Új Szó, 1968. január (21. évfolyam, 1-30. szám)

1968-01-17 / 16. szám, szerda

Költői út — kitérőkkel VERES JÁNOS LEGÚJABB VERSKÖTETÉRŐL Szeretnék többet írni BESZÉLGETÉS RÁCZ OLIVÉRREL Tősgyökeres kassai sarjadék, a város szülötte. Eletét, munkásságát hozzákötötte szülővárosa múltjához, jelenéhez és jövőjéhez. Mikor 50. születésnapja alkalmából (1968. 1. 17.

j őszinte jókívánságainkkal felkeressük, néhány kérdésre a felelet útján szeretnénk kissé közelebb kerülni hozzá. A KÖZELMÚLTBAN került a könyvpiacra Veres János sorrendben harmadik verskötete, a Fehér szarvas. Bár a kötet legjobb versei érett költőre vallanak, az értékelés mégsem lehet egyértelmű. Veres János költői útja — megjelent kötetei, az Ifjú szívem szerelmével (1955) és a Tüzek és virágok (1961) tanúsága szerint — kitérőkkel, sőt buktatókkal tarkított, azonban soha egy pillanatra sem gondoltunk arra, hogy feladjuk őt. Az önmaga keresése és megtalálása nehéz kaptatóján halad, s bár a fejlődés üteme nincs mindig arányban türelmetlenségünkkel, kár volna mégis elvitatni, hogy ez a harmadik kötete, kiegyensúlyozottság, lírai fogantatás és ihletettség dolgában, a legjobb eddig megjelent kötetei között. Az első kötet túláradó optimizmusát, apriorisztikus lelkesedését a Tüzek és virágok-ban már a mélyülő életszemléletet, a valósághoz való értelmi és érzelmi viszonyulás váltotta fel. „Gyermekeim naiv lelkesültsége felnőtt komolysággá s férfiszenvedéllyé érett a felszín csillogásaiban kielégülő látása pedig mélyre néző és okokat kereső szemléletté nemesedett" — írta róla annak idején Turczel Lajos, s ez a megállar> pítása jobbára a harmadik kötetre ls érvényes. Megtoldva még azzal, hogy ez a szemlélet kötetében magasabb szinten jelentkezik s a költői mesterség igényesebb műfaji alkotásai kísérleteit is margában foglalja. A Veresnél többször bírált élmény-másodlagosság helyett — ez elsősorban társadalmi mondanivalójú verseinek a buktatója volt — ipost a költő én-je, közvetlen élményanyaga került előtérbe. Ez, persze, maga után vonjaf azt ls, hogy a kötet versei (szerelmi líra, életképek, poémák) meglehetősen egysíkú termést vonultat fel. Ebben ugyan a válogatás ls elmarasztalható, mivel — a költő kijelentése szerint — a társadalmi témákat képviselő verseket a kiadó teljes egészében mellőzte. Ily módon aztán a „csak" önmagát adó költői megnyilatkozás nemcsak Veres János költészetének, a róla alkotott képnek árt, hanem a költészet egyetemes igényeit mellőzve az esetleges, sőt a provinciális került előtérbe. Márpedig ilyen és hasonló esztétikai minimalizmus pártolása az irodalom egésze számára sértő és hátrányos. A kötet egészét nézve azt mondhatjuk: különösebben újat — az előzőhöz viszonyítva — nem ad. Fegyvertára, kellékei hasonlóak vagy azonosak s talán csak extenzív önmaga-szemléletében, kifelé tárulkozásában tapasztalhatunk eltérést; jobbára azonban anélkül, hogy a személyi stigma korhangulatot, történelmet idézne nála. A KÖTET ÉLÉN ÄLLÔ Aranyfelhők „rongyos pásztorai, elvarázsolt királylányai" éppúgy, mint a címadó Fehér szarvas az élet értelmét és rendjét keresné a mese és a valóság ellentétes fogalompárjaira, túlhalmozott képiességeire építve. A Fehér szarvas című lírai-epikai töltésű poéma érdekes vállalkozás, egészében azonban nélkülözi a gondolatiság összetartó, egységesítő erejét, sőt a logikai elem és az ihletettség dolgában is meglehetősen esetleges. A poéma hét részre tagolódik, s korszerű formában a népregék, népmesék világát próbálja idézni, helyenként szuggesztívan. Az Arany Jánosnál szereplő Csodaszarvas különböző oldalági rokonaival eddig is találkozhatunk a magyar irodalomban, így hát nem véletlen, hogy a klasszikusainkat jól ismerő, s a hagyományokat tisztelő Veres Jánosnál — akár Juhász Ferenc közvetítésével — újra testet ölt, Fehér szarvas formájában. A szimbólum lényege a királyfit megszemélyesítő költő álma és reménye, melyet hiába üldöz, nem érheti utói. „Megállj, megállj, szarvas, csodatévő forrás, megállj, megállj, szarvas, csillagok barátja, megállj, megállj, szarvas, serkentő énekünk, megállj, megállj, szarvas, tudás hordozója!" A Fehér szarvas-ban ott a költő élete, az életbe és az ideálokba vetett sokszor naiv hite. Mégis, bármennyire is érezzük, hogy a szimbólum — a maga körülhatárolhatatlanságával — egyben a szürkeség, a banalitás és a halál elleni tiltakozás is, mégis sokszor üresen, archaikusan csengnek a sorok: „füstöl, füstöl a messzeség" s a sokszor furcsa szóhalmozások között elveszik a gondolatébresztő lényeg is. Nincs közege a versnek, s játékos céltalansággá sorakoznak a szavak, amelyek pedig valamit mondani akartak. A kötet többi verse táj- és szerelmi líra, s a szomorúság, borongás megéneklése. Ezekben a verseiben az élmény közvetlensége, a jó megfigyelés és a hangulati elemek egyaránt megtalálhatók. Példaként a Téli regé-t idézhetném, melyben a falusi élet számtalan összetevője felvonul, s ezeknek Veres János jó ismerője. „Tenyérnyi ablakon este kopogtat, vattabajszából mesék bugyognak." — olvashatjuk többek között a versben. Frappáns két sor ez, melyből eredetiségére, képteremtő erejére is következtethetünk. Ez a „tetten ért" hangulatiság, könnyedség és ötletesség jellemzi a jelkép voltál, illetve A maga dala vagy a Feketében című verseket is. Nagyobb lélegzetű versei közül a Gyötrő szerelem címűt emelném ki. „Igéző voltál: fényben lengő fekete nádszál, könnyű gondolat szárnyán zengő réteken jártál, homlokod körül füstszál s búzakék derű rezgett, ádáz nappalok súlyát büszkén félrevetetted: Hattyúk lettek a füstök, csípős illatos vár volt, beteg sejtelmem kürtje már-már égre kiáltott: meleg otthonom ott lesz,, ahol te veted ágyad, lényed húsomba gyűjtöm, s többé semmi sem árthat". IHLETETT, HELYENKÉNT SZINTE BALLADÁS, muzsikáló sorok ezek, s formai habitusa is érezteti: hagyomány és modern költői kifejezésre törekvés szándéka ötvöződik nála. A szürrealista gondolat- és képzettársítások, a szimbolizmus elemeinek beépítése, sőt sokszor az impresszionista valóságlátás és az expresszionista önmagába fordulás egyaránt költői fegyvertára kellékeit képezik; s ezek egyben a sokszor szinte buja képhalmozás okozói is. Legjobb versei között említhetem a Maradj mellettem címűt is. „A jók, az igazak, szépek meglátnak tükrében engem, s én boldog magam belőlük ezerszer újrateremtem". A Folyópart című versében olvashatjuk ezeket az Adysan csengő sorokat, melyeknek lényegmondanivalója egyben Veres János költészetének eszmeiségét is meghatározza. Az erabei't jóság hite, vágya és akarása munkál költészetében, s ez a „legszebb fény" jelenti szSrr.íirí az élet értelmit !s. fz utóbbiról az Üzenet című, Ján Smrek szlovák költőhöz írott vetse is tanúskodik melyen azor-ben az azonos életlátás és kö'től módszerek bevallásán túl amolyan hívatlan póz is érződik, mely néha versei jellemző' je ír.. A tematikailag meglehetőseri egysíkú, csökkentett horizontú kötet egyes verseinek nyelvezete, jobban mondva képhalmozása mellett nem mehetünk el szótlanul. „Rongyos pásztorok jönnek s elvarázsolt királylányok, ezüstös furulyák szólnak, álmom a hang után úszik, mint hófehér csónak, hattyúk dalolnak, citerák pengnek, aranygyapjas nyájak ömölnek, krétaszín kastély zendül, elolvad, dübögnek sárkányok, hétfejű szörnyek". (Arany felhők J íme, egy szörny, melynek hosszát nem a verssorok, hanem a céltalanság méri és súlyosbítja. Nincs miértje, logikája ennek a nagy felsorakozásnak, öncélú képiségnek. Ahogy kevéssé érezzük találónak ezt a képalkotását is: „Szagos, borzas, a trágyadomb, acélba villan, a kakas farka, fejét magasra tartja, félköralakú sebet vág a csend puha gyolcsába kukorékolása. (Kerekrét) Hasonlókat a Básti búcsú, sőt ennél sziruposabb képet a Maradj mellettem című versben is találhatunk: „Csillaghálóban ringtam, jázminlágy édes kéjben, úszom most keserű csöndben, jégmagú verítékben." A Smrekhez írott versében a „gaztól tisztult inagvaimmal" és más sorok viszont szintelen üresjáratok, melyek Veres' János képteremtő erején innen maradnak. Ily módon, ha erős hiányérzettel — beleértve a kötet tematikai szegénységét, egysíkúságát is — tesszük is le a könyvet, ennek ellenére érezhetjük, a példaképek rárakta kölöncöktől szabadulni kívánó költő egyre erőteljesebb készülődését is. Versei tanúsága szerint ez a sajátos egyéni költői világ kibontakoztatása ma már egészen elérhető lehetőség Veres János számára. ÚJABB VERSEI, S KÉSŐBBI KÖTETE feltehetően már ezt az igényt is beérleli. Őszintén szólva, erre vártiuik most is, s nem rajtunk múlott, hogy az elmulasztott lehetőséget csak a jövő számára előlegezhetjük. FONOD ZOLTÁN Olga Sýkorová színésznő, a Szlovák Nemzeti Színház tagja tegnap ünnepelte 50. születésnapfát. Egyike azoknak, akik a hivatásos szlovák előadóművészeti iskolát megteremtették. Számos drámai alkotásban nyújtott teljesítménye ma is élénken él a színházlátogató közönségben. Oľga Sýkorová 1960-tól a Szlovák Színház- és Filmművészeti Főiskola adjunktusa. Képünkön: a jubilánst láthatjuk, a Vassza Zseleznova című Gorkij-darab főszerepében. (Foto: M. BorodáCová — CTK) 9 Eddigi művei közül melyiket tartja a Tg g sikerült ebbnek? — Mindig a legutolsót. Ez természetes is, hiszen az író minden írásán és minden írásával tanul, mindegyik következő alkotását igyekszik tökéletesebbé ötvözni. Az Író- és minden alkotóművész kétszeresen a jövő számára dolgozik, azzal a konok vággyal és akarással, hogy minden új, következő műve több legyen az előzőnél. • Ml olvasók azt tapasztaljuk, hogy a líra területéről egyre Inkább áttér a prózára. — Nem tartom a lírát költői penzumnak: kikristályosodásnak tartom. A Kassai dalok több mint tíz esztendő lírai termését gyűjtötték össze. Azóta újabb tíz esztendő közeledik a vége felé ... 9 Ismerve az újkori absztrakt művészettel kapcsolatos állásfoglalását, szeretnénk megismerni véleményét az irodalom területén jelentkező absztrakt művekről. — Sohasem tagadtam az absztrakt művészet létjogosultságát, mint ahogyan egyetlen művészeti irány, stílus, kifejezési forma létjogosultságát sem merném tagadni. Minden művésznek joga van útkeresésre, kísérletezésre, új formák kutatására. Fontos azonban, hogy a kutatóművész a kutatás lázában se veszítse el a józan önbírálatot és az önfegyelem szigorú mértékét. Az alkotó művész jogai közé tartozik a jóhiszemű tévedés íratlan emberi joga is. Az alkotóművésznek sok mindenhez van joga, csak egyetlenegy dologhoz nincs: Az 1968-as hangversenyévad első estje némi csalódással indult. Eugen Suchoň op. 9-es jelzésű Ballada-szvitjének nagyvonalú előadása után program szerint Mahler „Des Knaben Wunderhorn" című dalciklusát vártuk Djurdevka Cakareviő tolmácsolásában. A jugoszláv énekesnő meg is érkezett, de a Mahler-dalok kottaanyaga sajnos nem érkezett meg, a Filharmóniának nem sikerült az anyagot idejében beszereznie. így hát kárpótlással kellett beérnünk, az örömmel várt Mahler-ciklus helyett Kresimir Baranovič három dala került előadásra (Felhők, Szerelmes esték, A sas). A jugoszláv zeneszerző és dirigens egyébként Bratislavában ls működött, 1942-től 1947-ig a bratislavai rádió szimfonikus zenekarának első dirigense volt. Djura Jakšič Jól Ismert vendégünk. A fiatal Jugoszláv karmester komoly, szolid egyéniÚj könyvek A magyarországi Akadémiai Kiadó gondozásában jelent meg MADZSAR JÖZSEF VÁLOGATOTT ÍRÁSAI. Válogatta és a bevezető tanulmányt írta: Kárpáti Endre. Nagy forradalmár orvosunŕ, Madzsar József a századelő reformnemzedékének kimagasló egyénisége, a munkásosztály ügyének tántoríthatatlan harcosa volt. Életútjának logikája, következetessége és áldozatossága a ma embere számára ls tanulság és példamutatás. Kárpáti Endre válogatása igeii sokoldalúan mutatja be Madzsar Józsefet, az orvost és természettudóst, a szociálhiglénia úttörőnincs joga megtéveszteni, üres és tartalmatlan blöffőkkel becsapni (előbb-utóbb a pókerben is fel kell fedni a lapokat), szemfényvesztő álmutatványokkal megtéveszteni a közönséget. 9 Hogyan egyezteti össze írói munkásságát pedagógiai munkájával? — A fasizmus évei alatt az írástól és a pedagógiától hoszszú Időre egyaránt el voltam zárva. Mégis írtam, sőt tanítottam is. A sors Iróniája folytán a felszabadulást követő években továbbra is szótlanságra voltam kárhoztatva, írói és pedagógiai téren egyaránt. A pedagógia az életem tartalmát, az írás az életem teljességét jelenti. Nézetem szerint az irodalom és a pedagógia szerencsés frigy bárkinek is, hiszen végső fokon mind a kettő egyet akar. Mindössze egyetlen különbség van köztük, és ez: a módszer. De szép lenne, ha egyszer felcserélnék és a pedagógia kezdene gyönyörködtetve tanítani, az irodalom pedig tanítva gyönyörködtetni... 9 Tudom, hogy a kettős hivatása mellett élénk tevékenységet fejt ki társadalmi téren is. Elegendő-e rájuk a nap 24 órája? — Azt hiszem, ma mindenki szívesen fogadna egy időreformot. Eric Knigh egyik remek kis szatírájában megakadnak a vasárnapok. Egyik vasárnap torlódik a másik után, és nem engedik felvirradni a hétfőt. Én szerényebb vagyok: vágyálmaimban arról álmodozom, milyen szép lenne, ha törvényerővel vagy közfelkiáltással érvénybe léptetnénk a 28 órás napot. 9 Milyen tervei vannak? — Szeretnék többet írni. Szeretném, ha több időm lenne írni. írni szeretnék . .. ség. Tolmácsolását nagyfokú beleélési készség jellemzi, amellett tiszta szándékú művész, minden igyekezetével a művet szolgálja. Átgondoltan és nagy odaadással vezényelt, de ezen az estén mégsem tudott igazi hangulatot teremteni. Talán a gyér látogatottság is elkedvetlenítette, egy hangverseny légkörét sok összetevő alakítja ki. Szünet után Respighi Római trilógiájának elsp részét: Róma kútjait hallottuk életteljes előadásban. A műsor csúcspontját Britten „Peter. Grimes" című operájának négy intermezzója alkotta (Hajnalpír, Vasárnap reggel, Holdfény, Vihar). „Életem legnagyobb részét a tenger közelségében töltöttem — mondja Britten —, és Peter Grimesben azoknak az embereknek örök harcát akartam ábrázolni, akiknek egzisztenciája a tengertől függ." HAVAS MÁRTA jét, a fogászati röntgenológia, valamint az anya- és csecsemővédelem magyarországi előharcosát, a Stefánia Szövetség alapítóját, a kiváló demográfust és könyvtárost, az őszirózsás forradalom közegészségügyi államtitkárát, a Tanácsköztársaság egészségpolitikusát. Közli politikai írásait, híres röplapjait, a régi Társadalmi Szemlében megjelent vezércikkeit, és azokat a mindmáig Ismeretlen riportjait, Illetőleg publicisztikai írásait, amelyeket a Szovjetunióból küldött a csehszlovákiai Magyar Nap számára. Szót kapnak a kötetben Madzsar József kortársai is, akiknek élménybeszámolói eleven frisseséggel Illusztrálják az összegyűjtött anyagot. Megköszönve válaszát, a múlt sikereire, az újabb 50 esztendőre, bőséges termésére csendül össze a pohár. Továbbra is jó egészséget, friss, fiatalos munkakedvet, sikerekben gazdag pedagógiai munkát és sok-sok jól sikerült írói alkotást kívánunk. KOVÁCS BÉLA Jugoszláv művészek a bratislavai hangversenydobogón