Új Szó, 1968. február (21. évfolyam, 31-59. szám)

1968-02-02 / 32. szám, péntek

Következetesen megvalósítjuk a XIII. pártkongresszus célkitűzéseit Alexander Dubček elvtárs beszéde az EFSZ-ek VII. kongresszusán Tisztelt szövetkezeti dolgozók, elvtársak! Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága elnökségének megbízásából tolmácsolom Önöknek és az Önök közvetítésével minden szövetkezeti tagnak, a mezőgazdaság minden dolgozójának Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának elvtársi üdvözletét. Pártunk Központi Bizottsága nagyra becsüli munkájukat, amely kulcsfontosságú szocialista társadalmunk továbbfejlesztése szempontjából. Társadalmunk fejlődésének oiyan szakaszába lépett, amelyben új utak tárulnak ki előttünk, és valamennyiünkkel szemben új igények merülnek fel. Társadalmunk figyelmének középpontjában állnak ezek a rendkívül igényes, de derűlátást kiváltó feladatok, amelyekkel nagyon behatóan foglalkozott pártunk központi bizottsága is legutóbbi plenáris ülésein. A történelmi tapasztalatok és mindaz, ami a múlt gyakorlatában bevált, az az alap, amelyre építünk. Nem változtatjuk sem bel-, sem külpolitikánk vezérvonalát. Mélyebben fontolóra kell azonban venni, hogyan gyorsíthatjuk meg hazánk szocialista fejlődését, milyen eljárást és módszereket válasszunk ebben az új szakaszban, amelyet az új társadalmi szerkezet, a tudományos-műszaki forradalom gyors térhódítása jellemez, illetve ezzel kapcsolatban a tudomány, a kultúra és a gazdaság sürgető megoldást követelő feladatai. Nagyobb teret a kezdeményezésnek Társadalmi tevékenységünk alapvető célkitűzése nagyobb teret biztosítani társadalmunk valamennyi csoportja aktivitása érvényesülésének, mégpedig tekintet nélkül a nemzedéki és a nemzetiségi tagozódásra. Ennek a politikai feladatnak időszerűségét az magyarázza, hogy a szocializmus hordozója és további fejlődésének letéteményese kell hogy a dolgozók legszélesebb köre legyen. Ugyanakkor Csehszlovákia Kommunista Pártja, szervei és képviselői továbbra is teljes egészében ennek a társadalmi fejlődésnek a szolgálatában akarnak állni, mivel a párt vezető politikai erő. A politikai munka sikerének alapvető mércéje az emberek aktivitásának növekedése, a gazdaság, a tudomány és a kultúra problémáinak megoldásában való tevékeny részvétel és az a tudat lesz, hogy munkájuk haszonnal jár. Egyben büszkék leszünk mindarra, amit elértünk és tisztelettel tekintünk nemzeteink történetére is. Amennyiben a CSKP októberi ás Januári központi bizottsági ülése határozatainak szellemében további munkánkban sikerül elmélyítenünk a szocialista demokráciát, nagyobb teret biztosítanunk az emberek sokoldalú aktivitása kibontakozásának és kiküszöbölnünk az útban álló akadályokat, amennyiben mozgásba hozzuk az emberek alkotó igyekezetét, a társadalom fizikai és erkölcsi erejét, amennyiben minden polgárunk hűen a szocializmus ügyéhez, hazájához, nemzeteink ós nemzetiségeink egysége gondolatához, felismeri szükséges voltát és azt, hogy számolunk vele — akkor ez kezdetként sokat jelent majd és nehéz ma felmérnünk, hogy milyen hatalmas energiát szabadít fel mindez az ember maradéktalanabb önérvényesítése, az aktívabb tevékenység és szocialista társadalmunk továbbfejlesztése érdekében. Engedjék meg, hogy elsősorban ilyen alapvető társadalompolitikai talajról kiindulva, néhány észrevételt tegyek kongresszusunk tárgyalásával kapcsolatban. A parasztság mind tudatosabban formálja sorsát és minőségi szempontból új társadalmi helyzetbe került. Annál nagyobb lehetősége nyílik arra, hogy arccal forduljon afelé, ami két nemzetünk történetében, főleg a nemzeti megújhodás idején adalékát képezte a nemzeti haladás ügyének. Lehetősége nyílik arra, hogy új feltételek között felkarolja ezeket a haladó hagyományokat. Ugyanakkor a társadalom sokoldalú fejlődésében bekövetkezett eddigi változások maradéktalan érvényesítése megkívánja a társadalom minden szociális rétegének és osztályának egyesülését, aktivitását, szoros együttműködését. Nagyobb, szélesebb területek nyílnak meg a szocialista társadalom fejlődésében továbbra is kulcsfontosságú, vezető helyet betöltő munkásosztály és a parasztság szoros politikai és gazdasági együttműködése előtt. Emlékezzünk csak vissza, hogy milyen óriási jelentősége volt a munkásság és a parasztság szövetségének a nemzeti felszabadulásért vívott harcban, a nemzeti és a demokratikus forradalom idején, majd a szocialista irányvételért folytatott küzdelemben. Közeleg a februári események 20. évfordulója, amikor a munkás-paraszt szövetség, vállvetve a haladó értelmiséggel, bázisa volt a szocialista forradalom beért problémái békés politikai rendezésének. Ebben a politikai-hatalmi harcban a parasztság ls igazolta politikai érettségét, amikor 1948 februárjában a földműves bizottságok küldöttei kongresszusukon egyöntetűen a haladás pártjára álltak. Ha a falu is a szocializmus útjára lép 1948 februárjában megnyílt a társadalom történelmi fontosságú szocialista átalakításának útja. Akkoriban nagy feladatok hárultak éppen a mezőgazdasági dolgozókra. Ezt a feladatot pártunk és a nemzetközi kommunista mozgalom egyik jelentős személyisége, Gottwald elvtárs fejezte ki a legszemléltetőbben, amikor kimondotta, hogy a szocializmus nálunk csak akkor valósulhat meg, ha a falu áttér a szocializmus útjára. Köztársaságunk dolgozó parasztsága a párt politikája szellemében, szoros szövetségben a munkásosztállyal és értelmiségünk, a tanítók, a technikusok, a tudósok és a közgazdászok nagyon jelentős segítségével sikeresen helytállt történelmi feladata felépítésében. Valamennyien tudjuk, hogy ez nem volt könnyű munka. Viszont egyes hibáktól és tévedésektől eltekintve, amelyeket ez a folyamat sem kerülhetett el, hazánk élete és szocialista építésünk gyakorlata igazolta a párt irányvételének helyességét, mezőgazdaságunk szocialista átépítését. Létrejött a nagyüzemi mezőgazdasági termelés bázisa, jelentősen átalakult a falun élő emberek élete, a falusi munka és az élet megszervezésének alapelve a szövetkezeti demokrácia lett. A demokrácia és a fegyelem nem áll ellentmondásban Az igazi demokrácia feltételezi ff fegyelmet és az öntudatos fegyelem arányban áll a döntések demokratizmusával. A demokrácia nemcsak feljogosít arra, hogy kimondjam nézetemet, hanem egyben attól is függ, hogy miként bánnak az emberek nézeteivel, érzik-e az emberek, hogy ők is felelősek, hogy ők is eldöntik a kérdéseket, részt vállalnak munkahelyükön a feladatok megoldásából, a fontos társadalmi kérdések rendezéséből. A demokrácia szempontjából fontos, hogy ez a tudat erősödik, avagy gyengül. A szocialista társadalom egészséges fejlődése kizárólag az öntudatos fegyelemre támaszkodhat, megkívánja a döntéssel való azonosulás tettrekész akaratát és azt is, hogy a döntés meghozásánál tiszteletben tartsák azoknak nézeteit, akiket ez a döntés érint. A szocializmusban a társadalmi tevékenység irányításában ez az alapelv kategorikus követelmény, mivel a szocializmus ereje és fejlődése attól függ, hogy mennyire mélyül el az embereknek az a tudata, hogy saját maguknak dolgoznak. A konkrét feltételeknek megfelelően egybe kell hangolni tehát az emberek anyagi és erkölcsi ösztönzését a konkrét társadalmi csoportokban, a társadalmi közösség konkrét részeiben, mivel érdekeiknek és szükségleteiknek kielégítése növeli erőnket és tevékenyen serkenti a fejlődést. Gondolok például a mezőgazdaságban dolgozó nők helyzetére, akik mindig fontos szerepet vittek és visznek, akikre a munka és a felelősség terhének jelentős része hárul, és ez figyelmes eljárást követel meg mindazoktól, akik munkájukat szervezik és irányítják. Rendkívül időszerű probléma a szolgáltatásban, a kereskedelemben, a szociális és az egészségügyi gondoskodásban kialakítani a falusi nőket és az anyákat segítő feltételeket. Erre fel kell használni mind a szövetkezeti, mind a társadalmi eszközöket. Tudatában vagyunk annak, hogy nagyon fontos feladatunk rendezni a szövetkezetesek járadékbiztosításának kérdését is. Szem előtt tartjuk, hogy ezekben az években azok mennek nyugdíjba, akik az első szövetkezeteket alapították. Keresni fogjuk annak lehetőségét, hogy gondtalan öregséget biztosítsunk számukra. Elsősorban valamennyiünk munkájától és nem utolsósorban maguknak a szövetkezeti dolgozóknak a munkaeredményeitől függ, hogy hogyan, mikor és milyen mértékben tudjuk elképzeléseinket valóra váltani. Valóban céltudatos figyelemmel kell törekednünk arra is, hogy népünk aktivitásának és tettkészségének fejlesztése során gondoskodjunk a mezőgazdaságban dolgozó ifjúságról ls. Mezőgazdaságunk kezdeti sikerei nemcsak az életszínvonalat növelik, hanem a földművesek egészséges öntudatát ls. Ez Jő alapja annak, hogy munkájuk nagyobbfokú társadalmi elismerésben részesüljön. Ezt az ifjúsággal kapcsolatban mondom, mert véleményem szerint éppen az ifjúság mezőgazdasági érvényesülése szempontjából rendkívül fontos a mezőgazdaság társadalmi jelentőségének fokozása. A mezőgazdaság ökonómiai célkitűzéseiről és feladatairól szólva, Dubček elvtárs hangsúlyozta: A mezőgazdasági termelők a központi szervektől nem tanácsokat és kioktatást várnak azzal kapcsolatban, hogy mit kell tenniük, hogy vetniük, aratniuk kell és teljesíteniük a felvásárlás feladatait! Ezt nagyon is jól tudják, viszont elvárják a központi intézményektől, hogy létrehozzák a mezőgazdasági termelés fellendítésének olyan objektív feltételeit, amelyek nem alakíthatók kí a mezőgazdasági üzemekben. Támogatást várnak az esetleges adminisztrálással, a kezdeményezés bürokratikus elsikkasztásával szemben is. A gazdasági kérdések, továbbá a mezőgazdasági jelentőségének felmérése a népgazdaság fellendítése szempontjából, valamint a mezőgazdaság teljes egyenjogúsítása olyan kulcsfontosságú kérdés, amelylyel önök és az irányító állami szervek is foglalkozni fognak. A mezőgazdasági termelés továbbfejlesztésében, a kedvező feltételek megalapozásában döntő feladat hárul az ipari ágazatokra, amelyek ellátják a mezőgazdaságot. A szocialista szövetkezeti demokrácia olyan forma, amely igazolta, hogy a társadalmi fejlődés hasznát látja. Ezt a formát tökéletesítenünk kell, mivel a mezőgazdaságban alapvető fontosságú. Ez azonban nem jelenti, hogy nem kell figyelemmel kísérnünk az egyénileg gazdálkodó parasztok szükségleteit, akik többnyire a hegyvidék szélsőséges feltételei között dolgoznak. Lényegében kisparasztokról van szó, akikben szintén a munkásosztály szövetségeseit kell látnunk. Megfontoltan olyan intézkedéseket kell foganatosítanunk, hogy becsületes munkájuk megfelelő társadalmi értékelésben részesüljön. Bírálni fogjuk, ami elavult, megcsontosodott Elvtársak! Az egységes földművesszövetkezetek kongresszusa minden bizonnyal fontos szerepet visz majd valamennyi társadalmi erő nagyobbfokú aktivizálásának soronlevő folyamatában. Célunk, hogy gyorsabban valóraváltsuk a további fejlődéssel kapcsolatos, a párt XIII. kongresszusán jóváhagyott feladatokat. Ugyanakkor határozottan törekedni fogunk minden olyan fékező, torzító körülmény kiküszöbölésére, amely politikai, gazdasági és ideológiai viszonylatban gátolta előrehaladásunkat. Bírálni fogjuk mindazt, ami elavult, ami megcsontosodott, tekintetünket a jövőbe vetjük és hangsúlyozottan igyekszünk arra, hogy a párt központi bizottsága és a köztársaság kormánya távlati koncepciók alapján, szocialista társadalmunk fejlődési programjának bázisán dolgozzon. Ezért kívánjuk a soronlevő feladatokat kiemelő akcióprogramot összehangolni szocialista előrehaladásunk kulcsfontosságú kérdéseinek céltudatos kidolgozásával, hogy jól és idejében felkészüljünk pártunk XIV. kongresszusára. Igényes feladataink teljesítésében azonban látnunk kell, hogy egész szocialista társadalmunk, annak élete, fejlődése szorosan összefügg a világ haladásával. A jelenlegi helyzetben teljesen érthető, hogy politikánkban továbbra ls legfontosabb internacionalista kötelességünknek, külpolitikai tevékenységünk legjelentősebb feladatának tartjuk a szocialista világrendszer egységének és felzárkőzottságának megszilárdítását. Ezért mindent megteszünk annak érdekében, hogy hozzájáruljunk a kommunista és munkáspártok tervezett budapesti konzultatív tanácskozása sikeréhez, mivel ezen a tanácskozáson dől el a nemzetközi kommunista mozgalom világértekezlete összehívásának kérdése. Ez a politika megfelel népünk és szocialista államunk legsajátabb érdekeinek, a bonyolult nemzetközi helyzet valós értékelésére s arra a tudatra támaszkodik, hogy szüntelenül számolnunk kell az Imperialisták rendkívül Intenzív törekvésével, amelynek célja gátat vetni a vilájs forradalmi fejlődésének útjába. Dubček elvtárs beszéde további részében a Csehszlovák Szocialista Köztársaság külpoLitikájánaik kérdéseivel foglalkozott. A többi között a leghatározottabban elítélte az Egyesült Államok vietnami háborúját, hangsúlyozva, hogy minden segítséget és támogatást megadunk nemcsak a vietnami nép igazságos harcának, hanem a világ minden forradalmi, demokratikus, nemzeti felszabadító mozgalmának is. Továbbra is törekszünk a nemzetközi feszültség enyhítésére, de ugyanakkor egy pillanatra sem szüntetjük küzdelmünket a Német Szövetségi Köztársaságban feléledő neonáci és revansista törekvések ellen. Leszögezte, hogy ma hazánk nemzetközi helyzete szilárd, sok barátunk van külföldön ós megbízható szövetségeseink a szocialista országokban. A Szovjetunióban tett minapi látogatásáról ezt mondotta: Hazánk biztonságának és önállóságának alapvető feltétele legszorosabb testvériségünk ós szilárd egységünk a Szovjetunióval, az SZKP-val. Szövetségünk a Szovjetunióval legmegbízhatóbb nemzetközi támaszunk az ország sikeres szocialista fejlesztésében. Két nappal ezelőtt tértem vissza a Szovjetunióban tett baráti látogatásomról. Bejelenthetem önöknek, hogy a szovjet elvtársak megértéssel fogadták a kapcsolatunk további megszilárdításával összefüggő kérdéseket. Ez megfelel a Szovjetunió Kommunista Pártja és Csehszlovákia Kommunista Pártja közti testvéri viszony jellegének. Ezt az alkalmat is felhasználom, hogy tolmácsoljam önöknek és egész népünknek a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága elnökségének szívélyes üdvözletét. Senki sem él a másik számlájára A beszéd további részében Dubček elvtárs hazánk nemzetei és nemzetiségei viszonyát elemezte. Leszögezte: Elvitathatatlan igazság, hogy nemzeteink, a csehek és a szlovákok egyformán hívei a közösen kialakított csehszlovák államiság felvirágzásának. A csehek és a szlovákok ebből a szempontból egyenértékű államalkotó tényezők. Feladatunk a gyakorlatban niegőrizni ós megszilárdítani népünknek azt a meggyőződését, hogy köztársaságunk a csehek és a szlovákok előtt ls megnyitja a további fejlődés távlatait, biztosítja számukra a szociális, kulturális, politikai és nemzeti kibontakozás azonos lehetőségeit. Megszilárdítja azt a meggyőződését, hogy senki sem él a másik számlájára, ellenkezőleg, a két nemzetnek és hazánk többi nemzetiségének együttélése, népünk céltudatos munkája, az adottságok céltudatos kiaknázása meghatványozza lehetőségeinket. A csehek, a szlovákok és hazánk nemzetiségei egyformán fontolóra veszik közös államunk további megerősítésének kérdését. Ebből a szempontból a gyakran vitatott szlovák kérdés lényegét abban kell látnunk, hogy miként fokozzuk Szlovákia hozzájárulását közös csehszlovák hazánk felvirágzásához, haladó szocialista fellendítéséhez, és hogyan vegyük ki még Intenzívebben a részünket abból, hogy nemzetközi méretekben növekedjen köztársaságunk tekintélye, erősödjön és szilárduljon hazánk, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság. A közös igyekezet, az országot szilárdító és fejlesztő vállvetett aktivitás tág teret biztosít a bizalomnak, a megértésnek. Ez testvéri nemzeteink közös szocialista útjának rendíthetetlen alapja. A bármilyen szándékú bl zalmatlanságkeltés, a bizalom megingatása csak megkárosíthatja és akadályozhatja alapvető közös törekvéseink valóraváltását. Ezért az egység gondolatának szolgálatába kell állítanunk mindazt, ami nemzeteinket közelebb hozza egymáshoz, hogy megszilárduljon csehszlovák államiságunk, és maradéktalanul érvényesüljenek ennek az államiságnak bázisát képező alapelvek, az egyenjogúság, az egyenlőség és az egység elve. A csehszlovák társadalom alapvető fejlődési kérdéseinek sikeres megoldása kialakítja a nemzeti viszonyok elmélyítésének és társadalmunk általános egysége kialakításának legjobb feltételeit ls. Elvtársak! Számunkra, akik bármilyen formában és bárhol részt veszünk a társadalom irányító tevékenységében, érvényes az az elv, hogy ne csak örömmel üdvözöljük, hanem egyben erőnk teljéből támogassuk, ösztönözzük és szervezzük a fejlődést előrelendítő erőket, a társadalom bölcsességét életünk további szocialista fejlesztése, a társadalmi tevékenység egyes szakaszain előttünk álló feladatok megoldása érdekében. Kívánom önöknek és kívánom valamennyiünknek, hogy ez a munka sikerrel járjon. Derekas munkájukért pedig köszönet 6s elismerés.