Új Szó, 1967. december (20. évfolyam, 331-359. szám)

1967-12-05 / 335. szám, kedd

Bratislavai kiállítások SZOBROK, PLASZTIKÁK, KÉRDŐJELEK Rudolf Uher plasztikái láttán, — akarva-akaratlan — Kassák Lajos kérdése merül fel tuda­tomban: „Elképzelhető-e, hogy ma úgy festenénk, építhetnénk (vagy szobrot formálhatnánk B.j, ahogy őseink évszázadok­kal ezelőtt? Hol van már az életnek az az atmoszférája, rit­musa, egyenletes folyamatossá­ga? A tudomány és technika ro­hamos fejlődése percről percre rombolja a múlt társadalmi és egyedi formáit." Ezeknek a múltbeli egyedi formáknak helyébe léptek azok a mai, első benyomásra amorf­nak, alaktalannak tűnő formák, amelyek gyakran arra törek­szenek, hogy megteremtsék a természet és a szobor közötti kölcsönös kapcsolatot. Napjaink szobrászai, így Uher is, a sza­bad természet, vagy a nagy par­kok, a városok egy-egy terére szánja kompozícióit. Avagy va­lamely épület falára dombor­műveit. S miközben nem holt és szokványos gipszben valósítja meg a modellt, hanem maga dolgozza meg közvetlenül a fát, a fémet, a követ, érzi az anyag sajátosságait és lehető­ségeit. — Igazodik a környezet jellegéhez, a táj ritmusához, hogy szobra szervesen illesz­kedhessék bele. R. Uher Kostka professzor volt tanítványa, az ó-egyiptomi és a korai hellén szobrászat rajongója, enged az önkifejezés kényszerének. A keletkezésnek, az egyszerű és nyers természe­ti és emberi valóságot jelző ki­fejezésmódnak a híve. Helyen­ként konstruktivista szellem­ben valósltja meg a Párhuza­mosokat, a Derék-, vagy Tompa­szög-tanulmányokat. Vasból for­málja a Mozgás dinamikáját, és rézből a levélszerű, leegyszerű­sített Növényi motívumot. Dur­ván hegesztett, sima és nyug­talan bronz felületek váltakozá­sa érezteti a drámát. Nyersen ácsolt fával jelzi a Nagy fo­lyam hullámait s ismét fában szólaltat meg egy zenei hármas hangzatot. — Tompa fényű, mértani megoldású rézdombor­műve talán a modern architek­túra jó kiegészítője lenne, akárcsak az ugyancsak rézből való két figurája: a zárt felépí­tésű Űrhajós és a Zene önma­gába merült, hangszerével ösz­szeforrt alakja. ECSETTEL IRT KÖLTEMÉNYEK Kis terjedelmű, de értékes anyagot mutat be grafikai ka­binetjében a Nemzeti Galéria tárlata. FranttSek Maltjnak az 1932 ás 36-os évek közötti 10 olajképét és tusrajzait. Ezenkí­vül az 1963-tól 1967-ig alkotott monotypia sorozatainak több lapját. Malf a századforduló eszten­dejében, Litomyälben született. A prágai iparművészeti iskolán Kysela professzor tanítványa volt. Legerősebben a textilművé­szet vonzotta. 1926-tól a brati­slavai Detva textilműhelyének művészeti vezetője. — Az 1919­ben Grópius alapította weimari Bauhaus máig is modern mun­kamódszerelnek ösztönzésére és szellemében létesült Brati­slavában 1928-ban a kísérleti műhelyekkel rendelkező jeles iparművészeti Iskola. Vezetője Vydra professzor volt. A tanári kar legkiemelkedőbb tagjai: Fulla, Galanda, F. Tröster, szín­házi képzőművész ós Fr. Maly, aki a textilosztályon érvényesí­tette szaktudását. Ennek a magas színvonalú, a kort megelőző intézménynek sugalmazó légkörében bontako­zik ki Maly festői egyénisége. A harmincas években ő is a szürrealizmus felé tájékozódik. A XX. század művészetére ez az irányzat döntő hatással volt, s ma ismét az érdeklődés kö­zéppontjában áll. Maiy nem or­todox szürrealista. S nem veti alá magát e stílus szigorú dog­máinak. Egyéni felfogását érvé­nyesíti, miközben eltér bizo­nyos fokig a hagyományos je­lentésrendszertől. A valóságost s a látomásost összekapcsolja. A reális tárgyakat érzékszerű­en jeleníti meg. Az álom, s a tudat-alatti régióiban gyökere­ző motívumai különös hatású­ak. A természeti világ elemeit új összefüggésben mutatja meg. S így valamilyen mégsem való­ságos világot éreztetnek művei. Igényes mesterségbeli felké­szültséggel, a klasszikus hagyo­mányok s az esztétika elvetése nélkül, finom kultúrával, vonzó színhatásokkal rögzíti azt, amit költői képzelete sugalmaz. Táj­képel álomszerűek. Zöldes-sár­gás rózsaszínek közül kifehér­lő vitorla előtt tárt szárnyú si­rály röppen fel. Egy másik vásznából forró líra sugárzik. A sötét háttérben kirajzolódó dombok vonala asszonykeblek halmai, s alattuk a vágyakozva megnyíló „Ajkak". Alakos kom­pozíciói is jelképesek, telve gondolat- és érzéstársításokkal, mint a „Szerelmesek" finoman stilizált, világos és sötét egy­máshoz simuló figurái. Az utol­só négy évből származó soro­zatok fekete-fehér és színes monotypiái: a „Magányban", a „Bánat torzói"-ban a lélek leg­bensőbb rezdülései vibrálnak. Paleopltfsztikái az őslények­re, mások az állat- és növény­világ bámulatos struktúráira utalnak, s a „Kozmosz" ciklus mind egyre bővülő világunkat jelzi. Az 1939 óta Brnóban élő F. Malt ma is intenzíven ható mű­vészetét Weiner-Kráf szavai szépen s találóan jellemzik: Al­kotásai rajzolt, s festett költe­mények, melyekben mintha két világ egyesülne, a zene és a színek világa. BARKÁNY JENŰNE A Varsói Filharmónia bratislavai vendégszereplése A tizennégy tagból álló len­gyel vonóskar szolid, megbíz­ható kamaratársulásnak bizo­nyult. A játékosokat áthatja a közösségi szellem, amelynek szálai művészi vezetőjük, Karol Teutsch kezében futnak össze. Megalapozott együttes, de hang­szépség, hangmozgékonyság előadói lendület dolgában tá­volról sem érik el a Szlovák Kamarazenekar színvonalát. Lengyel vendégeink kellemes, meghitt hangú kamaramuzsiká­lást nyújtottak, produkciójuk­ban mégis nélkülöztük azt a bizonyos többletet, amivel vi­szont az est kiváló szólista vendége, Wanda Wilkomirska bőkezűen megajándékozott ben­nünket. A művésznő izzó zenei­sége magával ragadta a zene­kart és kigyújtotta a Vivaldi muzsika szivárványos tűzijáté­kát. Wanda Wilkomirska művé­szete technikai, zenei és lelki tényezők' teljes összhangjából meríti ellenállhatatlan hatóere­jét. A művésznő Vivaldi tolmá­csolása (Concerto l'estate, op. 8. 2. szám) sajátságos módon modern művészi szemléletből indul ki, előadásában mintha egészen újfajta Vivaldi hang­zással ismerkedtünk volna meg. Előadása rendkívül feszült és tartalmas, feszültsége villamos áramként csap át a hallgatóra, mert elsősorban érzelmi és csak a háttérben gondolati eredetű. Egész lényéből az átélés ko­molysága sugárzik és bűvköré­be vonja a spontánul reagáló hallgatóságot. A kamaraegyüttes műsorának első részét régi mesterek mu­zsikájából állította össze. To­masso Albínonl B-dúr szimfó­niája, Adam Jarzebski, 16. szá­zadbeli lengyel mester két kompozíciója és végül Arcange­lo Corelli Karácsonyi concerto grossója hangzott el különösen sikerült előadásban. (A szólis­ták: Stanislaw Kawalla, Ed­mund Sleja és Monika Szcud­lowska.) Szünet után Grazyna Bace­wicz Divertimentójának és H. M. Górecki Három szerzemény régi stílusban című művének érzékletes előadásával érdekes betekintést nyertünk a mai len­gyel zeneéletbe. Mozart ifjúkori D-dúr Divertimentója (K. 136.), a derű hangján fejezte be len­gyei vendégeink hangversenyét. HAVAS MARTA llllülllft Átültethető-e a tudás? A szakemberek ma sokat vi­tatkoznak azon, vajon öröklő­dik-e a tudás és a tehetség, vagy a nevelésnek van-e dön­tő befolyása az egyéniség kifej­lődésére. E dilema megoldását igyekszik egy fejhosszal meg­előzni néhány amerikai tudós. A ribonuklelnsav az alapvető biokémiai anyagok közé tarto­zik, az élő szervezetben levő valamennyi funkcióját azonban még nem tisztázták. Egyebek között tudjuk: nagy szerepet Játszik az öröklődésben, és fel­tételezzük, hogy az emlékezet és a tudás fontos alapköve. Ép­pen ezért nagyon érdekesek azok a kísérletek, amelyek a ribonukleinsavnak egyik szer­vezetből a másikba való átül­tetésével, illetve az új szerve­zetben való hatásának kivizs­gálásával foglalkoznak. A már említett tudósok öt na­pon keresztül tanítottak, mond­hatnók tréningeztettek egy cso­port patkányt. Amelyik közü­lük csengetésre a jelzőberende­zéshez futott, ennivalót kapott. A hatodik napon, amikor már betanultak a patkányok, meg­ölték őket és az agyukból a legnagyobb óvatossággal és kí­mélettel — hogy a bloanyag legkisebb változását is meg­előzzék — Izolálták a rlbonuk­leinsavat, amelyet aztán nem dresszlrozott patkányokba fecs­kendeztek. A kísérleteket na­gyon gondosan végezték, hogy kiküszöböljék az esetleges szuggesztív hatásokat és téve­déseket. Az eredmény meglepő volt: A patkányok 28 százaléka úgy viselkedett, mintha dresszíroz­va lett volna, ugyanakkor a njm Injekciózott patkányok csak elvétve reagáltak a jelzés­re. E kísérletek eredményeit egyelőre még fenntartással fo­gadják a szakemberek, ugyanis nem sikerült azokat mindig eredményesen megismételni. A szkeptikus hangok ellené­re — bár ez talán még egy ki­csit korai —, akaratlanul is fel­merül a kérdés: Lehet-e tehát az emlékezetet, a tudást, mint­egy szubsztanciát egyik szer­vezetből a másikba átültetni?! Újdonságok Az Egyesült Államokban olyan különleges fényképező berendezést szerkesztettek, amely felderíti a csővezeték belső hibáit, esetleges korródá­lódását. Az érdekes berendezést maga a szállított folyadék vi­szi előre a csővezetékben. Ha­ladási sebessége óránként 3 mé­ter. Egy-egy fílmtöltés hatórás üzemelésre elegendő. A rák keletkezése és a re­generációs folyamatok — pél­dául a sebek gyógyulása — egymással teljesen ellentétes, mégis rokonjelenségek. Erre vallanak a nyugatnémet orvos­kutatók legújabb kísérleteinek eredményei. E kísérleteket ta­rajos gőtékkel végezték; az ál­FÁBÓL-HÚS Hihetetlennek tűnik, de fgy van: fahulladékból ta­karmányt, s igy közvetve húst készítenek a zvoleni Buéina fafeldolgozó Szem­ben. A fural gyártásánál ke­letkező különleges fürész­porbői kivonják a szervte­len anyagokat, melasszal és pelyvával keverik, majd speciális eljárással szarvas­marhák részére tápláló ta­karmányt készítenek belőle. Kisebb adagolásban jó eredr menyeket mutatnak kl a „fürészporos takarmánnyal" öt környékbeli mezőgazdasá­gi Szemben. (v.) latok farkait eltávolították, majd a regenerálódó csontokat ismert rákkeltő vegyületekkel ecsetelték. A rák kifejlődése elmaradt, viszont az eltávolított farok kinövése, regenerálódása minden esetben lényegesen le­lassult. • Nyevkának hívják azt a kis méretű szovjet motorcsónakot, mely rövidesen megjelenik a Balti-tenger és a Fekete-tenger üdülőhelyeinek kikötőiben. A víz alatti szárnyakkal ellátott, 12—14 személyes motorcsónak sebessége 60 km/óra. Teste üvegszál erősítésű műanyagból készült, Így teljesen korrózió­álló. A csónakot Diesel-motor hajtja. • A prágai Hang-, Kép- és Re­produkcióstechnika Kutató In­tézetben „láthatóvá" teszik a hanghullámokat: egy ott kifej­lesztett új készüléken követik terjedésüket és mozgásukat. A készülék — amely tulajdonkép­pen optikai indikátor — a ter­vezett terem akusztikai visel­kedését már a modellben kimu­tathatja. A hanghullámok vi­selkedéséről egyidejűleg egész sor felvétel készül, s ezek alap­ján megtervezhető a terem leg­megfelelőbb kiképzése. A ké­szülék működéséről igen ked­vező tapasztalatokat szereztek pl. egy brüsszeli templom és a zürichi városháza építésekor. • A harkovi traktorgyárban megkezdték a T-150 típusú traktor gyártását. A 150 lóerős motorral felszerelt traktor ve­zetőfülkéjét hang- és hőszige­teléssel, valamint klímaberen­dezéssel látták el. A legnagyobb légpárnás hajé Nemrégiben bocsátották vízre a British Hovercraft Co hajó gyártó társaság ás egyben az egész világ legnagyobb légpárnás hajóját a Wight szigetbeli Cowex-ban. Ex a víz felett suhanó ten­geri jármű a jövő évben kezdi meg rendszere« járatát a La Manche csatornán keresztül a Dover—Bologne közti szakaszon. 250 utas és 30 gépkocsi a befogadóképessége; az utat 100 km/óra se­bességgel haladva 35 pere alatt teszi meg. A képen a világ leg­nagyobb légpárnás hajójának a vízre bocsátása. Az ember alkalmazkodóképessége Milyen az ember alkalmaz­kodóképessége az eltérő élet­környezethez, és hogyan viseli el a különböző éghajlatot? Egyebek között ilyen kérdések is szerepelnek a Nemzetközi Biológiai Programban, amelybe a csehszlovák tudósok is be­kapcsolódtak. Ilyen széles mé­retekben első ízben vizsgálják az alkalmazkodóképesség kér­dését (eddig 36 ország kapcso­lódott be a programba). A ku­tatásnak az a célja, hogy le­hetővé tegye a világ különböző részein élő emberek fizikai ké­pességeinek tökéletes összeha­sonlítását azoknak a biológiai feltételeknek a szemszögéből, amelyek közöt az egyes orszá­gok lakosai élnek. Hazánkban az ez irányú ku­tatást dr. Václav Selinger do­cens vezeti, és 6—7 évig fog tartani. A szükséges adatokat három csoportban — a vidéki lakosságnál, a városokban élő embereknél és az aktív sporto­lóknál — vizsgálják. Minden csoportban több mint ötezer, különböző korú férfit és nőt, összesen tehát mintegy 50 ezer személyt vizsgálnak ki. A csehszlovák kutatás érde­kessége, hogy az ember mozgá­si teljesítőképességére irányít­ja a figyelmét. A test magas­ságán és súlyán, a bőr alatti zsír mennyiségén és egyéb tes­ti jellemzőkön kívül a szerve­zetnek a fizikai megerőltetésre való reakcióját is megállapít­ják. Egyebek között például egy­szerű gyakorlás segítségével feljegyzik az érverés változá­sait, a belélegzett levegő meny­nyiségét, a vérnyomást, az oxi­génfogyasztást és a nyugalmi állapottól eltérő egyéb Jellem­zőket. A képen: a kerékpár­ergométerrel végzett kivizsgá­lás. (Az izom munkateljesítmé­nyének mérését az erre a cél­ra szolgáló különleges szerke­zettel ergográfiának nevezik. Az utóbbi időben sokszor talál­kozunk ezzel a kifejezéssel.) Mesterséges „hó" Az NDK sízői már régóta ak­tívan készülnek az olimpiai já­tékokra. Edzésre a Biathlonban létesített műanyagpályát hasz­nálják, amely hasonló csúszási feltételeket biztosít, mint a hó. 578.

Next

/
Thumbnails
Contents