Új Szó, 1968. február (21. évfolyam, 31-59. szám)

1968-02-06 / 36. szám, kedd

A Szlovák Statisztikai Hivatal jelentése Szlovákia 1967. évi fejlődéséről díjasok és a többgyermekes családok életszínvonalát befolyásolta. A lakosságnak nyújtott szolgáltatások A helyi gazdálkodási üzemek é6 az ipari termelőszövetkezetok a lakosság­nak 1 milliárd 275 millió korona értékű szolgáltatásokat nyújtottak. Az ipari termelőszövetkezeteknek tavaly 30,7 mil­lió koronával, a helyi gazdálkodási üzemeknek pedig 6,6 millió koronával volt kevesebb a bevételük. A lakásalap karbantartására tavaly 317,9 millió koronát fordítottunk. A nemzeti bizottságok 1967-ben 6284 személynek adtak iparengedélyt, főleg vidéken. Ez az 1966-ban kiadott ipar­engedélyek kétszerese. A magániparo­sok bevétele mintegy 14,5 millió koro­nára becsülhető. Tavaly 60 községet kapcsoltak a víz­vezetékhálózatra, ami azt jelenti, hogy Szlovákia 604 községében van vízveze­ték. Egészségügy és társadalombiztosítás Szlovákia egészségügyében tavaly 9 ezer orvos dolgozott — 541-el több, mint 1966-ban. Egy orvosra átlag 493 lakos jut. A kórházakban 1141-gyeJ gyarapodott az ágyak száma. 503 férő­hellyel bővült az óvodák kapacitása. A beteg- és szociális biztosításra for­dított összeg elérte a 6,8 milliárd ko­ronát. Betegbiztosítás címen 3,1 mil­liárd koronát fizettünk ki, ami 3,8 szá­zalékkal több, mint az előző évben. A családi pótlókra fordított összeg 0,6 százalékkal növekedett. A nyugdíjasok száma 27 400-aI emelkedett, s a nyug­díjak magassága átlag havi 744 koronát tett ki. Iskolaügy és kultúra A alapfokú kilencéves iskolákban 7700-zal volt kevesebb a tanulók száma. Az általános műveltséget nyújtó kö­zépiskolákon, a szakközépiskolákon és a szakiskolákon viszont a tanulók szá­ma 2362-vel gyarapodott. A főiskolákon 48 223 hallgató tanult, ebből 35 127 ren­des hallgatóként. A levelező hallgatók száma 1966-hoz viszonyítva 578-al csök­kent. Az Ipariskolákon 44 700 ipari tanuló folytatja tanulmányait, ami 5200-al több, mint az előző iskolaévben. A szak­tanintézetekben 41 700 tanulót, a mező­gazdasági iskolákban és -szaktaninté­zetekben 10 700 tanulót tartanak nyil­ván. Tavaly 9 egész estét betöltő ós 129 rövid film, valamint 71 híradó készült. Az állami filmszínházak 283 300 elő­adást tartottak, a látogatók száma meg­haladta a 30,5 milliót, vagyis a film­színházaknak 2,6 millióval kevesebb lá­togatója volt, mint az előző évben. Az állami színházak 1967-ben 4700 elő­adást tartottak, s a látogatók száma 105 ezerrel csökkent. Az elmúlt évben 2136 könyvet adtunk ki 15,8 millió példányban, vagyis 16,7 százalékkal többet, mint az előző évben. A folyó­iratok évi példányszáma 448 millió volt. 199 folyóirat, ebből 12 napilap jelent meg. Lakosság Szlovákia gazdaságára a múlt évben a termelés állandó fokozódása és az országos eredményekben való részvétel növekedése volt jellemző. Ez a tény to­vábbi hozzájárulást jelent a Csehszlo­vák Szocialista Köztársaság gazdasági fejlődésének konszolidálásához. Szlo­vákia gazdasági fejlődésének üteme az elmúlt évben felülmúlta az országos átlagot, és megvalósultak a tervezett elgondolások. A népgazdaság egyes ágazataiban az 1967-es évben a követ­kező eredményeket értük el: Ipar Az ipari termelés — az előző évvel szemben — tavaly a tervezett 7,9 szá­zalék helyett 10,1 százalékkal növeke­dett. Nagyarányú növekedést értünk el főleg az energiaiparban (27,2 százalék), a vegviparban (13,2 százalék), a gép­iparban (12,2 százalék) és az építő­anyag-gyártásban (11,6 százalék). Szlo­vákia az ország ipari termelésében 22,2 százalékkal volt képviselve. Az ipari termelés országos növekedésében Szlo­vákiára 32,6 százalék esik. Az iparban több mint egymilliárd ko­ronával. vagyis 2 százalékkal teljesí­tettük túl a termelési tervet. Ebben nagy része van a nehéziparnak, a vegy­iparnak, a közszükségleti és élelmiszer­iparnak. A termelés fejlődésében érvényesülő kedvező Irányzatok hatással voltak a végtermékek értékesítésének növelésé­re is. Az Ipari üzemek áruértékesítése 9 százalékkal növekedett, ugyanakkor az értékesítésre szánt végtermékek ér­téke 11 százalékkal, a termelési szük­ségletek értéke 8 százalékkal növeke­dett 1967-ben az iparban 23 000-rel, vagyis 4,2 százalékkal több személy dolgozott, mint az előző évben, ugyanakkor a foglalkoztatottság növekedésének üte­me az év vége felé csökkent. Legna­gyobb volt a munkaerő-gyarapodás a nehéziparban, a vegyiparban és az energiaiparban. Az iparban dolgozók át­lagos havi fizetése 84.— koronával, vagyis 5,3 százalékkal növekedett, és elérte az 1645 koronát. Az ipari terme­lés növekedésének egy részét az üzemek a munkatermelékenység 5,4 százalékos fokozásával érték el — ami a termelés­növekedésnek csupán mintegy felét je­lenti — a további termelésnövekedést létszámemeléssel biztosították. Építkezési beruházások és építőipar Az építkezési beruházásokat az el­múlt évben még befolyásolták az előző irányítási rendszerből származó negatív irányzatok. Sok volt a megkezdett és befejezetlen építkezés. A határidők el­tolódtak. Ugyanakkor a gazdasági esz­közök még nem hatottak megfelelően abban az irányban sem ,hogy az elma­radott vidékeken végezzenek beruhá­zásokat A szlovákiai beruházások értéke 23 milliárd koronát tett ki, ami 3,4 száza­lékkal több, mint az előző évben volt. Az országos beruházásnak 32,7 százalé­ka Szlovákiában valósult meg. Több fontos termelési kapacitást he­lyeztek üzembe. A Kelet-szlovákiai Vas­műben például a 2. sz. nagyolvasztót, a 3. sz. konvertort, az acélöntödét, a négyszékes hengersort; új üzemegysé­gek kezdték meg a termelést a vág­sellyel Duslóban, a farkastorokl Slov­naftban, a humennél Chemlonban, a svl­' ti Tatrasvitben stb. A lakásépítkezés, az iskola- és egész­ségügyi beruházások 14 százalékkal növekedtek. Az ezen a szakaszon meg­valósított beruházások terjedelme azon­ban — tekintettel az elmúlt években történt lemaradásokra — még nem ki­elégítő. Az Iskolaépítés terén — 747 tanterem volt átadva — nem teljesítet­tük 8 feladatokat. Továbbra sem szűnt meg mindenütt a többműszakos tanítás. A gyermekotthonok befejezési tervét csupán 71 százalékra teljesítettük. Az egészségügy szakaszán — 1400 kórhá­zi ágy átadásával — feladatainkat tel­jesítettük. 28 858 lakás építését fejeztük be, ami az előző évhez viszonyítva 1270 lakás­sal kevesebb. A szövetkezeti lakásépí­tés keretében 11296 lakás épült. Fel­épült 13 321 családi ház, ami az egyéni lakásépítkezés országos terjedelmének 67,2 százalékát |elentl. A szövetkezeti lakást Igénylők száma — tehát akik­nek még nincs lakásuk .— 46 600-ra emelkedett. A lakásigénylők száma fő­leg Bratislavában gyarapodott. Az év végén 51 348 lakás építése volt folya­matban, ami 10,6 százalékkal több, mint 1966-ban volt. Az építővállalatok 12,4 milliárd ko­rona értékű munkát végeztek el, vagy­is 9,2 százalékkal többet, mint az előző évben. Annak ellenére, hogy az építő­vállalatok 104 százalékra teljesítették tervüket — minden tekintetben nem tet­tek eleget szerződéses feladataiknak. Az építőiparban 155 300 személy dol­gozott vagyis 4000-rel több, mint 1966­ban. Jelentős javulást értünk el a dol­gozók stabilizálása és szakképzettségük növelése terén. A munkatermelékeny­ség 6,3 százalékkal, az átlagbér pedig 5,6 százalékkal növekedett, és elérte a havi 1822 koronát. Az országos átlag­nál alacsonyabb bérszint főleg a máso­dik félévben foganatosított intézkedé­sek következtében alakult ki, amelyek a munkatermelékenység és a bérek nö­vekedése közötti arányok javítására irányultak. Mező- és erdőgazdaság Előzetes számítások szerint a bruttó mezőgazdasági termelés — összehason­lítható árakban — 1966-hoz viszonyítva 2 százalékkal növekedett (az 1961— 1966-os átlaghoz viszonyítva 13,7 szá­zalékkal ), és elérte az eddigi legmaga­sabb S2intet. A növekedéshez főleg az állattenyésztés járult hozzá (7,3 szá­zalékkal), míg a növénytermesztés nem érte el a tavalyelőtti szintet. A növénytermesztés terén a gabona­neműekből értük el a legjobb eredmé­nyeket. A nagyobb hektárhozamok eredményeképpen az 1966-os évhez vi­szonyítva 153 000 tonnával több gabona termett — sőt az 1961—1966-os évek átlaghoz viszonyítva 370 000 tonnával több. A tervezett gabonafelvásárlást 1,3 százalékkal túlteljesítettük A burgonyahozam — a vetésterület csökkentése és az alacsonyabb hektár­hozamok következtében — 208 000 ton­nával volt kisebb, mint 1966-ban. Csök­kent a cukorrépa-termesztés is. Lénye­gesen alacsonyabb volt a szénahozam (10 százalékkal) és a gyümölcshozam (22 százalékkal). Az állattenyésztésben — a számbeli gyarapodás mellett — fokozódott a ha­tékonyság ls. Egy hektár termőföldön — összehasonlítható árakban — 3784 koronát értek el, ami 262 koronával több, mint 1966-ban volt. Egy tehén évi fejési átlaga a tavalyelőtti 1890 liter­ről 2000 literre — a tojáshozam pedig 135,4-ről 143,8-ra emelkedett. Egy anya­kocától 14,1 malacot választottak el az előző évi 13-rnal szemben. 1966-hoz vi­szonyítva a mezőgazdaság 46,8 ezer tonnával több húst, 57,8 millió literrel több tejet és 7 millió darabbal több to­jást adott piacra. Annak ellenére, hogy az elmúlt év­ben tovább gyarapodott a mezőgazda­ság gépparkja, a mezőgazdasági üzemek hatékony termelőeszközökkel való komplex ellátása Igen lassú. A mező­gazdaságba 346 millió koronával többet fektettünk, mint tavalyelőtt, viszont gé­pekbe és berendezésekbe 140 millió ko­ronával kevesebbet. A mezőgazdaságban dolgozók száma háromezerrel gyarapodott. A férfiak száma azonban 3500-zal csökkent. 1966­hoz viszonyítva 1890-nel kevesebb fia­talt nyertünk meg a mezőgazdaság szá­mára. Az erdőgazdaságban 4,1 millió köb­méter fát termeltünk ki. Ez 3,4 száza­lékkal kevesebb a tervezettnél. Ugyan­akkor a tűlevelű fa kitermelésének ter­vét 1,4 százalékkal túlteljesítettük. 24 700 hektárt fásítottunk, vagyis ezer hektárral kevesebbet, mint tavalyelőtt. Közlekedés és távközlés A szállítás tavaly kielégítette a nép­gazdaság igényeit: 5,7 százalékkal több árut és 4,2 százalékkal több személyt szállított, mint 1966-ban. A vasúti szál­lítást ugyanakkor befolyásolták a gya­kori üzemzavarok. A vasutakat tavaly 596 kilométeres távon villamosítottuk, ami a vasúti hálózat 16,2 százalékát jelenti. Legjelentősebb a Breclav—Bra­tislava szakasz villamosítása. A folyami szállítás 2,4 százalékkal csökkent. A telefon-előfizetők száma 10 száza­lékkal, a rádió-előfizetők száma 2392­vel, a televízió-előfizetők száma 66 430­cal gyarapodott. A Csehszlovák Televí­zió adása Szlovákiának csupán kéthar­madán vehető. Pénzügyi eredmények Szlovákia állami gazdasági szerveze­tei évi tervüket 103,4 százalékra, a bruttó jövedelem tervét 109,8 százalék­ra, a tiszta haszon tervét 137,7 száza­lékra teljesítették. Az évi terv túltelje­sítését főleg a gazdálkodás javításával érték el, de sok esetben az elért pénz­ügyi mérleghez nagyban hozzájárult a nagykereskedelmi árak növekedése, mely gyorsabb volt, mint azt a terv fel­tételezte. Életszínvonal. A laskosság pénzbevétele: A lakosság Összes pénzbevétele — mint az élet­színvonal emelkedésének fő tényezője — 8 százalékkal növekedett, és Szlo­vákiában egy személyre átszámítva 600 koronával magasabb, mint 1966-ban. A lakosság pénzbevételét nagyban befo­lyásolta a foglalkoztatottság alakulá­sa, mely a szocialista szektorban (az EFSZ-ek nélkül) 2,3 százalékkal növe­kedett. A szociális Juttatás, vagyis a betegsegély és a szociális biztosítás — 7,9 százalékkal volt magasabb, mint az előző évben. Az Állami Takarékpénztár a lakoság­nak 2 milliárd 517 millió korona köl­csönt nyújtott, vagyis 263 millió koro­nával többet, mint 1966-ban. A lakosság 1,7 milliárd koronával helyezett többet a takarékpénztárba, s a takarék össze­ge elélte a 10,5 milliárd koronát. Belkereskedelem ^Az állami és a szövetkezeti kereske­delemben a kiskereskedelmi forgalom értéke meghaladta a 33 milliárd koro­nát. A kereskedelmi hálózatra ebből közel 28 milliárd korona, a közétkezte­tésre pedig 5 milliárd 282 millió koro­na jut. Az alapvető élelmiszerellátás kielégítette a fogyasztók keresletét. Bi­zonyos hiányosságok mutatkoztak azon­ban a borjúhús és a hústermékek (pl. sonkásszalámi J terén. A tejtermékek közül hiány mutatkozott sajtokbői, to­vábbá nem minden tekintetben sikerült a lakosság ellátása palackozott sörből, ásvánvízből, hüvelyesekből, mákból, mézből és a déli gyümölcsök közül na­rancsból. Helyenként - zavarok mutat­koztak az áruszállítás terén, főleg a nyári hónapokban. A keresletet nem sikerült kielégíte­ni több ipari termékből. Nagy volt pél­dául az érdeklődés bútor Iránt. S bár a bútorgyártás növekedett, a lakosság Igényelt nem sikerült kielégíteni, fő­leg választékban és időben. Hasonló volt a helyzet az építőanyag, a vlllany­és vízvezetékszerelési anyagok, papír­ipari termékek stb. esetében. Kiskereskedelmi árak 1967-ben a kiskereskedelmi árak mér­sékelten emelkedtek, amit az 1966. ok­tóber 3 án érvénybe léptetett központi árrendezés befolyásolt. A szabad árkép­zés — tekintettel arra, hogy 1966-hoz viszonyítva felére csökkentették terje­delmét — az árszint mozgására lé­nyegtelen hatással volt. Az élelmiszerek közül leszállítottuk egyes tejtermékek árát, és a nagy készle­tekre való tekintettel olcsóbb lett né­hány konzervipari termék is (pl. szil­vakompót). Az ipari termékeknél mint­egy 1500 esetben emelkedtek az árak. Ez a termelés rentabilitásának érdeké­ben történt. A vendéglői árak 1966-hoz viszonyítva elérték a 104 százalékos In­dexet, éspedig a hús és a sör árának emelkedése következtében. A szolgáltatások árszintje az 1966-os lényeges emelkedés után tavaly mér­sékelten ismét emelkedett, mintegy 2 százalékkal. Lényeges áremelkedés kö­vetkezett be a fényképszolgálatban, a mérték utáni ruhavarrásban, a cipőja­vításban, a gépkocsijavításban stb. Még jelentősebb az áremelkedés a lakáskar­bantartás (20 százalék) terén, főleg a kőműves-, és a szerelési munkákat il­letően (30—50 százalékos áremelke­dés), ami növeli a építkezők kiadásait és kedvezőtlenül befolyásolja a csalá­di házak építésének befejezését, Az ár­emelkedés után az egyes szolgáltatások iránt csökken a lakosság érdeklődése (mosás, vegyi tisztítás). A termékek és a szolgáltatások ár­emelése mintegy 1,5 százalékkal növel­te a munkások-alkalmazottak háztar­tási kiadásait, ami a normális bérek gyorsabb növekedése mellett lényegé­ben a reálbérek növekedését jelenti. Az áremelkedés főleg a társadalombiz­tosításból eredő nominális jövedelmet élvező lakosság, kiváltképpen a nyug­Szlovákia lakosságának szaporulata 1967-ben az előző évvel szemben lelas­sult. Különösen kedvezőtlenül alakult a születési arányszám. Élve 77 000 gyer­mek született, s ez 4000-el kevesebb, mint 1966-ban. Ugyanakkor 2000-rel több volt a bejelentett abortus, vagyis elérte a 35 000-et. Az elhalálozás ugyan 36 000-ről 35 000-re csökkent, de ez a csökkenés nem volt olyan méretű, hogy kiegyensúlyozta volna az élve született gyermekek számának csökkenését. En­nek következtében Szlovákia lakosságé­nak természetes szaporulata 42 000 fő volt (ez 3000-el kevesebb, mint 1966- fjfl ban), vagyis a lakosság természetes szaporulata — 1946 óta — tavaly volt a legalacsonyabb. Az év folyamán Szlovákiában 32 000 házasságot kötöt­tek, s közel háromezer válást engedé- u. i lyeztek. A múlt év végén Szlovákiának 4 468 000 lakosa volt, vagyis a Cseh­szlovák Szocialista Köztársaság lakos­ságának 31,2 százaléka Szlovákiában él.

Next

/
Thumbnails
Contents