Új Szó, 1967. december (20. évfolyam, 331-359. szám)

1967-12-01 / 331. szám, péntek

Időszerű közgazdasági kérdések A szerződéses ipari kutatásokról ••••••••••• 0 1 F 1 ••••••••••• MARKETA LAZAROVA A cseh filmművészet az utóbbi években nem fukarkodik a meglepetésekkel. ŰJ szemlélete, ú] stílusa és formai változatossága megtlletődésre, felfigyelésre késztet, s ez igen Jólesik. A meglepetések sorában a legújabbat Frantléek Vláőtl Marketa Lazarová című filmje kelti. A költőtségre erősen hajlamos fiatal cseh rendező olyan munkára vállalkozott, amelyet eddig sokan lehetetlennek tartottak: Ladislav VanCura (1891 —1942) azonos című regényét költötte át filmre, méghozzá úgy, hogy senkiben sem keltett csalódást. Aki ismeri VanCura műveit (prózában irt költemények), tudja, hogy ez önmagában is olyan dicséret, amilyet nem érdemelnek ki úton, útfélen. De VláCil nem csak ennyit "tett. Filmje nem egyszerűen a VanCura-regény filmváltozata, hanem inkább VanCura szellemének művészi megjelenítése a vás7non i'.-«,o phb költőiséggel, mint ahogy azt saját műveiben a nagy író tette. VláCil filmrapszódiája a XIII. század félig pogány, félig keresztény, félig barbár, félig királyi Csehországában játszódik. Kalandor, egymást kiirtó, útonálló lovagok, a központi királyi hatalom megerősítésén fáradozó atamánok, a kíméletlen középkori erőszak kísértetiesen komor, leplezetlen világa tárul elénk. Vége a dajkamesének, a nemzeti történelmi erények szeplőtlenségének, ez már a valóság, a vér és a szenvedély nyers, elemi erejű drámai valósága, de nem naturalista, hanem elragadóan szép és kifejező poétikus megfogalmazásban. BÚCSÚ A TEGNAPTÓL A tavalyi velencei filmfesztiválon Alexander Kluge Búcsú a tegnaptól című művét, a nyugatnémet filmgyártás egyik legfigyelemre méltóbb alkotását a nemzetközi zsűri különdíjával és hét további díjjal tüntették ki. Alexander Kluga a baloldali beállítottságú író első filmje dokumentum erejű, céltudatos, politikai töltetű mű. A történet hőse a fiatal Anita, aki 1945-ben mindössze 8 éves volt s a világból csak annyit észlelt, amennyiben sorsa a többi gyermek sorsától különbözött. Anita, a kis zsidőlány átélte a fasizmust és a háború után kezdett Iskolába járni. A néző a 20 éves Anitával találkozik, a szép fiatal nővel, aki szülőhelyéről az NDK-ból az NSZK-ba szökik abban a reményben, hogy ott valóra válnak elképzelései, vágyai. A baj ott van, hogy Anita maga sem MATÉ EVANGÉLIUMA XXIII. János pápának ajánlotta Pier Paolo Pasolini 1964ben készült Máté evangéliuma című művét. A film csaknem 2000 esztendős anyagot dolgoz fel, a kereszténység megalapítójának Jézusnak életét viszi vászonra. Pasolini szigorú hűséggel ragaszkodott Máté evangéliumához, se hozzá nem tett, se el nem vett belőle, pontosan szerinte meséli el Krisztus születésének körülményeit, életét, majd keresztrefeszítését és feltámadását, hűen tolmácsolva a keresztény hittan alapjait képező krisztusi gondolatokat ls. Pier Paolo Pasolini a haladó gondolkodású író, újságíró és rendező, akit 1963-ban feltételesen négyhónapi szabadságvesztésre ítélt a római bíróság a katolikus egyház megsértése ••••••••••• IMIK ••••••••••• Hogy lehet ez? Nyers erőszak, sötét középkor és — költői fogalmazás? Nem történelemszépítés ez? Nem. A dráma dráma marad, csak az elbeszélés, a film nyelve költői, egy kicsit bergmanl, de főképpen mégis vláClli. Emellett pedig a középkorban ls volt szent és tiszta érzés, volt szűzi szerelem, anyai gyöngédség, vallási — pogány vagy keresztény — ájtatosság ... S a költői fogalmazás sem jelenti azt, hogy a film — ahol kell — nem lehet iszonyatosan naturalista, valósággal vérfagyasztó. VláCil tudta ezt, s ehhez is tartotta magát. VanCura regénye határkő volt a cseh Irodalomban. Oj történelemszemlélet Jegyében íródott, számára már nem a nemzetébresztés céljai voltak mérvadóak, vagyis azt látni a történelemben, ami éppen hasznos, hanem a nagyobb, a teljesebb igazság, ami valójában volt. És Frantigek VláCil most a filmben ls ezt a szemléletet honosítja meg. Kicsit megkésve, de annál egyértelműbben és kifejezőbben. Igényes film a Marketa Lazarová. Nem a nagyközönségnek készült, nem akar, nem akarhat mindenkinek tetszeni. Aktív nézőt kíván, olyat, aki érti a képletesség költői nyelvét, aki szereti és élvezni tudja ezt a nyelvet. Nem mondhatni, hogy a filmnek nincsenek gyengéi (helyenként túlságosan titokzatos, másutt lassú és hosszú), viszont nem kétséges: kiváló mű. Dicséretére válik VláCUnak és a cseh filmművészetnek is. (szó/ tudja mit akar... A múlt erő sen beleszól a lány jelenébe, sőt az egész nyugatnémet társadalom életébe. A rendező minden cirádától mentes, száraz hangon, a szentimentalizmust messziről elkerülve, inkább a puszta tények közlésére támaszkodva meséli el a törté netet. A főszerepet a rendező édes húga Alexandra Kluge alakítja. Naiv, felelőtlen lányt állit elénk, akinek sejtelme sincs a társadalmi erőkről, az összefüggésekről, de akit mindez igazában nem ls érdekel. Anita felszínen mozog, belső és külső gátlások akadályozzák, hogy a dolgok és érzések mélyét kutassa. Nem így a rendező. 0 Anita sorsán leplezi le a nyu gatnémet társadalom sok egészségtelen visszásságát. Gunyoros bírálata minden esetben biztos találat. miatt — egyik filmnovellája kapcsán — nagy meglepetést szerzett a világnak eme evangéliumi alkotásával, melyet több nyugati kommunista lap a katolikus propaganda kiváló eszközének tart. Maga a rendező Krisztust mint korának forradalmárát ábrázolja — érdekes ennek zenei kihangsúlyozása — és az egész mozgó képsorrá változott evangélium a gazdag népi képzeletvilág Ismeretére vall. A dél-olaszországi táj megrázó szépsége önálló szerepet tölt be a filmben, az alakok megválogatása pedig mesterien meggyőző. Néhány ikonszerű arc örökre emlékezetünkbe vésődött. Mindemellett a film túl hosszú, több helyen üres járat, sőt néhány kimondottan primitív jelenet gyöngíti a művészi élményt. S. K. A kutatással és a kutatási eredmények elhelyezésével, Ipari bevezetésével járó kockázat jelentős részét a kutatóintézetek vállalják. A gazdasági tevékenység fő irányítója és mércéje a nyereség, ezért az ipari kutatóintézetek fejlődési lehetősége a nyereség alakulásától is függ. Az intézetek gazdaságos működésének biztosítása megkívánja tehát a szerződéses témákkal kapcsolatos ellenszolgáltatás mértékének szabályozását. A kutatás gazdaságosságához tartozik, hogy a szerződésekben a megrendelő kötelezettséget vállaljon a fejlesztési téma eredményeképpen kidől gczott új termék sorozatgyártásáért a gyártási dokumentáció átvételétől számított két éven belül. Ezzel kapcsolatban fontos szankció, hogy ha a megbízó két éven belül nem kezdi el a termék gyártását, akkor a korábban elengedett díjrészt az előre meghatározott kamattal terhelve tartozik a kutatóintézetnek kifizetni. E módszernél a kutatóintézetek részesedését — a szabadalmi és licencdíjakhoz hasonlóan — a gyártandó teimék önköltségében a ryere5ég terhére kellene elszámolni. Kérdés azonban, hogy az árak kialakításakor ilyen újabb költségtényező felvételére a jövőben lesz-e lehetőség. A kutatás során az időtényező sem közömbös a megbízó számára. Ha például a kutatóintézet a fejlesztési témát a közösen megállapított határidőnél hamarább befejezné, a kutatási eredmény határidő előtti teljesítéséért további anyagi előnyt köthetne kl. Határidő túllépés esetében viszont az új termék bevezetésének késedelme a (megbízónál nagy veszteséggel járhat. Következésképpen a kutatóintézetek felelőssége e téren lényegesen megnő. Ennek a ténynek ugyancsak meg kell mutatkoznia a kötendő szerződésben, például olyan módon, hogy a levonásban az Közgazdasági szabályozók a mezőgazdaságbon A Mezőgazdasági ás Élelmezésügyi Minisztérium érdekes adatokat közöl arról, hogyan merítették kl az egyes közgazdasági eszközöket az első félévben. A differenciált árpAtlék arra szolgál, hogy fedezze a rosszabb feltételek között gazdálkodó mezőgazdasági üzemek nagyobb költségeit. Az állami gazdaságok az évi keretnek csak 40,5 százalékához jutottak hozzá az elsd bat hónapban, a szövetkezetek pedig mindössze 33 százalékát merítették ki. A piaci termelés növeléséről járó felárkeretet az állami gazdaságok 12,6 százalékban, a szövetkezetek 17,6 százalékban merítették ki. A tervezett stabilizációs dotációból az állami gazdaságok 35,3, a szövetkezetek 22,0 százalékot használtak fel. A szövetkezetek a szubvenciót 33,3 százalékban, az állami gazdaságok pedig 9,4 százalékban merítették ki. Gabonából rekordhozamok Az Állami Statisztikai Hivatal közzétette a főbb termények Idei hektárhozamát. Az előzetes becslés szerinti adatok azt mutatják, hogy az Idei aratás örvendetes eredményekkel szolgált. A kedvező idiőjárás lehetővé tette, bogy az aratást idejében elvégezzék. Ezért a korábbi évekhez viszonyítva kisebbek voltak a veszteségek. Legnagyobb hozamot értünk el búzából és árpábél, átlagban 27 métermázsát hektáronként. A két terményből ez a legnagyobb hozam, amit a mezőgazdaságban nálunk valaha is elértek. Számos példa bizonyltja, hogy ezt még fokozni is lehet. Például a párkányi szövetkezetben 54 hektáron a szovjet búzafajtákból átlagban 64,5 métermázsás hektárbozamot értek el. Bár a gabonatermés 706 ezer tonnával nagyobb, mint tavaly volt, és 1012 tonnával több, mint az 1961—1968-os évek átlaga, a betakarítás összesített eredménye rosszabb, mert 760 ezer tonnával kevesebb burgonya és 1674 tonnával kevesebb cukorrépa termeit, mint tavaly. Mindkét termény vetésterülete csökkent előszállításnál megállapított százalékos kulcsnak akár kétszeresét ls alkalmazni lehetne. Hasonló feltételek köthetök ki az előre meghatározott legfontosabb műszaki paraméterek feltételeinek teljesítésénél is. A szerződéskötésekben mind a megbízó, mind a szolgáltató fél részére előnyös lenne, ha egy kutatási témára vonatkozóan teljes keresztmetszetű kutatásra szerződnének. Vagyis az igény felmérésétől a 0-szérla gyártásáig, beleértve a teljes dokumentuácló elkészítését ls, természetesen figyelembe véve a megrendelő termelési adottságát. A teljes keresztmetszetet átfogó kutatási tevékenység által a megbízó és az Intézet érdekei szorosabban összefonódnak, s az anyagi érdekeltség ösztönző hatása komplex módon érvényesülhetne. Az ipari kutatóintézetek saját kísérleti műhelyeikben a kutatóit tétmát az üzemi bevezetés optimumára fejleszthetnék. E kísérleti műhelyeket technológiai szempontA Renault-gyár a francia gépkocsigyártás élvonalába tartozik. Tavaly 762 699 autót gyártott, ebből 330 000-et külföldön értékesített. Ez a marnmutüzem — amely a közelmúltban egyesült a Saviem teherautógyárral — rövid időn belül a háromszorosára növelte a termelést. Ma már hajó- ős mozdonymotorokat, szerszámés más gépeket ls gyárt. Renaultnak Brazíliában ls hatalmas üzeme van, szorosan együttműködik Franciaország harmadik legnagyobb autógyárával, a Peugeot-tal, s az utóbbi Időben a szocialista országok piaca Iránt ls érdeklődik. Bulgáriában például az ö szabadalmuk alapján már készülnek az R—8 és az R—9 jelzésű autók. Romániában is teljes tempóban épül az a gyár, amely évente 50 000 R—16-os gépkocsit állít majd elő. Magyarországon a MAN Jelzésű motorok gyártására épít üzemet. A legnagyobb egyezményt a gyár a Szovjetunióval kötötte, ahol korszerűsítik a Moszkvics autógyárat, s így az eredeti 70 000 helyett évente 300 000 gépkocsit készíthetnek majd. A közelmúltban újabb egyezség jött létre a Renault-gyár és a letftanyt Dimitrov automoból hídnak kellene tekinteni a kutatás-fejlesztés és a sorozatgyártás között. A kutatási-fejlesztési szerződések tágabb lehetőséget adnak a kutatási területek kiterjesztésére is. Az ipari kutatóintézetek tevékenysége zömében az iparágakhoz tartozó vállalatokra korlátozódott. A jövőt tekintve fontos figyelembe venni azt, hogy az ipari kutatóintézetek kutatási-fejlesztési tevékenysége Jelentős mértékbea bővülhet, mivel a termelővállalatok piacbővítési Igényel — belföldi és külföldi vonatkozásban egyaránt — jelentűsen megnőnek. Nemzetközi vonatkozásban a meglevő kutatási eredmények kivitele, a KGST-országokkal, de ugyanúgy a nyugati államokkal történő közös kutatás jelenthet új feladatokat a szerződéses kutatások gyakorlatában. Dr. GYÖRGY ISTVÁN egyetemi tanársegéd bllgyár között. A szabadalmi egyezség 10 évre szól, amely szerint hazánkban 3 és 1,5 tonnás Renault-Saviem teherkocsikat gyártunk majd. A megvásárolt szabadalom nyolcmillió dollárba, Illetve 40 millió új frankba került. Ebben az öszszegben azoknak a gépeknek és berendezéseknek az ára is benne van, amelyet a francia üzemtől kapunk. Kezdetben a behozott alkatrészek összeszerelésével készítjük a kocsikat. A jövő év végén már megjelennek országutainkon az első hazai gyártmányú Renault-Savlem kocsik. Később amikor a termelés majd teljes egészében kibontakozik, évi 12 000 gépkocsit fogunk gyártani. A szabadalom megvásárlására ezért került sor, mivel nálunk csak az öttonnás gépkocsik fejlesztésére helyeztünk súlyt, s a kisebb tehergépkocsik fejlesztését elhanyagoltuk. Ezekre a gépkocsikra azonban igen nagy szüksége van népgazdaságunknak, ezért vásároltuk meg gyártásuk szabadalmát. A megkötött egyezmény alapján a hazai szükséglet kielégítésén kívül exportra is termelünk ilyen gépkocsikat. — ném — Korszerűbb anyagmozgatást Az anyagmozgatás látszólag tisztán műszaki probléma. A technikusok arra törekednek, hogy ezt a folyamatot is lehetőség szerint maximális mértékben gépesítsék, illetve automatizálják, és ily módon megkönnyítsék az anyag szállítását a munkahelyek, esetleg a termelőüzemek és a felhasználók között. Futószalagokat, darukat, targoncákat stb. használnak erre a célra, de az elért eredmények mégsem kielégítőek. Hazánkban közel 1,4 millió embert foglalkoztat az anyagok és egyéb termékek szállítása a termelési folyamattól kezdve egészen addig, amíg a késztermék a fogyasztó kezébe kerül. Az egykori Nehézgépipari Minisztérium 15 nagyüzemében végzett vizsgálat egyebek között kimutatta: a munkásoknak körülbelül 28 százaléka anyagmozgatással foglalkozik. Az erre fordított kiadások országos viszonylatban évente elérik a 40 milliárd koronát. Eddig a termelési folyamat technológiai részében rejlő tartalékok feltárására fordítottuk a fő figyelmet, ugyanakkor elhanyagoltuk a mechanizmusok kiszolgálását és egyéb műveletek terén fellelhető tartalékokat, pedig az utóbblak hasznosítása is nagymértékben gazdaságossabbá teheti az anyagmozgatást. Igaz, az anyagszállítás korszerűsítése és gépesítése beruházást igényel, gyakran azonban saját erőből, tökéletesebb szervezéssel, kis költséggel is megoldható. Tág tere van Itt a legkülönfélébb módszerek bevezetésének, amelyekben nincs hiány. A legfontosabb azonban a nagyfokú szervezettség biztosítása, hogy az anyagok, alkatrészek, késztermékek stb. meghatározott menetrend szerint, olykor percnyi pontossággal érkezzenek a szükséges helyre. A másik követelmény a fáradságos testi munka kiküszöbölése, különösen a nagy raktárakban, ahol még ma is az élőmunka van túlsúlyban, mivel nem használják ki a palettlzálás, a targoncák és egyéb raktározási módszerek előnyeit. Az anyagmozgatás korszerűsítése feltétlenül előnyös és szükséges. Lényegesen csökkentheti az önköltséget, lehetővé teszi a dolgozók áthelyezését fontosabb munkahelyekre ós egyúttal biztosítja a folyamatos ellátást. Hazánkban ls nagy figyelmet szentelnek az anyagszállítás problémáinak. A minap Chrudimban tartották meg a II. országos anyagmozgatási konferenciát, amelyen közel 600 szakember megvitatta a legidőszerűbb kérdéseket. Reméljük, ez az akclő ls hozzájárul az, anyagszállítás ésszerűsítéséhez. (diJ vrantiiek Veleckt), a Marketa Lazarová című film egyik főszereplője Renault tehergépkocsik gyártására készülünk Nyolcmillió dollárt fizettünk a szabadalomért 0 Szükségünk van kis teherbírású gépkocsikra $ A jövő év végére elkészülnek az első kocsik