Új Szó, 1967. december (20. évfolyam, 331-359. szám)

1967-12-05 / 335. szám, kedd

A trebisovi járás készül a választásokra : " ' >» ' - : - . , V, A trebisovi járásban is folynak az előkészületek a jövő évi választásokra. A járás falvaiban, városaiban értékelik a nemzeti bizottságok, választott szerveik, és a képviselők eddig végzett munkáját, és beszámolnak róla választókörzetük polgárainak. Az előkészületekről Ondrej Ol e fiák elvtárssal, a TrebiSovi Járási Nemzeti Bizottság titkárával beszélgetett munkatársunk. — Hogyan értékelhető a nemzeti bizottságoknak, azok képviselőinek a legutóbbi választások óta végzett munkája? — A választások óta közel hégy esztendő telt el, tehát közeledik az ú] választások időszaka. Véleményünk szerint az erre való felkészülésre az eddiginél több idő áll rendelkezésünkre. Éppen azért alaposabban elemezhetjük járásunk államhatalmi szerveinek tevékenységét. Az eddigi értékelések alapján kijelenthetem, hogy járásunkban a képviselők hetven százaléka sikerrel teljesíti feladatát. — Tudomásunk szerint a trebiSovi járás községeiben értékes mozgalmak folytak az elmúlt években. Hogyan értékeli ezeket? — Örömmel kijelenthetem, hogy járásunkban az alsóbb fokú nemzeti bizottságok az utóbbi években az eddiginél magasabb szinten teljesítették feladatukat s nagy gondot fordítottak a falufejlesztésre, a lakosság élet-, és munkakörülményeinek javítására. Ezen a területen valóban értékes mozgalmak, versengések voltak. Ennek keretében a járási nemzeti bizottság tanácsa a legjobb eredménveket elérő tizenegy községnek a „Példás község" címet adományozta. — Konkrétan melyik községeknek? — Eddig Bacska, Boly, Brezina, Cierne Pole, Hriadky, Kiskövesd, Kysta, Podhorany, Örös, Slanská Huta, Véke községek nyerték el ezt a megtisztelő címet. A helyi nemzeti bizottságok kezdeményezésére több faluban sikeresen terjed a „Példás rend háza" verseny, melyet jelenleg értékelnek az illetékes nemzeti bizottságok s a nyerteseknek oklevelet, valamint a ház falára függeszthető, „Példás ház" feliratú zománcozott táblát adnak át. Említést érdemel még a falufejlesztési akció, melyben járásunk községed, szinte már hagyományosan figyelemre méltő sikereket érnek el. Ennek tudható be, hogy az NOSZF 50. évfordulója tiszteletére indított kerületi versenyben a trebisovi járás a második helyre került. Dolgozóink több mint 28 millió korona értékű felajánlást teljesítettek, számos megkezdett kultúrház, iskola, napközi otthon, járda, utak, terek építését, rendezését befejezték. Például Kysta község lakói, aránylag rövid idő alatt önsegéllyel több mint 300 ezer korona értékű helyi vízvezetéket •építettek. Társadalmi munkával tizennyolc, modernül berendezett kultúrház épült járásunkban, többek között Bácskán, Bolyban, Kisgéresen, Kiskövesden, Nagygéresen, Zétényben. Azt is meg kell mondanom, hogy ezeket jobban ki kellene használni, mint eddig. — Milyen tapasztalataik vannak a nemzeti bizottságok önállóságának elmélyítése terén? — ígifin gazdag tapasztalatokkal még nem dicsekedhetünk, mert az új gazdaságirányítás alapelveinek maradéktalan érvényesítése nem megy egyik napról a másikra. Viszont bizonyos eredményekről beszámolhatok. Járásunk harmincegy községében ötvenegy helyi kisüzem működik, melyek ez év első felében már több mint negyedmillió korona tiszta hasznot értek el. Legjobb eredményt a kuzmicei, brezinai és szalánci kisüzemek mutatnak fel... — A Nemzetgyűlés által a közeli napokban jóváhagyott s a fövő év január 1-től érvényes új választási törvény alapján milyen minőségi változást várnak a járás képviselőinek munkamódszereiben? — Az új választási törvény javaslatát járásunk képviselőivel szervezett, háromnapos iskolázás keretében tárgyaltuk meg. A választási előkészületeket kihasználjuk arra is, hogy a polgárokkal megbeszéljük, milyen formáiban biztosítjuk az új törvény érvényesítését a gyakorlatban. A törvényjavaslat megtárgyalása alkalmából, valamint a falufejlesztés kérdéseivel foglalkozó népgyűléseken elhangzott észrevételek, javaslatok alapján dolgozzuk ki a választási programot, amely alapját képezi majd a megválasztott képviselők, az egész nemzeti bizottság, valamint a választópolgárok közös munkájának, együttműködésének. Ennek a kapcsolatnak az elmélyítésétől sokat remélünk .. . Röviden mondva, erre alapozzuk társadalomépítő munkánk jövőbeni sikereit. Ennek az elvnek érvényesülésére már a választási programok kidolgozásánál gondolunk. Olyan feladatokat tűzünk ki, melyek a lakosság, az egész község és járás további előrehaladását célozzák s melyek megvalósításáért mind a képviselők, mind a választók vállvetve szorgoskodni fognak. Igy képzeli el ezt a nemzeti bizottságokról szőlő új törvény is . .. KULIK GELLÉRT Az öltözködéskultúra követelményeivel összhangban DIVATBEMUTATÓVAL EGYBEKÖTÖTT ORSZÁGOS SZAKMAI ÉRTEKEZLET 1987. XII. 5. A ruhaipari szövetkezetek divattervezői minap Bratislavában megtartott IX. országos konferenciájának célja a ruhaipari szö vetkezetek munkájának megjavítása, a szolgáltatások bővítése, a megfelelő divatvonal kialakítása volt. Az egyik fő beszámoló ismertette a világdivat fejlődését. Világszerte a katonás, ún. „Militer" vagyis egyenruhaszerű szabásvonal az uralkodó. Ez a kabátokra, kosztümökre, utcai és alkalmi ruhákra egyaránt érvényes. Míg a fiatal, 17—18 éves lányok részére a szinte gyerekes divatvonal aktuális, addig az érettebb korosztálynak a század végi romantikus stílust, a nyakés mellfodrot, a fodros kézelőt stb. ajánlják a divattervezők. A divatszínekben elég nagy a választék. Divatos a türkizzöld, a beige, a szürke, az olívzöld s a barna valamennyi színárnyalata. A színeken erősen érezhető a mexikói hatás. A fiatalok részére a kék — piros — fehér színkombinációt ajánlják. Az anyagok közül divatos: a csomózott szövésű gyapjúszövet, a férfikabátokra használt posztó, a gabarden, a tweed, a santung, az etamin, a szatén, a kreppszatén, a sifon, a nyomott mintás pamutkelme, de legfőképp a sima bársony, a kordbársony, a mintás mosóbársony és természetesen valamennyi műszálas kelme. Az új divat szerint a kabát kissé befedi a térdet, vagy néhány ujjnyival a térd alá ér. A párizsi Dior cég kabátmodelljei pl. a lábikra közepéig érnek. A kabá: . §É IflIfKÍS IMI lo HH / k sr Mi tok vonala is egyenruhaszerű. A kosztümhöz többé nem viselnek miniszoknyát. Divatos az ingruha minden változatban. Gyakori a ragián ujj. Továbbra is divatos a szoknyanadrág, és divatsláger az egybeszabott, ún. „nadrágruha". Ezentúl is hordják a nadrágos kosztümöt, hoszFALUSI ARCKÉP ITóthpál Gyula felvételej KERÜL-E ASZTALUNKRA ROPOGÓS CIPÓ? szabb kabátkával. Az alkalmi komplékat a tunikaszerű stílus jellemzi. — Lényeges változás észlelhető a férfizakón. Kifekvő nagy gallérral és széles, ún. „Napóleon-fazonnal" készül. A derékban erősen karcsúsított, hosszú zakó lefelé hirtelen bővül. Hátul a derékvonaltól lefelé egy vagy két mély hajtás díszíti. A férfinyakkendő jóval szélesebb, s gyakran tarka virágos anyagból készül. A hagyományos fehér férfiinget a hétköznapi használatból egyre jobban kiszorítja a színes, tarka min tás, apró kockás vagy csíkos ing. A sporting gallérja női blúzgallérra emlékeztet. A nyitott nyakú sportinghez sálat viselnek. — A férfi alkalmi zakókat mintás brokátból varrják, s egyszínű mellényt viselnek hozzá. A konferencia több részletben megtartott divatbemutatóval volt összekötve. A modellek az ország különböző részeiből származtak. Képviselve volt: a prágai Drutex, a bratislavai Vzorodev, VKUS és Detva, a libereci VKUS, a jiCíni VKUS stb. Nagy érdeklődést keltett a MAHELMA nyugat-németországi cég gyermekruha-bemutatója ls. (Lásd a képeket!) Két bemutató közötti szünetben megkerestük B. JaneCka mérnököt, a Ruhaipari Szövetkezetek Kísérleti Intézetének igazgatóját, s megkérdeztük, mit vár ettől az eddig egyedülálló és nagyon jól megszervezett négynapos értekezlettől? — Azt, hogy a ruhaipari szövetkezetek gyártmányainak színvonala lényegiesen emelkedik, s a divattervezők naII gyobb figyelmet fordítanak majd arra, hogy mind a női, mind a férliöltözékek, tartozékaikkal együtt, megfeleljenek az Ül öltözködéskultúra követelményeinek — mondotta B. Janecka. PARRAGHY JOHANNA (CTK) — A rostélytüzelésű kemencéből kikerült jószagú cipó, kézzel formált, jó minőségű kifli és zsemlye, valamint egyéb pék- és cukrászkülönlegességeik illúziója nyilván már belátható időn belül valósággá válik. Erre enged következtetni a fogyasztási szövetkezetek termelési tevékenységének aktivizálódása. A szövetkezeti szervezeteknek lehetőségük nyílik arra, hogy számos olyan sütődében ismét hozzáfogjanak a sütőipari termeléshez, amelyek kemencéi a sütőiparban végrehajtott centralizáció következtében aludtak ki. A szövetkezetek ezekben az üzemekben elsősorban különleges kenyér- és süteményfajtákat fognak készíteni. Azzal számolnak, hogy a polgárok és az étkeztetési tize mek aránylag kis korét látnák el, mivel a nagyarányú szálll tás nem fizetődnék ki. Az új irányzat magában foglalja olyan további termelőközpontok létesítését is, amelyekben csemegéket, félkész árukat és feldolgozott élelmiszeripari nyersanyagokat állítanának elő. Feltételezik, hogy fokozatosan ilyen üzemek is létesülnek minden járásban. A vidéken lehetőségek nyílnak a szövetkezeti cukrászdák megnyitására. Helyiségekre az eddig bezárt cukrászdák, vagy a ki nem használt pékségek, illetve raktárak berendezésével lehetne szert tenni. Ilyen cukrászdákat elsősorban az üdülök körzetében létesítenének. A fogyasztási szövetkezetek foglalkoznák a szódagyártás és kis saját konzervgyártó üzemek létesítésének gondolatával is. Ezekben az üzemekben főként kézzel dolgoznák fel a zöldséget, gyümölcsöt s helyenként az erdei terményeket. A szövetkezetek most részletesen elemzik lehetőségeiket s már konkréten javasolnak olyan helyeket, ahol a termelés különféle ágazatai a legjobban érvényesülnének. Az esetek többségében ez a tevékenység neon újdonság. Ezerkilencszázötvenhat előtt, amikor a szövetkezetek a kistermelést is a nemzeti bizottságok vagy a helyi gazdálkodás irányítása alá helyezték, az egész kenyértermelés felét, a süteménytermelés 40, a húsféleségek termelésének 35, a cukrásztermékek termelésének pedig 25 százalékát biztosították. Jelentős mértékben kivették részüket az alkoholmentes italok és konzervtermékek készítéséből is. Az elmúlt év óta, amikor a szövetkezeti termelőüzemek kezdtek újra feltámadni, mindössze 4 szódavízgyártó üzemet, 8 sütődét és négy cukrászdát létesítettek. A szövetkezetek ezenkívül még 89 központot irányítanak, amelyekben csemegét, félkész árut állítanak elő. A KÉSLEKEDÉS KELLEMETLEN KÖVETKEZMÉNYE! Idejében fizessük be a motoros járművek utáni adót Közeledik a motoros járművek után fizetendő adó Jövő év első felére esedékes része befizetésének-ideje. Időszerű felhívni a figyelmet az esetleges késedelmes befizetés kellemetlen következ ményeire. A motoros jármű után járó adú és biztosítási díj elkésett megtize tésének következményei a 98 1964 Sb. sz. törvény 6. cikk. 7. paragrafusa, valamint 197/1964 Sb. sz. rendelet 19. paragrafusa szerint elvben minden olyan adóalanyt sújt, aki a törvényben megszabott határidő után fizet, mégpedig tekintet nélkül arra, vajon megfeledkezett-e arról, hogy idejében fizessen, vagy nem volt rá pénze. Illetve egyéb okokból fizetett késedelmesen. / A bírság minden megkezdett hónapért az évi adó 10 százaléka, valamint az évi biztosítási díj tíz százaléka, még abban az esetben is, ha az adóalany csupán a félévi részlet fizetését mulasztotta el. A motoros járművek utáni adó megkésett fizetéséért járó bírságot a Csehszlovák Szocialista Köztársaság Nemzetgyűlésének határozata értelmében törvényes formában rögzítették. Az adó és a biztosítási díj megfizetésének esedékességi idejét minden esetben idejekorán közli mind a sajtó, mint a rádió. Hogy a motoros járművek tulajdonosainak elegendő idejük legyen adójuk megfizetésére, az esedékesség ideje január 1-tfil március l-ig, valamint július 1-től szeptember l-ig tart. A motoros járművek után fizetendő adóról szóló törvény nem tartalmaz olyan kivételeket, amelyeket a nemzeti bizottságoknak tekintetbe kellene venniük a bírság megkövetelése tekintetében. A nemzeti bizottság a 16/1962 Sb. sz. rendelet 19. paragrafusa értelmében csupán arra jogosult, hogy alaposan megokolt és 5 koronás okmánybélyeggel ellátott kérvényre kivételesen meghosszabbítsa az esedékesség idejét, illetve valóban rendkívüli esetekben eltekintsen a késedelemért járó bírság kirovásától. Ám a bírság behajtásától az ilyen esetekben is csak a kérvény beadásának időpontjától, nem pedig a kérvény beadása előtti időtől fogva lehet eltekinteni. Ezért amennyiben ax adófizetőnek komoly oka van késedelemre, az esedékesség időpontja előtt adja be kérvényét. A nemzeti bizottság (pénzügyi osztálya) a maga belátása szerint dönt a bírság elegendéséről, s ezért a? adóalanynak semminő törvényes ioga nincs a határidő meghosszabbítására, vagy a bírság ele.igedőrsére.