Új Szó, 1967. december (20. évfolyam, 331-359. szám)

1967-12-23 / 353. szám, szombat

Világ proletárjai, egyesüljetek! UJSZO SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PARTJA KOZPONTI BIZOTTSAGANAK NAPILAPJA Bratislava, 1967. december 23. Szombat 0 XX. évfolyam, 353. szám § Ára 70 fittér ÖLEST TARTOTT a CSKP Központi Bizottsága December 19-e és 21-e között illést tartott Csehszlovákia Kommunista Párt­jőnak Központi Bizottsága. Az ülés részvevői a gazdasági fejlő­dés, valamint az életszínvonal emelésé­nek kérdéseiről tárgyaltak. A Központi Bizottság plénuma a to­vábbiakban foglalkozott az utóbbi idő­ben folytatott nemzetközi tárgyalások­kal is. A vita ntán pártunk Központi Bizott­sága határozatot fogadott el a csehszlo­vák népgazdaság fejlesztésének, s az életszínvonal emelésének feladatairól az 1968 és 1970-es években, valamint a kommunista és munkáspártok tanácsko­zó gyűlésének összehívásáról. HATAROZAT a kommunista és munkáspártok tanácskozó gyűlésének összehívásával kapcsolatban Csehszlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága december 19. és 21-e között tartott ülésén meghallgatta V. Kouc­ky elvtárs beszámolóját a kommunista és a munkáspártok nemzetközi tanácskozásának előkészületeiről. Örömmel fogadja a 18 testvérpárt felhívását, hogy mennél többen vegyenek részt a Budapesten 1968 február­jában megrendezendő tanácskozó gyűlésen, amely lehetővé teszi annak megítélését, mi­képpen tárgyalható meg kollektív módon és demokratikusan a kommunisták nemzet­közi találkozójának valamennyi kérdése. Ez a fehlvás fontos lépés, amely átmenetet jelent a tanácskozásról folytatott előzetes vitáktól a tanácskozás voltaképpeni elő­készületeihez. A jelenlegi bonyolult nemzetközi helyzet megköveteli, hogy minden imperialistaelle­nes erő, főként pedig a kommunista és a munkáspártok közösen lépjenek fel. A CSKP Központi Bizottsága meg van győződve ar­ról, hogy a tanácskozás fontos szerepet fog betölteni a világ szocialista közössége, a nemzetközi kommunista mozgalom és minden demokratikus erő egységének meg­szilárdításában — az imperializmus elleni, a békéért és a nemzetek szabadságáért foly­tatott küzdelemben. E feladatok sürgőssége megköveteli, hogy a nemzetközi értekezletet gondosan és egész konkréten úgy készítsék elő, hogy belátható időn belül meg lehessen rendez­ni. Ezért a CSKP elő fogja segíteni a ta­nácskozás valamennyi előkészületét. A XIII. kongresszus határozataival összhangban továbbra is minden téren hozzá fog járulni a világ kommunista erői lenini egységének megszilárdításához. A CSKP Központi Bizottságának határozata A NÉPGAZDASÁG FEJLESZTÉSÉRŐL ÉS AZ ÉLETSZÍNVONAL ALAKULASÁRÓL 1968-BAN ÉS AZ 1970-IG TERJEDŐ IDŐSZAKBAN A CSKP Központi Bizottsága december 19—21-1 ülésán az 1988. évi tervvel, vita­mint a IV. ötéves tervnek az új gazdasági leltételek szerinti módosításával kapcsolat­ban Ismét foglalkozott gazdaságpolitikánk problémáival, és a gazdasági reform meg­valósításának eddigi eredményeivel. Kap­csolatban a májusi plenáris üléssel, és az azon kitűzött legfontosabb gazdaságpoli­tikai Intézkedésekkel, melyeknek célja a gazdasági egyensúly fokozatos helyreállí­tása, továbbá az elért eredményeknek ez év szeptemberében végrehajtott általános ellenőrzésével is. Így a XIII. pártkong­resszuson jóváhagyott határozatok teljesí­tése céljából kitűzött terv alapján rend­szeresen elemzi népgazdaságunk fejleszté­sével és az életszínvonal emelésével ösz­szefüggő elvi jellegű problémákat. I. A CSKP Központi Bizottsága megállapí­totta, hogy népgazdaságunkban stabilizáló­dott az Ipari termelés növelése, növekedett a mezőgazdasági termelés, kedvezőbben alakultak az anyagköltségek és a termelői fogyasztás, meggyorsult az átlagbérek nö­vekedése és sor került bizonyos fokú dif­ferenciálódásukra is. Társadalmunk Igé­nyelt eszerint évről-évre mindjobban ki le­het elégíteni. A termelés kedvező növekedését jellem­zi az ipari termelés 6,1 százalékos, a me­zőgazdasági termelés 3,5 százalékos és az építőipari termelésnek 7,3 százalékos nö­vekedése. A feldolgozó ipar ágazataiban is meg­gyorsul a növekedés (vegyipar 9 százalék, építőanyagok 8 százalék, gépipar 9 száza­(Folytatás a 2. oldalon) BARSI IMRE FELVÉTELŰ A békés családi körben holnap ismét kigyúlnak a karácsonyi gyertyák. Szeretetünk kifejezéséül átnyújtjuk ajándékainkat szeretteinknek. Az évnek talán ez a legmeghittebb, legkedvesebb pillanata. A szeretet ünnepe. A szeretet a legfennköltebb érzés. Az ember legelemibb vágya: szeretni és sze­retve lenni. Ezt az ősi vágyat jelképezi a fenyő­gally, amelynek csodálatos örökzöldje a békesség varázsát sugározza. Szeretet - békesség. Ezt jelképezi a karácsony ünnepe év­századokon át. S nem furcsa, megmagyarázhatatlan és érthetetlen, hogy a békére, szeretetre vágyó emberiség évszázadokon át vívja esztelen háborúit? A történelem folyamán népek, nemzetek, felekezetek, országok és világrészek álltak egymással szemben. Hozzávetőleges történelmi felmérések szerint a háborúk folvamán három milli­árdnyi ember vesztette életét... Az em­ber alkotta felbecsülhetetlen értékek pusztulásáról nem is szólva. De évszázadokon át újra és újra ki­gyúltak a karácsonyi gyertyák. Az egymást követő nemzedékek újra és újra a szeretetet, a békességet hir­dették fennhangon. A békekiáltás az utóbbi évtizedek folyamán egyre növekszik. De még min­dig nem harsogta túl az ágyúk bömbö­lését, bombák süvítését. Ember hirdeti a békét ékes szóval. S ember adja ki a parancsot az ágyúk elsütésére, a rakéták kilövésére. Ember hirdeti a szeretetet — és em­ber zúdítja a pusztulást emberre. Lehetséges ez? Ennyi ellentmondás lélekben, lelkiismeretben? Nagy eszmék­ben és gyakorlati cselekvésben? Egy és ugyanaz a kéz gyújt csiltagszórót és per­zsel lángszóróval emberi hajlékokat? Ahol a fegyverek ropognak, ott szám­űzték a békét. Az emberek ... Nem lehet szó békéről mindaddig, amíg egyes emberek, a hatalmat bitorló kisebb­nagyobb csoportok mások rovására, erő­szakkal, sokszor fegyverrel próbálják ér­vényre juttatni saját önző szándékaikat A szeretet, a béke nem elvont fogalom. Mindennapjainkat szövi át ezernyi szál­lal. Ápolnunk kell őket odaadó gondos­sággal az emberi lelkekben - az embe­rek, népek kapcsolatában. Mert ez nem csupán passzív érzés, magasztos emberi tulajdonság, hanem az emberiség fenn­költ célja. Nem egyszerű óhaj - ma már létfeltétel. Az emberiség nem lehet nyugodt béké­je, jövője felől mindaddig, amíg az im­perialista körök népek, nemzetek sza­badságára törnek, amíg az amerikai hó­dítók fegyverei Vietnamban ropognak és amerikai katonai támaszpontok a vi­lág minden táján más népek életét, jövőjét veszélyeztetik. A béke: feladat - korparancs. Ki­tartó harcot, szívós küzdelmet kö­vetel mindazok ellen, akik az em­beriség létérdekeit a világ bármely pont­ján veszélyeztetnék. Mert ne feledjük: ko­runkban az emberiség érdeke egyetemes. A fenyőgally tehát nemcsak jelkép, hanem memento is. KALÁSZ LÁSZLÓ

Next

/
Thumbnails
Contents