Új Szó, 1968. január (21. évfolyam, 1-30. szám)

1968-01-27 / 26. szám, szombat

Felkészültek a fiatalok a házaséletre? Tisztában vannak-e jó előre a házastársi kapcsolatok, de különösen a nemi élet feltételeivel? És ha nem, kit terhel tájékozatlanságukért a felelősség és milyen mértékben? Milyen természetűek a mulasztások és hogyan küszöbölhetők kl a káros jelenségek? Olyan kérdések ezek, amelyekre elsősorban azért kell rávilágítanunk, hogy végre kiderüljön: hol szorít a cipő? Enélkül ugyanis aligha volnának orvosolhatók a prágai Szexuológtal Intézet érdeklődésének központjában álló hibák. Fiatal házastársak titkairól A Szexuológiai Intézet az Állami Bizottsággal együtt Ilyen témakörrel megindított szociológiai kutatásaihoz 300 prágai, brnól és košicei házaspárt — összesen 600 fiatalt — szemelt ki. Olyanokat, akikről feltételezhető volt, hogy KÉTÉVES HÁZASÉLET UTÁN már bizonyos tapasztalatokra tettek szert. A 22—25 év közötti, többnyire alapfokú és magasabb szakműveltséggel rendelkező fiatal férfivel és nővel a szexuológusok, pszichológusok és pszichiáterek (a férfiakkal orvosok, a nőkkel orvosnők) külön-külön behatóan foglalkoztak. Nyilván ezekkel a négyszemközti, szigorúan bizalmas beszélgetésekkel magyarázható a válaszok őszintesége és nyíltsága, ami nekünk is lehetővé teszi, hogy betekintést nyerjünk a való helyzetbe s megismerjük az égető problémákat Mindjárt az első kérdésre kapott válaszokból kitűnik, hogy a serdülők nem részesülnek megfelelő szexuális nevelésben. Ezért többségük: a férfiak 25 százaléka, a nőknek hozzávetőleg a fele nincs megfelelően felkészülve a nemi életre. A mulasztás ezért elsősorban a szülőket terheli, noha a kevésbé művelt szülőktől aligha várható el, hogy gyermekeiket kellő felvilágosításban részesítsék. Ebben az esetben ez a feladat a tanítókra, vagyis az Iskolára hárul, mert ma még csak a műveltebb fiatalok merítik szakolvasmányokból a szükséges tudnivalókat. A szexuológusok a fiatalok életének megkönnyítésére törekszenek Noha a férfiak felvilágosultabbak, általában véve meglepő, hogy milyen, megfelelőnek aligha mondható módon szerzik ismereteiket. Több mint egyharmadukat ugyanis a nemi élettel kapcsolatos tudnivalókról barátaik és osztálytársaik tájékoztatják. Hogyan küszöbölhető kl ez a helytelen gyakorlat? Nem könynyű a válasz erre a kérdésre. Sokan azt tartják, hogy a legjobb az lenne, ha a nemezt! bizottságok a fiatal házasoknak esküvőjükkor a házassággal kapcsolatos tudnivalókat tartalmazó, a nemi problémákkal ls foglalkozó kőnket nyújtanának át. Ám a tapasztalatok arra mutatnak, hogy a fiataloknak még korábban kellene ezekkel a problémákkal tisztában lenniük, mert hiszen köztudomású, hogy jelentős hányaduk jóval a házasságkötés előtt kezd nemi életet élni. Ilyen körülmények között is feltételezhető volna, hogy legalább a fogamzásgátlásról vannak bizonyos Ismereteik. Sajnos, nincs ez így... A megkérdezett nők egy negyedének a házasságkötés előtt FOGALMA SEM VOLT ERRŐL A LEHETŐSÉGRŐL és a védekezés módját partnerére bízta. Felesleges hangsúlyozni, hogy ezzel a vak bizalommal indokolható a nők gyakori teherbe esése és a művi megszakítások nagy száma. A kutatások során az is megállapítást nyert, hogy a 300 férfi közül csupán 11 nem élt nemi életet a házasságkötés előtt, mlg a nők 55 százaléka a nemi élettel kapcsolatos tapasztalatait jövendőbeli férje révén szerezte. Egyébként a nőknek mindössze 4 százaléka volt szűz férjhezmenetelekor. Más kérdés és külön elbírálás alá esik a partnerek mélyebb érzések nélküli gyakori változtatása. Ennek a szenvec/lynok saját bevallásuk szerint gyakrabban hódolnak a férfiak, mint a nők. De általában leszögezhető, hogy minél műveltebbek, annál nagyobb a felelősségérzetük. Annál szolidabbak és megfontoltabbak házasságkötésük előtt. Az udvarlás időszaka többnyire (a megkérdezettek 40 százaléka esetében) csak kényszerűségből rövidül meg, akkor, ha kiválasztottjuk hamarabb esik teherbe, mint azt tervezték. A nemi élet problémái a házasságban — ez volt a további kérdés, amelyre a szakemberek a fiatal házaspároktól választ vártak. Részletesen azért nem ismertetjük az ezzel kapcsolatos észrevételeket, mert a megkérdezettek — amint már emiitettük — csupán két éve házasfelek és ezért tapasztalataik aligha általánosíthatók. Annyit azonban megjegyezhetünk, f—• és ez nagyon is jellemző —, hogy 78 százalékuk egyelőre nem akar gyermeket. Az előbbinél sokkal érdekesebb kérdés: elégedettek-e a fiatalok a házaséletben és MI A VÉLEMÉNYÜK A HÁZASTÁRSI HŰSÉGRŐL? A válaszokból kitűnt, hogy kétéves házasság után a férjek kedvezőbben vélekednek a házaséletről, mint a feleségek (az arány százalékban — 72:66). A clvódások és a viszályok gyakoribbak a kevésbé művelt házastársak esetében, akik rövidebb Ideig tartó Ismeretség után kötöttek házasságot. A megkérdezett férjeknek mindössze 2 százaléka tartja házasságát csődbejutottnak. Ezt a megállapításukat azonban nem hozzák öszszefüggésbe a nemi élettel. Ellenkezőleg. Szerintük a nemi kapcsolat hozzájárul a nézeteltérések elsimításához és a kibéküléshez. A további válaszok arra mutatnak rá, hogy a férjek 55 százalékának, a nők 62 százalékának meggyőződése, hogy az elégedettséget a házaséletben csak a teljes nemi hűség biztosíthatja. Emellett érdekes a házastársak 10 százalékának a véleménye, akik nem ítélik el a házasságon kívüli nemi kapcsolatokat. Minél műveltebbek a férfiak, annál szabadabban gondolkodnak erről a kérdésről. Az elmondottakból is kitűnik, hogy a szakemberek a kutatásokkal szerzett eredmények és tapasztalataik felhasználásával a fiatal házasok problémáinak megoldására törekszenek. Arra, hogy megkönnyítsék és szebbé tegyék a fiatalok életét. KARDOS MARTA Kordában tartjuk a DUNÁT A

csallóközi ember az évnek szinte valamennyi napján aggódva figyeli a vízállásjelentést. Évszázadok alatt szinte összenőtt az általában csak tempósan hömpölygő, de néha meg-megvaduló, gátakat tépő folyammal. Különösen 1965 nyara óta változott rendkívül éberré a dél-szlovákiai rónák lakossága. — Vajon az illetékesek megtesznek-e mindent a Duna vizének megfékezésére? — tettük fel a kérdést a minap Vlöek mérnöknek, a Folyamszabályozási Vállalat Igazgatóhelyettesének. — A gátépítési munkálatok tervét három szakaszra osztottuk. Az első időszakban — amelynek tervét már teljesítettük — a megrongált töltések helyreállítását és a legjobban veszélyeztetett szakaszok töltésének a megerősítését kellett elvégeznünk. 1966-ban például több mint kétmillió, tavaly pedig 1,1 millió köbméter kavicsot baggeroztunk ki a folyam medréből, hogy ezzel a nagy mennyiségű anyaggal tovább erősíthessük a töltés külső oldalát. — Erősebbek a töltések ma, mint az árvíz előtt voltak? Ha igen, hogyan érték ezt el? — Lényegesen erősebbek. A töltés külső oldalához „padkát" építettünk, tehát a gátak ma lényegesen szélesebbek — és szükség esetén magasabbak, mint az 1965-ös árvíz előtt. — A szakemberek az árvíz után úgy nyilatkoztak, hogy a csicsól gátszakadást valószínűleg a töltés leszakadása okozta... — Valóban, a gátak megbízhatósága — az árvízvédelmi kutatások szerint — nemcsak azok vastagságától és magasságától függ, hanem a töltés alatti talaj összetétele is fontos szerepet játszik. Hogy a töltések alatti talaj összetételét állandóan ellenőrizhessük, a jövőben a Duna mentén talajvizsgáló laboratóriumokat létesítünk. Ezekben majd megfelelő szakemberek állandóan ellenA meder kavicsából — megbízható töltés + A rendezés több mint egymilliárd koronába kerül + Vízrendészeti loboratóriumok őrzik a talaj összetételét. A meglepetést ezáltal szinte teljesen kizárjuk. — A csallóközi lakosság évtizedek évszázadok alatt megfigyelte, hogy egy-egy töltés szakasz kfilönösen veszélyeztetett. Ezt is figyelembe vették a gátak rekonstrukciójánál? — Az ilyen körülményeket lehetetlen figyelembe nem venni. A Duna menti lakosok bizonyára észrevették, hogy némely — aránylag rövid — szakaszon rendkívül jelentős beruházásokat eszközlünk. Szükség szerint — a víz gyors sodrásának elhárítására — több helyen a töltés mellé a víz felöli oldalra segédgátakat építettünk. — Mennyit fordítanak mostanában évente a gátak megszilárdítására ? — Az árvízvédelmi terv I. és II. szakaszában — most éppen a II. szakasz teljesítését kezdtük meg — évente körülbelül 200 millió koronát költünk a gátak megszilárdítására. A III. szakasz tervének megvalósításához több mint egymilliárd korona erejéig kell majd megterhelni az állami költségvetést. — Az elmúlt napokban bekövetkezett gyors olvadás az ország néhány folyóját fölöttébb megduzzasztotta. Ez önöknek, a dunai gátak legfőbb őreinek nem okozott gondot? — Elsőfokú árvízvédelmi készültséget se kellett elrendelnünk, mert Bratislavánál a víz szintje a 700 cm-t sem érte el. Nagyobb jégtorlaszok a mi Duna-szakaszunkon nem keletkeztek, összehasonlításként hadd jegyezzem meg, hogy a 700 centiméteres vízállásnál a folyó medrében másodpercenként 5000 köbméter víz folyik el. Az 1965-ös nagy vízálláskor másodpercenként ennek kétszerese — 10 000 köbméter víz — hömpölygött el másodpercenként. * * * A gátak megszilárdítását Illetően az Illetékesek derűlátóan nyilatkoztak. Valóban, a Duna most békésen viselkedik. A folyam mentén húzódó gátakon azonban — a biztonság kedvéért — komoly munka folyik. Emberek, tehergépkocsik százai, munkálkodnak, hogy már sohase ismétlődjék meg 1965 júniusa. TÓTH MIHÁLY Noha a gyár építését még nem fejezték be, a piešfanyi Tesla egyes részlegeiben már folyik a munka. Az üzemben különféle típusú diódákat gyártanak, amelyeket a tranzisztoros rádiók előállításánál használják. Képünkön az üzem ideiglenes csarnoka. (Bakonyi felvétele J Kötelezettségvállalás a i 50. évforduló tiszteletére A nlžnái Tesla nemzeti vállalat üzemi CS1SZ szervezete a Csehszlovák Köztársaság megalakulásának 50. évfordulóját kötelezettségvállalásokkal üdvözli. A szófiai IX. világifjúsági találkozó alkalmából a vállalat CSISZ-fiatalJai a fesztivál kék szalagjáért versenyeznek. A Tesla CSISZ-tagjai a jövfi ben is keresik az alkalmat arra, hogy közelebbről megismerkedhessenek a külföldi elektrotechnikai üzemek ifjúsági szervezeteivel. A pionírszervezetnek pedig segítséget nyújtanak, hogy megismerked

1 hessen a baráti országok tanulóifjúságának tevékenységével. Újítási javaslataikkal az üzemnek mintegy félmillió koronát takarítanak meg, két hektárnyi területen facsemetéket ültetnek ki, és a világifjúsági találkozó titkársága számára televíziós vevőkészüléket készítenek. A Mátra aljai Szuhahután /\ született. Nyolc testvére ' 1 közül csak öt maradt életben. Még kilenc éves sem volt, amikor édesanyja örök álomra szenderült. Elvégezte az elemi iskola hatodik osztályát és a parádi üveggyárban vállalt alkalmi munkát. A napi 12 órás robotért nyolcvanfilléres napszámot kapott. Így telt el két év, majd summásnak csapott fel. Látástól vakulásig túrták a földet, a méltóságos úr földjét. Később marokszedő, majd arató, télen az erdőre járt fát vágni. Ilyen körülmények között érett emberré. Huszonegy éves korában megnősült, s bevonult katonának a negyedik hegyi dandárhoz. Sebesülés, fogság, majd a felszabadulás után ismét fát vág a meleghegyi erdőben. Közben a zeherjel pártcsoport elnöki tisztségét is betöltötte. Dolgozott a tisoveci alagútnál, a hnúštai építkezéseken. Gemblcky János mindenütt szerény, szorgos, öntudatos munkásember maradt. 1950-ben háromhónapos tanfolyamon vett részt. Harkácson, illetve Gömörben lett körzeti titkár. Szlovákul, magyarul egyaránt értett. Nem a nemzetiség, hanem az ember és a törvény volt számára a legfontosabb. Ténykedése helyén hamar megszerették, a felettes szervek pedig felfigyeltek eredményes munkájára. Ötvenegyben a Tornaijai Járási Nemzett Bizottság titkára lett. Az egykori nincstelen, so kat nélkülöző H summásgyerekből a népi hata lom képviselő je. Ott is olyan jimaradt, mint Éf azelőtt volt. Irodájának ajtaja mindenki előtt nyitva állt. Azt sem szégyellte, hogy a JNB titkára létére beült az iskola padjába, hogy elvégezze a ttzenegyéves Iskola estt tagozatát. Ötvenhétben sikerrel érettségizett. Aztán a JNB belügyi osztályának lett a vezetője. Naponta utazott. A családdal, feleségével és három fiával ritkán találkozott, mert munkáját itt is kifogástalanul akarta elvégezni s feladatokban nem volt hiány. Aztán 1960-ban azt javasolták, vállalja el Csízben a HNB titkári funkcióját. Csíznek akkoriban rossz híre volt. A szövetkezet igen gyengén gazdálkodott. Járásszerte olyan nézet alakult kl, hogy ott izgága, kötelességet nem ismerő emberek laknak. Gemblcky János nem ijedt meg a község rossz hírétől, sőt örült, hogy Kiérdemelt bizalom olyan helyre kerül, ahol kemény fába vághatja fejszéjét. Ogy beszélt az emberekkel, mint régi jó ismerőseivel. Néha az éles célzásokat — ami azelőtt veszekedést, vitát váltott ki — tréfával ütötte el. Senkivel sem éreztette, hogy a sértés fáj. A falu összeszokott a titkárral, a titkár a faluval. így aztán mind járt jobban szót értettek. A társadalmi munkába is egyre többen kapcsolódtak be. Gembicky elvtárs pedig, ha szabad estéje akadt, Ismét a könyv mellé ült. fogót tanult s a múlt év végén volt az avatása. A HNB épületében beszélgettünk• ló és rossz napokról, örömről és gondról. Az ajtón újabb ügyfél lép be. Ki tudja ma már hányadik. A titkár a múltból egyszeribe a jelenbe zökken vissza. — Mi jót hozott Pista bácsi? — A vágást engedélyt... Ha lenne szíves kiállítani... Dolgavégeztével távozik. De az ajtóban, mintha csak valamit ottfelejtett volna, — visszajordul. — Janii Igaz-e, hogy a jövő választási időszakban is ttt marad nálunk ... Megszoktuk már magát... — Ha ismét jelölnek ... A titkár arcán mosoly suZi han át. Hogy ttt ma' • rad-e? Ha csak egy mód van rá. Nem szereti a fél munkát. Es szép terveik vannak. Fel kell építeni a művelődést otthont, rendbe kell tenni az utakat, elkészíteni a vízvezetékhálózatot. S ttt van a szövetkezet is. A járás legjobbjai közé tartozik. Meg a falu lakosat. Hogyan lehetne őket itthagyni?! NÉMETH JÁNOS