Új Szó, 1968. február (21. évfolyam, 31-59. szám)

1968-02-17 / 47. szám, szombat

m r r ERETTSEGIZOK FIGYELMEBE

! Az ebben a tanévben érettségiző diákok számára szeretnénk az alábbi néhány sorban rövid tájékoztatást adni arról, hogy a BRATISLAVAI KOMENSKÝ EGYETEM hét fakultására hány elsőéves hallgatót vesznek fel az 1988/69-es tanévre. Az egyes tanszékek irányszáma a következő: a testnevelési és sporttanszék 170, a bölcsészkar 330, a jogi fakultás 200, az orvosi 420, a gyógyszerészeti 240, a természettudományi 550, a trnavai Pedagógiai Fakultás pedig 380 hallgatót vesz fel. A gyógyszerészeti karra azonban 150 egyetemista a cseh országrészekből kerül, mivel ez a bratislavai főiskola egyetlen az országban. Szlovákiából tehát ide csak 90 érettségizettet vesznek fel. Van viszont néhány olyan szak, melyet csak Prágában lehet tanulni így a KÁROLY EGYETEM higiéniai faknltisa az első évfolyamba 40 hallgatót, a NOVEMBER 17 EGYETFM fordítói és tolmács szakára pedig 15 elsőéves hallgatót vesz fel. A bratislavai Komenský Egyetem az új tanévben az egyes fakultásokra 680 levelező hallgató felvételével számol. PEGGY FLEMING szerény, csillogó szemű, törékeny testalkatú „kislány". Épp ebben az esztendőben, amikor két világbajnoki aranyérme mellé az olimpiai „aranyat" is megsze rezte, lesz húszéves. Közvetlen, kedves szerénységén nem csodálkozik, aki tudja, hogy nyolc nővére van. Colorado Springsben él, ahol a helyi tízeszten dős jégkorongtehetségek csapa tát edzi. Nők számára valóban furcsa, mondhatnám a világon egyedülálló foglalkozás vagy hobby. És a lelkes nebulók — rajonganak érte. Nehéz Peggy közelébe férkőzni, de ha már sikerült, szívesen és készségesen nyilatkozik. — Mintegy ötéves lehettem, amikor zongorázást, balettet és ezzel egyidőben teniszt tanultam. A balett a mai napig részben irányt szab szabadon választott gyakorlataim kivitelezésében. Adottságaim és testalkatom révén mindig a balett felé hajlóm, annak ellenére, hogy világszerte az atletikus megoldások jöttek divatba. Nem akartam, és nem ts akarok a jégtükör atlétája lenni! Bizony az én 112 fontos súlyommal Munkatársunk Zala József grenoble-i különtudósítása (mintegy 55 kilogramm

f hiába is törekednék erre — mondja mosolyogva Peggy. Edzője a napsütötte Itália szülötte, akivel az újdonsült olimpiai bajnoknő nagyon jól megérti egymást. Az edző: Carlo Fassi szakember a javából. Megtanította védencét, hogy az edzésbe ls minden energiát bele kel! adni. A versenyeken egvü*t figyelik árgus szemmel, mit nyújtanak a unos f-' :^- v "s . társai. — Ha az ember igazan iói akar szerepelni, márpedig ne kem ez a célom, mindig valami sajátosat, egyénit kell nyújtania. Sok lemondási, kemeny, erős akaratqt Igénylő élet a műkor csolyázóké. Én azonban szere tem ezt a sportot és szívesen hozok érte áldozatot. Meddig maradok amatőr? Ezen még nem gondolkoztam. Pillanatnyilag álmom valóra válásának: az olimpiai aranyéremnek örülök. A közeljövőt Illetően csak anynyit árulhatok el, hogy bár min den nagyobb erőpróbára nagyon-nagyon felkészülök, sokat gondolok már az 1969-es VB-re, melynek színhelye szűkebb hazám: Colorado Springs lesz. ~5 3 Annyi bizonyos, hogy még a műkorcsolyázók, a világvándorok élenjárói is otthon érzik magukat a legjobban ... Mert mindenütt jó, de legfőbb otthon! — mondja mosolyogva az újdonsült bajnoknő, és szemében kislányos, pajkos fény villan. 7 avaly ősszel iro' dalmi eseten voltam Kosúton. A kultúrház csarnokában kipirult fiatalokkal találkoztam, a tánctanfolyam résztvevőivel. Fiúk, lányok örültek a mozgásnak, fiatalságuknak, az esti szórakozásnak. Akkor azt gondoltam, a fiatalság vidáman élt napjait. A helyzet azonban más volt. Ezt vtszont csak e napokban tudtam meg Vincze István tanítótól, a Csemadok helyi szervezetének titkárától. — Községünkben, mint talán a többi községben ls, a fiatalság nem találta meg a szórakozási lehetőséget — mondotta. — Pedig szép kultúrház áll a fiatalok rendelkezésére ... Arra a kérdésre, Tánctanfolyamtol a klubig miért nem találta meg, itt sem lehet egyöntetű feleietel adni. Egyrészt az esti televíziós adások, másrészt a nemtörődömség, érdektelenség, gátolta a kosúti fiatalok kulturális tevékenységét. Néhány emberben volt azonban akarat, hogy az áldatlan helyzeten változtasson. Egy szép napon összedugták a fe/üket és nyélbeütötték a tánctanfolyamot. A tánctanfolyam sikere azt érlelte meg a vezetőségben, hogy kár volna Ismét szélnek ereszteni a fiatalokat. Megszületett hát a gondolat, hogy If/úsági klubot alakítanak. De miből és hogyan? Bár minden kezdet nehéz, mégis találtak megoldást. — Szilveszterre táncmulattágot rendeztünk, amelynek bevételét a fiatalságnak szántuk — folytatta szavait Vincze István. — Második lépésként közös megbeszélésre hívtuk ó'szsze őket, ahol Ismertettük velük tervünket az ifjúsági klub megalakításáról. A fiatalok örültek ennek a kezdeményezésnek, lelkesedtek a tervért. Megkérdeztük őket, mondják meg, hogyan képzelik el az ifjúsági klubélet formáját, tartalmát. Egyesek teadélutá nokat favasoltak, mások irodalmi estek megszervezését ajánlották, felvetődött egy népi tánccsoport megszervezése is. — A további tervek? — Irodalmi estek, ismeretterjesztő és szórakoztató műsorok rendezése, valamint a folyamatos klubélet megszervezése. Nem szabad félúton megállnunk, hiszen a kosúti fiatalok szeretnek szórakozni, szeretik a szépet, a jót. Ha tervünk sikerül, akkor az Ifjúsági klubban mindezt megtalálhatják, — fejezte be Vincze István. -des-Hivatása: ÓVÓNŐ Az emberi foglalkozások között léteznek ismertek és kevésbé ismertek. Csak kevesen tudják például, mi a feladata egy számítóközpont vezetőjének, vagy a nyopidai metőrnek. Ezzel szemben mindenki előtt világosak a kőműves, vagy a pincér teendői. Az óvónők munkakörét ls könnyen el tudjuk képzelni. Kérdés azonban, hogy elképzelésünk mennyire közelíti meg a valóságot... — Bizony, a gyakorlat olykor teljesen más, mint amilyennek elképzeltem — mondja CSUDAI MÁRIA, a magyarbéli óvoda 22 éves óvónője. — A lévai óvónőképzőben nem gondolhattak mindenre, amivel itt az „életben" va^vls az óvodában találkozunk. Pedig komoly felkészülést ad az óvónőképző. Hiszen az általános tan tárgyak mellett lélektan, módszertan és zene is szerepel az órarendben. — Az iskolában tanultak közül minek veszi a legnagyobb gyakorlat! hasznát? — Nagyon jó, hogy megtanultuk a mesék dramatizáld ;á< é. i> ? < * •,

t»< n . szédmódot. A hangszerjátékról nem is beszélve. Egészen más érdeklődést tanúsítanak a gyerekek a zene iránt, ha hegedűn is eljátszom nekik a dalt. — Mi az, amit a legkevésbé lehet megtanulni az óvónőképzőben? — A gyerekek osztályon kívüli foglalkoztatása. No meg fantáziával sem láthatja el növendékeit az iskola. Az óvónőnek pedig gazdag képzelőerőre, rengeteg ötletre van szüksége. A folyosón az egyik faliújságot az óvodások festményei díszítik. Minden rajzlapon autó látható. — Igen, ma autót rajzolunk. A legjobb rajzlapokat kitesszük a faliújságra s a legközelebbi rajzóráig ott is maradnak. Olykor közösen ls rajzolnak a gyerekek. Például a tájképre az egyik gyerek a fát, a másik az utat, a harmadik a házat rajzolja. — Milyen tantárgyak vannak az óvodában? — A képzőművészeti nevelésen kívül zenei és értelmi nevelés, no meg sok testmozgás. — Sok fiatal lány szeretne óvónő lenni. Mit üzenne nekik? — Igen szép foglalkozás az enyém. De csak annak ajánlom, aki végtelenül türelmes és nagyon szereti a gyerekeket. Aki szívből tudna éini hivatásának. (fülöp) • •••••••••• ••••••••••• y i1 i m E K ••••••••••• ••••••••••• BELA (szovjet) Ki ne ismerné Csackijt, Rugyint, Oblomovot, Anyegint..., a klasszikus orosz irodalom e „fölösleges embereit"! Ismerjük őket, tudjuk, hogy életük céltalanságában őrlődtek fel, s ezért sorsuk a számkivetettek sorsa lett. S ha őket ismerjük, már tudjuk azt is, kicsoda Grigorij Alekszandrovics Pecsorin, a Bela című térhatású, színes szovjet film főhőse. De ha mindez mégsem volna elég, kilétére bizonyára fényt derít, ha eláruljuk, hogy a film Mihail furjevics Lermontov Korunk hőse című nagybecsű regénye alapján készült, méghozzá azzal a szándékkal, hogy semmit se változtasson a klasszikus költő és író szellemén. Lermontov realisztikus regénye a múlt század harmincas éveinek erkölcsi és szellemi válságban tébláboló orosz ifjúságát ábrázolja. Puskinhoz hasonlóan Lermontov is szigorú és következetes bírálója a cári önkény teremtette társadalmi rend égbekiáltó visszásságainak, amelyek csak arra jók, hogy az embert terméketlen élőlénnyé degradálják. „Nem tudom, ostoba vagy gazember vagyok-e, bizonyos azonban, hogy megérdemlem együttérzésüket; életem napról napra üresebb..." — mondatja egy helyen hősével az író, s ez nemcsak vélemény, ez Ítélet is. ítélet saját nemzedéke fölött, s a társadalom fölött, amely ilyen nemzedéket nevelt. Pecsorin, a tétlenséggel és kiváltságokkal elkényeztetett fiatal tiszt a nagyvárosi unalom elől menekül egy kaukázusi erődbe. Kezdetben azonban sem az egzotikus táj, sem a hosszú vadászatok nem tudják lekötni. A cserkesz herceg legfiatalabb leányával, Bélával kell megismerkednie ahhoz, hogy azt higgye, megtalálta NÉGYEN A KÖRBEN élete igazi értelmét. Elhatározza, hogy megnyeri a szépséges cserkesz lány rokonszenvét, s célja eléréséért való küzdelme egy időre ki is tölti napjait. Mihelyst azonban Bela viszonozni kezdi szerelmét, a lány érdektelenné válik számára. Pecsorin ezzel már nemcsak saját magát kárhoztatja ismét unalomra és értelmetlen vergődésre, a lány életét ts megkeseríti, sőt Bela számára végzetessé válik a kaland. Pecsorin tehát nemcsak saját sorsát pecsételi meg, hanem veszélyt jelent azokra is, akikkel kapcsolatba kerül. Ez a hatványozódó rossz Lermontov művében nagy hangsúlyt kap, mégped- ne!

v lélekrajz és a keserű irónia révén, viszont Sztanyisziav Rosztockt} filmjében a változatos cselekményesség és a lírai képszerkesztés miatt némileg háttérbe szorul. Rosztockij láthatóan elsősorban nagyvonalú, szép filmet akart készíteni, s ez annak ellenére is így van, hogy szavai szerint hűen akarta tolmácsolni Lermontovot. Ezt a szándékát a regény filmváltozatának második. Tamany című részében kétségtelenül sokkal jobban sikerült valóra váltania. A Bela című első rész inkább a romantikus történet szépségével, a festői kaukázusi tájjal, a szép felvételekkel váltja ki a néző tetszését. A történet ilyen megfogalmazása részben annak következménye, hogy Rosztockij rendező Pecsorint helyenként Lermontov jellemvonásaival akarta felruházni. Persze, nagy kérdés, alkalmas-e erre Pecsorin alakja. A film női főszerepét a fiatal és nagyon bájos Szilvia Pérová játssza. Pecsorin c7RT>é'vében a jól ismert Vlagyimir Ivasooot láthatjuk. A többi szerepben is élvonalbeli szovjet színészekkel találkozhatunk. (cseh) MiloS Makovec, sok film rendezőjének szerzői műve a Négyen a körben című lélektani dráma. Lélektani annyiban, hogy közvetlen hozzátartozók egymás iránti viszonyát elemzi egy mai családi közösségben. A pszichológiai elemzést azonban különös bonyodalmak tarkítják, s ez máris csökkenti a film hitelességét. Az öngyilkosságnak vélt gyilkosság kapcsán nagy szerep Jut a bűnügyi rendőrségnek, tehát a néző figyelme inkább a kriminális bonyodalom kibogozására összpontosul. Az egymásra irigykedő fivérek problémája egyébként sokszor helyet kapott már a filmművészetben, és valószerűbb, meggyőzőbb formában ls, mint ahogy Makovec elénk tárja. A drámai túlfűtöttséggel az emberi fogyatékosságokat, a jellemtelenséget akarja hangsúlyozni, a hatást azonban csökkenti néhány, nem éppen leleményesen megszerkesztett nyomozási jelenet. A film azonban így is érdeklődésre tarthat számot küíönSsen a krimikedvelő nagyközönség körében. A főszerepekben lan Trískát, Otomar Krejčät, Marié TomáSovát, Karel Högeri és Véra Vzelacovát láthatjuk. A Négyen a körben című film egyik felenei ŐSERDŐK URAI (nyugatnémet) Az európai ember számára még jóformán teljesen ismeretlen afrikai területeken, Kongó, Ruanda és Burundi rejtelmes őserdeiben készült ez a nyugatnémet dokumentumfilm. Arra kíván választ adni, vajon érzik-e még az afrikaiak azt az őseredeti harmóniát, amely a környező világ iránti kapcsolatukra évezredeken át annyira jellemző volt. A kérdés azért érdekes, mert alig van földünkön olyan terület, ahol nem éreztetné hatását a civilizáció. Milyen tehát az elszigetelt terület, meddig marad még elszigetelt, és hogyan szűnik meg elszigeteltsége? A film, azonkívül, hogy megpróbál ezekre a kérdésekre válaszolni, sokat láttató, szép színes felvételekben ismerteti meg velünk az említett országok őserdeinek sajátos állatvilágát és éghajlatát. így nemcsak izgal- |j mas és érdekes, hanem tanulságos ls. Legfőbb vonzereje lg azonban az, hogy olyan társadalmat láttat, amely maholnap n. végérvényesen eltűnik a rohamos fejlődésnek indult afrikai a földrészről. (szó)