Új Szó, 1968. február (21. évfolyam, 31-59. szám)

1968-02-02 / 32. szám, péntek

• A kriminalisztikai tudomány csírát bont Dél-Amerikában Juan Vucetics életében és a dél-amerikai rendőrség történelmében 1891. Július 18-ának napja fordulópont. A harminchárom éves horvát fiatalembert, aki csak hét éve vándorolt ki Argentínába, de ezalatt a rendőrségi statisztikai iroda vezetőjévé dolgozta fel magát, La Plata rendőrigazgatója hivatta magához. — Egy barátom nemrég jött haza Párizsból és meglepő dolgokat mondott, valamilyen ott bevezetett azonosítást rendszerről. Hozott néhány szaklapot, ts, melyekben le van írva ennek a Berttllonnak a módszere. Tessék, tanulmányozza át őket és rendezzen be ilyen antropometriai irodátI Vucetics már távozóban volt, amikor a rendőrigazgató visszahívta és még egy folyóiratot adott át neki. — Itt van még valami, a „Revue Scientifique" egyik száma, melyet tegnap egy látogató feleitett itt. Egy angol tudós kísérleteiről számol be. Ez a Galton ujjlenyomatokkal foglalkozik. Olvassa el, talán hasznát tudja vennil • Vucetics megoldja a gordiuszi csomót Vucetics azonnal nekilátott a kapott utasítás teljesítésének és nyolc nap múlva már működni kezdett egy kis antropometriai iroda — egymás után vezették elő a fegyenceket, testmértéket vettek róluk és az adatokat nyilväntartást lapokra vezették. Vucetics azonban ezzel nem elégedett meg, érdeklődését rendkívüli mértékben felkeltette a Galtonról szóló cikk és ezért „magánszorgalomból" ujjlenyomatot is vett minden egyes elővezetett fegyenctől. A „Revue Scientifique"-ből megtudta, hogy az ujjlenyomat kitűnően alkalmazható a személyazonnosság megállapítására, mert jóformán kizártnak vehető két azonos ujjlenyomatú ember létezése. Az egyetlen probléma, melynek megoldásán Galton fáradozik, a vonalminták nyilvántartásra alkalmas osztályozása. Vucetics tehát szintén erre a problémára összpontosította figyelmét és Galtontól teljesen függetlenül már hat hét alatt az angol tudóssal azonos négy alapmintát állapított meg. Sikerült a nyilvántartási rendszerre is jónak ígérkező megoldást találnia: a hüvelykujjnál A, B, C, D betűkkel, a többi ujjnál pedig számokkal Jelölte meg az alapmintákat, így a tíz ujjról vett lenyomatot két betű és nyolc számjegy segítségével fejezhette kl (pld. B, 2, 3, 4, — A, 1, 4, 2, 2). Amikor azonban a betűk és számok alapján rendszerezett kartotékja mind jobban megtelt nyilvántartó lapokkal, rájött, hogy az azonos alapmintájú ujjlenyomatokat is, a jobb áttekinthetőség kedvéért, meg kell különböztetni egymástól. Ezt a Galton számára megoldhatatlan gordiusi csomót Vucetics ketté vágta úgy, hogy a papilláris vonalak száma szerint kezdte sorolni egymás mellé az azonos alapmintájú ujjlenyomatokat. • Véres ujjnyom az ajtón 1892. június 29-én a késő esti órákban Necochea városka szegénynegyedében egy huszonhat éves idénymunkásnő, Franclsca Rojas feldúlt arccal futott át szomszédja viskójába. Felindul tságában csak ennyit tudott kidadogni: — A gyermekeim ... megölte a gyermekeimet... Velasques. A szomszéd azonnal a rendőrségre küldte a fiát, ó maga pedig feleségével Francisca Rojas kunyhójába sietett. Itt borzalmas látvány fogadta: Francisca két törvénytelen gyermeke, egy hatéves kisfiú és egy négyéves kislány szétzúzott fejjel feküdt a véres ágyban. Röviddel később megérkezett a rendőrfelügyelő. Kihallgatta a zokogó Franciscát, aki elmondta, hogy Velasques, egy közeli farm munkása, aki őt állandóan szerelmi vallomásokkal üldözte, aznap délben bejött kunyhójába és még erőszakosabb volt, mint máskor. Amikor közölte vele, hogy mást szeret és sohasem lesz a felesége, Velasques megfenyegette, hogy megfosztja a legkedvesebbtől, amilye van és dühösen elrohant. Amikor a munkából hazatért, a kunyhó ajtaját tárva találta és belépve Velasquesbe ütközött. A szobában holtan feküdt két gyermeke. A felügyelő közben megtudta, hogy Franclscának van egy szeretője, aki többször kijelentette: megházasodna Franciscával, ha nem lennének teherként ott a gyerekek. A felügyelő gyanúja ezért lassan a meggyilkolt gyerekek anyjára terelődött, „harmadfokú" vallatásnak vetette alá, ezúttal sem ért el eredményt. Ezért La Platából segítséget kért a bűntény felderítésére. Július 8-án megérkezett a tett színhelyére Alvarez felügyelő. A véletlen úgy hozta, hogy Alvarez érdeklődését felkeltették Vucetics ujjlenyomat-kísérletei ős ez döntő körülménynek bizonyult a brutális bűncselekmény kivizsgálásában. Alvarez felügyelő ugyanis, bár már kilenc nap telt el a bűntény óta, helyszíni szemlét tartott és a hálókamra ajtaján véres ujjnyomot talált. A felügyelő kivágta az ajtó ujjnyomatos részét, majd a helyi rendőrök nagy csodálkozására pecsétnyomót kért, elővezettette Francisca Rojast, egy fehér papírlapra ujjlenyomatokat vett tőle, majd egy nagyltólencsével vizsgálni kezdte a kivágott ajtódarabon és a papírlapon lévő ujjnyomokat. Bár nem volt nagy tapasztalata e téren, azonnal felismerte, hogy a véres ujjnyom Francisca Rojas jobb hüvelykujjától származik. Amikor a nagyítólencsét Franciscának adta és felszólította, nézze meg saját ujjának véres lenyomatát, a gyilkos anya megtört és bevallotta, hogy ő ölte meg két gyermekét. • Dél-Amerika megelőzi Európát A Rojas-ügy az argentin rendőrség köreiben és a sajtóban egyaránt nagy feltűnést keltett. És mivel Vuceticsnek röviddel ezután ujjlenyomat-nyilvántartója segítségével több személy, köztük egy öngyilkos azonosságát sikerült megállapítania, elérkezettnek látta az időt, hogy nyíltan kiálljon a daktiloszkópia mellett. Két könyvet jelentetett meg a személyazonosítási módszerekről, de négy évig kellett várnia, mlg áttörte a konzervativizmus korlátait. 1896. júniusában Argentínában megszüntették az antropometrlát és a világon elsőként egyedüli azonosítási módszerként a daktiloszkópiát vezették be. 1901-ben a dél-amerikai országok kongresszusán Vucetics előadást tartott a daktiloszkópiáról és ennek hatására 1903-ban Brazília és Chile, 1906-ban Bolívia, 1908-ban pedig Peru, Paraguay és Uruguay ls követte Argentína példáját. Vucetics hírneve azonban Európába nem jutott el, az „öreg" kontlnerís akkor még lenézően tekintett a fiatal világrészekre. Máshonnét kellett az Impulzusnak jönnie, hogy a daktllos?vA"ia Európában ls polgárjogot nyerjen. (kgy) (Következik: HENRY NEVÉVEL Oj KORSZAK l KEZDŐDIK A KRIMINALISZTIKÁBAN). Az élet védelmében + Akik megszöktek a halál elől Hetenként 40 órán át végzi kötelességét pontosan és za vartalanul a munkahelyén Ralph Zwick a rochesteri (USA) városi park őre. Munka után az uszodába siet, vagy mint sportbúvár tölti el az idejét. Három év óta egy számmal nagyobb a nyakbősége, mert nyakbőre alá, a bal fejverőérbe, egy apró vérnyomásszabályozó szerkezetet ültettek be. Ed Roszak, a clevelandi Highland View Hospitál páciense, a könyv lapjait forgatja, kártyázik, borotválkozik és már egyedül emeli szájához a villát evés közben. Holott Roszak: a nyakától lefelé teljesen megbénult. Minikomputerek, villanymotorok, elektromos gerjesztők pótolják az Idegek munkáját és mozgatják az izmokat a karjában, kezében, ujjaiban. Kreszentia Engelhart, 53 éves nürnbergi családanya, hetenként kétszer Jelentkezik a 4-es számú klinika veseosztályán, ahol bal karjának vlvőerelt egy géppel kapcsolják össze és másnap reggelig a gép teljesen kivonja a vérébe került mérget. Saját veséje 1965-ben megszűnt működni és a gép nélkül már három év óta halott lenne. + Akik hadat üzentek a halálnak Matematikusok, elektro- ós gépészmérnökök, orvosok — tudósok. Az Egyesült Államokban több mint százezer szaruhártya átültetést végeztek el, három gyermek a múlt nyár óta beültetett májjal, három asszony pedig beültetett petefészekkel él. A Német Szövetségi Köztársaságban legalább kétezer ember érhálózatában pótolták műanyagból készült vezetékkel a sérült részeket. A tudomány megvalósította a biblikus mágia fantasztikus csodatételeit: a fehérköpenyes emberek Járni tanítják a bénákat, visszaad ják a vakok szemevilágát és feltámasztják a halottakat. Az orvostudomány, a gyógyászat öt évezrede alatt nem ért el annyit, mint a jelenkori tudomány az utolsó néhány esztendőben. A vírusok, vagy a rák által roncsolt májat a disznó májával pótolják, a bénult vese helyett egy gép veszi át a vértisztltás feladatát és né-" hány héttel ezelőtt Christlan Neethling Barnard ötórás műtéttel új szívvel pótolta egy embertársa elmeszesedett, halálosan elhasznált szivét Korunkban az ember nevű gép szinte szemünk láttára válik úgyszólván halhatatlanná, csupán a hibás alkatrészt kell idejekorán kicserélni. Az orvos a gép „szerelője", de ami az „alkatrészeket" illeti, a nyugati világban — éppen a Barnard-műtét — heves vitákra adott okot. + Téveszmék a halál etikájáról A nyugati sajtóban megjelent hozzászólásokat összefoglalva, a kérdés így hangzik: „Ml az emberibb: az élet, vagy a halál?" A válasz természetesen az, hogy mind a kettő, hiszen egymástól elválaszthatatlan jelenségek, viszont a nyugati moralisták egyrészt attól félnek, hogy az emberi test alkatrészecseréja kannibalizmust idéz elő, vagvis, hogv „élő" emberi testeket vásárolnak meg az alkatrészcserére szoruló és megfelelő anyagi eszközökkel rendelkező páciensek, csak azért hogy „friss", egészséges, erős szervekhez jussanak, másrészt az ember „méltóságteljes haláláról" kitalált frázisok mellett úgy vélik, hogy nem szabad senkit sem megfosztani a „halál jogától". Nem más ez, mint a farkastörvények közt élő társadalom zavaros agyréme, ámbár könnyen hihető, hogy a bolygó másik felén akadnak majd „eladók" ós „vevők" ls, sőt elképzelhető, hogy az alvilágban új üzletág alakul: az emberi szervek csempészése. ERDÉLYI BOLDIZSÁR, HIDASKÜRT Szeretném tudni, mi a kü lönbség a jogvesztés, szabadságvesztés és a börtönbüntetés között? Jogvesztés az állampolgári jogok elvesztése bírói ítélet következtében; szabadságvesztés a bűncselekmény elkövetőjére a bíróság által kiszabott büntetés, mely az elítélt személyes szabadságának megvonásával jár; börtönbüntetés a bűncselekményért kiszabott szabadságvesztés-büntetés, melyet az elítéltnek börtönben kell kitöltenie. Érdeklődik a Hilda név iránt ls. A Hlldegard névből származik, magyaros változata a Hilda, nevenapját október 5-én ünneplik. Többi kérdésére levélben válaszolunk. Talán ezzel magyarázható, hogy az élő szervek átültetési kísérleteivel azonos ütemben gyorsulnak a mű-szervekkel végzett kísérleteik is. + Ing és testrész egy anyagból? A Német Szövetségi Köztársaságban teflon és dacron nevű műszálakból készítik a műereket — és ugyanezekből gyártják a férfiingeket ls. Kolff tanár ós Kirby W. Hitler, az amerikai NASA dolgozója, elkészítették a pneumatikus mű-szívet. A New York-i MaimondesHospital és a japán Hokkaido Egyetem kutatói elkészítették műanyagból az emberi májat és a vérkeringésre kapcsolható mű-vesét. Viszont Vlagyimir Demihov szovjet tudós nyolc évvel ezelőtt előbb idegen tüdőt, vesét és szívet ültetett át egy kutyába, majd műtéti úton létrehozta a kétfejű kutyát, amely 23 napig élt. De folytathatnánk a plasztikai sebészet terén elért valóban csodálatos eredmények felsorolásával beszámolónkat, részletezhetnénk a művégtagok sokaságát ls, azonban úgy véljük, elegendő, ha megemlítjük Lyndon H. Peer amerikai tanárt, aki „méret szerint" készít emberi füleket. A tudomány győzelmét bizonyítják azok, akik megszöktek a halál elől, akik idegen, vagy műanyagból készült szervekkel élnek tovább. Embermilliók tekintenek ma reménykedve a tudósokra, mert túl téziseken, elméleti vitákon: az élet a legszebb, a legdrágább. És ha arra gondolunk, hogy csupán a Német Szövetségi Köztársaságban évente 150 000 halálos áldozatot követel a szívbaj és a vérkeringést bénító kór, akkor látjuk csak milyen sürgető szükségszerűség az orvostudomány gyors fejlődése. + A pótalkatrész jövője Ma már világszerte ismertek, a bőr-bankok, velő-bankok és vér-bankok, a tudomány feladata választ adni arra a kérdésre, hogy honnan szerezzük be az ember-gép pótalkatrészeit. A kutatás jelenleg kétirányú: — Műanyagból előállított testrészek. — Idegen testből származó, esetleg mélyhűtött, vagy állati szervek átültetése. A jelek szerint az elkövetkező évtized a fenti kérdésra is megnyugtató választ ad... És jó volna mielőbb leküzdeni a halál másik okát: a háborút is! Jó volna végre a békél Nem a szintetikus! Az igazit (A SPIEGEL NYOMÁN.) 'a SVIDRANYI LASZLO, FÜLEK Szeretném megrendelni a Včelár nevű szaklapot. Minden belföldi újságot, így a Včelár lapot ls a legközelebbi postahivatalban, vagy a kézbesítő postásnál kell megrendelni. űk szedik be az előfizetési díjat ls. HEGEDŐS ANDRÁS, DUNARADVÁNY A magyar tannyelvű vegyipari középiskolában Bratislavában szeretném tanulmányaimat folytatni. Szeretném tudni, a tantárgyakat magyar vagy szlovák nyelven adják-e elő? A matematikát, fizikát, történelmet, oroszt magyar nyelven, a kémlát s a vele kapcsolatos tantárgyakat pedig szlovák nyelven tanulják a diákok. Huszonegy emberi testrészt pótolhat ma már az orvostudomány: 1 vérnyomás-szabályozó, 2 válllzfilet, 3. tüdőverőér, 4 szív, 5 könyökizulet, 6 máj, 7 vese, 8 csípőÍzület, 9 elektromos holyagstimulátor, 10 verőér-szakaszok, 11 bőr, 12 térdizület, 13 csontok, 14 inak, 15 koponyacsont, 16 orrcsont, 17 szara hártya, 18 fogak, 19 állkapocs, 20 fülkagyló, 21 légcső.