Új Szó, 1967. december (20. évfolyam, 331-359. szám)

1967-12-23 / 353. szám, szombat

A CSKP Központi Bizottságának határozata a népgazdaság fejlesztéséről és az életszínvonal alakulásáról 1968-ban és az 1970-ig terjedő időszakban (Folytatás ax 1. oldalról) lék, közszükségleti Ipar S Mázalék), da ezzel szemben a népgazdaságunk extenzív fajlfidésére jellemző ágazatokban meglassul a aövekedés üteme (bányaipar 0,5 száza­lék, kohóipar 4,6 százalék). Jóllehet, az Iparban sikeres a termelés növelése és a költségek csökkentése, ezt azonban hátrá­nyosan befolyásolja a készletek kedvezőt­len növekedése, ami lényegében arra ve­zethető vissza, hogy a vállalatok nem al­kalmazkodnak kellőképpen a piac igényei­hez. Mezőgazdaságunk a háború óta most ér­te el szemes terményekből a legnagyobb eredményt, most voltak legmagasabbak a hektárhozamok. A növénytermesztés ked­vező fejlődése lehetővé tette az állatte­nyésztési termelés növelését. A felvásárló vállalatok csaknem 50 000 tonnával több húst, 145 millió literrel több tejet és 30 millió darabbal több tojást vá­sároltak fel, mint 1968-ban. MezAgazdasá­gunk igy hozzájárult az élelmiszerpiac és általában gazdasági helyzetünk stabilizá­lásához. Ezek az események nem csupán a ked­vező időjárásnak köszönhetők, banem a belterjes gazdálkodásnak és a mezőgazda­sági dolgozók fokozottabb anyagi érde­keltségének. 1987-ben az építőipari termelés 3,8 szá­zalékos túlteljesítésével számoltunk, amit egyrészt a dolgozók létszámának, másrészt a munkatermelékenység növelése tett le­hetővé. Az eredményeket befolyásolta az építőanyagok termelése és szállítása, és az építőanyag (elhasználásában történt megtakarítás. Ugyanakkor nem sikerült lényegesen meggyorsítani az építkezések befejezését, ami különösen a lakásépítés terén észlelhető. Ezek a termelés terén alapvetően pozitív Jelenségek teszik lehetővé a társadalmi termék legalább 5 százalékos gyarapítását és a nemzeti jövedelemnek mintegy 6—7 azázalékos növelését. A nemzeti jövedelem növeléséhez elsősorban Intenzív növekedé­si tényezők (áruinak hozzá. Ezt a fejlődést természetesen azt tudatosítva kell felmér­nünk, hogy (elhasználhatjuk a korábban (elhalmozott tartalékokat ls. A beruházások terjedelme mintegy 2 azázalékkal növekszik, és sikerült megál­lítani a befejezetlen építkezések kedve aűtlen növekedését. A népgazdaságunk szerkezeti összetétel­változására irányuló távlati célkitűzéseink­kel összhangban tovább (ejlesztettük a közszükségleti ipart, az élelmiszeripart, a közlekedést, valamint a nem termelői szférát. Már az új építkezések megkezdé­sének idején is a progresszív jellegű ágak és ágazatok |avára történik bizonyos elto­lódás. A termelési kapacitások s az álló­alapok üzembehelyezését illetően azonban nem sikerűit az elképzeléseket megvaló­sltanl. Kedvezőtlenül alakult a lakásépí­tés, minek következtében elodázódik a la­kásprobléma megoldása, amibe semmikép­pen sem lehet beletörődnünk. Az életszínvonal emelkedésére a lakos­ság pénzbevételeinek gyorsabb ütemű gya­rapodása, de különösen az átlagbérek emelkedése jellemző. Az ország lakosságá­nak jövedelme mintegy 10—11 milliárd koronával lesz nagyobb. Az átlagos havi­bérek kb. 5 százalékkal, a létfenntartási költségek mintegy 1,5 százalékkal emel­kednek, úgyhogy a reálbérek emelkedése megközelítőleg 3,5 százalékos lesz. Ez a dolgozók havi keresetének mintegy 75 korona növelését jelenti. A szocialista •zektorban (EFSZ-ek nélkül) foglalkozta­tottak létszáma 90—100 000 tővel növekszik. A lakosság egyre nagyobb vásárlóereje tokozott Igényeket támaszt a belföldi piac biztosításával szemben. Ez idén 1* sta­bilizálódott az élelmiszerpiac és a téren •gyre kedvezőbb a helyzet. Exxel szem­ben még mindig nem sikerfiit teljesen kielégíteni a közszükségleti iparcikkek és a szolgáltatások iránti keresletet. Ax eddig említetteken kívül egyre szem­beötlóbbek a csökkenő népszaporulattal összefüggő problémák. Erre kedvezőtle­nfil hat elsősorban is lemaradás a lakás­építésben, valamint az állam által a gyer­mekes családoknak nyújtott pénzügyi tá­mogatás reál értékének csökkenése an­nak következtében, hogy az előző évek­ben bizonyos mértékben emelkedtek a lét­tentartási költségek. Ugyanezen okokból csökkent a társadalombiztosítás eszközei­ből kifizetett nyugdijak és járulékok tény­leges értéke is. Szocialista államnnk gaz­daságpolitikájának a jövőben reagálnia kell ezekre a problémákra, azokat megfelelő módon kell megoldania. Jóllehet gyorsabb ax erőforrások ala­kulása és a lakosság életszínvonalának emelkedése, népgazdaságunk fejlődése fo­lyamán az is bebizonyosodott, hogy nem eléggé erős a nyomás a vállalatok jöve­delmi helyzetének kialakulására. Erre ve­zethető vissza, hogy nem csökken a be­ruházások iránti kereslet, és túl lassan változik kedvezőbbé a bel- és a külkeres­kedelem helyzete. Részben ugyan elértük gazdaságunk kiegyensúlyozását, de ugyan­akkor ami a piac részbeni, de tontos ará­nyait Illeti, snk esetben észlelhető az egyensúly hiánya. A gazdaságirányítás új rendszerének ér­vényesítésében mégcsak az első fontosabb lépéseket tettük meg, ám a népgazda­ságunkban alapvető minőségi változás és tartós (orduló minden feltételét még nem teremtettük meg. Az elért eredmények azonban azt bizonyítják, hogy az irányítás rendszere a [eltételezett irányban bat, de ugyanakkor a múltban megszokott irány­zatokhoz való ragaszkodás gátolja a fej­lődést és újabb problémák merülnek (el, amelyek azt tükrözik, bogy mindeddig csekély a nyomás mindarra ami nem Jö­vedelmező, ezenkívül bizonyos kockázn­tok lehetségesek, amelyek ideiglenes kor­rekciókat, beavatkozásokat tesznek szttk­ségessé. II. A Központi Bizottság srra a következ­tetésre jutott, hogy gaxdaságunk jelenlegi helyxete megköveteli, bogy ax állam gax­daságpolitlkájánnk tartalma a legköze­lebbi Z—3 évben abban nyilvánuljon meg, bogy ezentúl is — főleg 3 kulcsfontossá­gú helyen — központosítani kell az esz­közöket s növelni a gazdasági eszközök hatékonyságát. — Szilárdítanunk kell gazdaságunk kül­földi kapcsolatait és e téren meg kell szün­tetnünk az egyes szocialista országokból való árubehozatal stagnálását, s egyben biztosítanunk kell a tőkés országokba irá­nynló árukivitelnek, valamint szolgálta­tások nyújtásának olyan terjedelmét, hogy a behozatal szükséges növelése kiegyen­súlyozott lizelési mérleg alapján váljon lehetővé; — következetesen keli érvényre juttat­nunk azt a politikát, melynek célja a be­ruházások iránti aránytalan kereslet kor­látozása, de emellett lenn kell tarta­nunk az álló alapok (elhalmozásának je­lenlegi terjedelmét, s a következő három évben gazdaságunk műszaki és gazdasági lehetőségeihez kell igazodnia a be nem (ejezett építkezések terjedelmének. E be­ruházási politika keretében [okozott mér tékben kell erősítenünk a nem termelési szlérát. E téren alapvető [ontosságú fel­adatunknak kell tekintenünk 460 000 la­kás építésének a szükséges beruházások­kal, kapacitásokkal és anyaggal való ma radéktalan biztosítását. Folytatnunk kell a beruházások strukturális átcsoportosítá­sát az iparon belül, úgy hogy a vegyipart, az épitőanyagipart és a közszükségleti ipart helyezzük előtérbe; — elsősorban a tudományos műszaki [ej­lődés adta lehetőségeket kiaknázva sok­oldalúan kell bixtosltannnk a sxükséges (orrások hatékonyabb képzését, biztosita­nunk kell, továbbá a nemzeti jövedelem­nek a negyedik ötéves tervben feltétele­zettnél gyorsabb ütemű növekedését és az életszínvonal emeléséhez szükséges (orrá­sok képzését. Mindez megköveteli, hogy a gazdasági szabályozók, továbbá a pénzügyi, a bitel és az árpolitika erőteljesebben hasson a termelési folyamat nem hátékony elemei­vel szemben; Figyelmünket nem összpontosíthatjuk népgazdaságunk konszolidálására a nagy­kereskedelmi árak relormja nélkül. Ezért szükséges, hogy: — Folytassuk a küllőidről behozott nyers­anyagok árának módosítását, úgy, hogy azok hatást gyakoroljanak gazdaságosabb (elhasználásukra és külkereskedelmünk egyensúlyának állandósulására; — a termelésben sxükséges strukturá­lis módosítások esxközlése érdekében olyan ármódosításokat kell végrehajta­nunk, amelyek megalapozhatják a termelő ágazatok fejlesztéséhei szüksége kedve­zőbb gazdasági feltételeket, mivel ezeknek az ágazatoknak, döntő szerepük van a kereslő kielégítésében a belső piacon és a kivitel gazdaságosságának [okozásában. — a nagykereskedelmi árak relációjá­nak (okozatosan meg kell közelítenie a a világpiaci Arakat, korlátoznunk kell ax állami költségvetés (orrásaiból juttatott árdotációk terjedelmét és Igy kell növel­nünk a nyomást a termelés és bernháxások hatékonyságára; — a világpiaci árak relációjának nyomá­sa alatt (okoxatosan objektlvlxálódó árak­kal kell a termelés hatékony tényezőinek gyors fejlődését lehetővé tennünk, a nem hatékonyakat pedig hovatovább vissxa kell sxorítanunk, Illetve fel kell azokat számol­nunk. A népgazdaság [okozatos konszolidálása, a hatékonyabb gaxdaságfejlesxtés feltéte­leket teremt egy kiegyensúlyozott életszín­vonal-alakulásának az 1968—1970-es évek­ben, amelyenek programját a CSKP Közpon­ti Bizottságának májusi plénumülésén hagyták jóvá. A lakosság életszínvonala emelkedésének döntő tényezője lesz a munkaeredmények­nek megfelelő személyi jövedelmek növe­kedése. Ezért megnövekszik a munkabér aktív szerepe azzal, hogy meggyorsul a lakosság munkából eredő jövedelmének nö­vekedése, s elmélyül a differenciáció a munkadíjazásban. Az 1968—1970-es években népgazdasági méretben az átlagkeresetek feltehetően évente mintegy 3,8 százalékkal növekednek, az ipari dolgozók keresete 2,7—2,9 százalékkal. Az egyes népgazdasá­gi ágazatok közötti bérarányokat az ipari keresetek alakulása határozza meg, a költ­ségvetési szervezetekben a bérarányokat ennek megfelelően alakítják. A béralakulás szabályozása elsősorban az Irányítás köz­gazdasági eszközeinek összességével törté­nik, mert ezek az eszközök betolyásolják a bruttó jövedelem képzését és (elhaszná­lását, teszik lehetővé a bérek és a munka­termelékenység arányos mozgását. A lakosság reáljövedelmének alakulásá­ban a béreken kivül meghatározó szerepe van a létfenntartási költségek alakulásá­nak. A párt Központi Bizottsága úiból hangsúlyozza, hogy az áru és a szolgálta­tások kiskereskedelmi áralakulásának kü­lönös (igyelmet kell szentelni. Megköveteli, hogy az illetékes állami és gazlaságl szer­vek hatékony árszabályozást és árellenőr­zést végezzenek, és szigorú intézkedéseket (oganatosltsanak azokkal a vállalatokkal, szervezetekkel és fe'elős személvekkel szemben, akik megértik az árelőtrásokat. A CSKP Központi BSzntt<é<ia elutasítja az árak egyoldalú Indokolaf'an emelésére tör­ténő Igyekezetet. Elsősorban ls a termelési 6s a forgalmi költségeket kell csökkenteni. Rngalmas, kétirányú ármozgással azon­ban számolnunk kell, mart a gazdaság szer­kezeti változásait merev árrendszer nem biztosítja. A termelői és a piaci árak talál­kozása nélkül nem Jöhet létre objektív ár­rendszer, amely a gazdaság hatékony fej­lődését szolgálná. A léttentartási költségek alakulása pedig nem térhet el a CSKP Köz­ponti Bizottsága májusi plénumülésének határozatában lefektetett irányelvektől. A dolgozók reáljövedelmének növekedé­se csak a nemzeli jövedelem gyarapodási­val összhangban történhet. Ezért olyan in­tézkedésekre kerül sor, amelyek biztosít­ják az egész lakosság életszínvonalának emelkedését, beleértve a lakosság azon ré­szét is, amely nem vehet részt a munká­ban. 1968-ban további állami támogatással nö­velni kell a családi pótlékot, legjobban a többgyermekes családokban. Ezzel össze­függésben, 1968 tol kezdve, rendezni az ifjúság táplálkozását az iskolai étkezdék­ben úgy, hogy az megfeleljen a biológiai normáknak, és az élelmiszerek ára sze­rint a sziilők bizonyos illetéket fizessenek, esetleg tekintetbe venni a helyi szervek és vállalatok hozzájárulását, illetve az ala­csonyabb jövedelmű családok esetében az állami támogatás módosítását. Ugyancsak megfentolás tárgyává tenni az eddigi ke­reseti adókedvezmények eltörlését és a ke resell adó rendezését. Emelni az eddigi betegbiztosítás felső határát, és növelni a legalacsonyabb nyngdljakat. ha a jövede­lem egyedüli forrásáról van szó. A fizetett anyasági szabadságol 26 hétre meghosszab­bítani, s keresni az anyák állami segítésé­nek módját a fizetett anyasági szabadság letelte után. 1969-ben emelni valamennyi járulékot és eltörölni azon lakosok járulé­kának felső határát, akik továbbra is mun kában maradnak a nyugdíjkorhatár elérése után. A lakosság (ogyasztásában tovább [okoz­ni az iparcikkek eladását. Javítani a köz­szükségleti ipar, a gépipar szállításait és a behozatalt, különösen pedig a lakosság épílőányaggal való ellátását. Különös (igyelemmel kell kísérni annak a programnak a megvalósítását, amely 460 000 lakás építését Írja elő. A lakásépi lésben tapasztalt lemaradás eltávolítására felhasználjuk az irányítás közgazdasági eszközeit, rendkívüli feladatokat adunk a nemzeti bizottságoknak, építőipari, tervező és kivitelező szervezeteknek. Intézkedése­ket hozunk a lakosság és a vállalatok aktivitásának (okozására a lakásprobléma megoldásában. Az életszíiivoual további emelkedésének szükségleteivel összhangban biztosítani a városi közlekedés fejlesztését, az elszállá solási és étkezési lehetőségeket, a kereske­delmi hálúzat, az idcgenfergalum ós a szol­gáltatások bővítését. A munkaidőt beti 42,5 órára csökkenteui, hogy áttérhessünk az ötnapos munkahétre. Ennek műszaki-gazdasági, technológiai és szervezési feltételeit 1968-ban meg kell te­remteni az egész népgazdaságban. 1968—1970 között az állam reális gazda­ságpolitikájának feltétele a hatékonyság fokozása és az anyagi erőferrások képzé­sének meggyorsítása a népgazdaságban. A fejlődést úgy irányítani, hogy 1970-ben 1987-hez viszonyítva a munkatermelékeny­ség növekedése és a termelő (ogyasztás csökkenése következtében a foglalkozta tottság csak csekély mértékben növeked­jen. A pénzügyi eszközük átfogó érvényesíté­sével, a piaci viszonyok érvényre juttatásá­val a gazdasági intézkedéseknek olyan hatáslokat kell elérnünk, amely megmu­tatkozik a társadalmi termék és a nemzeti jövedelem képzésének és [elhasználásának javnlísában. Az 1968—1970-es években meggyorsul a nemzeti jövedelem növekedé­se. Eltérően a 4. ötéves tervben feltétele zett 22—24 százalékos növekedéstől a nem­zeti jövedelem ezekben az években 31—32 százalékkal nő. Az Ipari termelés elérhet 37 százalékos, az építőipari termelés 23— 24 százalékos növekedést. A belső piac egyensúlyának helyreállítá­sa érdekében erősíteni kell a szerkezeti változásokat az iparban, amelyek egy sor ágazatra kiterjednek. Ennek megvalósítása során csökkenteni kell a tüzelőanyag- és energiafelhasználást, növelni a cseppfolyós és gáznemű tüzelőanyag felhasználását. Az energiamérleg aránylag magas tartalékot mutat kl. A kohászati termelésben komplet­té kell tenni a hengerelt áru választékát, javítani minőségét, növelni a lemez- és acélgyártást. A vegyipar szerepe tovább növekszik. A gépipar részaránya az ipari termelésben továbbra ls nagy marad. A gépiparon be­lül a gyártási programot változtatják, mégpedig a progresszív jellegű ágak fej­lesztése javára. Az építőanyag-termelésben a beruházá­sok jelentős növelésével teltételeket kell teremteni a termelés meggyorsítására még 1970-ig, de főképp közvetlen az ezt követő időben. A bel és a külkereskedelemmel kapcso­latban (okoznunk kell a közszükségleti ipar jelentőségét. A negyedik ötéves terv­ben előirányzottboz viszonyítva (őleg a textiliparban s az üvegiparban kell elér­nünk a termelés növelését. A gazdaságfejlesztés állandósítása s a lakosság élelmezésének biztosítása érdeké­ben gondoskodunk az anyagi alap jelentős kibővítéséről. Mezőgazdaságunkban meg­alapozzuk az üzemek széles-körű kezdemé­nyező készségének fellételeit. Ami a vetés­területek összetételét illeti, bóvítenünk kell a gabona vetés területét, ki kell építenünk a takarmányelőkészltő Ipart és szélesebb körűen kell megszervezni a szarvasmar­hatenyésztést. Együttvéve igy kell elérnDnk az 1968—1970-es években n mezőgazdasági termelés 6 százalékos nSvelését. Népgazdaságunk kiegyensúlyozott fejlő­dése érdekében külföldi kapcsolatainkat Illetően rendszeres munkával kell megala­poznunk és minőségileg magasabb (okon lehetővé tennünk a szocialista országokkal (olytatott együttműködésünk további elmé­lyítését. Nemcsak általában, hanem a leg­(ontosabb valutaterületen is kl kell esz­közölni a (izetési mérleg egyensúlyát. A tő­kés országok (izetési eszközeinek alakulá­sától (üggöen kell szabályoznunk a beho­zatalt az említett országokból. Meg kell Indítanunk azt a hosszantartó (olyamatot, amely szélesebb teret biztosithat a szocia­lista országok s a tőkésállamok gazdaságá­hoz fűződő korszerű nemze'küzi kapcsola­tok érvényre juttatására. Társadalmunk anyagi-műszaki a.jajnak további bővítése érdekében a negyeiiik öt­éves tervben rögzített arányokuan keli fenntartanunk a felhalmozási alap hozzá­járulását nemzeli jövedelmünk gyarapítá­sához. A felhalmozási alap felhasználását s a beruházási tevékenységet úgy kell irá­nyítanunk, hogy az 1966—1967-ben meg­kezdődött strukturális változások gyorsu­lását támogassák. Nehéziparunk kiépítése jelenleg meglassult, s erre való tekintettel további beruházásokkal kell [okoznunk a (eldolgozó Ipari ágazatok fejlesztését, va­lamint azoknak a vállalatoknak kiépítését, amelyektől egyrészt a nem termelői szfé­ra fejlesztése, a lakosság létfeltételeinek s környezetinek kedvezőbbé változtatása 'ügg. Ezzel egyidejűleg következetesen kell bizlositanunk a be nem fejezett építkező sek számának csökkentését és szembe kell helyezkednünk annak a nyomásnak, mely­nek célja aránytalanul sok építkezés meg­kezdése. Lényegesen [okoznunk kell az építkezések előkészítésének valamint (olya­matának ellenőrzését, " felül kell vizsgál­nunk az indokolatlanul sok építkezés meg­kezdését, a költségvetésben feltüntetett ki­adások növelését, a tervezésben észlelt fo­gyatékosságokat, a szerződések előkészíté­sét, a szerződéses viszonyt stb., és az így megállapított (ogyatékosságok alapján la kell vonnunk a legszigorúbb következteté­seket. Az egységes gazdaságunk szükségleteivel összhangba bozott népgazdaság-fejlesztés dinamikájának meggyorsítását lebelővé te­vő feladatok megalapozása révén lehetővé válik a szlovákiai gazdasági élet felvirá­goztatása ütemének meggyorsítása is. Ezzel van összhangban az irányítás te­rületi eszközeinek módosítása, ami köztár­saságunk minden kevésbé fejlett területén a termelő erők harmonikusabb fejlődését teszi lehetővé. Ami pedig az 1969. és 1970. éveket illeti, ismét fel kell mérnünk a helyzetet és az említett évekre vonatkozó terv befejezése, valamint gazdaságpolitikai intézkedések (oganatositása alkalmából Szlovákia (igyelembevétclével kell dönte­nünk. III. A CSKP Központi Bizottsága által a XIII. pártkongresszus határozatai teljesítése ér­telmében jóváhagyott intézkedések célja népgazdaságunk eddiginél hatékonyabb fejlesztése, mert ebben kell látnunk ax életszínvonal sokoldalú emelésének kizá­rólagos alapját. Azt • tényt, hogy jó úton haladunk, a csehszlovák gazdaság 1966. és 1967. évt kedvező eredményei is igazolják. A további előrehaladás reális alapja ax a rendszeres elemző tevékenység, amelyet pártunk meg sxervex. A Központi Bixottság ex év októberében megtartott ülésén vitatta meg, bogy a je­lenlegi fejlődési sxakasxban milyen pár­tunk poxíciója, s hogyan kell vexető sze­repét érvényre juttatnia. A Központi Bi­zottság társadalmunk sikeres felvirágozta­tása alapvető feltételének tekinti továbbra is gazdaságunk kedvező fejlődését. Ettó! (ügg életünk további alakulása és hogy mennyire tudjnk sokoldalú igényeinket és szükségleteinket gazdagabban, jobban és kulturáltan kielégíteni Ezért egész pár­tunknak elsősorban az említett problémák­ra kell (igyelmét összpontosítania. A Központi Bizottság meghatározta a párt gazdaságpolitikájának 1968-ra és 1970­ig szóló irányelveit, amelyeket a kormány konkretizált programjában. A párt az állam és a gazdaságirányítás egyes szintjein a párt gazdaságpolitikai elképzeléseit a következő idősxakra vonat­kozóan minden területen következetesen kell kidolgozni. Fokozott [igyelemmel és gondossággal kell létrehoznunk a tájékoz­tatás és az ellenőrzés múlhatatlanul szük­séges rendszerét és elemeznünk a fejlődés torén elért eredményeket. Az igy szerzett Ismeretek alapján rugalmasan, az alapvető [ontosságú Irányzatoknak megfelelően kell a fejlődést szabályoznunk. A kormány, a központi szervek, a gazdasági vezetők nein nézhetik tétlenül axt, hogy ax eredeti el­gondolásoktól eltérően kedvezőtlen nép gaxdaságunk fejlődése, hanem a problé­mák mélyreható ismerete alapján meg kell tenniük a szükséges Intézkedéseket, s belolyást kell gyakorolniuk minden gaz daságl folyamaira. A társadalmi, a csoport- és ax egyéni érdekek összhangba hozása az irányítás minden (okán, mindeo vállalatban megkö­veteli a társadalmi cselekvés olyan ismér veinek alkalmazását, amelyek megszabják a feladatokat a termelés minőségi és mű­szaki színvonalának javításában, a társa­dalmi költségek csökkentésében, a terme lés korszerűsítésében, a kereseti feltételek javításában. E [eladatok teljesítéséi állán dóan egybe kell vetnünk a gyakorlattal. (Folytatás a 3. oldalon) 1967. xii. s

Next

/
Thumbnails
Contents