Új Szó, 1968. január (21. évfolyam, 1-30. szám)

1968-01-12 / 11. szám, péntek

* A „SZERKESSZE VELÜNK AZ Ú| SZÓI" közvéleménykutatás keretében több olvasónk kéri új rovatok bevezetését. MIT TENNE? • ha a Sportkán nagyobb összeget nyerne, • ha kereskedelmi ellenőr lenne. A jövő héttől kezdve minden pénteken felteszünk egy kérdést, melyre olvasóinktól várunk választ. A legérdekesebb válaszokat MIT TENNE? című új rovatunkban közöljük. Válaszaikat minden héten szerdán délig juttassák el szerkesztőségünkbe. Tüntessék fel nevüket és lakhelyüket. Az első kérdést jövő Heti pénteki számunkban közöljük. AZ ÖN VÁLASZAI IS VARJUK! • BLASKO JÁNOS, Strelnicellrdí Kérem, küldjék el utánvéttel Pintér István: Rémtörténetek a XX. században c. könyvét. Kérésének sajnos nem tudunk eleget tenni. Érdeklődésünkre a Magyar Könyvesbolt azt a felvilágosítást adta, hogy a könyv még tavaly elfogyott és újabb kiadása még nem jelent meg. • CZETÖ ERZSÉBET, Kassa és FÜSSY MÚRICNÉ, T a n y Az Oj SZÖ január 3-1 számában olvastuk, hogy a svatavai fésűsfonó utánvétell szolgálatot vezetett be. Pontosabb felvilágosítást kérünk. A fésüsfonö elme: Pradiarne n. p. Svgtava, okr. PelhHmov. Levélben forduljanak hozzájuk s kérjék a színes katalőgus megküldését. A katalőgus árjegyzéket is tartalmaz. A megrendelést 10 napon belül intézik el. • FORGÁCH MIKLÓS, Bratislava December 27-1 számukban Az utolsó fővesztés című cikkben több pontatlanság fordult elő. Nem. pontos az évszám, mert az események nem 1884-ben, hanem 1844-ben játszódtak le és a vesztőhely eredeti neve sem Schauheide, hanem Sauhelde (Dlsznómező). A figyelmeztetést köszönjük, s a tévedésért elnézést kérünk. • DÚRA ERNŐ, Bratislava » Krfinlkarovatukban hibásan jelentek meg a Hold keltére vonatkozó adatok. A szíves figyelmeztetést köszönjük, tévedésünk oka az, hogy még nem álltak rendelkezésünkre a januári pontos adatok. A

NAPTÁR 1884-et mutatott, amikor két francia régész Kisőzsia délkeleti részén egy ősrégi város, az antik Olonanda romjaira bukkant. Európában akkor hatalmas erők ostromolták a jövőt. Abban az évben jelent meg Engels „A család, a magántulajdon és az állam eredete" című műve, Budapesten megnyílt az Operaház, három magyar mérnök megalkotta? a transzformátort és Benz német mérnök benzinmotoros gépjárművet szerkesztett. A két régész ott állt az ősi város romjai között, hatalmas oszlopok tövében,, amelyeket megrongáltak a hadak és a végtelen idő mindent elpusztító és mindent újjá szülő ereje. AZ OSZLOPOK halhatatlanok. Előttük eszmékért csatáznak, eretnekeket és igazhivőket éget a máglyák tüze, szerelmes ajkak találkoznak, a kőóriások pedig időtlenül és érzéketlenül szemlélik a jövőnek feszülő vágyakat, a hús-vér emberek véres könnyes küzdelmeit. Szennyezi őket a máglyák füstje, homokhegyek mélyébe rejtőznek, azlán néhány évszázád múltán az ember ismét kiássa őket, hogy málladozó testükről leolvassa a múlt üzenetét. OIONANDA oszlopai azonban jelentősen különböztek minden más hasonló lelettől. Kőtestükbe betűket vésett a régen porrá vált előd. Negyven méter hosszú, közel két méter magas, 120 hasábnyl szöveget találtak a tudósok az oszlopokon és csodavárás és babonák világában a Józan ész materialista Igazságát. Az igazságkeresők még évszázadok múlva is visszatértek hozzá és Lukianosz (1. u. 120— 180), az óattikai szellemesség felújítója, az Intellektuális humor A KÖBE VÉSETT BÖLCSESSÉG ez csak egy kis része a kőbe vésett hagyatéknak, a nagyobb része elpusztult, vagy valahol a homokrőtegek alatt várja, amíg a kíváncsi utód kiszabadítja sötét börtönéből. A szöveg a mai napig is foglalkoztatja a régészeket, mert a kőbe vésett betűk Epikurosz (i. e. 341— 270) tanításait hirdetik. A kutató emberi elme azt is megállapította, hogy egy Diogenész nevű oionandai polgár a 2. évszázad végén vésette kőbe az antik filozófia e csodálatos egyéniségének tételeit, bizonyítván azt. hogy Epikurosz évszázadokon át hatott, hogy filozófiájának tudatformáló ereje még közel félezer évvel halála után ls érezhető volt. EPIKUROSZ tanai jelentették a rőmal császárság misztikus és irracionális filozófiájának az ellenpólusát, a klasszikus mestere, Epikurosz szellemében támadja a vallást, a negatív Igazságokat, a mítoszokat. Az oionandai feliratok is Igazolják, hogy Epikurosz nem hitt a csodákban, csak a természet erejében, és Démokritosz filozófiájának örököseként Tltus Lucretius Carus-szal hirdette, hogy a félelemtől nem ment meg más csak a „naturae species ratioque", a természet ismerete és az ész. A LELET nem tár fel új, eddig ismeretlen szellemtörténeti bizonyítékot. Epikurosz szellemi örökségét könnyebben megközelíthető formában ismerte meg az utókor. Ami a Jelen számára a leletnél ls fontosabb: az az emberi rajongás, az igazság vágya, a józan ész dicsőítésének csodálatos példája, Diogenész oionandai polgár THE -WM8K- TIMES S K8EK55 I^Ä B GALI,O L., Jászé Keresztrejtvényükben hibás Petőfi Arany Jánoshoz Irt versének Idézete. A keresztrejtvény szerkesztője a magyar irodalmi olvasókönyvből vette ki a versidézetet. Az olvasókönyvet a Pedagógiai Könyvkiadó (Slovenské Pedagogické Nakladateľstvo) adta ki 1959-ben az általános műveltségei nyújtó magyar tannyelvű iskolák 10. évfolyama számára. Sajnos a könyvben közölt vers szövege hibás. Köszönjük a figyelmeztetést, a jövőben mi ii nagyobb figyelmet szentelünk majd keresztrejtvényeinknek. ' • SZABÓ ISTVÁN, VÁRAD Kérem küldjék el elmemre az Oj SZŰ-ban megjelent Áruló című történet 2., 5., 13., 15., 21. számú folytatását. Kórházban feküdtem, s ezek hiányoznak. Kérésére a hiányzó számokat elmére postára adtuk. személye, aki annyira hitt az igazságban, hogy hitét kőbe véstél A tanítvány nemcsak követi mesterét, hanem az elméletet tovább gazdagítja. Mint Epikurosz, Diogenész sem szabadul teljesen az istenektől, de tagadja sorsformáló erejüket, vérbő tételekkel harcol a sztoikusok ellen. A kőbe vésett szöveg egy levelet is tartalmaz, amit egy fiatalember intézett kevésbé jómódú szüleihez, kérvén őket, hogy szüntessék be támogatásukat, ne hozzanak további anyagi áldozatokat A tudósok kétféleképpen magyarázzák ezt a levelet. Az egyik vélemény szerint Diogenész Irta fiatalkorában, a másik vélemény szerint viszont a fiatal Eplkurosztól származik és Diogenész e levél megörökítésével is növelni akarta mestere dicsőségét. AZ OIONANDAI lelet még ma is vita tárgya, az alkotó szándékáról még nem alakult ki egységes nézet, de azt már biztosan tudjuk, hogy az igazság iránt érzett rajongó szeretet alkotta és az Igazsággal találkozni mindenkor a legnagyobb élmény — akár kőbe vésték, akár az emberek szívébei PETERFI GYULA jeldolgozása Az ember kíváncsi lény. Mióta a földön él, mindig érdekelte a jövő, és ezt egyesek ügyesen ki is használták. Varázslók, mágusok, jósok, próféták képében ezernyi formában próbálták elhitetni a kíváncsi emberrel, hogy a holnap jót, boldogságot, esetleg megpróbáltatásokat tartogat számára. Nálunk már kihalóban van a jóslás „mestersége", de Nyugaton az egyik legjobban kereső „iparág". Százezres példányszámban megjelenő hetilapokban minden napra megvan a horoszkóp (pl. a Quickben), és csaknem mindegyik országnak megvan a híres jövőbe látója. Ezek az utóbbi időben már nemcsak az egyéni sorsok alakulásával foglalkoznak, hanem a világpolitikai eseményeket is megjövendölik. Az angolok híres Jósa, Maurice Woodruf úr például azt állítja, hogy az idén a Közel-Keleten újabb súlyos konfliktus várható, Mao Ce-tung hirtelen távozik az élők sorából, és Angliában egy ismeretlen politikus szédületes karriert fut be, sőt azt is tudja, hogy a pápa Angliába látogat. Emilla Schapint, az olasz mágus szerint az Egyesült Államoknak nehéz éve lesz és a vietnami háború megbuktatja Johnsont, új emberek kerülnek a kormányba, a Kennedy-gyilkosság körülményeire pedig újabb fény derül. De hagyjuk a hivatásos jósokat, akik néha eltalának valamit és ha tévednek, akkor azt mondják, hogy a „felsőbb erők" megváltoztatták tervüket. A meglepő csupán az, hogy a technika és a tudomány mai fejlettsége mellett még milliók hisznek a sarlatánoknak. Azon viszont nem csodálkozunk, hogy akadnak emberek e szakmára, hiszen egykettőre meggazdagodnak. # Nem lesz atomháború állítja Hermann Kahn amerikai professzor, aki évekkel ezelőtt a Pentagonnak kidolgozta a helyi háborúból az atomháborúba torkolló eszkalációs tervét. Nevét gyakran emlegették világszerte és az amerikai stratégák többsége a Kahn könyvében kidolgozott lépcsőkön haladt előre a vietnami háború fokozásában. A Le Nouvel Observateur című francia lapnak adott nyilatkozatában a sokat vitatott Kahn érdekes dolgokat mondott el, amelyből érdemes kiemelni néhány elképzelést. Kahn szerint 2000-ben 6 milliárd lesz a világ lakossága, amelyből 600 millió (tehát 10 százalék) úgynevezett túliparosodott társadalomban fog élni, ahol a lakosság jövedelme ötvenszer nagyobb lesz, mint Afrika és Ázsia „Iparosítás előtti társadalmában". Az embereket jobban fogja érdekelni az életforma, mint az anyagi eszközök, és előtérbe kerül a humanizmus, az érzékiség stb. A fejlett országok második csoportjába sorolja Csehszlovákiát is (a Szovjetunióval és Angliával egyetemben J, ahol Igen magas lesz az életszínvonal. A harmadik csoportban hárommilliárd ember (vagyis az összlakosság fele) a mai legfelejlettebb kapitalista országok színvonalán fog élni. A negyedik legelmaradottabb csoportba a legnagyobb népességű országok tartoznak (pl. Kína, amelynek egymilliárd 300 millió lakosä lesz.) Kahn szerint 2000-re olyan fegyvereket találnak fel, amelyek megsemmisíthetik a Földet, megváltoztathatják az éghajlatot, elégethetik a Földet. A nukleáris fegyverek előállítása olyan olcsó lesz, hogy valamennyi ország a fegyvertárába iktathatja. Helyi konfliktusok ugyan kirobbanhatnak, de a világháború lehetlenné válik. Kahn szerint a válságok kirobbanása ls megakadályozható. Kíváncsi a jövőre Jóslásoktalálgatások— elképzelések— Igaz, hogy Kahn sem lát a jövőbe, és elképzeléseit nem vesszük készpénznek, mindenesetre érdekes, hogy az az ember, akt atomháborúval ijesztgette a világot, ma a háború elkerülhetőségét hirdeti, miután az amerikai hadügyminisztérium újra megbízta a profeszszort, hogy dolgozza ki elképzelését a jövőről. # Kibernetikus jós A francia Figaro a kibernetikus jövendőmondás házának nevezte az egyesült államokbeli Los Angelesben felállított Rand nevű tudományos központot, amely óriási számítógépek segítségével próbálja kutatni a jövő lehetőségeit. Ezt az intézményt a katonai légierő alapította, de a hadseregen kívül dolgozik az üzletembereknek, sőt a Fehér Ház is „jósoltat" vele. A központ mindenről háromféle adatot szolgáltat.: Egy optimistát (a legkorábbi időpontban), majd egy közepeset és végül pesszimistát (a legtávolabbi időpontot). Az érdekesség kedvéért néhány adat: a Rand szerint a Marsra repülés 1980—1985— 1990-ben valósul meg. A tengeralatti bányák megnyitását 1981-re (közepes adat) várja. Az ellenőrző termonukleáris reakciót 1986-ra (közepes), az élet primitív formájának laboratóriumi előállítását 1989-re (közepes

j a háztartási alkalmazottak robottal való helyettesítését 1988-ra. Kár, hogy nincs adatunk arra vonatkozólag, hogy az elektronikus jós mikor szorítja kl teljesen az emberi vetélytársaikat. ® Űrrepülés és univerzális gyógyszer A Lityeraturnaja Gazeta ls megkérdezett néhány szovjet tudóst: milyen felfedezéseket vár a következő évtizedtőL Keldis akadémikus szerint évszázadunk nagy sikere, hogy az ember a világűrbe lépett, amely megerősíti meggyőződésünket, hogy az ember képes más égitestek meglátogatására. Ezzel nemcsak radikálisan növeljük ismereteinket a világűrről, de lehetővé válik az ember számára, hogy más égitestek forrásait is a földi élet megjavítására fordítsa. A más égitestekkel való kapcsolat még fantasztikusnak tűnik, de hosszú ideig tartó föld körüli repülések bebizonyították, hogy semmi sem áll az ember útjában, hogy egyik bolygótői a másikra repüljön. Keldis akadémikus szerint már kirajzolódnak az atomenergia békés felhasználásának teljesen új útjai is. Kvantumelektronika pedig megnyitja a hírközlést rendkívül nagy távolságokra. Barojan akadémikus pedig az orvostudomány új sikereiről és lehetőségeiről ír. Az elkövetkező években nagy eredmény lesz szerinte a preventív gyógyszerek elterjedése, öt éven belül elkészül egy olyan univerzális szérum, amely megakadályoz mindennemű fertőző betegséget, és egy évtizeden belül meg lehet szüntetni az egész világon a legsúlyosabb ragályos betegségeket. A mágusoktól a tudósokig és az egyszerű emberig mindenki gondol a jövőre. Az ember alaptermészete, hogy mindig jobbat vár és bízik a Jövendőben. Napjainkban a világon elég sok a nyugtalanságot keltő jelenség, de talán lassan az emberiség rádöbben, hogy békében megférünk a Földön, és ha a pusztítás helyett a béke és az alkotás útján Járunk, soha nem látott Jólét korszaka köszönthet ránk. Sz. B.