Új Szó, 1968. január (21. évfolyam, 1-30. szám)

1968-01-12 / 11. szám, péntek

A NEHÉZIPARI MI NISZTÉRIUM HOZZÁSZÓLÁSA Mi lesz a mezőgazdasági gépekkel? Az Üj Szó 1967. december 2. számában a fenti címmel kö­zöltük munkatársunk, Mészáros György cikkét a mezőgazdasá­gi gépértékesítés problémáiról. Az alábbiakban közöljük a Ne­hézipari Minisztérium állásfoglalását a cikkhez. A „Mi lesz a mezőgazdasági gépekkel?" című cikkben Mé­száros György elgondolkodik azon a helyzeten, amely 1967­ben alakult ki a mezőgazdasá­gi gépek és berendezések érté­kesítésében, rámutat az okaira, és a cikk befejező részében ki­utat Javasol a jelenlegi nem jó helyzetből. Pozitívan értékelem a szerző hozzáállását az egész problé­mához, főleg azonban azt a tárgyilagosságot, amellyel a cikkíró a mezőgazdasági gépér­tékesítés múlt évi csökkenésé­nek egyes okait elemezte. Természetes, hogy 1967. fo­lyamán minisztériumunk mező­gazdasági gépeket és berende­zéseket gyártó vállalatai, — el­sősorban a brnói Zbrojovka, amely a termelés legnagyobb hányadát adja, és rajta keresz­tül bonyolódik le a mezőgaz­dasági gépek behozatala a szo­cialista országokból —, vala­mint a Nehézipari Minisztérium dolgozói is elemezték az érté­kesítés csökkenésének okait, és levonták a megfelelő követ­keztetéseket. Az elemzések bebizonyítot­ták, hogy a mezőgazdasági gép­értékesítés csökkenésének egyik fő oka az árakban van. Itt azonban egy kicsit vissza kell mennünk a múltba. Tud­juk, hogy 1959-től 1964-ig a gé­pek eladási árai átlagban 30 százalékkal alacsonyabbak vol­tak, mint a termelés nagykeres­kedelmi árai, és a különbséget az állami költségvetésből dotál­ták. 1964-től 1966 végéig a gé­peket nagykereskedelmi áron szállították a mezőgazdasági üzemeknek, az értékesítő válla­lat 4 százalékos kereskedelmi árrésével tetőzve. A Mezőgaz­dasági Minisztérium bizonyos gazdasági célkitűzéseinek érvé­nyesítése érdekében a mező­gazdasági gépek egy részét 1966 végéig továbbra is eladási árakon szállították, amelyek alacsonyabbak voltak, mint a nagykereskedelmi áraik. A kü­lönbséget a Mezőgazdasági Mi­nisztérium eszközeiből fedezték. 1967. január 1-vel a Mezőgaz­dasági Minisztérium az eladási árakat eltörölte, és a gépeket a mezőgazdasági üzemek a ter­melés nagykereskedelmi árain vásárolták, beleszámítva az ér­tékesítési szervezet kereskedel­mi árrését. Az új Irányítási rendszer bevezetésének követ­keztében ugyanebben az Idő­pontban került sor a nagyke­reskedelmi árak általános ren­dezésére az egész népgazda­ságban, amikor is a mezőgazda­sági gépek ára átlagban 33, a traktoroké 28, a pótkocsiké 29 százalékkal emelkedett. Tekintettel arra, hogy a nagykereskedelmi árak emelé­sének ezen tényleges Indexel az árrendezéskor magasabbak vol­tak, mint az eredetileg felté­telezett árindexek, s ez utób­biak szerint állapították meg a mezőgazdasági termékek új felvásárlási árait, az ebből adó­dott helyzettel a múlt év felé­ben a kormány elnöksége is foglalkozott. A tárgyalás ered­ményeként felárat vezette-k be a gabona felvásárlási árához, amellyel teljes mértékben fedez­ték a mezőgazdaság megnöve­kedett anyagi költségeit, még­pedig nemcsak a gépek tekin­tetében, hanem az ipari takar­mányok, a műtrágya és más, a népgazdaság egyes ágazataiból a mezőgazdaságba történő szál­lításokra nézve is. Az, hogy az árkiegyenlítés ellenére a mezőgazdasági gé­pek eladása a múlt év máso­dik felében sem javult valami kifejezetten, ez egyrészt arról tanúskodik, hogy az intézkedés későn Jött, továbbá arról, hogy az áremelésen kívül a mező­gazdasági gépértékesítés múlt évi csökkenésének más okai is vannak. Ezek az okok közé tartozik egyes gépek alacsony minőségi és műszaki színvonala, az új irányítási rendszer érvényesí­tése st mezőgazdaságban, ami az állóalapok jobb kihasználá­sára, a gépek megfontoltabb vásárlására stb ösztönöz. Véleményem szerint egyik okot sem szabad abszolutizálni és azt állítani, hogy ez vagy amaz az egyedüli ok, hiszen az okok egész láncolatáról vaíi szó. Ne feledjük, hogy a mező­gazdaság és élelmezés terüle­tén működő volt három resz­szort egy új tárcába történt egyesítésével megváltoztak a mezőgazdaság és a többi ága­zatok közötti rugalmasabb munkamegosztás objektív felté­telei, s így sokkal gyorsabban megoldhatók a mezőgazdasági üzemek szakosításának kérdé­sei, mint azelőtt, főleg ott, ahol sor kerül a mezőgazdasági üze­mek társulására. A mezőgaz­dasági üzemek társulásának, szakosításának, vertikális in­tegrációjának, a szolgáltatások fejlesztésének kérdéseit csak az utóbbi hónapokban kezdték tisztázni a járásokban, és bizo­nyára ez a tény is hozzájárult ahhoz, hogy csökkent a mező­gazdasági üzemek érdeklődése az új technikába való befekte­tések iránt. ' Meggyőződésem, hogy át­meneti időszakról van szó, amely nem fog soká tartani. Az EFSZ-ek VII. országos kong­resszusára történő előkészüle­tek keretében valamennyi já­rási mezőgazdasági igazgatóság kidolgozta a mezőgazdaság és a szolgáltatások fejlesztésének fő Irányait 1980-ig, amelyeket legalább a legközelebbi évekre nézve reálisnak lehet tekinte­ni A legközelebbi Időszakra vonatkozóan af mezőgazdaság és a szolgáltatások fejlesztése fő irányainak realitását az ipar lehetőségei és a mezőgaz­daság tényleges szükségletel szempontjából kell elbírálni. Ehhez fel kell mérni az egyes technológiák bevezetése, a szol­gáltatás fejlesztése, a piaci vi­szonyok új feltételek közötti alakulásai jelenlegi helyzetét. A gépesítést a legközelebbi három évben annak figyelembe vételével kell folytatni, hogy kifejezettebb munkamegosztás­ra kerül sor a vállalatok és a szolgáltatások között. Ez a tény nagyteljesítményű technikát kö­vetel, főleg a szolgáltatások­nál, ahol nagykapacitású gép­sorokról van szó mind a gabo­na aratás utáni kezelésére (be­leértve a szárítókat és a tisztí­tókat), mind a burgonya beta­karítást követő kezelésére, va­lamint a műtrágyagyártás, & gép- és traktorállomások és a meliorációs szövetkezetek szol­gáltatásai számára. A mezőgazdaságnak olyan gépeket és berendezéseket kell szállítani, amelyek a mezőgaz­dasági üzemekben a növényter­mesztés és az állattenyésztés egyes szakaszain a komplexitás szempontjából hiányoznak. Még egyszer kifejezem ama meggyőződésemet, hogy a me­zőgazdasági gépek eladásában rövid időn belül bekövetkezik a fordulat, ami javára lesz mind a mezőgazdaságnak, mind a termelőknek. Ezért a múlt év végén a kormány elnökségén keresztül hitelt kértünk a brnói Zbrojovka számára a me­zőgadasági gépek és pótalkat­részek készletére. A Pénzügy­minisztériummal, a Mezőgazda­sági és Élelmezésügyi Minisz­tériummal és az Állami Terv­hivatallal együtt szubvenciós és dotációs jellegű gazdasági intézkedéseket készítünk, ezek­kel kívánjuk ösztönözni a me­zőgazdasági üzemeket a gépvá­sárlásra. Feltételezem, hogy ezeket a kérdéseket a közeli Időben lezárjuk, és a Zbrojov­kában az értékesítésre, a mű­szaki fejlesztésre és a terme­lésre vonatkozó intézkedések­kel együtt hozzájárulnak ah­hoz, hogy az 1967-es átmeneti csökkenés után folytatódjon a mezőgazdaság gépi állóalapjai­nak bővített újratermelése. MILOSLAV ŠIMONOVSKÝ, a nehézipari miniszter első helyettese C •• ~ - . t, - ' •>«r „ ' , 1 ­i:: ; :, • "" .v v. m^^&tsmí • TELI ÖRÖMÖK, (M. Anger felv. J Szerkessze velünk ez Üj Szót! Még mindig özönlenek a levelek. Felhívásunkra tömegé­vel érkeznek javaslatok, észrevételek, jobbnál jobb ötletek". Bevalljuk, ilyen visszhangra nem számítottunk. Annál jól esőbb érzés, hogy olvasóink — sokszor nagyon terjedelmes levelekben — kifejezik véleményüket, kívánságaikat, felette hasznos tanácsokat adnak és néha bizony kíméletlenül osto­rozzák fogyatékosságainkat. Mindez arra vall, hogy olvasóink magukénak vélik, érzil? lapunkat. Elismerő szavuk buzdít, bíráló észrevételeik pedig munkánk további javítására ösztökélnek, sőt:^kényszeríte­nek. A válaszok feldolgozása folyamatban van .Eközben felme­rült néhány kérdésre máris szeretnénk válaszolni. MIÉRT KÖZLÜNK EGÉSZ OLDALAS REKLÁMOKAT? Valamelyik számban láttam egy cég egész oldalas reklámját. Reudkiviil elcsodálkoztam, miért kell küzölnl a dolgozók számára teljesen jelentéktelen reklámot. F U r d fi s Kálmán, Csicsó Lapunk két évvel ezelőtt ve­zette be a hirdetéseket. A rek­lám révén a termelőnek lehető­sége nyílik termékei, szolgála­tai ismeretére, kínálására. Hasz­nos ez a fogyasztó számára is, mert megismerkedhet azokkal az árucikkekkel, amelyek iránt talán érdeklődik. A hirdetés társadalmi szere­pet tölt be, mert elősegíti a gaz­dasági tevékenységet. Ugyanak­kor bevételi forrás a szerkesz­tőség számára. Részben ebből a bevételből fedezhetők például a további terjedelmbővítés költ­ségei. ELÖFIZETHETŐ-E CSAK A PÉNTEKI SZÁM? Célszerű lenne, ha a szerkesztő­ség lehetővé tenné a szombati szám külön előfizetését azok szá­mára, akik csak a szombati szám olvasásához jutnak hozzá. Mudr. Juhász István, Čierna n/T. Az előfizetéssel kapcsolatos teendők, a lap kézbesítését és árusítását a Posta Hírlapszolgá­lat végzi az általánosan érvé­nyes rendeletek és a kiadóvál­lalatunkkal megkötött szerző­dés értelmében. Olvasóink kér­désére ellenőriztük a lehetősé­geket. Az Oj Szó az új esztendőtől pénteken jelenik meg 16 olda­las terjedelemben. A pénteki szám előfizetése külön is lehet­séges. Előfizetési díj: negyed évre 9,40 korona. MIÉRT NEM NAGY FORMÁTUM? Jó lenne már végre az Oj Szót ls a Pravdához vagy a Rudé právő­hoz hasonló nagy formátumban megjelentetni. Ügy gondolom, hogy ez nem csupán a pártlapok közötti egyenlőséget jelképezné, hanem lehetőséget adna új, jobb, színvonalasabb szerkesztői munká­hoz és a szebb grafikai kivitele­zéshez. Gunylcs János, Zsellz Szerkesztőségünk két évvel ezelőtt tért át a Jelenlegi formá­tumra. Előtte sok vita, felmérés folyt, vajon válasszuk-e a világ­formátumot (a Pravda és Rudé právo formátuma) vagy annak felét. Az utóbbi mellett döntöt­tünk, mert bebizonyosodott, hogy az olvasók többsége a ki­sebb formájú lapot jobban ked­veli. Könnyebben kezelhető, fő­leg vonatban és autóbuszban. A szétnyitott lapot nem kell széttárt karokkal tartani. Ugyanakkor a grafikai kivite­lezés lehetőségeit a kisebb for­mátum egyáltalán nem korlá­tozza. E tapasztalatokból kiin­dulva tért át a nagy formátum­ról a miénkre tavaly nyáron a Budapesten nagy példányszám­ban megjelenő, közkedvelt és kiváló grafikai kivitelezésű he­tilap, a Magyar Ifjúság is. És nyomban ezrekkel emelkedett a példányszáma... RÉSZEG TEHÉN ­KÉTSZER? A Krúnika rovatban csak de­cember hónap folyamán 4— S na­pon belül kétszer közölték le a sörtől berúgott tehénről szőlő hír teljes szövegét. Na, és hogy még érdekesebb legyen az Önök szer­kesztése, - január 2-án teljes ter­jcJelemben közölték az elsejei TV­műsort. Kérdezem én Önöket, miért szedik a fizetést? önök, új­ságírók, igen-igen tudnak kritizál­ni. Másokat! Egyszer már kritizál­ják meg saját portájukat... Kasán József, Érsekújvár A teljesség kedvéért meg kell jegyeznünk, hogy a fent emlí­tett hibákra több olvasónk is felhívta figyelmünket. Hát igenl Nincs szándékunk­ban kimagyarázkodni, de ma­gyarázatot mindenképpen ad­nunk kell. Hírszerkesztőink a Csehszlo­vák Sajtóiroda, a Magyar Táv­irati Iroda híreiből, valamint a külföldi lapokból állítják össze a Krónika-oldalt. A naponta be­érkezett hírek tömkelegéből kell kiválasztani a legmegfele­lőbbeket, legérdekesebbeket. Ebből a hírtengerből — más­más forrásból — választotta kl kétszer ugyanazt a hírt a ré­szeg tehénről... így történt. Nem mentség számunkra, de legalább tájékoz­tatás az olvasóknak. A tv-műsor kétszeri közlése a nyomda hibájából történt. A nyomdászok a kéziratok minden betűjét ugyanis ólomba öntik és soronként rakják fel az oldalak­ra. A napi tv-műsor ólomsorait ott cserélték fel. Ezzel kapcso­latban már a következő napon. Január 3-i számunkban kértük olvasóink szíves elnézését. Nagyon köszönjük olvasónk őszinte, bár csípős szavait. Ám ha hibáról esik szó, az epébe mártott toll is indokolt. MIÉRT CSAK KEZDŐBETŰK? Érthetetlen, miért nem szerepel­nek a 'Fekete krónikában az áldo­zatok teljes nevükkel, holott so­kan kíváncsiak, nincsenek-e közöt­tük hozzátartozók, ismerősök? Dr. Reinel János, Bratislava A bűnözők nevét, ha nem kisko­rúak, miért nem közlik teljes egé­szében? Kovács Béla tanár, Kassa Miért nem közölnek neveket a Fekete krónikában? Miért ne le­hetne telies nevét közölni annak, aki bűncselekményt követett el? Az utóbbi időben járásunkban is sokat hallunk az üzletekben fel­fedett hiányokról. Többet kellene írni név szerint az egyes esetek­ről, ami elrettentő példa lenne a többi üzletvezető számára. Koncz Béla, a CSEMADOK járási titkára, L o s o n o A kiskorúak esetében a név­rövidítés indokolt. Nem szüksé­ges, hogy egy-egy meggondolat­lan, fiatalkori botlás az embert egész életére megbélyegezze. A Fekete krónika anyagát szerkesztőségünk rendőrségi anyagok kivonataként kapja a közbiztonsági szervektői. A most történt megállapodás ér­telmében a jövőben közlik az áldozatok teljes nevét. A bűn­cselekmények elkövetőinél kis­sé más a helyzet. A nyomozd szervek egy-egy bűncselekmény megtörténtét az előzetes vizsgá­lat alapján közlik. A tényleges megállapítás csak a későbbi alapos nyomozás után történhet meg. Megeshet az is, hogy kide­rül a vád gyanújával illetett személyek ártatlansága. így elő­zetesen jogtalanul bélyegeztük volna meg őket, amiért bírósá­gilag is felelősségre vonhatná­nak bennünket. Hasonló eset áll fenn a bíró­sági tárgyalásoknál. Amíg az ítélet nem jogerős, megeshet, hogy a vádlottat felmentik. A bűnözőknél tehát >a teljes név közlése csak azutáifclehetséges, ha a vád igazolódott és a bíró­sági ítélet jogerőre emelkedett.

Next

/
Thumbnails
Contents