Új Szó, 1967. december (20. évfolyam, 331-359. szám)

1967-12-23 / 353. szám, szombat

A CSKP Központi Bizottságának határozata a népgazdaság fejlesztéséről és az életszínvonal alakulásáról 1968-ban és az 1970-ig terjedő időszakban (Folytatás ax 1. oldalról) lék, közszükségleti Ipar S Mázalék), da ezzel szemben a népgazdaságunk extenzív fajlfidésére jellemző ágazatokban meglassul a aövekedés üteme (bányaipar 0,5 százalék, kohóipar 4,6 százalék). Jóllehet, az Iparban sikeres a termelés növelése és a költségek csökkentése, ezt azonban hátrányosan befolyásolja a készletek kedvezőtlen növekedése, ami lényegében arra vezethető vissza, hogy a vállalatok nem alkalmazkodnak kellőképpen a piac igényeihez. Mezőgazdaságunk a háború óta most érte el szemes terményekből a legnagyobb eredményt, most voltak legmagasabbak a hektárhozamok. A növénytermesztés kedvező fejlődése lehetővé tette az állattenyésztési termelés növelését. A felvásárló vállalatok csaknem 50 000 tonnával több húst, 145 millió literrel több tejet és 30 millió darabbal több tojást vásároltak fel, mint 1968-ban. MezAgazdaságunk igy hozzájárult az élelmiszerpiac és általában gazdasági helyzetünk stabilizálásához. Ezek az események nem csupán a kedvező időjárásnak köszönhetők, banem a belterjes gazdálkodásnak és a mezőgazdasági dolgozók fokozottabb anyagi érdekeltségének. 1987-ben az építőipari termelés 3,8 százalékos túlteljesítésével számoltunk, amit egyrészt a dolgozók létszámának, másrészt a munkatermelékenység növelése tett lehetővé. Az eredményeket befolyásolta az építőanyagok termelése és szállítása, és az építőanyag (elhasználásában történt megtakarítás. Ugyanakkor nem sikerült lényegesen meggyorsítani az építkezések befejezését, ami különösen a lakásépítés terén észlelhető. Ezek a termelés terén alapvetően pozitív Jelenségek teszik lehetővé a társadalmi termék legalább 5 százalékos gyarapítását és a nemzeti jövedelemnek mintegy 6—7 azázalékos növelését. A nemzeti jövedelem növeléséhez elsősorban Intenzív növekedési tényezők (áruinak hozzá. Ezt a fejlődést természetesen azt tudatosítva kell felmérnünk, hogy (elhasználhatjuk a korábban (elhalmozott tartalékokat ls. A beruházások terjedelme mintegy 2 azázalékkal növekszik, és sikerült megállítani a befejezetlen építkezések kedve aűtlen növekedését. A népgazdaságunk szerkezeti összetételváltozására irányuló távlati célkitűzéseinkkel összhangban tovább (ejlesztettük a közszükségleti ipart, az élelmiszeripart, a közlekedést, valamint a nem termelői szférát. Már az új építkezések megkezdésének idején is a progresszív jellegű ágak és ágazatok |avára történik bizonyos eltolódás. A termelési kapacitások s az állóalapok üzembehelyezését illetően azonban nem sikerűit az elképzeléseket megvalósltanl. Kedvezőtlenül alakult a lakásépítés, minek következtében elodázódik a lakásprobléma megoldása, amibe semmiképpen sem lehet beletörődnünk. Az életszínvonal emelkedésére a lakosság pénzbevételeinek gyorsabb ütemű gyarapodása, de különösen az átlagbérek emelkedése jellemző. Az ország lakosságának jövedelme mintegy 10—11 milliárd koronával lesz nagyobb. Az átlagos havibérek kb. 5 százalékkal, a létfenntartási költségek mintegy 1,5 százalékkal emelkednek, úgyhogy a reálbérek emelkedése megközelítőleg 3,5 százalékos lesz. Ez a dolgozók havi keresetének mintegy 75 korona növelését jelenti. A szocialista •zektorban (EFSZ-ek nélkül) foglalkoztatottak létszáma 90—100 000 tővel növekszik. A lakosság egyre nagyobb vásárlóereje tokozott Igényeket támaszt a belföldi piac biztosításával szemben. Ez idén 1* stabilizálódott az élelmiszerpiac és a téren •gyre kedvezőbb a helyzet. Exxel szemben még mindig nem sikerfiit teljesen kielégíteni a közszükségleti iparcikkek és a szolgáltatások iránti keresletet. Ax eddig említetteken kívül egyre szembeötlóbbek a csökkenő népszaporulattal összefüggő problémák. Erre kedvezőtlenfil hat elsősorban is lemaradás a lakásépítésben, valamint az állam által a gyermekes családoknak nyújtott pénzügyi támogatás reál értékének csökkenése annak következtében, hogy az előző években bizonyos mértékben emelkedtek a léttentartási költségek. Ugyanezen okokból csökkent a társadalombiztosítás eszközeiből kifizetett nyugdijak és járulékok tényleges értéke is. Szocialista államnnk gazdaságpolitikájának a jövőben reagálnia kell ezekre a problémákra, azokat megfelelő módon kell megoldania. Jóllehet gyorsabb ax erőforrások alakulása és a lakosság életszínvonalának emelkedése, népgazdaságunk fejlődése folyamán az is bebizonyosodott, hogy nem eléggé erős a nyomás a vállalatok jövedelmi helyzetének kialakulására. Erre vezethető vissza, hogy nem csökken a beruházások iránti kereslet, és túl lassan változik kedvezőbbé a bel- és a külkereskedelem helyzete. Részben ugyan elértük gazdaságunk kiegyensúlyozását, de ugyanakkor ami a piac részbeni, de tontos arányait Illeti, snk esetben észlelhető az egyensúly hiánya. A gazdaságirányítás új rendszerének érvényesítésében mégcsak az első fontosabb lépéseket tettük meg, ám a népgazdaságunkban alapvető minőségi változás és tartós (orduló minden feltételét még nem teremtettük meg. Az elért eredmények azonban azt bizonyítják, hogy az irányítás rendszere a [eltételezett irányban bat, de ugyanakkor a múltban megszokott irányzatokhoz való ragaszkodás gátolja a fejlődést és újabb problémák merülnek (el, amelyek azt tükrözik, bogy mindeddig csekély a nyomás mindarra ami nem Jövedelmező, ezenkívül bizonyos kockázntok lehetségesek, amelyek ideiglenes korrekciókat, beavatkozásokat tesznek szttkségessé. II. A Központi Bizottság srra a következtetésre jutott, hogy gaxdaságunk jelenlegi helyxete megköveteli, bogy ax állam gaxdaságpolitlkájánnk tartalma a legközelebbi Z—3 évben abban nyilvánuljon meg, bogy ezentúl is — főleg 3 kulcsfontosságú helyen — központosítani kell az eszközöket s növelni a gazdasági eszközök hatékonyságát. — Szilárdítanunk kell gazdaságunk külföldi kapcsolatait és e téren meg kell szüntetnünk az egyes szocialista országokból való árubehozatal stagnálását, s egyben biztosítanunk kell a tőkés országokba iránynló árukivitelnek, valamint szolgáltatások nyújtásának olyan terjedelmét, hogy a behozatal szükséges növelése kiegyensúlyozott lizelési mérleg alapján váljon lehetővé; — következetesen keli érvényre juttatnunk azt a politikát, melynek célja a beruházások iránti aránytalan kereslet korlátozása, de emellett lenn kell tartanunk az álló alapok (elhalmozásának jelenlegi terjedelmét, s a következő három évben gazdaságunk műszaki és gazdasági lehetőségeihez kell igazodnia a be nem (ejezett építkezések terjedelmének. E beruházási politika keretében [okozott mér tékben kell erősítenünk a nem termelési szlérát. E téren alapvető [ontosságú feladatunknak kell tekintenünk 460 000 lakás építésének a szükséges beruházásokkal, kapacitásokkal és anyaggal való ma radéktalan biztosítását. Folytatnunk kell a beruházások strukturális átcsoportosítását az iparon belül, úgy hogy a vegyipart, az épitőanyagipart és a közszükségleti ipart helyezzük előtérbe; — elsősorban a tudományos műszaki [ejlődés adta lehetőségeket kiaknázva sokoldalúan kell bixtosltannnk a sxükséges (orrások hatékonyabb képzését, biztositanunk kell, továbbá a nemzeti jövedelemnek a negyedik ötéves tervben feltételezettnél gyorsabb ütemű növekedését és az életszínvonal emeléséhez szükséges (orrások képzését. Mindez megköveteli, hogy a gazdasági szabályozók, továbbá a pénzügyi, a bitel és az árpolitika erőteljesebben hasson a termelési folyamat nem hátékony elemeivel szemben; Figyelmünket nem összpontosíthatjuk népgazdaságunk konszolidálására a nagykereskedelmi árak relormja nélkül. Ezért szükséges, hogy: — Folytassuk a küllőidről behozott nyersanyagok árának módosítását, úgy, hogy azok hatást gyakoroljanak gazdaságosabb (elhasználásukra és külkereskedelmünk egyensúlyának állandósulására; — a termelésben sxükséges strukturális módosítások esxközlése érdekében olyan ármódosításokat kell végrehajtanunk, amelyek megalapozhatják a termelő ágazatok fejlesztéséhei szüksége kedvezőbb gazdasági feltételeket, mivel ezeknek az ágazatoknak, döntő szerepük van a kereslő kielégítésében a belső piacon és a kivitel gazdaságosságának [okozásában. — a nagykereskedelmi árak relációjának (okozatosan meg kell közelítenie a a világpiaci Arakat, korlátoznunk kell ax állami költségvetés (orrásaiból juttatott árdotációk terjedelmét és Igy kell növelnünk a nyomást a termelés és bernháxások hatékonyságára; — a világpiaci árak relációjának nyomása alatt (okoxatosan objektlvlxálódó árakkal kell a termelés hatékony tényezőinek gyors fejlődését lehetővé tennünk, a nem hatékonyakat pedig hovatovább vissxa kell sxorítanunk, Illetve fel kell azokat számolnunk. A népgazdaság [okozatos konszolidálása, a hatékonyabb gaxdaságfejlesxtés feltételeket teremt egy kiegyensúlyozott életszínvonal-alakulásának az 1968—1970-es években, amelyenek programját a CSKP Központi Bizottságának májusi plénumülésén hagyták jóvá. A lakosság életszínvonala emelkedésének döntő tényezője lesz a munkaeredményeknek megfelelő személyi jövedelmek növekedése. Ezért megnövekszik a munkabér aktív szerepe azzal, hogy meggyorsul a lakosság munkából eredő jövedelmének növekedése, s elmélyül a differenciáció a munkadíjazásban. Az 1968—1970-es években népgazdasági méretben az átlagkeresetek feltehetően évente mintegy 3,8 százalékkal növekednek, az ipari dolgozók keresete 2,7—2,9 százalékkal. Az egyes népgazdasági ágazatok közötti bérarányokat az ipari keresetek alakulása határozza meg, a költségvetési szervezetekben a bérarányokat ennek megfelelően alakítják. A béralakulás szabályozása elsősorban az Irányítás közgazdasági eszközeinek összességével történik, mert ezek az eszközök betolyásolják a bruttó jövedelem képzését és (elhasználását, teszik lehetővé a bérek és a munkatermelékenység arányos mozgását. A lakosság reáljövedelmének alakulásában a béreken kivül meghatározó szerepe van a létfenntartási költségek alakulásának. A párt Központi Bizottsága úiból hangsúlyozza, hogy az áru és a szolgáltatások kiskereskedelmi áralakulásának különös (igyelmet kell szentelni. Megköveteli, hogy az illetékes állami és gazlaságl szervek hatékony árszabályozást és árellenőrzést végezzenek, és szigorú intézkedéseket (oganatosltsanak azokkal a vállalatokkal, szervezetekkel és fe'elős személvekkel szemben, akik megértik az árelőtrásokat. A CSKP Központi BSzntt<é<ia elutasítja az árak egyoldalú Indokolaf'an emelésére történő Igyekezetet. Elsősorban ls a termelési 6s a forgalmi költségeket kell csökkenteni. Rngalmas, kétirányú ármozgással azonban számolnunk kell, mart a gazdaság szerkezeti változásait merev árrendszer nem biztosítja. A termelői és a piaci árak találkozása nélkül nem Jöhet létre objektív árrendszer, amely a gazdaság hatékony fejlődését szolgálná. A léttentartási költségek alakulása pedig nem térhet el a CSKP Központi Bizottsága májusi plénumülésének határozatában lefektetett irányelvektől. A dolgozók reáljövedelmének növekedése csak a nemzeli jövedelem gyarapodásival összhangban történhet. Ezért olyan intézkedésekre kerül sor, amelyek biztosítják az egész lakosság életszínvonalának emelkedését, beleértve a lakosság azon részét is, amely nem vehet részt a munkában. 1968-ban további állami támogatással növelni kell a családi pótlékot, legjobban a többgyermekes családokban. Ezzel összefüggésben, 1968 tol kezdve, rendezni az ifjúság táplálkozását az iskolai étkezdékben úgy, hogy az megfeleljen a biológiai normáknak, és az élelmiszerek ára szerint a sziilők bizonyos illetéket fizessenek, esetleg tekintetbe venni a helyi szervek és vállalatok hozzájárulását, illetve az alacsonyabb jövedelmű családok esetében az állami támogatás módosítását. Ugyancsak megfentolás tárgyává tenni az eddigi kereseti adókedvezmények eltörlését és a ke resell adó rendezését. Emelni az eddigi betegbiztosítás felső határát, és növelni a legalacsonyabb nyngdljakat. ha a jövedelem egyedüli forrásáról van szó. A fizetett anyasági szabadságol 26 hétre meghosszabbítani, s keresni az anyák állami segítésének módját a fizetett anyasági szabadság letelte után. 1969-ben emelni valamennyi járulékot és eltörölni azon lakosok járulékának felső határát, akik továbbra is mun kában maradnak a nyugdíjkorhatár elérése után. A lakosság (ogyasztásában tovább [okozni az iparcikkek eladását. Javítani a közszükségleti ipar, a gépipar szállításait és a behozatalt, különösen pedig a lakosság épílőányaggal való ellátását. Különös (igyelemmel kell kísérni annak a programnak a megvalósítását, amely 460 000 lakás építését Írja elő. A lakásépi lésben tapasztalt lemaradás eltávolítására felhasználjuk az irányítás közgazdasági eszközeit, rendkívüli feladatokat adunk a nemzeti bizottságoknak, építőipari, tervező és kivitelező szervezeteknek. Intézkedéseket hozunk a lakosság és a vállalatok aktivitásának (okozására a lakásprobléma megoldásában. Az életszíiivoual további emelkedésének szükségleteivel összhangban biztosítani a városi közlekedés fejlesztését, az elszállá solási és étkezési lehetőségeket, a kereskedelmi hálúzat, az idcgenfergalum ós a szolgáltatások bővítését. A munkaidőt beti 42,5 órára csökkenteui, hogy áttérhessünk az ötnapos munkahétre. Ennek műszaki-gazdasági, technológiai és szervezési feltételeit 1968-ban meg kell teremteni az egész népgazdaságban. 1968—1970 között az állam reális gazdaságpolitikájának feltétele a hatékonyság fokozása és az anyagi erőferrások képzésének meggyorsítása a népgazdaságban. A fejlődést úgy irányítani, hogy 1970-ben 1987-hez viszonyítva a munkatermelékenység növekedése és a termelő (ogyasztás csökkenése következtében a foglalkozta tottság csak csekély mértékben növekedjen. A pénzügyi eszközük átfogó érvényesítésével, a piaci viszonyok érvényre juttatásával a gazdasági intézkedéseknek olyan hatáslokat kell elérnünk, amely megmutatkozik a társadalmi termék és a nemzeti jövedelem képzésének és [elhasználásának javnlísában. Az 1968—1970-es években meggyorsul a nemzeti jövedelem növekedése. Eltérően a 4. ötéves tervben feltétele zett 22—24 százalékos növekedéstől a nemzeti jövedelem ezekben az években 31—32 százalékkal nő. Az Ipari termelés elérhet 37 százalékos, az építőipari termelés 23— 24 százalékos növekedést. A belső piac egyensúlyának helyreállítása érdekében erősíteni kell a szerkezeti változásokat az iparban, amelyek egy sor ágazatra kiterjednek. Ennek megvalósítása során csökkenteni kell a tüzelőanyag- és energiafelhasználást, növelni a cseppfolyós és gáznemű tüzelőanyag felhasználását. Az energiamérleg aránylag magas tartalékot mutat kl. A kohászati termelésben kompletté kell tenni a hengerelt áru választékát, javítani minőségét, növelni a lemez- és acélgyártást. A vegyipar szerepe tovább növekszik. A gépipar részaránya az ipari termelésben továbbra ls nagy marad. A gépiparon belül a gyártási programot változtatják, mégpedig a progresszív jellegű ágak fejlesztése javára. Az építőanyag-termelésben a beruházások jelentős növelésével teltételeket kell teremteni a termelés meggyorsítására még 1970-ig, de főképp közvetlen az ezt követő időben. A bel és a külkereskedelemmel kapcsolatban (okoznunk kell a közszükségleti ipar jelentőségét. A negyedik ötéves tervben előirányzottboz viszonyítva (őleg a textiliparban s az üvegiparban kell elérnünk a termelés növelését. A gazdaságfejlesztés állandósítása s a lakosság élelmezésének biztosítása érdekében gondoskodunk az anyagi alap jelentős kibővítéséről. Mezőgazdaságunkban megalapozzuk az üzemek széles-körű kezdeményező készségének fellételeit. Ami a vetésterületek összetételét illeti, bóvítenünk kell a gabona vetés területét, ki kell építenünk a takarmányelőkészltő Ipart és szélesebb körűen kell megszervezni a szarvasmarhatenyésztést. Együttvéve igy kell elérnDnk az 1968—1970-es években n mezőgazdasági termelés 6 százalékos nSvelését. Népgazdaságunk kiegyensúlyozott fejlődése érdekében külföldi kapcsolatainkat Illetően rendszeres munkával kell megalapoznunk és minőségileg magasabb (okon lehetővé tennünk a szocialista országokkal (olytatott együttműködésünk további elmélyítését. Nemcsak általában, hanem a leg(ontosabb valutaterületen is kl kell eszközölni a (izetési mérleg egyensúlyát. A tőkés országok (izetési eszközeinek alakulásától (üggöen kell szabályoznunk a behozatalt az említett országokból. Meg kell Indítanunk azt a hosszantartó (olyamatot, amely szélesebb teret biztosithat a szocialista országok s a tőkésállamok gazdaságához fűződő korszerű nemze'küzi kapcsolatok érvényre juttatására. Társadalmunk anyagi-műszaki a.jajnak további bővítése érdekében a negyeiiik ötéves tervben rögzített arányokuan keli fenntartanunk a felhalmozási alap hozzájárulását nemzeli jövedelmünk gyarapításához. A felhalmozási alap felhasználását s a beruházási tevékenységet úgy kell irányítanunk, hogy az 1966—1967-ben megkezdődött strukturális változások gyorsulását támogassák. Nehéziparunk kiépítése jelenleg meglassult, s erre való tekintettel további beruházásokkal kell [okoznunk a (eldolgozó Ipari ágazatok fejlesztését, valamint azoknak a vállalatoknak kiépítését, amelyektől egyrészt a nem termelői szféra fejlesztése, a lakosság létfeltételeinek s környezetinek kedvezőbbé változtatása 'ügg. Ezzel egyidejűleg következetesen kell bizlositanunk a be nem fejezett építkező sek számának csökkentését és szembe kell helyezkednünk annak a nyomásnak, melynek célja aránytalanul sok építkezés megkezdése. Lényegesen [okoznunk kell az építkezések előkészítésének valamint (olyamatának ellenőrzését, " felül kell vizsgálnunk az indokolatlanul sok építkezés megkezdését, a költségvetésben feltüntetett kiadások növelését, a tervezésben észlelt fogyatékosságokat, a szerződések előkészítését, a szerződéses viszonyt stb., és az így megállapított (ogyatékosságok alapján la kell vonnunk a legszigorúbb következtetéseket. Az egységes gazdaságunk szükségleteivel összhangba bozott népgazdaság-fejlesztés dinamikájának meggyorsítását lebelővé tevő feladatok megalapozása révén lehetővé válik a szlovákiai gazdasági élet felvirágoztatása ütemének meggyorsítása is. Ezzel van összhangban az irányítás területi eszközeinek módosítása, ami köztársaságunk minden kevésbé fejlett területén a termelő erők harmonikusabb fejlődését teszi lehetővé. Ami pedig az 1969. és 1970. éveket illeti, ismét fel kell mérnünk a helyzetet és az említett évekre vonatkozó terv befejezése, valamint gazdaságpolitikai intézkedések (oganatositása alkalmából Szlovákia (igyelembevétclével kell döntenünk. III. A CSKP Központi Bizottsága által a XIII. pártkongresszus határozatai teljesítése értelmében jóváhagyott intézkedések célja népgazdaságunk eddiginél hatékonyabb fejlesztése, mert ebben kell látnunk ax életszínvonal sokoldalú emelésének kizárólagos alapját. Azt • tényt, hogy jó úton haladunk, a csehszlovák gazdaság 1966. és 1967. évt kedvező eredményei is igazolják. A további előrehaladás reális alapja ax a rendszeres elemző tevékenység, amelyet pártunk meg sxervex. A Központi Bixottság ex év októberében megtartott ülésén vitatta meg, bogy a jelenlegi fejlődési sxakasxban milyen pártunk poxíciója, s hogyan kell vexető szerepét érvényre juttatnia. A Központi Bizottság társadalmunk sikeres felvirágoztatása alapvető feltételének tekinti továbbra is gazdaságunk kedvező fejlődését. Ettó! (ügg életünk további alakulása és hogy mennyire tudjnk sokoldalú igényeinket és szükségleteinket gazdagabban, jobban és kulturáltan kielégíteni Ezért egész pártunknak elsősorban az említett problémákra kell (igyelmét összpontosítania. A Központi Bizottság meghatározta a párt gazdaságpolitikájának 1968-ra és 1970ig szóló irányelveit, amelyeket a kormány konkretizált programjában. A párt az állam és a gazdaságirányítás egyes szintjein a párt gazdaságpolitikai elképzeléseit a következő idősxakra vonatkozóan minden területen következetesen kell kidolgozni. Fokozott [igyelemmel és gondossággal kell létrehoznunk a tájékoztatás és az ellenőrzés múlhatatlanul szükséges rendszerét és elemeznünk a fejlődés torén elért eredményeket. Az igy szerzett Ismeretek alapján rugalmasan, az alapvető [ontosságú Irányzatoknak megfelelően kell a fejlődést szabályoznunk. A kormány, a központi szervek, a gazdasági vezetők nein nézhetik tétlenül axt, hogy ax eredeti elgondolásoktól eltérően kedvezőtlen nép gaxdaságunk fejlődése, hanem a problémák mélyreható ismerete alapján meg kell tenniük a szükséges Intézkedéseket, s belolyást kell gyakorolniuk minden gaz daságl folyamaira. A társadalmi, a csoport- és ax egyéni érdekek összhangba hozása az irányítás minden (okán, mindeo vállalatban megköveteli a társadalmi cselekvés olyan ismér veinek alkalmazását, amelyek megszabják a feladatokat a termelés minőségi és műszaki színvonalának javításában, a társadalmi költségek csökkentésében, a terme lés korszerűsítésében, a kereseti feltételek javításában. E [eladatok teljesítéséi állán dóan egybe kell vetnünk a gyakorlattal. (Folytatás a 3. oldalon) 1967. xii. s