Új Szó, 1967. december (20. évfolyam, 331-359. szám)

1967-12-09 / 339. szám, szombat

A beteg levelek szanatóriumában „Az én idős apámnak szeretettel, ha otthun nem vóna hát a szőlőbe vigyék mert hernyóinak," A postamúzeum gyűjteményéből. EGY A SOK SZAZ KÖZÜL Hová is tehette a kitépett füzetlapot, amelyre a címet följegyezte? Egészen biztos, hogy a zsebében volt, a szürke felöltője zsebében, hiszen ebben utazott Prágábal Lehet hogy kirántotta amikor aprópénz után kutatott, vagy akkor kallódhatott el, amikor a huga egyik reggel rendet csinált a szekrényében és kikefélte a ruháit. No mindegy, a cédula eltűnt. Pedig megígérte, hogy írni fog. Olga, Olinka... hogy is felejthette volna el a nevét. Azóta gyakran gondolt rá Stuttgartban, felidézte a szép őszi napok emlékét. Sajnos a vezetéknevére nem emlékszik, akkor sem nagyon jegyezte meg. Annyit tud, hogy egy kutatóintézet laboratóriumában dolgozik, de hogy hol? ám a házhoz, amelyben lakik ... este ls odatalálna. Nem egyszer kísérte haza. Az utca neve ... a házszám... Hiába is törné a fejét, akkor sem vésődött emlékezetébe. Na pókig töprengett, közeledik a karácsony és nem tudja betartani ígéretét. Amikor egyszer egy könyvkereskedésben az új kiadványok között kutatott a kezébe akadt egy Csehszlovákiáról szóló baedeker, olyan utikönyvféle. Prága térképét is fölfedezte ben ne. Csak kis, tájékoztató térkép volt, a város legfőbb nevezetességeit tüntette fel, az utcanevek nem szerepeltek rajta. De az utcák pókhálószerű rajzában hamarosan ráakadt az új lakónegyed sugárútjára, ahol Olinka lakik. Igen, körülbelül itt a közepetáján. Piros ceruzával pontot tett a helyre, kivágta a térképet és borítékra ragasztotta. Azután megcímezte a levelet: Olga kisasszonynak, aki laboratóriumban dolgozik, a haja barna, a szeme is. Prága ... A 025- OS POSTAHIVATALBAN A különös levél most Itt hever — sokszáz hasonlóval együtt az asztalon, a prágai posta Sherlok Holmes-a — Ján Vacek előtt, akinek néhány órára Watsonjául szegődtem. Közönséges irodahelyiség, három íróasztal, néhány szekrény és polc a berendezése. — Hat-hétszáz posta küldemény érkezik naponta hozzánk, ilyenkor karácsony előtt még több. Egyiken a címzett neve hiányzik, csak a város, az utca, a házszám szerepel, vagy fordítva: hiányos a címzés. Hát ez nem is kevés, ha tekintetbe vesszük, hogy a prágai 025-ös postahivatal eme különleges „nyomozó-osztályán" mindössze hárman bogozgatják az emberi feledékenység, felületesség fonalát. — Az „esetek" többsége szerencsére könynyen megoldható. Csak gyakorlat kell hozzá. És egy kis fantázia. Akárcsak az igazi kriminalisztikában. Csakhogy amíg ott a nyomozás minden korszerű eszköze rendelkezésre áll, itt jóformán minden egyetlen zsúfolt irodahelyiségben folyik. Egyszerűek a segédeszközök: telefon, hazai és külföldi telefonkönyvek, címtárak, lexikonok, névjegyzékek. Például a szervezetek, iskolák, írók és művészek, ismertebb tudományos dolgozók jegyzéke. Amikor a filmen vagy a televízióban látjuk, hogy a nyomozók milyen aprólékos gondossággal végzik a helyszíni szemlét, átkutatják az áldozat vagy a gyanúsított zsebeit, felhasználják a daktiloszkópiát, a röntgent vagy a vegyelemzést — gondoljuk meg, hogy a posta „nyomozói" még a levelet sem bonthatják fel, aminek tartalmából következtethetnének a címzettre. A levéltitok sérthetetlen. Legalább bizonyos ideig. Ám a meghatározott néhány hét elteltével — és ennek kétségtelenül van egy kis bürokratikus mellékzöngéje — nem itt bontják fel a postai küldeményt, hanem Trnaván, a posta központi megőrző osztályán. Vajon mennyi jut el a levelekből, lapokból a címzetthez? — Nyolcvan—kilencven százaléka. Amint már mondtam sok az egyszerű eset. Például amikor az utca és házszám helyett a telefonszámot adják meg. Vagy a cím helyett valamelyik üzem, tudományos intézmény rövidítése szerepel a borítékon. Ilyenkor fellapozzuk a rövidítések kartotékjait — egy perc az egész. Föltéve ha benne szerepel. Állandóan bővítjük, kiegészítjük ezt az adatgyűjteményt — haladunk a divattal, amely felkapta a rövidítéseket. REMÉNYTELEN ESETEK Mi történik akkor, ha nem tudják kinyomozni a címzettet? , — Tessék, itt van egy néhány reménytelen eset: Sárközi Gyula, katona, Trenőín. Vagy: Nagyrabecsült KrupiSka családnak, Prága. Egy képeslap, címzett, cím és feladó nélkül. Vagy: Télapónak, Prága. Nézem a gondosan rajzolt gömbölyded betűket. — Ebből mostanában sok van. Nem dobjuk el, elküldjük a rádió gyermekadásának. Ha van bennük ötlet, felhasználják a „Gyermekposta" műsorban. Beletúrok a levélhalmazba: Frantiäek Machala, droglsta, Plzefi. Kérdően nézek a mindig mosolygó Vacek mesterre. — Ez még nem reménytelen. Felhívjuk a plzeftl drogériák központját, illetve a „Közszükségleti cikkek" kereskedelmi vállalat ottani igazgatóságát, ismernek-e ilyen nevű embert. Ha nem — még megnézzük a Kereskedelmi Grémium 1934-ben kiadott címtárát, mert lehet, hogy az illető ma már nem dolgozik, de azelőtt drogériája volt Plzeftben. Már voltak hasonló eseteink. De furcsábbak is. Néhány évvel ezelőtt például kaptunk egy levelet, amely Bedrich Smetana unokájának volt címezve. A kö zelmúltban elhúnyt cseh zeneesztéta: Mirko Oőadlík vezetett nyomra: e nagy zeneköltő unokája — egy 80 éves anyóka Prága közelében élt és meg is kapta a levelet. A BETEG LEVELEK SZANATÓRIUMA Nézem a borítékokat. Hányféle nyelven írtak rájukl Gyakorlat és egy kis fantázia kell ehhez a munkához, mondta az imént ján Vacek. Hadd tegyem hozá: egy kis nyelvtudás — legalább passzív — olvasottság és türelem. — Nézze ezt a keskeny fehér borítékot. Minden 6—7 hétben a kezünkbe kerül. A címzést magyarul írták: Nagyságos dr. Jelinek professzor úr részére. Prága. Expressz. Sajnos nem tudjuk kézbesíteni. Pedig megpróbáltuk. Női írás, öreges betűk. Vajon ki tudja, milyen beteges rögeszme adja rendszeresen, pontos Időközökben a tollat a valószínűleg idős asszony kezébe? Vajon milyen válaszra, értesítésre vár, csökönyös türelemmel, már évek óta? — Nemrégen egy norvég postásküldöttség járt nálunk. Csodálkoztak, hogy mi hárman hány címzettet kutatunk fel, aránylag gyorsan. Mondtuk, hogy ez nemcsak a mi érdemünk, hanem a postahivataloké, az egyszerű postásoké, akik mind segítségünkre vannak. Még elmondták, hogy náluk ezt a különleges osztályt „a beteg levelek szanatóriumának" hívják. Azt hiszem szép és találó elnevezés. Milyen küldeménnyel volt a legtöbb gondjuk? — Egy csomaggal, amely az NDK-ból érkezett nálunk dolgozó német szerelők részére. A címzésen elferdítették az utcanevet: Komuná-t írtak a Kommunárdok utcája helyett. Egy teljes hétig tartott a címzettek felkutatása, az NDK képviseleti szervei segítettek. Általában 24—48 óra alatt elkerül tőlünk a posta. Vagy a címzettekhez, vagy vissza a feladóhoz, vagy Trnavába a megőrzőbe. * A legtöbb ember, aki hiányos címzésű levelet, lapot kap kézhez, nem is gondol rá, milyen úton, kinek vagy kiknek a közreműködésével jutott az hozzá. Aligha hallott a 025 számú prágai postahivatal különleges osztályáról, annak az egész ország területére kiterjedő munkájáról. — Vannak azért kivételek. Elmondok egy esetet, amely nemrégen történt. Egy levelezőlap került hozzánk: rajta a címzett neve, az utca és a házszám. A város — tehát a rendeltetési hely hiányzott. Megnéztük az utcák országos névjegyzékében, mely városokban neveztek el utcát Ludvik Svoboda tábornokról. Mert oda szólt a levelezőlap. Több város jött számításba: Plzeft, Ceskf Krumlov, Ceské Budejovice stb. Mivel aránylag magasabb utcaszámről volt szó, a kisebb városokat nem vettük tekintetbe. Így is jónéhány helyre küldtük el a lapot: utasítva a számításba jövő városok postahivatalait, hogy nézzenek utána, nem-e lakik az illető a jelzett utcában. Néhány nap múlva a budéjovicei posta jelezte: megtalálta a címzettet. Néhány nap múlva telefonált az Illető: gratulált a nyomozáshoz és megígérte, hogy „reklámot" csinál nekünk. Ilyesmire nem vágyunk. De az elismerés bizony jól esik, ezt mondanom sem kell. Több esetünk volt, amikor mégköszönték a munkánkat, telefonon vagy személyesen. Higyje el, ez a legnagyobb öröm számunkra. Elhittem. DELM4R GÁBOR ét esztendeje, amikor I/ utoljára jártam itt, • még csak az előkészületeknél tartottak. A SAAB-D-21-es számítógép akkor még ládákba csomagolva a brnói Műszaki Főiskola számítóközpontjában kicsomagolásra várt. A Minszk 22 azonban már diszkrét hangon duruzsolt, már javában elemezte a gottwaldovl építővállalat tevékenységét. — Igaz, ez már működik — mutatott a gépre Bfetislav Polák mérnök — de ez még csak a kezdet. Ma egy kicsit még úgy érezzük magunkat, mint amikor az úszni nem tudót mélyvízbe dobják. Eltelt két esztendő és én óriási tömegű dokumentációban lapozom. Angol, orosz, francia, német, svéd szakkönyvek és folyóiratok. Ezernyi képlet, amelyeket mi laikusok esetleg csak a számunkra megérthetetlen dolgoknál kijáró tisztelettel szemlélhetünk. Polák mérnök, a szakember azonban valamennyi mögött emberileg kihasználható, hasznosítható lehetőséget lát. — Eddig hol alkalmaztak önműködő számítógépeket? — Például: önműködő számítógéppel térképeztük fel az ország jelentős részét. Úgy, hogy a repülőgépekről készített filmeket a számítógép értékelte kl, rajzolta térképpé. Plzeftben a Skoda gyárban már több bonyolult szerkezeti számítást Minszk 22-es szovjet számítógéppel végeztettek. Tfinecen a kohóműveknél számítógép ellenőrzi az acél minőségét, az számítja ki a munkabéreket. Kísérletképpen már a lakáskérdés megoldásából is kivette részét a számítógép ... — Ez számomra elképzelhetetlen. — Nem épített, csak számított, elemzett. A hadsereg kezelésében levő EPOS mintájú gép bonyolult lakáscseréket tett lehetővé. Több mint 900 család lakáshelyzetének jellemzőit táplálták be az elektronikus agyba. Tudni kell, hogy a katonatisztek állandóan változtatják munkahelyüket. Ennek következtében bonyolult helyzet jött nemegyszer létre. Sokszor megtörtént, hogy Péter családja Plzeftben lakott, de a családfő Komáromban dolgozott. És fordítva: Pál Plzeftben teljesített szolgálatot, de családja Komáromban lakott. És a két család nem tudott egymásról. A lakáscsere-igénylők adatait betáplálták a hloubetini EPOS számítógépbe. Fél órába se telt és az okos gép hasznos tanácsokat adott. Néhány héten belül nem kevesebb mint 96 család költözhetett át a családfő szolgálati helyére. — Minden bürokratikus huza-vona nélkül? — Teljesen anélkül. Pedig azt mondják, hogy az a 96 család a lakáshivatalokkal évekig élénk levelező kapcsolatban állt és a megírt kérvények összsúlya több mázsányit tett kl. — Tehát: az EPOS mármár nem is gép, hanem sok bürokratánál humanistább „lény"... Az orvostudomány szo óra alatt % Számítógé juk a számítógépek n] — És beigazolódott, hogy a hadseregben sem csak lőelem meghatározásra, vagy rakétairányításra használhatók a számítógépek. Külföldi példák Hazánk iparában, népgazdaságában ma még aránylag kevés a számítógép. Hogy a jövőben milyenek lesznek a lehetőségek, arról a külföldi példák szólnak a leg beszédesebben. Néhány esztendeje a detroiti Chrysler autógyár öko nómusainak feltűnt, hogy jelentősen csökken a haszon. Számítóközpontjuk „rámutatott", hogy mi ennek az oka. Az elemzések szerint a gyárban az alkatrész készletek túlságosan felhalmozódtak, így a piacon csak aránylag hosszú idő múlva realizálódtak. A gyár vezetősége merész lépésre határozta el magát. Ogy döntöttek, hogy a raktárkészletek nyilvántartását is számítógépre bízzák. Több millió dolláros beruházással ezt meg is valósították. Ma a gyárkolosszus egész raktárkönyvelése néhány magnószalagra van összpontosítva. A számítógépbe betáplált szalagokról a szükséges adatok pillanatok alatt leolvashatók. Ma a Chrysler gyár alkatrészeinek átfutási ideje nem egész három nap. Csak a tartalék alkatrészekért ki nem adott összeg kamatjain évente néhány k m Sí rl z< M ei s: js m zi a: la Ö! P r< te H VI ti al le zí üi n' Pl sí m ü: M m sz st ti: zi ló dí is er a al se m lu Ertel eimes „akó k Látogatás a Bratislavai Állami Gyorsíró Intézetben w/fwvm tftfttÉÉiMMHflHMM A

kimondott sző elszáll, elfelejtjük. Vannak azonban szavak, melyek valamilyen okn&I fogva fontosabbak a többinél, rögzíteni kívánjuk őket. De hogyan, hiszen a szavak gyorsabban peregnek, hosszú folyamatos beszédet pontosan leírni tehát lehetetlen. Azaz: egyszerű írással leírni lehetetlen. Éppen ezért vált szükségessé egy olyan irás, amely a folyamatos beszéd pontos rögzítéséra is alkalmas. Ennek a •eve: gyorsírás. — Ml ls tulajdonképpen a gyorsírás? — kérdezzük Michal Ruiek mérnöktől, a Bratislavai Állami Gyorsíró Intézet igazgatójától. Ruzek elvtárs mosolyogva elém teszi jegyzetfüzetét. A notesz lapjain különféle ákombákomok. A girbe görbe vonalak néhol vastagabbak, máshoz viszont vékonyabbak. — Ezek • gyorsírási lelek — magyarázza as Igazgató. — A vastagabban írl jel más jelentésű, mint a vékonyan irt. Egyes jelek fogalmakat, szavakat jelölnek meg, mások pedig szótagokat. A gyorsírásban ugyanis az egyes szótagok egyetlen jellel leírhatók, mlg a „rendes" írásban az egyes Írásjelek, vagyis a betűk csupán a hangok megjelölésére szolgálnak. A gyorsírásra az is jellemző, hogy nincsenek nagybetűi. Természetesen a helyesírás szabályai sem vonatkoznak rá. — A gyorsírás előnye tehát mtndenkelőtt az, hogy segítségével a folyamatos beszédet ls rögzíthetjük. Mi a hátránya? — Legnagyobb hátránya, hogy a sztenografált szfiveget nagyon nehéz más után elolvasni. Ez abból adódik, hogy a közismert jeleken kívül — különösen a kiváló gyorsírók — egyéni jelzéseket is használnak. — Hol alkalmazzák elsősorban a gyorsírást? — Fontos beszédek rögzítésénél, parlamentben, riumokban, 1 hivatalokban mes megjegy nem egy álla gyorsírni. Szei hivatalnoknak na, ha a gépi a gyorsírást is ná. A gyorskötelezfi tantá lenleg csnpán miai középis évfolyamában Egy idiőben m volt kötelező, végzett növeni vatalok sem fi laml nagy örö — Ezek utá hogy a Bratl; ml Gyorsíró I NAGY NÉPSZí ÖRVE! — Igen, mt mint 1300 van. Ebből férfi. A hall; része hivatali ban van, és i milyen fontos a gépírás ismi sektől ezt n Kön kimondot vánják. A nál hivatalnokok