotels Corpo­ration New York-1 szállodatár­sasággal arra, hogy Prágában két év alatt felépíti a 812 férő­helyes Intercontinentál Praha­szállót, melynek berendezése megfelel majd a legkorszerűbb követelményeknek. Az új szálloda, amely első­sorban a külföldi vendégek igényelt elégítik kl, a többi kö­zött 300 férőhelyes garázzsal, modern tolmácsberendezéssel ellátott 580 személyes kong­resszusi teremmel és Jól ellá­tott üzlethálózattal fog rendel­kezni. Az Intercontinental Hotels Corporation amerikai szálloda­társaságnak a világ minden tá­ján vannak szállói. Ezekkel a hotelokkal elektronikus beren­dezések segítségével a prágai szálló pillanatok alatt választ kap arra, hogy pl. Hongkong­ban, az ottani Intercontinental szállóban van-e szabad hely. A CEDOK a szállodaépítést és a körszerű berendezés vásárlá­sát részben devizahitelből fe­dezi. JsmJ LAPZARTAKOR érkezett KÉSZENLÉTBEN A DÉLKELET-ÁZSIAI AMERIKAI HELYŐRSÉG Bangkok — Csütörtökre vir radó éjszaka azonnali .hatállyal visszahívták alakulataikhoz a délkelet-ázsiai amerikai had­erők tagjait. Bangkokból szár­mazó hírek szerint az intézke­dést a dél-vietnami hazafiak Saigon ellen intézett támadá­sa tette szükségessé, ós Wa­shington így akar védekezni a dél-vietnami hazafiak nagysza­bású támadása ellen. A thaiföldi amerikai kato­nai parancsnokság megkezdte ezer amerikai katona áthelye­zését Dél-Vietnamba. Ezenkívül a thaiföldi támaszpontokon mintegy 40 000 amerikai kato­nát helyeztek harci készültség­be. (CTK) SZIGORÚ SAJTÖCENZÜRA Saigon — Dél-Vietnamban február 1-én bevezették a szi gorított sajtócenzúrát. A mi­niszterelnök ezzel egyidejűleg bejelentette, hogy a főváros­ban továbbra is kijárási tila­lom van, és lakói nem hagy­hatják el lakóhelyüket. (CTK) THAIFÖLD LEZÁRTA HATARAIT Bangkok — A thaiföldi bel­ügyminiszter bejelentette, hogy Laosz és Kambodzsa felé lezár­ták a határt. Thaiföldi kor mánykörök állítása szerint a közelmúltban a két országból partizánok hatoltak be az or­szág területére, és néhány esetben összeütköztek a thai­földi fegyveres erőkkel. A ren­delkezéssel egyidejűleg a ha­tár néhány pontján átkelőhe lyet létesítettek, amit csak kü­lönleges engedély alapján le­het átlépni. (CTK) BOMBÁZÁS BIAFRABAN Enugu — Amint az AFP hír­ügynökség Enuguból jelenti, a nigériai központi kormány re­pülőgépei szerdán bombázták az Enugutól mintegy 50 kilo­méterre fekvő Awgu városát. Szemtanúk szerint a bombázás károkat okozott egy lakóne­gyedben, és 10 halálos áldoza­tot követelt. (CTK) MCNAMARA UTOLSÓ JELENTÉSE A KONGRESSZUSNAK Washington — McNamara volt hadügyminiszter a Penta­gonból való végleges távozása alkalmával utolsó jelentésben számolt be az amerikai kong­resszus két katonai bizottságá­nak a vietnami helyzetről és a világ erőviszonyairól. Titkos washingtoni tájékoztatások sze­rint McNamara beismerte az amerikai hadműveletek és a dél-vietnami „pacifikációs" program sikertelenségét. McNamara fellépése előtt john Stennls szenátor a kong­resszusi bizottságban kije­lentette, hogy a legutóbbi viet­nami események következtében valószínűleg az amerikai egy­ségek létszámát a megállapí­tott 525 000 főnyi határ fölé emelik. További tartalékosok behívását helyezte kilátásba. LEGFRISEBB JELENTÉSEK SAIGONBÓL Saigon — Miután a kormány légikötelékei bombázták saját fővárosukat, február elsején Sai­gon úgyszólván teljesen halott város volt. Egész nap heves harc tombolt az utcákon, azon­ban az amerikai intervenciós erők és a saigoni kormányala­kulatok még az esti órákig sem tudták felszámolni azt a 8 jelen­tős központot, ahonnan a dél­vietnami hazafiak folytatták tá­madásaikat. Az amerikai egysé­gek és a dél-vietnami kormány­alakulatok tankok védelme alatt kísérelték meg a város tisztoga­tását és egyes negyedeket rom­halmazzá változtattak. Az utcán polgári személyek holttestei he­vernek. A DNFF egységei a nagyará­nyú offenzíva harmadik napján Dél-Vietnam minden részében megerősítették állásaikat. A teg­nap este érkezett legutolsó hí­rek szerint a fővárosban és 13 dél-vietnami nagyvárosban foly­nak az elkeseredett harcok. Népgazdaságunk fontos része a mezőgazdaság KAREL MÉSTEK földművelés- és élelmezésügyi miniszter beszámolójából Elvtársak, tisztelt küldöttek, kedves vendégek! Azért gyűltünk össze az EFSZ­ek VII. kongresszusán, hogy felmérjük közös munkánkat, amelyet az EFSZ-ek VI. kong­resszusa óta eltelt időszakban végeztünk, főként a CSKP XIII. kongresszusa határozataínak megvalósítása terén. Ezzel egy­idejűleg meg kellene tárgyal­nunk, hogy minő módon va­lósítjuk meg a lehető leg­gyorsabban a mezőgazdaság in­tenzív és effektív fejlesztését, amelyért egész társadalmunk előtt a teljes felelősséget visel­jük. Méstek elvtárs a továbbiak­ban hangsúlyozta a korábbi kongresszusok nagy jelentősé­gét, s megemlékezett az 1948. év februárjának történelmi ese­ményeiről, amelyek során nagy szereidet játszott a munkások és földművesek szövetsége abban, hogy meghiúsítottuk a burzsoá­zia kísérletét a fejlődés Irányá­nak visszafordítására. Az alábbiakat mondotta: Az 1948 február óta eltelt húsz esztendő egyidejűleg a szocialista mezőgazdaság építé­sének története is. Ebben az időszakban diadalmaskodott a szocializmus falvainkban. Ma köztársaságunkban több mint 6000 egységes földműves­szövetkezet gazdálkodik. A szö­vetkezeti forma ma már szövet­kezeti dolgozóink és egész tár­sadalmunk életének elidegenít­hetetlen része. Nélküle elkép­zelhetetlen társadalmunk jelen­legi élete és fejlődése. Mőstek minister elvtárs be­számolója további részében részletesen foglalkozott a me­zőgazdaság eddigi fejlődésével, és megállapította, hogy 1964 és 1967 között a mezőgazdasági bruttó termelés egy hektárra át­számítva átlagban 8,7 százalék­kal emelkedett az 1960-tól 1963­ig terjedő Időszak átlagához vi­szonyítva. A szövetkezetek megszilárdu­lásáról tanúskodik az a tény is, hogy tartósan emelkedett a szö­vetkezetek bruttó bevétele. Egy hektár termőtalajra átszámítva — az 1964. évvel összehasonlít­va — 1967-lg a bevétel az elő­zetes adatok szerint 37 száza­lékkal emelkedett, ami körül­belül 4,4 milliárd koronát Jelent. A bevételeknek ez az eddig leg­magasabb színvonala mindenek­előtt a mezőgazdasági termelés növekvő intenzitásából fakad. Az akkumulációs alap előny­be helyezett növekedését a Ju­talmak emelkedése kísérte. Az egy dolgozóra eső jutalom 1964 óta 41 százalékkal emelkedett, és 1967-ben elérte az évi 14 520 koronát. Az említett években nagyará­nyú fejlődés mutatkozott Szlo­vákiában is, ahol a szövetkeze­tek gazdaságilag gyorsabb ütem­ben fejlődtek, mint a cseh or­szágrészekben. Méstek elvtárs a továbbiak­ban különös figyelmet fordított a CSKP XIII. kongresszusának határozataira és azok gyakorla­ti megvalósítására. Ezzel kap­csolatban megemlékezett a CSKP Központi Bizottságának 1966. márciusi üléséről, amely elfogadta és jóváhagyta az új irányítási rendszert. Beszámolója ezt követő részé­ben hangsúlyozta, hogy minden állam igyekszik a maga forrá­saiból fedezni lakosságának szükségleteit, s ez a törekvés hovatovább mindinkább az egész népgazdaság prosperitá­sának kritériumává válik. Az alapvető célok elérésének döntő feltétele a növényter­mesztés fellendítése, amely az utóbbi évek nagyarányú felvi­rágzásának ellenére még min­dig nem éri el azt a színvona­lat, amely megfelelne fejlett népgazdaságunknak. E prob­ma megoldását a legközelebbi évek folyamán a gabonater­mesztés fokozásában és szük­ségletek csökkentésében látjuk. A népünk élelmezését biztosí­tó ágazatok és azok fejlődése megköveteli, hogy az eddiginél jóval hatékonyabban kapcsoljuk be a termelésbe a tudományt és a kutatást. Ha azt kívánjuk, hogy a tudo­mány és a kutatás az „agro­komplex* valamennyi ágazatá­nak mozgató erejévé váljék, fel­tétlenül szükséges, hogy foko­zódjék konkrét felelőssége is azon feladatok megoldásáért, amelyeket a gyakorlat Igényel. Megteremtjük annak feltéte­leit, hogy a tudomány és a ku^ tatás olyan munkálatok megold dására összpontosuljon, ame­lyek összefüggenek a párt XIII. kongresszusa kitűzte mezőgaz­dasági-politikai céljainak bizto­sításával. A mezőgazdaság iparosítása nem csupán elegendő traktort, kombájnt, műtrágyát és egyéb eszközt jelent, hanem a terme­lési folyamat biológiai irányítá­sának megfelelő eredményeket is. Sok-sok probléma függ össze a tudomány és kutatás eredmé­nyeinek a gyakorlatba való be­vezetésével. A VI. és VII. kongresszus kö­zött eltelt időszakot nem csupán a mezőgazdasági termelés nö­vekedése pangásának leküzdé­se jellemzi, hanem az egységes földmüvesszövetkezetek egyre fokozódó gazdasági megszilár­dulása is. Ezzel kapcsolatban meg kell határoznunk a mező­gazdaság új irányítási rendsze. rének feladatát is ebben a fo­lyamatban. Az új Irányítási rendszer kap­csán tett első intézkedések mindjárt pozitív eredményeket hoztak. A vállalatok nagyobb kezdeményezést tanúsítottak, és növekedett a vállalatoknak nemcsak az érdekeltsége, ha­nem a felelőssége ls a talaj ki­használásáért. Méstek miniszter beszámolója további részében a szövetkeze­tek bruttó bevételének kialaku­lásával és elosztásával foglalko­zott. Megállapította, hogy a bruttó bevétel az utóbbi két esztendő folyamán jelentősen emelkedett. Mivel a mezőgazda­ságban nem számolhatunk min­den esztendőben a jövedelem Ilyen nagyarányú emelkedésé­vel, ezt a jövedelmet rendkívül megfontoltan be kell osztanunk. Megelégedésének adott kifeje­zést afölött, hogy a szövetkeze­tek ennek tudatában vannak, é« növelik alapjalkat. A szövetke­zeteken belüli akkumuláció alapja az 1967. évben — az 1966. évvel összehasonlítva — tíz százalékkal emelkedett. Az egységes földmüvesszövetkeze­tek tartalékalapjai elérték a 2,5 milliárd koronát. Méstek miniszter a továbbiak­ban foglalkozott a szövetkezeti földművesek társadalombiztosí­tásának újabb változásaival, amelyek az év elején léptek ér­vénybe, s mint mondotta, ezek a változások nagyban hozzá fognak járulni a mezőgazdasági dolgozók társadalmi-gazdasági helyzetének javításához. Ezt követően foglalkozott a kongresszust megelőző vitahoz­zászőlásokkal, nevezetesen azokkal, amelyek az egységes földmüvesszövetkezetek helyze­tét érintik az új irányítási rend­szer feltételei között. Hangsú­lyozta az EFSZ-ek távlati tervel kidolgozásának szükségét. Beszámolója végén felvetette a szövetkezeti demokrácia értel­mezésének kérdését. Mint mon­dotta, a szövetkezeti demokrá­cia formái és érvényesítése vál­tozatlanok. Az élenjáró szövet­kezetek gyakorlata arról tanús­kodik, hogy a szövetkezeti de­mokráciát-az alábbi módon kell értelmeznünk: 1. A szövetkezeti földművesek jogát és kötelességét arra, hogy maguk döntsenek az EFSZ gaz­dasági tevékenységének kérdé­seiről. 2. A szövetkezeti szervek meg­választhatóságát, akik felelősek a kollektívának. 3. Azt a jogot, hogy kollektí­ven határozhassanak minden a szövetkezetet — mint társadal­mi szervezetet — érintő kérdé­sekről. 4. A szövetkezeti szervek ha­tározatainak kötelező voltát a szövetkezeti földművesek szá­mára. Végezetül Méstek elvtárs le­szögezte, hogy a mezőgazdaság fejlődésének legfőbb biztosítéka mindenekelőtt a mezőgazdasági dolgozók magas fokú kulturális és politikai fejlettsége, és hűsé­gük a szocializmus ügyéhez.

Next

/
Thumbnails
Contents