Új Szó, 1967. december (20. évfolyam, 331-359. szám)

1967-12-15 / 345. szám, péntek

Világ proletárjai, egyesüljetekl UJSZO SZLOVAKIA KOMMUNISTA PARTJA KOZPONTI BIZOTTSAGANAK NAPILAPJA Bratislava, 1967. december 15. Péntek # XX. évfolyam, 345. szám % Ára 40 fillér Milliárdos értékek az NOSZF 50. évfordulójára (CTK) — A Szlovák Nemzeti Tanács elnökségének hatáskörében ténykedő város- és községfejlesztési bizottság a Dolnjf Kubln-1 járásban N12ná nad Oravouban tegnap megtartott ülésén két verseny eredményeit mérte fel. Az egyikben a nemzeti bizottságok és a lakosság a városok, illetve községek szépítésére, fejlesztésére törekedve versengtek, a másik verseny célja pedig a szlovákiai fürdővárosok és üdülőhelyek szépítése volt. A rendelkezésre álló statisztikai adatok szerint polgártársaink az NOSZF 50. évfordulójának tiszteletére Szlovákiában rendezett verseny keretében január elsejétől szeptember 30-lg 120 millió munkáőrát dolgoztak le önkéntesen (ebből 32 millió munkaórát az ifjúság dolgozott le), társadalmi munkájuk értéke 1 milliárd 366 millió korona volt. A szlovákiai járások versenyében a Doln? Kubín-i járás vitte el a pálmát. Elnyerte a vándorzászlőt, ezenkívül dicsérő elismerésben és pénzjutalomban részesült. A második s a harmadik helyre a preSovi és a rozsnyói járás küzdötte fel magát. A fürdővárosok versenyének győztesei Pieäfany és Turőlanske Tepllce, az üzemek s a vállalatok vetélkedésében pedig a N12ná nad Oravou-i Teslaüzem tört az élre. A bizottság a szlovákiai városok s községek fejlesztését, illetve szépítését célzó vetélkedés további lehetőségeivel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy a jövő évben főleg a 2000-nél kevesebb lakosú községekben kell folytatni a vízvezetékhálózat kiépítését, ezenkívül építeni kellene a népművelés céljaira leginkább alkalmas többrendeltetésű létesítményeket, kisebb Iskolákat, óvodákat stb.. és fokozatosan szépíteni kellene a lakés a munkahelyek környezetét. A vágsellyei Strojstav-üzem számos oklevél és kitüntetés tulajdonosa. Az üzem feladata az építőipari gépek javítása. Az elismerő oklevelek bizonyítják, hogy az üzem alkalmazottai jól dolgoznak. (Bakonyi felv.J Hanyagság és következményei A kormány sajtótitkárának közleménye az 1967. október 31-i prágai diáktüntetésről (CTK) — A nyilvánosságot már korábban is tájékoztatták arról, hogy ez év októbor 31-én éjszaka a prága-strahovi internátusokban elszállásolt diákok tüntetést rendeztek. A tüntetés okait, lefolyását és következményeit különbizottság vizsgálta ki. Megállapította, hogy a strahovi internátusokban már hoszszabb ideje és nagyon gyakran fordultak elő áramszolgáltatási zavarok. A diákvárosban október 31-én mintegy 20.30 órakor egyáltalán nem volt áram, tehát világítás sem. A diákok erre úgy reagáltak, hogy kivonultak az Internátusokból és kiáltozni kezdtek: fényt akarnak, hogy tanulhassanak. Csoportokba verődtek össze, körüljárták az épületeket, majd a kisoldall tér irányába Indultak. A rendőrség a Neruda utca végén megállította a néhány száz főnyi menetet. A rendőrök meg akarták nyugtatni a diákokat és beszélgetést szándékoztak közvetíteni a diákok képviselői, s azok között, akik a strahovi Internátusban észlelt fogytékosságokért felelősséget viselnek. Ez az ösztönös tüntetés az Internátusl diákszervek hozzájárulása nélkül robbant ki és folyt le. A tüntetésen nem voltak Jelen a diákok képviselői, s a tüntetők nem jelöltek meg más képviselőket sem, hogy a rendőrséggel tárgyaljanak. Amikor a rendőrség hiába próbálta megnyugtatni a tüntetőket, s „a törvény nevében" ls hiába szólította fel őket, a rendőrök meg(Folytatás a 2. oldalon) 1 SZOVJETUNIÓ | A román pórt- és kormányküldöttség Moszkvában Az NDK párt- és kormányküldöttsége hazautazott Berlinbe Csütörtökön délelőtt a Nlcolae Ceausescu vezette román párt- és kormányküldöttség az SZKP Központi Bizottsága és a szovjet kormány meghívására hivatalos baráti látogatásra Moszkvába érkezett. A szovjet főváros Kijevi pályaudvarán a román vendégeket Leonyid Brezsnyev, Alekszej Kosztgin, valamint más vezető párt- és állami személyiségek fogadták. A két ország vezetői között sorra kerülő tárgyalásokon a Szovjetunió és Románia kétoldalú kapcsolatai, az időszerű nemzetközi kérdések, valamint a nemzetközi munkásmozgalom problémái szerepelnek. A Német Demokratikus Köztársaság párt- és kormányküldöttsége a moszkvai tárgyalások befejeztével csütörtökön Walter Ulbricht vezetésével visszaérkezett Berlinbe. Megérkezése után Walter Ulbricht megállapította, hogy széles területet átfogó megállapodásokat kötöttek. Hangsúlyozta, hogy a gazdasági és más Jellegű együttműködési kérdések mellett a tárgyalások lényeges pontja volt az NDK és a Szovjetunió, valamint más szocialista országok közös fellépése az európai béke, valamint a két ellentétes társadalmi rendszerű és az alapvető kérdésekben eltérő politikát folytató két német állam egyenjogú békés egymás mellett élésének biztosítása érdekében. Tegnap a Kremlben megkezdődtek a szovjet—román pártés kormányközti tárgyalások, amelyeken szovjet részről Leonyid Brezsnyev, Alekszej Koszlgln és más vezetők, román részről Nicolae Ceausescu, Ion Gheorghe Maurer és a küldöttség többi tagja vesz részt. A baráti légkörű tárgyalásokon eszmecserét folytattak kölcsönös érdekű kérdésekről. GÖRÖGORSZÁ

G | Konstantin király családgával Romába menekült A Görög Kommunista Párt támogatta a királyi puccsot ® Görögországban helyreállt a nyugalom £ Papadopulosz miniszterelnök sajtóértekezlete Athén — A hírügynökségi Jelentések egybehangzó megállapítása szerint sikertelenül zárult a görög junta elleni királyi puccs. Konstantin király — családja és Kolia'sz volt miniszterelnök kíséretében — elFRANCIAORSZÁG menekült Görögországból, és hajnalban katonai repülőgépen Rómába érkezett, ahol a görög nagykövetség épületében szállt meg. Kevéssel éjfél előtt az athé(Folytatás a 2. oldalon) Sikeres volt a francia dolgozók akciónapja Párizs — A CGT és a CFDT szakszervezeti központ vezetőinek értékelése szerint a francia dolgozók szerdal sztrájkja sikeres volt. Az akció befejezéseként szerda délután százezres tömeg vonult fel a Köztársaság tértől a Bastille-lg. A tüntetők a társadalombiztosítási vívmányokat védő, a kormány antiszociális politikája, az árdrágulás és a munkanélküliség ellen tiltakozó jelszavakat kiáltozták. A felvonulók a Bastille téren tüntető gyűlést tartottak. K

evés embernek van oly sok alkalma megismerni a gyárak, üzemek és egyéb munkahelyek életét, mint az újságírónak. Szinte naponta találkozik a dolgozókkal, látja problémáikat, munkakörülményeiket, beavatott szakemberekkel beszélget, összehasonlítást tehet, értékelhet. Eközben akaratlanul is látja, milyen színvonalú környezetben dolgozik az ember. Meggyőződhet arről, hogy kedvező vagy kedvezőtlen módon befolyásolja-e a munkahely a dolgozók tevékenységét, támogatja-e őket abban, hogy örömmel, megelégedetten, hibátlanul és eredményesen végezzék a munkájukat, vagy veszélyezteti-e az egészségüket, sőt az életüket. Mert, sajnos, az ilyen esetek sem mennek ritkaságszámba. Ipari üzemeink nagy része fiatal, a háború után létesült, illetve az utóbbi időben modernizálták őket. Azt gondolhatnók tehát, hogy az itt dolgozók számára minden szempontból klelégítőek és olyan egészséges feltételeket nyújtanak, amelyek megkönnyítik a munkát, és esztétikai, megvilágítási és egyéb szempontból ls kifogástalanok. A helyzet azonban — ismét a sajnos szót kell használnunk — eltérő... Nem titok például, hogy az 1960. év után felépített Ipari üzemek 56 százalékában mértéken felüli az egészséget veszélyeztető porosság. Az új üzemek 58 százalékában a megengedettnél nagyobb a zaj, 29 százalékukban túlságosan magas a hőmérséklet, 52 százalékukban pedig káros vegyi anyagok hatásának vannak kitéve a dolgozók. Szlovákiai viszonylatban 150 ezer ember kénytelen egészségtelen munkahelyen dolgozni! Még rosszabb a helyzet a kommunális üzemek munkahelyein. Nem dicsekvésre méltó statisztika ez, amely mögött messzemenő társadalmi és gazdasági kihatások rejtőznek. Az egészségtelen munkakörnyezet ugyanis számos dolgozót neuraszténiássá vagy rokkanttá tesz, sokakat pedig idő előtt a sírba juttat. Az ember és a munkahely közti nem kielégítő viszony számlájára keli írnunk azt, hogy évente sok száz halálos munkaAz ember és a munkahelye balesetet kell „elkönyvelnünk", valamint azt is, hogy naponta átlag négyezer ember — nagyrészt foglalkozási betegség következtében — nem dolgozik. A munkabalesetek, amelyek szintén szorosan öszszefüggnek a munkahelyen uralkodó viszonyokkal, Szlovákiában évente egymilliárd, országos viszonylatban pedig 5 milliárd korona kárt okoznakl Az egészségtelen munkahelyen végzett munkáért Szlovákiában évente 100 millió korona pótdíjat fizetünk ki. Ugyanakkor egy múlt évi felmérés kiderítette, hogy az új üzemeknek csupán 50 százalékában vannak kielégítő higiéniai berendezések ős 92 százalékukat az építőmunkák befejezése előtt, tehát nem komplett állapotban helyezték üzembe. Folytathatnók a statisztikai adatok felsorolását. Ennyi is elég azonban, hogy rádöbbenjünk: Amennyiben nem akarjuk devalválni azt a nemes szocialista elvet, hogy a legfőbb érték az ember, feltétlenül több gondot kell fordítani az ember és a munkahelye közti viszonyra. Az utóbbi Időben külön -tudományág — az ergonómia — kezdett foglalkozni "azzal, milyen ls az ember helyzete a munkafolyamatban, illetve hogyan kellene alkalmazkodnia a gépnek és az ipari berendezéseknek az ember szükségleteihez. Ennek az új szakágnak az a célja, hogy a műszaki berendezéseket, a munkakörnyezetet, a munkarezslmet stb. az ember lehetőségeihez és képességeihez Idomítsa. Hazánkban ls mindinkább kibontakozik ez a törekvés, amelyben a műszakiak oldalán a higiénikusnak, a pszichológusnak, a szociológusnak, az esztétikusnak, a technológusnak és a közgazdásznak is nagy szerep jut. Csak szoros együttműködésük eredményeképpen jöhet létre olyan munkahely, amely minden szempontból kielégíti nemcsak a műszaki és technológiai, hanem az egészségvédelmi és munkabiztonsági követelményeket is. Az ember életének nagy részét a munkahelyen tölti. Ezért nem lehet közömbös: milyen ez a munkahely. Ez a körülmény ugyanis nemcsak a termelékenység és a gyártmányok minősége szempontjából fontos, hanem komoly társadalmi vonatkozása is van: meghoszabbíthatja a dolgozók alkotóképességét — ámde kedvezőtlenül is hathat az emberre, könnyebbé, biztonságosabbá teheti a munkát — ámde veszélyeztetheti is a dolgozók egészségét, sőt életét. Higiénikusabbá, kulturáltabbá tenni a munkát — erre kellene törekedni mindenütt. Márcsak azért Is, hogy a munkakörnyezet az ember alkotóképességeinek egészséges kibontakozását eredményezze és ne váljon fölösleges anyagi és erkölcsi károk forrásává. Ezt pedig a Jövő szempontjából is szem előtt kellene tartani, s mindenekelőtt a szocialista társadalmat építő államban. DÓSA JÓZSEF Az akciónap záróakkordjaként csütörtök reggel Franciaországban — Lyon környékének kivételével — nem jelentek meg a napilapok a nyomdászok 24 órás sztrájkja miatt. Országos sztrájkra került sor az elektromos és gázműveknél ls, és ez sok más üzemet is megbénított. A két nagy szakszervezeti központ felhívása nagy visszhangra talált, és nemcsak Párizsban, hanem az ország más városaiban is beszüntették a munkát a dolgozók, és felvonulásokon tüntettek a kormány gazdasági és szociális politikája ellen. (MTI) MAR MOST BIZTOSÍTSA AZ ÚJSÁGÁRUSNÁL A bűvös átlag --» Csető János írása az egyenlősdiről A „Két Katica" visszhangja — \z érettségizettek érvényesüléséről Gribojedov hazaérkezik — Juri) Tinyanov: A követ halála című regényének befejező része Miért halt meg Den'isch Kavazoglu? — Riport Ciprus szigetéről Afrikai ördögűzők — Éliás Béla színes riport)« az afrikai varázslókról Versek, humor, rejtvények