Új Szó, 1968. január (21. évfolyam, 1-30. szám)

1968-01-12 / 11. szám, péntek

BELPOLITIKAI KOMMENTÁRUNK Kátyúban a nyugdíjasok közétkeztetése? Társadalmunk gondoskodása az ldös polgárokról Jelentős. Senkinek sem kell attól tartania, hogy öreg napjaira nem lesz meg a betevő falatja. Á nyugdíj és a szociális segély biztosításán kívül a magukra maradt öregeknek egyre több agghajlékot építünk. Ezen túlmenően az állam évente 300 millió korona értékben kiegészítő támogatást nyújt idős polgártársainknak. Ennek •egyik legbeváltabb formája az alacsony nyugdíjat élvezők számára megszervezett közös étkezés, amelyet a nemzeti bizottságok szociális osztályai támogatnak. A közös étkezés biztosításának célja, hogy napjában legalább egyszer az erre rászoruló embernek jó minőségű, főtt ételhez jussanak. Az ebéd árának csak kts részét fizetik, a többit a nemzeti bizottságok pótolják. Mindezek ellenére az utóbbi öt évben országos viszonylatban több mint tízezerrel csökkent az így étkezők száma. 1966-ban már csak negyvenezren élvezték a közös étkezés előnyeit. Ugyanakkor több százezerre tehető az olyan nyugdíjasok száma, akik erre a támogatásra rászorulnának. Szlovákiai viszonylatban szintén egyre kevesebb nyugdíjas élvezi a közös étkezés előnyeit. Még a legjobb eredményeket elérő nyugat-szlovákiai ke-' riiletben is nagyon elgondolkoztatóak a számadatok. így például míg 1966 január elsején még 7 675 volt a nemzeti bizottságok által biztosított étkezést élvezők száma, addig 1967 ugyanazon időszakában már csak 6986. Félév elteltével a létszám tovább csökkent — 6420-ral A csökkenés oka mindenekelőtt egyes élelmiszerek, főként a hús árának felemelésében rejlik. Ennek természetes velejárója, hogy az üzemi konyhák és a vendéglők vagy emelték az ebéd árát, vagy csökkentették az eredeti minőséget, illetve mennyiséget. Ez pedig a nyugdíjasok érdeklődésének megcsappanásához, esetleg megszűnéséhez vezetett. Eredetileg egy ebéd általában 5 koronába került. Ebből a nyugdíjas — nyugdíjához mérten — ötven fillértől 1,50 koronáig fizetett, a többit a nemzeti bizottság szociális osztálya pótolja. Később a nyugdíjas számára az ár valamivel emelkedett. A nemzeti bizottságok szociális osztályai ugyancsak az eredetinél nagyobb összeggel járultak hozzá az ebédek árának fedezéséhez. Némely üzemi konyha azonban az étel minőségének megjavítása érdekében lényegesen változtatott az ebédek árán. így a különbséget a nyugdíjasok egy része már nem tudta megfizetni. Az érdeklődés megcsappanásának további oka, hogy sok IV. osztályú étterem időközben Hl. osztályú lett, ami szintén az árak emelését vonta maga után. Azokban a falvakban, ahol nincs KÖZÖS étkezde, a nyugdíjasok étkeztetését az étel oda szállításával oldják meg, amit rendszerint a falu vendéglőjében osztanak ki. Ez a forma sck helyen nem vált be, mivel a vendéglősök nem tanúsítanak kellő érdeklődést. Ugyanakkor ilyen esetben a nyugdíjasok érdeklődése is kisebb, mivel az ételek a szállítással veszítenek minőségükből. örvendetes tény viszont, hogy növekszik a nyugdíjasok másfajta támogatása. (Liszt, ri'.s és más élelmiszerek díjmentes juttatására gondolunk). így például a nyugat-szlovákiai kerületben 1967 első felében az előző év azonos időszakához mérten 617-tel emelkedett az egyszeri anyagi támogatásban részesültek száma. A megismétlődő anyagi juttatások is emelkedtek. Mégpedig 1699cei többen jutottak ilyfajta támogatáshoz, ami 650 000 koronával nagyobb megterhelést jelent. A kerületi és a járási nemzeti bizjttságok sznciiil's jsztályainak azonban mident el kell követniük, hogy az alacsony nyugdíjjal rendelkezők klzcs étkezését is feHendíl'ék. Ez a nehézségek ellenére ls lehetséges. Az e téren jó eredményeket elérő járások, mint például Csehországban a kroméfíži, Szlovákiában pedig a nyltrat és a galántai járás tapasztalatai kézzelfoghatóan tanúskodnak erről. FÜLÖP IMRE EMBER, SZERETLEKI Ezzel a címmel nyílt meg a bratislavai Művelődési Intézet és a Szlovák Üjságírók Szövetségének közös rendezésében tegnap délután az itteni Kultúra Házában a csehszlovákiai fényképészek országos kiállítása, amelyen a lencse olyan művészeinek fényképeivel találkozhatunk, mint K. Hájek, érdemes művész, V. Hák, J. Hampl, K. Kállaii, M. Martinček, L. Nebor, j. Nový, O. Rakovec és j. Vlach, valamint (Tóthpál Gyula is, akinek felvételét e helyen közöljük. — szaim — / fcrettségizők figyelmébe (CTK) — A csehszlovák főiskolák az új tanévben a nappali tagozatra mintegy 25 000 új hallgatót (Szlovákiában csaknem 9400-at) vesznek fel. A dolgozók közül 9000-en folytathatják tanulmányaikat főiskoláinkon. A jelentkezők számára a legtöbb lehetőséget a műszaki és a mezőgazdasági főiskolák nyújtják. A prágai Cseh Műszaki Főiskola az új tanévben több mint 2700 diákot vesz fel, legtöbbet"* gépipari és az elektrotechnikai szakra. A brnói Műszaki Főiskolán 1900-an, a Szlovák Műszaki Főiskola közlekedéstudományi és távközlési, gépipari és elektrotechnikai tagozatán mintegy 2400-an tanulhatnak. A prágai és a brnói Mezőgazdasági Főiskola több mint 1800 tanulót, a Szlovák Mezőgazdasági, Erdőgazdasági és Állatorvosi Főiskola pedig 1100 diákot vesz fel. A Károly Egyetem több mint 2100, a brnói egyetem 600, az olomoucl pedig több mint 500 új főiskolai hallgató felvételére számít. A prágai Közgazdaságtudományi Főiskolára 550-en, a Vegyi-technológiai Főiskolára is ugyanennyien kérhetik felvételüket. Más városok főiskoláira is számos érettségiző Jelentkezhet. A libereci Gép- és Textilipari Főiskolán 500, a plzefli Gépipariés Elektrotechnikai Főiskolán több mint 400, a pardubicel Vegyi-technológiai Főiskolán 200, az ostravai Bányaipari Főiskolán pedig 500 hallgató számára lesz hely. A cseh kerületekben nyolc pedagógiai fakultáson mintegy 1700 diákot vesznek fel, Szlovákiában csaknem 2400 tanuló készülhet pedagógiai hivatására. Baj van a lap kézbesítésével A magam és olvasótársaim nevében fordulok a szerkesztőséghez. Rozsnyón baj van ugyanis a lapok kézbesítésével. Már több éve előtizetője vagyok az Gj Szűnak és más lapoknak is. Sajnálatos tény azonban, hogy az Gj Szét több esetben egy vagy kétnapos késéssel kapom csak meg. Meg kell azonban állapítanom, hogy az újság reggel megérkezik Rozsnyóra, de nem kézbesítik ki. így volt ez december 27-én is. Reggel megjött a lap, a város egyik részén ki is kézbesítették, de a másik részén, ahol én is lakom, a Jólészi utcában, hiába vártunk rá. Felelősségre vontam a postást. Azt mondta, hogy keveset kaptak s ennek a városrésznek már nem maradt Gj Sző. Valóban szeretnénk tudni, keveset kapott-e a posta, vagy talán a kézbesítők hanyag munkájában kell keresnünk a hibát? M1SOVSZKY DEZSŰ Rozsnyó a kultúra A Királyrév melletti Mácsonyáson lakunk. Az alig 100 lelket számláló tanya fiatalsága nevében fordulunk önökhöz. Nem is olyan régen tanyánkon volt kultúrház s volt labdarúgópályánk is. Most sem ez, sem az nincs. A kultúrházban az Grföldi Állami Gazdaság gabonazsákjai terjesztik a kultúrát. A napokban sikerfiit a királyrévl sportegyesülettől asztalitenisz-asztalt szereznünk. De hol helyezzük el? Szeretnénk a gazdaság vezetőitől a kultúrházat visszaszerezni, vagy esetleg egy más üres termet kapni, de kérésünk eddig süket fülekre talált. Nyáron az egyik megmüveletlen darab földet birtokba vettük labdarúgópályának, azonban a kapufákat a vezetőség eltávolíttatta. SZABÓ SÁNDOR Mácsonyás Óh, meddig még? Még 1967. augusztus 17-én elvittem tv-met a bátorkeszi javítóba. A műhelyben megígérték, hogy egy héten belül megjavítják. El is mentein érte fuvarossal. Sajnos nem volt készen. Elveszett fél napom s a fuvarost is fizetnem kellett. S így jártam hetenként a készülékért, de hiába. Október végén teleségem volt bent. Neki azt mondták, hogy már van alkatrész és egy héten beliil vihetjük a készüléket. December közepén mentem a tv-ért, megint fuvarossal. Elhatároztam, ha kész, ha nem, hazaviszem. Természetesen megint nem volt kijavítva, de azt sem engedték, hogy elvigyem. Elmúltak az ünnepek, s:őt az újév is, de gépem még mindig nincs. Fizetem az előfizetési díjat, hiába fizettem a fuvardijat, többször telefonáltam is, de eredménytelenül. Ha én Így dolgoznék a szövetkezetben, már régen kitették volna a szűrömet. KISS BÉLA Búcs Alul maradt Eredmények és gondok Beszélgetés Privacsek Jánossal, a lénártfalai HNB elnökével A Sajó jobb partján, a magyar—csehszlovák határ szomszédságában meghúzódó falu gazdag múltra tekint vissza. Mai nevét a XIV. században kapta. A múlt század elején a község nagyrészt leégett, de kiheverte a katasztrófát. Tovább épült, fejlődött, különösen a felszabadulás utáni években. Az eredményekről, s a távlati tervekről beszélgettünk Privacsek Jánossal, aki 1954 Óta a nemzeti bizottság titkára, illetve elnöke. • Ténykedése ideje alatt milyen változáson ment át a község? — Első dolgunk a művelődési otthon bővítése volt. Az Iskolát is rendbe tettük, majd a későbbi években egy tantermet hozzáépítettünk. A község életébe változást hozott, amikor 1959-ben társadalmi munkával orvosi rendelővé alakítottuk át az egyik épületet. Azóta a környező falvak lakói ls idejárnak kezelésre. Egy évre rá postát létesítettünk, rendbe tettük a Gátkapu felé vezető utat, amelynek a cigánypérő lakói örültek a legjobban. A közvilágítási hálózatot is átépítettük. 9 Ez a választási időszakmilyen eredményeket hozott? — A művelődési otthon vetítőkabint kapott. A gátkapu és az iskola felé vezető utat ismét rendbe hoztuk. Az Iskola előtti vizes területet feltöltöttük, majd később parkosltjuk.. Körülkerítettük a temetőt és 1966 őszén tűzoltószertár építését kezdtük el. Anyaghiány miatt és a járási építővállalal „jóvoltából" az épületet csak az idén adhatjuk át rendeltetésének. Ugyancsak társadalmi munkával készült el az óvoda szociális és melléképülete, valamint a 635 méternyi járda. • Milyen tervekkel indulnak majd az új választási időszakba? — Terveink bátrabbak az eddig elért eredményeinknél. Elsősorban is befejezzük a tűzoltószertár építését. A községen áthaladó utat portalanítjuk, árkait befödjük és mindkét oldalán gyalogjárót létesítünk. Körülkerítjük a művelődési otthont, parkosítjuk az iskola előtti teret. Társas beruházással egy székházat építünk, amelyben a nemzeti bizottság és az EFSZ irodái mellett ülésterem, könyvtár és klubhelyiség is lesz. Egy 40 férőhelyes korszerű óvoda építését is tervbe vettük. Ezek volnának a főbb akciók, amelyek mielőbbi befejezését a lakosság társadalmi munkával segíti majd elő. • A képviselők munkájával elégedett-e? — A 21 képviselőből ötenhatan távol maradnak az ülésekről. Többen, mint például ifj. Molnár Gyula a pénzügyi, G. Csízi Géza az építészeti szakbizottság elnöke, Varga László, Madarász Pál és Csoltó János képviselők tudásuk legjavával segítik a HNB munkáját. Az asszonyoktól azonban nagyobb aktivitást vártunk. A mezőgazdasági, a szociális és egészségügyi, valamint az Iskola- és kulturális ügyi szakbizottság is eredményesebb munkát végezhetett volna. Nagyobb összefogással és aktivitással többet értünk volna el. • Az EFSZ lépést tart a falu fejlődésével? — Szövetkezetünk 15 éves múltra tekint vissza. Nemcsak lépést tart a községgel, hanem állíthatom, hogy meg ls előzte. A korszerű gazdasági udvaron betonutak vannak. Míg a szövetkezet összvagyona 1954-ben 1 924 344 koronát tett ki, addig 1966-ban már 12 995 040 koronát. A munkaegység pénzbeli értéke az említett Idő alatt 10 koronáról 21 koronára növekedett. Eladási tervét rendszeresen túlszárnyalja. Az Idén búzából 37 mázsa átlagos hektárhozamot értek el, s ez szép eredménynek számít, örvendetes, hogy az EFSZ az Itteni cigányok nagy részének is munkalehetőséget biztosít. A tagok átlagos életkora azonban 40— 50 év között van... • Mtért van ez így? — A fiatalok egy része Idegenben keres munkát. Ez azonban csak a kisebbik baj. Míg a község arculata megváltozott és a szövetkezet ls megerősödött, addig lakosaink száma évek óta egyhelyben mozog. Ennek oka az egykerendszer. S ha terveink eléréséhez valamit kívánhatnánk, az elsősorban az lenne, hogy a következő választási időszakban legalább ötvennel növekedjen községünk lakósainak lélekszáma. NÉMETH JÁNOS