Új Szó, 1967. december (20. évfolyam, 331-359. szám)

1967-12-30 / 358. szám, szombat

KISKOROS 250 ÉVES Bács-Kiskun megyében, a nagy alföldi ró­naságon fekszik Kiskőrös. A város neve bosszú évtizedeken keresztül szinte össze­forrt Petőfi Sándor nevével. A bátorszavú forradalmár és hazafi szülővárosát kegye­lettel látogatják hazai és külföldi rajongói. A költő szerény, nádfödeles szülőháza a Petőfi téren áll. A házat szegényes beren­dezésével és emléktárgyaival együtt mú­zeummá nyilvánították (lásd a képet). A 14 000 lélekszámú városka múltja után érdeklődtünk a kiskőrösi tanácsházán. Sza­bó Gyula tanácstitkár készségesen adott fel­világosítást és elmondta, hogy a település a törökdúlás idején teljesen elpusztult. Majd 1718-ban a Vattay-család a Nógrád megyei Bánk község szlovák telepeseiből négy csa­ládot hozott Kiskőrösre. Ezeknek Vattay földet adott, és 1718. V. 19-én szerződést kötött velük olyan értelemben, hogy a föld a gazdálkodók tulajdonát képezi, a földmű­vesek pedig harmincadot adnak a termésük­ből n Vattay családnak. Ezzel újra megin­dult az élet az elnéptelenedett nagy alföldi területen. 1720-ban további 33 szlovák csa­ládot, 1728-ban pedig Hont, Nyitra és Túróc megyékből 52 szlovák földművelő családot telepítettek itt le. 1785-ben a telepesek szá­ma már elérte az ötezret. A város 1784-ben vásárjogot nyert és mezőváros lett. Az ide­telepített szlovák lakosok leszármazottai mindmáig megtartották anyanyelvüket, nép­viseletüket, szokásaikat. Ennyit a város múltjáról. Jelenéről pedig a következőket mondhatjuk: Jelenleg 5000 kat. holdon szőlőt termelnek, ezenkívül gyü­mölcstermesztéssel foglalkoznak. Ezek a mezőgazdasági ágak nagyon jövedelmezőek, s ezért a lakosság életszínvonala aránylag magas. A városnak gyümölcsfeldolgozója, szeszfőzdéje, 42 000 hl befogadóképességű nagy borpincészete, országos hírű, exportra dolgozó Vegyes Kisipari Szövetkezete van. A száraz, homokos talaj feljavítása és a ter­méseredmények fokozása érdekében létre­hozták a Homokhátsági Vízgazdálkodási Társulást. Kiskőrös 250 éves fennállásának egy évig tartó jubileumi ünnepsorozatát 1967. XII. 31-én, szilveszterkor, a hagyományos éjféli fáklyásmenettel nyitják meg. Ezt a fáklyás­menetet minden évben Petőfi születésének emlékére rendezik. Az 1968. évi ünnepségek programja igen gazdag. Például a május 18-tól 26-ig tartó „Kiskőrösi Napok" (amely­lyel a sajtó majd részletesen foglalkozik, s amelyről a televízió és a rádió is helyszí­ni közvetítést adj programjában ott szere­pel többek közt az ünnepi tanácsülés is. Az ünnepség keretében számos híres színész és előadóművész lép fel. Továbbá Irodalmi estet, különféle kiállításokat, népviseleti és divatbemutatót, honismereti tanácskozáso­kat és sajtótájékoztatót tartanak. A jubileu­mi évben kerül sor az új művelődési ház alapkőletételére, valamint Ligeti Károly em­léktáblájának leleplezésére. A Postafőigaz­gatóság az évforduló alkalmából „Petőfi", „Ligeti" és „Kiskőrös 250 éves" feliratú bé­lyegeket hoz forgalomba. Az idegenforgalom megnövekedésével számolva, tolmácsszolgálatot létesítenek. Omszkból és Tarnowból ls küldöttség ér­kezik az ünnepségekre. Ez alkalomból mi is szeretettel köszönt­jük a 250 éves Kiskőröst és valamennyi la­kosát PARRAGHY JOHANNA VAROSOK A TENGER ALATT Dr. Nicholas Flemming, a londoni Ocea­nográfiai Intézet dolgozója a jövő év nya­rán régészeti kutatást végez az Elafonizos görög szigeten. Az idén ugyanis 3,5 méter­rel a tengerszint alatt egy városra bukkant. A fennmaradt házak és utcák nyolc hektár­nyi területet foglalnak el; körös-körül vas­tag kockakőből védőfal húzódik. A város területén — mely az időszámításunk előtti 2000—1500. évből származik — Flemming expedíciójának tagjai vulkanikus üvegtöre­dékeket találtak. Ez azonban nem az egyet­len várns, melyre Flemming bukkant. A Peloponnészosz partvidékén összesen 20 el­süllyedt város található; 19 a „klasszikus", vagy még régebbi időkből származik. Több­ségük a víz alá került, csak néhány marad­ványa maradt meg a parton. A tudósok úgy vélik, hogy az ősrégi vulkanikus tevékeny­ség következtében (ezzel kapcsolatban az 1450. évi Théra szigeti tűzhányó kitörését emlegetik) a Peloponnészosz felszíne észak­ról déli irányba 1—4 méterrel csökkent, s ezért a tenger elnyelte a településeket. (t) „AZ ARANY KANNÁHOZ" — ÖDÖN FALAI KÖZÖTT . P rágáról már annyi ékes jelző hangzott el, hogy újabbat, frissebbet aligha lehetne találni. A zöldes csillogású Moldva partja fölé emelkedő HradZin, a tornyok és a kupolák, az évszázados macskaköves utcák varázsát csak az csodálhatja valóban, aki beférkőzik a nagyváros titkaiba, év­ezredes múltjába. Itt minden épület, minden ablak, minden fa törtönelmet lehel. Aki százszor, ezerszer járt itt, minden­kor szívesen visszatér, s mindig valami újra bukkan — valami újra, ami már évszázadok óta létezik. Járod az utcákat és a tereket, melyeken villamosok csilin­gelnek, autók surrannak. Szinte sajnálod, hogy nem lópatált zaját hallod. Ezerszer kedved támad visszapergetni néhány századot... és ekkor segítségedre siet egy-egy kovácsolt cég­tábla, amelyből itt minden utcában legalább kettő, három van: borozó vagy söröző. IV. Károly uralkodása alatt Prágát mintegy kétszáz szőlős­kert vette körül. Az első szőlővenyige ugyan Morvaország déli részéből 874-ben került Bofivoj udvarába és mivel feleségének, Ludmilának annyira ízlett a nedűje, hogy szent italnak nevez­te, az uralkodó gondoskodott róla, hogy hamarosan saját biro­dalmában ls a magáénak val­Üdítő nedű ódon falak között hassa. A szőlősgazdák és a borpincék elszaporodtak, a bo­rozók száma egyre növekedett. „Az arany kannához" címzett borozó valamikor 1230 előtt már létezett, vagyis öregebb a Kflroly-hldnál. Pincéi az Óváros tér alól egészen az Ovárosháza alá vezetnek. Az építészeti stí­lusok a kor szerint váltakoz­nak: a román alapokat a góti­kus falak váltják fel. A száz­éves hordók tetején gyertyák pislákolnak. A boltívek vissza­verik a gyér fényt, s az egyik sarokban látni véled Ján Mydláf hírhedt prágai hóhért... Vagy mégsem ő az? Persze, a „cseh urak" halálhozója a háztömb másik végébe, a „Zöld békához" járt. Ez a borozó csaknem olyan régi, mint a fentebb említett. Különlegessége, hogy annak idején, 1403-ban csak ennek a bo­rozónak a tulajdonosa, Meykh orvos kapta meg az „Engedélyt idegen borok mérésére". „A Védőszentekhez" — címzett borozó valamikor a XIII. században az' egyház tulajdona volt. És „Az arany oroszlán­hoz? Az is hosszú múltra tekint vissza. Érdekessége, hogy a Ma­lostranské námésti egyetlen reneszánsz házában — éppen ebben a házban — 1747-ben létesítették az első csehországi zálogházat. Tyl, Mácha, Sabina, a cseh irodalom nagyjai is idejártak. A „Mecénásoknál" Windischgriitz Idejében a monarchia kü­lönböző nemzetiségű tisztjei egy asztalnál mulatoztak. A há­romszáz éves „Schnsllnél" ma Jifina Sejbalová és a Cseh Fil­harmónia tagjai szórakoznak. „Az arany kutat" állítólag II. Rudolf császár dán származású udvari matematikusa és csil lagásza, Tycho Brahe építtette. Borozók, híres személyiségek, üdítő ital, emlékek, tervek, kedves órák. Már esteledik, az óvárosi részen felgyúlnak a gázlámpák. Körsétánkat azonban nem fejezhetjük be anélkül, hogy át ne ballagjunk a Károly-hfdon és be ne térjünk „A há­rom strucchoz". Valamikor a XVI. században ez egy piszkos, füstös kiskocsma volt. De környékének hangulatossága, a kö­zeli Prágai Velence számtalan híres embert csalogatott és csalogat még ma ls ide, ezekbe a faburkolatos kis helyiségek­be. Napjainkban gyakori vendég itt J. Werich, V. Landa, K. AnCerl és sokan mások. „Vikárka". Csak egy kődobásnyira van a Szent Vitus gótikus templomtól. Jóval előbb állt már, mint maga a katedrális. Ren­geteg legendát jegyeztek fel róla a krónikások, de a mai embert talán jobban érdekli, hogy egy pohár bor mellett itt pihent meg JanáCek, Ilja Ehrenburg, Aragon. G. Appolinaire verset is írt róla. A prágai vendéglátóipar több mint száz borozót és sörözőt tart számon. Valamennyibe bekukkantani képtelenség. De kör­sétánk nem volna teljes, ha nem említenénk meg a két leg­híresebb prágai sörözőt: „U Sv. TomáSe" és a „U Flekű". A z „U Flekű" hatalmas óráját már messziről észrevesz­szük. Az épülettömb egy kis rezidencia: söröző, kert­helyiségek, kabaré, régi fegyverek, falfestmények, több száz éves padok, asztalok. A lényeg azonban a 12 fokos fekete sör. A világ minden tájáról felkeresik ezt az ötszáz éves sön­tést. „A szent Tamásnál" — valamikor kolostori sörfőzde volt, és kétszer leégett, de a hagyomány, a Jő hírnév nem engedte, hogy feledésbe menjen. És így még ma is pirítós kenyérrel és habos sörrel kínálják itt a vendéget. A prágai borozók és sörözők szilveszterkor is megtelnek. Sok száz városi ember, külföldi turista itt emeli fel éjfélkor poharát, hogy köszöntse a boldog és békés új esztendőt. OZORAI KATALIN AZ OPEKA-GRILL ———— i i — i Jövőre másképp lesz? MlG MÁSOK TÁRGYALNAK ... A nemrég elkészült tizenhárom emeletes, ötven­két lakásos háztömbhöz harmadszor hívták kl a csatornatisztítókat. A csoport vezetője valósággal lerohanja a házbizalmit: — A múltkor megmondtuk, hogy harmadszor már nem vagyunk kötelesek tisztítaniI — Neemt? — Nem! A dugulást a lakók okozták! A csatornát teledobálják szeméttelI — A szennyvízcsatornában általában nem desztil­lált víz jolydogál. Es az önök jeladata az, hogy ha kell, akár egymásután tízszer is kitisztítsák.., — Legyen szíves, ne oktatgasson bennünket! — Tegyenek valamit, mert a pincét elönti a szennyvízi — Nézze, ml ugyan kiszedhetjük a szemetet, de holnap ismét eldugulhat. Az ideiglenes megol­dás kevés. Meg kell tárgyalnunk a vezetőséggel... Elmentek. Á ház lakói közben (akadt közöttük szakember ts) kiásták a csatornát. Megállapítot­ták, hogy a csatorna átmérője a lakások és lakók számához mérten túl kicsi. Es az is beszakadt... A csatornatisztítók közben tárgyalnak a dugulás megakadályozásáról... A FOGYASZTÓ: ESZKÖZ Ismerős üzletvezetőtől pezsgőspoharakat kérek. — Cyere be elseje után. — Nekem most kell. — Nagyon sajnálom. Közben kacsint, kiszolgál még néhány vevőt, és hozzám lép. — Ne haragudj, van pezsgőspoharam, de elseje előtt nem adhatom ki. — Nem értem. — Nézd, év vége van, a tervet teljesítettük. Nem szabad nagyon túllépnem. — Ez a te dolgod. — Hm. Ha csak az enyém lennel Az Igazgatóság rendelkezése... — D'sznóság! — Mondod te. De próbálj csak a hónap végén bárhol rendesebb zsebkendőt, törülközőt venni. Minden üzletben így csinálják: a hó elején jó áru, nagy forgalom — biztosítva a tervteljesítés. Utána meghúzzák a féket. Különben a magasabb átlag alapján megemelnék a tervet. — A kereskedelem tehát a fogyasztó igényeit besajtolja a saját tervébe és mindenáron arra törekszik, hogy túl nagy forgalmat ne csinál­jon ... Es a vevő? — Ne haragudj, a kereskedelem dolgozóinak is lehetnek érdekei! KIRAKAT (POLITIKA) Köztársaságunkban sok játékot vásárolnak. Ért­hető: szeretünk játszani... Gyermek játszik a gyermekkel, felnőtt a gyermekkel és felnőtt a felnőttel... Folytassam tovább? Elárusító a vevő­vel, hivatalnok az ügyféllel... A kirakatban felfedeztem egy játékot leányom számára. Az üzletben kérem a kiválasztott dara­bot. — Sajnos, nincs. — Es a kirakatban? — Azt, kérem, nem adhatjuk. Kirakatunkkal beneveztünk a karácsonyi versenybe... Na tessék! Üzleteink versenyeznek, hogy a bírá­ló bizottság tetszését elnyerjék. Vajon kereskedelmünk mikor indít már versenyt a fogyasztók tetszésének elnyeréséért? EZ IS TEVÉKENYSÉG ... Mammutvállalatunk felettes szerve hónapokkal ezelőtt kérte a jövő évi külföldi utazások tervének benyújtását. A gazdasági igazgató kiadta a meg­felelő utasításokat... Tizenöt munkahelyen gazdasági és politikai ér­vekkel '.ámasztgatták alá egy-egy utazás szüksé­gességének indoklását. A javaslatok a meghatáro­zott időre be is futottak a főkönyvelőhöz. Embe­rek és gépek napokon át dolgoztak a tervek ösz­szegezésén, és a javasolt utazások költségvetésé­nek kiszámításán koronában, rubelben, dollárban, frankban, schillingben, dinárban, márkában és kl tudja hányféle pénznemben. A végső javaslat pontosan huszonöt sűrűn gépelt oldalt tett ki, amit a legjobb gépírónők másoltak le nyolc példányban. Szép borítólapban rögzítve kerültek a gazdasági igazgató asztalára. A vállalat vezetősége az illetékes osztályvezetőknek adta kl véleményezésre. A terv így került vissza számos megjegyzéssel az igazgatóhoz. A vezetőség az ész­revételeket bedolgoztatta az eredeti tervbe, amely most már így módosítva, ismét szépen lemásolva kerülhet a felettes szervhez. Eltelt néhány hét, mire a vállalat megkapta a felső szerv döntését. A huszonöt oldalas javaslatra háromsoros vá­lasz: A jövő évi külföldi utazások tervét kérjük vég­leges változatában úgy módosítani, hogy az idei évre jóváhagyott utazások költségvetési összegé­hez öt százalékot lehetséges hozzászámítani. A főkönyvelő és a könyvelő, a főtervező és a tervező, a könyvelőség és a tervezési osztály dol­gozói ismét munkához láttak. Es készült a módo­sított új terv tizenöt munkaszakaszon és néhány osztályon ... Mennyi munkát, energiát lehetett volna megta­karítani — gondolja az egyszerű halandó. De han­gosan ezt sem merem mondani, mert valakinek netán még eszébe jutna, hogy ezt a megtakarítási lehetőséget ls kiszámítássá a könyvelőséggel. Elvégre — ez is tevékenység. KALÁSZ LÁSZLÓ 1967.

Next

/
Thumbnails
Contents