Új Szó, 1968. január (21. évfolyam, 1-30. szám)
1968-01-12 / 11. szám, péntek
A NEHÉZIPARI MI NISZTÉRIUM HOZZÁSZÓLÁSA Mi lesz a mezőgazdasági gépekkel? Az Üj Szó 1967. december 2. számában a fenti címmel közöltük munkatársunk, Mészáros György cikkét a mezőgazdasági gépértékesítés problémáiról. Az alábbiakban közöljük a Nehézipari Minisztérium állásfoglalását a cikkhez. A „Mi lesz a mezőgazdasági gépekkel?" című cikkben Mészáros György elgondolkodik azon a helyzeten, amely 1967ben alakult ki a mezőgazdasági gépek és berendezések értékesítésében, rámutat az okaira, és a cikk befejező részében kiutat Javasol a jelenlegi nem jó helyzetből. Pozitívan értékelem a szerző hozzáállását az egész problémához, főleg azonban azt a tárgyilagosságot, amellyel a cikkíró a mezőgazdasági gépértékesítés múlt évi csökkenésének egyes okait elemezte. Természetes, hogy 1967. folyamán minisztériumunk mezőgazdasági gépeket és berendezéseket gyártó vállalatai, — elsősorban a brnói Zbrojovka, amely a termelés legnagyobb hányadát adja, és rajta keresztül bonyolódik le a mezőgazdasági gépek behozatala a szocialista országokból —, valamint a Nehézipari Minisztérium dolgozói is elemezték az értékesítés csökkenésének okait, és levonták a megfelelő következtetéseket. Az elemzések bebizonyították, hogy a mezőgazdasági gépértékesítés csökkenésének egyik fő oka az árakban van. Itt azonban egy kicsit vissza kell mennünk a múltba. Tudjuk, hogy 1959-től 1964-ig a gépek eladási árai átlagban 30 százalékkal alacsonyabbak voltak, mint a termelés nagykereskedelmi árai, és a különbséget az állami költségvetésből dotálták. 1964-től 1966 végéig a gépeket nagykereskedelmi áron szállították a mezőgazdasági üzemeknek, az értékesítő vállalat 4 százalékos kereskedelmi árrésével tetőzve. A Mezőgazdasági Minisztérium bizonyos gazdasági célkitűzéseinek érvényesítése érdekében a mezőgazdasági gépek egy részét 1966 végéig továbbra is eladási árakon szállították, amelyek alacsonyabbak voltak, mint a nagykereskedelmi áraik. A különbséget a Mezőgazdasági Minisztérium eszközeiből fedezték. 1967. január 1-vel a Mezőgazdasági Minisztérium az eladási árakat eltörölte, és a gépeket a mezőgazdasági üzemek a termelés nagykereskedelmi árain vásárolták, beleszámítva az értékesítési szervezet kereskedelmi árrését. Az új Irányítási rendszer bevezetésének következtében ugyanebben az Időpontban került sor a nagykereskedelmi árak általános rendezésére az egész népgazdaságban, amikor is a mezőgazdasági gépek ára átlagban 33, a traktoroké 28, a pótkocsiké 29 százalékkal emelkedett. Tekintettel arra, hogy a nagykereskedelmi árak emelésének ezen tényleges Indexel az árrendezéskor magasabbak voltak, mint az eredetileg feltételezett árindexek, s ez utóbbiak szerint állapították meg a mezőgazdasági termékek új felvásárlási árait, az ebből adódott helyzettel a múlt év felében a kormány elnöksége is foglalkozott. A tárgyalás eredményeként felárat vezette-k be a gabona felvásárlási árához, amellyel teljes mértékben fedezték a mezőgazdaság megnövekedett anyagi költségeit, mégpedig nemcsak a gépek tekintetében, hanem az ipari takarmányok, a műtrágya és más, a népgazdaság egyes ágazataiból a mezőgazdaságba történő szállításokra nézve is. Az, hogy az árkiegyenlítés ellenére a mezőgazdasági gépek eladása a múlt év második felében sem javult valami kifejezetten, ez egyrészt arról tanúskodik, hogy az intézkedés későn Jött, továbbá arról, hogy az áremelésen kívül a mezőgazdasági gépértékesítés múlt évi csökkenésének más okai is vannak. Ezek az okok közé tartozik egyes gépek alacsony minőségi és műszaki színvonala, az új irányítási rendszer érvényesítése st mezőgazdaságban, ami az állóalapok jobb kihasználására, a gépek megfontoltabb vásárlására stb ösztönöz. Véleményem szerint egyik okot sem szabad abszolutizálni és azt állítani, hogy ez vagy amaz az egyedüli ok, hiszen az okok egész láncolatáról vaíi szó. Ne feledjük, hogy a mezőgazdaság és élelmezés területén működő volt három reszszort egy új tárcába történt egyesítésével megváltoztak a mezőgazdaság és a többi ágazatok közötti rugalmasabb munkamegosztás objektív feltételei, s így sokkal gyorsabban megoldhatók a mezőgazdasági üzemek szakosításának kérdései, mint azelőtt, főleg ott, ahol sor kerül a mezőgazdasági üzemek társulására. A mezőgazdasági üzemek társulásának, szakosításának, vertikális integrációjának, a szolgáltatások fejlesztésének kérdéseit csak az utóbbi hónapokban kezdték tisztázni a járásokban, és bizonyára ez a tény is hozzájárult ahhoz, hogy csökkent a mezőgazdasági üzemek érdeklődése az új technikába való befektetések iránt. ' Meggyőződésem, hogy átmeneti időszakról van szó, amely nem fog soká tartani. Az EFSZ-ek VII. országos kongresszusára történő előkészületek keretében valamennyi járási mezőgazdasági igazgatóság kidolgozta a mezőgazdaság és a szolgáltatások fejlesztésének fő Irányait 1980-ig, amelyeket legalább a legközelebbi évekre nézve reálisnak lehet tekinteni A legközelebbi Időszakra vonatkozóan af mezőgazdaság és a szolgáltatások fejlesztése fő irányainak realitását az ipar lehetőségei és a mezőgazdaság tényleges szükségletel szempontjából kell elbírálni. Ehhez fel kell mérni az egyes technológiák bevezetése, a szolgáltatás fejlesztése, a piaci viszonyok új feltételek közötti alakulásai jelenlegi helyzetét. A gépesítést a legközelebbi három évben annak figyelembe vételével kell folytatni, hogy kifejezettebb munkamegosztásra kerül sor a vállalatok és a szolgáltatások között. Ez a tény nagyteljesítményű technikát követel, főleg a szolgáltatásoknál, ahol nagykapacitású gépsorokról van szó mind a gabona aratás utáni kezelésére (beleértve a szárítókat és a tisztítókat), mind a burgonya betakarítást követő kezelésére, valamint a műtrágyagyártás, & gép- és traktorállomások és a meliorációs szövetkezetek szolgáltatásai számára. A mezőgazdaságnak olyan gépeket és berendezéseket kell szállítani, amelyek a mezőgazdasági üzemekben a növénytermesztés és az állattenyésztés egyes szakaszain a komplexitás szempontjából hiányoznak. Még egyszer kifejezem ama meggyőződésemet, hogy a mezőgazdasági gépek eladásában rövid időn belül bekövetkezik a fordulat, ami javára lesz mind a mezőgazdaságnak, mind a termelőknek. Ezért a múlt év végén a kormány elnökségén keresztül hitelt kértünk a brnói Zbrojovka számára a mezőgadasági gépek és pótalkatrészek készletére. A Pénzügyminisztériummal, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériummal és az Állami Tervhivatallal együtt szubvenciós és dotációs jellegű gazdasági intézkedéseket készítünk, ezekkel kívánjuk ösztönözni a mezőgazdasági üzemeket a gépvásárlásra. Feltételezem, hogy ezeket a kérdéseket a közeli Időben lezárjuk, és a Zbrojovkában az értékesítésre, a műszaki fejlesztésre és a termelésre vonatkozó intézkedésekkel együtt hozzájárulnak ahhoz, hogy az 1967-es átmeneti csökkenés után folytatódjon a mezőgazdaság gépi állóalapjainak bővített újratermelése. MILOSLAV ŠIMONOVSKÝ, a nehézipari miniszter első helyettese C •• ~ - . t, - ' •>«r „ ' , 1 i:: ; :, • "" .v v. m^^&tsmí • TELI ÖRÖMÖK, (M. Anger felv. J Szerkessze velünk ez Üj Szót! Még mindig özönlenek a levelek. Felhívásunkra tömegével érkeznek javaslatok, észrevételek, jobbnál jobb ötletek". Bevalljuk, ilyen visszhangra nem számítottunk. Annál jól esőbb érzés, hogy olvasóink — sokszor nagyon terjedelmes levelekben — kifejezik véleményüket, kívánságaikat, felette hasznos tanácsokat adnak és néha bizony kíméletlenül ostorozzák fogyatékosságainkat. Mindez arra vall, hogy olvasóink magukénak vélik, érzil? lapunkat. Elismerő szavuk buzdít, bíráló észrevételeik pedig munkánk további javítására ösztökélnek, sőt:^kényszerítenek. A válaszok feldolgozása folyamatban van .Eközben felmerült néhány kérdésre máris szeretnénk válaszolni. MIÉRT KÖZLÜNK EGÉSZ OLDALAS REKLÁMOKAT? Valamelyik számban láttam egy cég egész oldalas reklámját. Reudkiviil elcsodálkoztam, miért kell küzölnl a dolgozók számára teljesen jelentéktelen reklámot. F U r d fi s Kálmán, Csicsó Lapunk két évvel ezelőtt vezette be a hirdetéseket. A reklám révén a termelőnek lehetősége nyílik termékei, szolgálatai ismeretére, kínálására. Hasznos ez a fogyasztó számára is, mert megismerkedhet azokkal az árucikkekkel, amelyek iránt talán érdeklődik. A hirdetés társadalmi szerepet tölt be, mert elősegíti a gazdasági tevékenységet. Ugyanakkor bevételi forrás a szerkesztőség számára. Részben ebből a bevételből fedezhetők például a további terjedelmbővítés költségei. ELÖFIZETHETŐ-E CSAK A PÉNTEKI SZÁM? Célszerű lenne, ha a szerkesztőség lehetővé tenné a szombati szám külön előfizetését azok számára, akik csak a szombati szám olvasásához jutnak hozzá. Mudr. Juhász István, Čierna n/T. Az előfizetéssel kapcsolatos teendők, a lap kézbesítését és árusítását a Posta Hírlapszolgálat végzi az általánosan érvényes rendeletek és a kiadóvállalatunkkal megkötött szerződés értelmében. Olvasóink kérdésére ellenőriztük a lehetőségeket. Az Oj Szó az új esztendőtől pénteken jelenik meg 16 oldalas terjedelemben. A pénteki szám előfizetése külön is lehetséges. Előfizetési díj: negyed évre 9,40 korona. MIÉRT NEM NAGY FORMÁTUM? Jó lenne már végre az Oj Szót ls a Pravdához vagy a Rudé právőhoz hasonló nagy formátumban megjelentetni. Ügy gondolom, hogy ez nem csupán a pártlapok közötti egyenlőséget jelképezné, hanem lehetőséget adna új, jobb, színvonalasabb szerkesztői munkához és a szebb grafikai kivitelezéshez. Gunylcs János, Zsellz Szerkesztőségünk két évvel ezelőtt tért át a Jelenlegi formátumra. Előtte sok vita, felmérés folyt, vajon válasszuk-e a világformátumot (a Pravda és Rudé právo formátuma) vagy annak felét. Az utóbbi mellett döntöttünk, mert bebizonyosodott, hogy az olvasók többsége a kisebb formájú lapot jobban kedveli. Könnyebben kezelhető, főleg vonatban és autóbuszban. A szétnyitott lapot nem kell széttárt karokkal tartani. Ugyanakkor a grafikai kivitelezés lehetőségeit a kisebb formátum egyáltalán nem korlátozza. E tapasztalatokból kiindulva tért át a nagy formátumról a miénkre tavaly nyáron a Budapesten nagy példányszámban megjelenő, közkedvelt és kiváló grafikai kivitelezésű hetilap, a Magyar Ifjúság is. És nyomban ezrekkel emelkedett a példányszáma... RÉSZEG TEHÉN KÉTSZER? A Krúnika rovatban csak december hónap folyamán 4— S napon belül kétszer közölték le a sörtől berúgott tehénről szőlő hír teljes szövegét. Na, és hogy még érdekesebb legyen az Önök szerkesztése, - január 2-án teljes terjcJelemben közölték az elsejei TVműsort. Kérdezem én Önöket, miért szedik a fizetést? önök, újságírók, igen-igen tudnak kritizálni. Másokat! Egyszer már kritizálják meg saját portájukat... Kasán József, Érsekújvár A teljesség kedvéért meg kell jegyeznünk, hogy a fent említett hibákra több olvasónk is felhívta figyelmünket. Hát igenl Nincs szándékunkban kimagyarázkodni, de magyarázatot mindenképpen adnunk kell. Hírszerkesztőink a Csehszlovák Sajtóiroda, a Magyar Távirati Iroda híreiből, valamint a külföldi lapokból állítják össze a Krónika-oldalt. A naponta beérkezett hírek tömkelegéből kell kiválasztani a legmegfelelőbbeket, legérdekesebbeket. Ebből a hírtengerből — másmás forrásból — választotta kl kétszer ugyanazt a hírt a részeg tehénről... így történt. Nem mentség számunkra, de legalább tájékoztatás az olvasóknak. A tv-műsor kétszeri közlése a nyomda hibájából történt. A nyomdászok a kéziratok minden betűjét ugyanis ólomba öntik és soronként rakják fel az oldalakra. A napi tv-műsor ólomsorait ott cserélték fel. Ezzel kapcsolatban már a következő napon. Január 3-i számunkban kértük olvasóink szíves elnézését. Nagyon köszönjük olvasónk őszinte, bár csípős szavait. Ám ha hibáról esik szó, az epébe mártott toll is indokolt. MIÉRT CSAK KEZDŐBETŰK? Érthetetlen, miért nem szerepelnek a 'Fekete krónikában az áldozatok teljes nevükkel, holott sokan kíváncsiak, nincsenek-e közöttük hozzátartozók, ismerősök? Dr. Reinel János, Bratislava A bűnözők nevét, ha nem kiskorúak, miért nem közlik teljes egészében? Kovács Béla tanár, Kassa Miért nem közölnek neveket a Fekete krónikában? Miért ne lehetne telies nevét közölni annak, aki bűncselekményt követett el? Az utóbbi időben járásunkban is sokat hallunk az üzletekben felfedett hiányokról. Többet kellene írni név szerint az egyes esetekről, ami elrettentő példa lenne a többi üzletvezető számára. Koncz Béla, a CSEMADOK járási titkára, L o s o n o A kiskorúak esetében a névrövidítés indokolt. Nem szükséges, hogy egy-egy meggondolatlan, fiatalkori botlás az embert egész életére megbélyegezze. A Fekete krónika anyagát szerkesztőségünk rendőrségi anyagok kivonataként kapja a közbiztonsági szervektői. A most történt megállapodás értelmében a jövőben közlik az áldozatok teljes nevét. A bűncselekmények elkövetőinél kissé más a helyzet. A nyomozd szervek egy-egy bűncselekmény megtörténtét az előzetes vizsgálat alapján közlik. A tényleges megállapítás csak a későbbi alapos nyomozás után történhet meg. Megeshet az is, hogy kiderül a vád gyanújával illetett személyek ártatlansága. így előzetesen jogtalanul bélyegeztük volna meg őket, amiért bíróságilag is felelősségre vonhatnának bennünket. Hasonló eset áll fenn a bírósági tárgyalásoknál. Amíg az ítélet nem jogerős, megeshet, hogy a vádlottat felmentik. A bűnözőknél tehát >a teljes név közlése csak azutáifclehetséges, ha a vád igazolódott és a bírósági ítélet jogerőre emelkedett.