Új Szó, 1968. január (21. évfolyam, 1-30. szám)

1968-01-26 / 25. szám, péntek

Két megbízotti hivatal válasza Lapunk december 9-1 számában közöltük Dénes Ferenc képviselőnek a Szlovák Nemzeti Tanács november 28-1 plenáris ülésén elhangzott felszólalását, melyben mindenekelőtt a trebišovi járás déli részének néhány megoldást sürgető nyílt kérdésével foglalkozott. A felszólaló egyebek között hangsúlyozta: „A szövetkezett dolgozók köriében kedvezőtlen visszhangot keltett, hogy a kelet-szlovákiai síkság vízrendszerének építését megszakították, illetve nem kezdték meg az úgynevezett második szakaszt." Rámutat, hogy ezen a vidéken tavasszal több ezer hektár szántóföld kerül víz alá, s a víz a nem szakszerűen épített csatornarendszer miatt nem csapolható le. Nyáron viszont nem volt víz az öntözéshez, mert az eddig felépült szivattyúállomások teljesítménye rendkívül alacsony. A felszólalás a Čierna nad Ttsou-l helyzetet is elemezte. Rámutatott arra, hogy a városban „mindmáig nem fejezték be a csatornázást, a vízvezeték és a központifűtés építését. A nemzeti bizottság hivatalosan még mindig nem vette át az építőktől a mélyépítkezéseket. A lakóházak állapota kritikán aluli". A felszólalásra a két illetékes szerv — a Földművelésés Élelmezésügyi, valamint az Epítésügyt Megbízotti Hivatal — válaszolt. További 45 000 hektárt csapolnak le „A Szlovák Nemzeti Tanács november 28-1 plenáris ülésén a kelet-szlovákiai kerület jelenlegi gazdasági helyzetét és 1970ig remélhető fejlesztésének kilátásait ismertető felszólalása értelmében a kelet-szlovákiaf síkságon a földek helyenként azért vannak átáztatva, mert még nem foganatosítottak bizonyos szakszerű intézkedéseket, nem került még sor egyes helyeken a lecsapolásra vagy alagcsövekkel, vagy pedig vízlevezető csatornákkal. Tény azonban, — szögezi le válaszában a földművelés- és élelmezésügyi megbízott —, hogy 1965 óta folyamatban van és 1972-ig fokozatosan sor kerül 45 000 hektárnyi terület lecsapolására. Ez a nagyszabású munka mintegy 185 millió korona költséget igényel. Folyamatban van továbbá s a terv szerint 1970-ig be is fejeződik 15 000 hektárnyi terület öntözőhálózatának építése is. Ha a dél- és a kelet-szlovákiai síkság lecsapolását egybevetjük, nyilvánvaló, hogy — hála a korszerű gépesítésnek s a munkálatokra fordított nagyobb összegeknek — a munka menete a kelet-szlovákiai síkságon gyorsabb ütemű. Dél-Szlovákiában a lecsapolási munkálatokat Jóval régebben végzik, ám ennek ellenére mindeddig nem sikerült azokat befejezni. El sem gondolható tehát, s ami a kivitelezést illeti lehetetlen is, a kelet-szlovákiai síkság lecsapolásával összefüggő problémák egész tömegének haladéktalan megoldása. Magától értetődő, hogy rendkívül sarkalatos probléma a talajjavítással s az ezzel összefüggő építkezésekkel kapcsolatos költségek megtérítése. A legfőbb munkálatok költségeit természetesen az állam viseli, a többi munkálatok költségeinek 50 százalékára pedig pénzsegélyt nyújt. Az említett országos jelentőségű munkálatok szempontjából ugyancsak rendkívül fontos, hogy folyamatban van a beruházások szubvencionálására vonatkozó Irányelvek rögzítése. Ezeket az irányelveket az adott időben a Földművelés- és Élelmezésügyi Minisztérium hozza nyilvánosságra s feltételezhetően még ez Idén érvénybe lépnek. Előzetes javaslatok szerint — a szóban forgó irányelvek értelmében — a talajjavítási költségek kb. 70 százalékát az állam szubvencionálja s a még fennmaradó költségeket — tehát a száz százalékig hiányzó összeget — az érdekelt mezőgazdasági üzemek egyrészt saját pénzforrásaikból, másrészt hitel útján fedezik. A kelet-szlovákiai síkságon és a Záhorie vidékén szükséges talajjavítási építkezések előnyben részesítését bizonyítja az a tény is, hogy az e célra felvett hitel törlesztése csak 2—3 évvel az építkezések befejezése után esedékes. Nyilvánvaló tehát, hogy a keletszlovákiai síksággal összefüggő problémák megoldása elsősorban mezőgazdaságunk fejlesztése érdekében, továbbá azért szükséges, mert az állam egyik elsőrendű céljának tekinti a kelet-szlovákiai kerület belterjes gazdálkodásra alkalmas és termékeny területté változtatását." Csaknem 46 millió Čierna nad Tisou fejlesztésére „A Szlovák Nemzeti Tanács 1967. november 28-i plenáris ülésén részletesen vitatott meg építésügyi vonatkozású problémákat és ezt követve az SZNT Építésügyi Megbízotti Hivatalában Čierna nad Tisou korszerűsítésének és további kiépítésének lehetőségeiről is tárgyaltak — ezzel a megállapítással nyitja meg válaszát az SZNT építésügyi megbízottja. A Kelet-szlovákiai Kerületi Nemzeti Bizottság lépéseket tett a szóban forgó problémák megoldására. A 129/67 sz. kormányhatározat értelmében végrehajtott ellenőrzés eredményei alapján összesen 26,3 millió korona költséggel tervezi Čierna nad Tisou-ban egy kazánház építését. Arra kötelezte a Košlcei Magasépítő Vállalatot, hogy 1968 májusában terjessze elő a szükséges terveket, úgyhogy az építkezést még ugyanabban az évben meg ls kezdhessék. A Kelet-szlovákiai KNB azonban az 1967 végén kidolgozott terv értelmében 1970-ig nem helyezi kilátásba čierna nad Tlsou-ban a csatorna- ós vfzvezetékhálózat építését, viszont 19,6 millió korona költséggel további építkezéseket, illletve 144 lakásegység építését és 1970-ig 74 lakásegység építésének fokozatos befejezését tervezi — fejezi be a megbízott válaszát. Egy meghívás margó j ára (| A alaki, egy pozsonyi fiatal, azt írja nekem UJ levele utóiratában: egyesületünk Görögországba kapott meghívást, és angyalt naivitásában — látszik, hogy nem olvas újságot — hozzáteszi: „ha megvalósulna, de szép lenne!" Ha megvalósulna, de csúnya lenne, ha megvalósulna, jaj, de nagy bűn lenne. Ha megvalósulna, micsoda gyalázat lenne! Egy görögországi utazás álmok álma volt mindig, de Görögország ma parancsuralom, börtön és siralomház. Még a létrehozásában bűnös ktrály ls elmenekült, mert az ezredest junta zsarnoksága mindent és mindenkit meggyaláz, akt érintkezésbe jut vele. Görögország 'ma a világ szégyenfoltja. Pokolés ördögszigetet, Internáló táborok. Görögország ma utálat és megvetés tárgya. Még a polgári kormányok ls bojkottálják, csupán a főmegbízó — Johnson Amerikája — és a Hitlerutódok NyugatNémetországa tapsol és gazsulál nekik. Holló a hollónak nem vájja kt a szemét... Görögország ma a kultúra gyalázata. Aiszkhülosz, Szofoklész, Euripidész és Arisztofánesz indexre kerültek „kommuntstagyanús, államveszélyes", azaz Juntaveszélyes voltuk miatt. Antigoné, akit modern drámaírók fantáztója a náci halállágerek „figurái" közé csempészett, ma a görög internáló táborokban élő valóság: tiltakozási Görögország ma a művészet gúzsbakötője. A legnagyobb élő komponista, Mikisz Theodoraklsz a junta foglya, szigetbörtön lakója, kire tán életfogytiglani fegyház, vagy a hóhér vár, tehát — mindenképpen halál! A világ írói, művészet életéért ágálnak, vétóznak, tiltakoznak, küzdenek. ÉS nincs tgazt művész-író, kt elfogadna egy meghívást, hogy ezzel szépségtapaszt kapjon a katonai diktatúra. Sorra és következetesen utasítják vtssza a meghívást: a menlevelet. fis ekkor Csehszlovákiában létezne egy ifJakból álló ének- és táncegyüttes, mely egy ilyen diktatúrafgazoló meghívást elfogadna és akceptálna?! Nem gondoltak, nem gondolnak Theodoraktszra, zenészek, énekesek és táncosok kötelező szolidaritására? I Az európai kultúra és demokrácia szülőföldjén ma az embertelenség nyílt Igenlése üli diadalát. Gyilkosok völgye ez: az ezredesi Junta, a hóhértársadalom megvalósulása. És tt — ifjak és lányok — ezt nem tudnátok?! Köpjetek az arcukba! a

meghívásra csak így felelhettek a megsértett emberi méltóság és a meggyalázott kultúra nevében! Kétszer köpjetek, hogy biztosak legyetek magatokban, hogy natvul és tájékozatlanul senkt sem mondhassa: de Jó lenne, ha megvalósulna ... Jóvátehetetlen bűn lenne: gyalázat! FÁBRY ZOLTÁN ág? .5 2® n s »•« * "S 1 Eo S N öSS — -o a o S m II 60 o a .S S a -s Borókafenyő gyökereiből alkotja műveit Strážov na Šumaván Stanislav Bauberle 64 éves nyugdíjas, és 17 éves fia. (J. Vlach felvétele — ČTK) Szerkessze velünk az Ú[ Szót! Több bírálatot és társadalmi problémafelvetési Szeretnénk a lapban több bíráló cikket olvasni, amelyek megjelenése a gyakorlatban ls éreztetné hatását. Szeretném, ha sok-sok írás jelennék meg a protekcióról, a kétlaktságról, a talpnyalásról, a bűnözésről, a párttagok kötelességéről — általában a szocialista erkölcsről. M Itt cz k y Losonc. István, Javasolnám, vezessék be a lapukba az állami szervek kivizsgálásának eredményeit a szocialista rendszerünkben élősködőkről, akik a mások rovására igyekeznek meggazdagodnl. Ilyen cikkek bizonyára figyelmeztetésül szolgálnának sokak számára. (nhási Jolán, D a r n y a. Tennünk kellene valamit, hogy munkahelyünk légköre barátságos, kellemes legyen. Többet kellene írni a mások állására tőrökről, az áskálódókról, az irigyekről, a pletykázókról... C s é f a 1 v J N á d a s d. I L I p 6 t, A lap többet foglalkozhatna ai iskolaügyl problémákkal és a nemzetiségi kérdéssel. Több megalapozott kritikát kellene közölnie, de dicséretet is, mert ez la serkenti az embert. Kobolka Noémi, Érsekújvár. Az újság a mezőgazdaság eredményein kívül írjon a problémákról és a nehézségekről ls. Mellsek Erzsébet, Érsekújvár. járjanak az újságírók gyakrabban az emberek közé. Kérték ki a véleményüket és hallgassák meg a panaszaikat. Necsak a nemzeti bizottságok hívfisára jöjjenek ... Mi újságolvasók alig ismerjük az új sfigírókat, miért bújnak el? Az 0) Szó továbbra ls foglalkozzon a magyar nemzetiséget érintő problémákkal. Például: milyen iskolába — magyarba vagy szlovákba — adjuk gyermekeinket. Egyes kérdésekben kérjék ki az olvasók véleményét ls. Clprnsz Kálmánné, B o d a k. Szeretném, ha többet foglalkoznának a csehszlovákiai ma. gyarság problémáival. Szabó Imre, KoSlce. Hiányolom a kormányhatá rozatok teljesítéséről, végrehajtások menetéről, befedéséről, valamint az előforduló hiányosságokról szóló jelenléseket. Erdekeinének az állami költségvetést befolyásoló lények és tényezők. Gyakrabban kellene ismertetni a polgártársaink hivatali ügyintézéssel kapcsolatos problémáit. Előfordul, hogy a hl vatalokban nem szívesen adnak felvilágosítást, a nem kevés esetben a nyelvismeret hiánya kellemetlen érzésekel kelthet polgártársainkban. Csntkay József mérnök, 0 j f a 1 u Elsősorban ls a reális valóságról — politikai, gazdasági, pénzügyi helyzetünk és életszínvonalunk alakulásáról szeretnék olvasni. Az üzemekben, gyárakban tapasztalt pozitív és negatív jelenségekről, ezek okainak felderítéséről. A jó és rossz harcáról gyakorlati életünkben. Szeretném, ha a dolgozók panaszalt — főleg üzemi és társadalompolitikai kérdésekben — mindenkor tudásuk és te kintélyük teljes latbavetésével, a felderített objektív Igazság szellemében Intéznék. Szívesen olvasnék többet az egyéni bajok és problémák sikeres elintézéséről. Jó lenne, ha a lap többet foglalkoznék a tisztesség s a jó erkölcs társadalmi fontosságával, és ha nekünk — csehszlovákiai magyaroknak — esetleg előforduló bajainkban, problémáinkban mindig segítőnk volna. Horváth László, Komárom. A Pravda címfi szlovák napilap állandó rovata az „Ont ez nem érinti?" (Vás sa to netýka?), amelyben társadalmi problémákat vetnek fel. Az Oj Szó olvasóinak ls vannak ügyes bajos dolgaik, és egy hasonló rovat keretében J6 lenne ezekkel Is foglalkozni. ' Burkus János, Somod i. Ehhez a témakörhöz is rengeteg hozzászólás, észrevétel, Javaslat érkezett. Több olvasónk rovatcímet ls javasol, mint például Tüske, Bírálunk, Szót emelünk stb. Ügy hisszük azonban, hogy nem a rovatcímen múlik. Olvasóink a megmondhatói annak, hogy a múltban ls számos kisebb-nagyobb visszásságot tártunk fel, sok-sok panaszt Intéztünk el, (olyanokat ls, amelyek nem szerepeltek a lap hasábjain). Azzal is tisztában vagyunk, hogy még nem merítettünk ki minden lehetőséget. Am tagadhatatlan tény, hogy a sajtó mindig az adott társadalmi viszonyok tükörképe. S ha úgy érezzük, hogy a sajtóból valami hlányztk, sok esetben feltételezhető ennek társadalmi háttere ts. Gazdasági, politikai és társadalmi életünkben az utóbbi hónapokban határozottan érezhető a progresszív erők és Irányzatok előretörése. A lezajlott és folyamatosan végbemenő történések egész biztosan megteremtik annak feltételeit ts, hogy lapunk hasábjain a Jövőben — az olvasók itt felvetett igényeiknek megfelelően — az eddiginél több dicséretet és megoldást célzó bírálat lásson napvilágot. Ez közös célkitűzésünk, mert így szándékozunk elősegíteni társadalmi fejlődésünket. Amennyiben szerkesztőségünkbe továbbra is tömegével érkeznének a levelek, a múlt pénteki számunkban kötött Ígéretünktől eltérően, a nyertesek névsorát a válaszok teljes feldolgozása után közöljük.