Új Szó, 1967. december (20. évfolyam, 331-359. szám)

1967-12-13 / 343. szám, szerda

Brüsszelben folytatódnak a NATO-tianácskozások Brandt nyugatnémet külügyminiszter az NSZK „keleti politikáját" kívánja megmagyarázni Jemenben nyugalom van A lázadók és zsoldosok vereséget szenvedtek Brüsszel — Kedden délelőtt a brüsszeli NATO-központ zárt termében tanácskozásra gyűl­tek össze a szövetség hadügy­miniszterei, egy nappal a kül­ügyminiszterek értekezletének megkezdése előtt. A hadügymi­niszterek konferenciáját délig a nukleáris védelmi ügyek bi­zottságának hívták, délután, — Izlanddal és Luxemburggal együtt — védelmi tervező bi­zottsággá alakultak át. Fran­ciaország, amely a NATO ka­tonai tevékenységében már nem vesz részt, ezúttal ls távol maradt. A tanácskozások színhelyére megérkezett Willy Brandt nyu­Kiesinger külpolitikai kérdésekről Bonn — Kiesinger nyugatné­met kancellár nyilatkozott a televízióban abból az alkalom­ból, hogy egyéves a bonni „nagykoalíció", vagyis a veze­tése alatt álló keresztényde­mokrata—szociáldemokrata kor­mány. A nyilatkozat külpolitikai részében jelentős helyet fog­lalt el Anglia közös piaci csat­lakozásának problémája. Arra a kérdésre, hogy az NSZK kor­mánya milyen konkrét javasla­tokat szándékozik tenni a Kö­zös Piac miniszteri tanácsának brüsszeli ülésén, Kiesinger Igy válaszolt: „A probléma megol­dásának halálát jelentené, ha már most nyilatkozatokat ten­nék". A kelet-európai szocialista országokkal szemben követen­dő politika kérdésére térve, Kíesinger sürgette a nyugat­német—francia közös politika kialakítását. A kancellár kije­lentette, hogy a szovjet kor­mány múlt heti Jegyzéke elle­nére kormánya nem kíván vál­toztatni a Szovjetunióval és a kelet-európai szocialista orszá­gokkal kapcsolatos politikájá­nak irányvonalán. A két német állam kapcso­latával összefüggésben azt ál­lította, hogy kész találkozni Willy Stoph-fal, amennyiben a találkozótól konkrét eredmé­nyek várhatók. Hozzátette, hogy „csupán gyakorlati ren­dezésekről lehet szó, de Kelet­Németország elismeréséről nem". gatnémet külügyminiszter is, aki a hírek szerint főleg kor­mánya „keleti politikájának" támogatására akarja felhasz­nálni a nagyszámú nyugati politikus részvételét. Jól tájé­kozott körök úgy tudják, hogy a külügyminiszter új katonai politikai Javaslatokat akar ten­ni a Varsói Szerződés tagálla­mainak. Manlio Brosto, a NATO olasz főtitkára hétfő esti sajtóérte­kezletén aggályalt fejezte ki a Földközi-tengeren megjelent szovjet flottaerők miatt. Ki­emelte: a Szovjetunió ma már képes arra, hogy bármikor és a világ bármely részén érez­tesse jelenlétét. Ezzel Brosio körülbelül megadta a védelmi tervező bizottság központi té­máját is. A nyugat-európai sajtó bő terjedelemben foglalkozik a brüsszeli NATO-tanácskozások­kal. A londoni Financial Times többek között megállapítja, nyilvánvaló, hogy a NATO ka­tonai ereje nem csökken még akkor sem, ha a tagországok elfogadják a Harmel-tervet, amely a csapatok létszámának csökkentését javasolja. Az olasz Coriere Delia Sera ugyanakkor kiemeli, hogy az Északatlanti Tömb belső gyengülése tagad­hatatlan tény, melyből le kell vonni a szükséges következte­téseket. (CTK — MTI) A Német Kommunista Párt Politikai Bizottságának nyilatkozata Berlin — A Német Kommu­nista Párt Politikai Bizottsága nyilatkozatot adott ki, amely a bonni kormányhoz intézett legutóbbi szovjet kormánynyi­latkozattal kapcsolatban hang­súlyozza, hogy minden demok­ratikus erőnek össze kell fog­nia a nyugat-németországi neo­nácizmus ellen, és fel kell lép­ni a bonni kormány revansista, kommunistaellenes politikájá­val szemben, mert ez a neoná­cizmus talaja. Meg kell menteni a demok­ratikus jogokat, véget kell vet­ni a neonácizmus szabad ga­rázdálkodásának, engedélyezni kell a Német Kommunista Párt tevékenységét — hangsúlyozza a nyilatkozat. (MTI) A SZOVJET KORMÁNY jegy­zékben figyelmeztette az oszt­rák kormányt a nyugatnémet neoíasizmus veszélyére. A Szov­jetunió hasonló jegyzéket inté­zett az Egyesült Államok, Nagy­Britannia, Franciaország és az NSZK kormányaihoz is. AREF iraki elnök az arab konferencia után Spanyolor­szágba látogat. Ez lesz első lá­togatása egy nyugati tömörü­léshez tartozó országban. ÜTSZÁZ FŰVEL csökkentik jövő évben a Német Szövetségi Köztársaságban állomásozó ka­nadai fegyveres erők létszámát. TONCIC osztrák külügymi­niszter elhalasztotta a jövő hét­re tervezett moszkvai hivata­los látogatását. Az utazásra va­lószínűleg csak januárban ke­rül sor. / CARACASTŰL 500 kilométer­í>e, Yaracuy és Lara államok határán, összetűzésre került sor a partizánok és egy katonai jár­őr között. A hivatalos venezue­lai hírügynökség jelentése sze­rint az összecsapásnál egy ka­tona és négy partizán vesztette életét. BELGRÁDBAN kedden folyta­tódtak Otto Winzernek, az NDK külügyminiszterének tárgyalá­sai Marko Nikezics jugoszláv külügyminiszterrel. A FÜLÖP-SZIGETI RENDŐR­SÉG a Manilától északra fekvő dzsungelekben tevékenykedő partizánok vezetőjére, Pedro Tarucra kitűzött vérdíj összegét tízezer fontról tizenötezerre emelte. SZOVJET KERESKEDELMI kül­döttség érkezett kedden Delhi­be, hogy a két ország kereske­delmi kapcsolatának bővítésé­ről tárgyaljon. A BOLGÁR KOMMUNISTA PÁRT Központi Bizottságának plenáris ülése megvitatta a jövő évi népgazdasági terv- és költ­ségvetési javaslatot. FRANCIAORSZÁGBAN nagy­szabású gyűjtést rendeznek a spanyol börtönökben sínylődő politikai foglyok gyermekei számára. A ROMÁN KÜLKERESKEDEL­MI miniszter vezetésével román küldöttség érkezett Izraelba, ahol a hivatalos személyiségek­kel az áprilisban aláírt gazda­sági egyezmény realizálásáról tárgyal. A CHILEI KOMMUNISTA PÁRT lapja a nemzetközi kommunista mozgalom megszilárdításáért folytatott harc fontos állomásá­nak minősíti az 1968 február­jára tervezett budapesti konzul­tatív találkozót. Jemen — Mint a MENA hír­ügynökség Jelenti, San'ában hétfőn sajtóértekezletet tartott Ahmed Daifalla ügyvivő kül­ügyminiszter. Elmondotta, hogy a lázadók támadásai terveit amerikai, angol, belga és nyu­gatnémet zsoldosok dolgozták ki. Az ügyvivő külügyminiszter hangsúlyozta, hogy a lázadók ős zsoldosok vereséget szenved­tek és a hegyek barlangjaiba húzódnak meg. A királypárti erők továbbra is cáfolják a vereségükről szó­ló híreket. Sőt azt állították, hogy hétfőn San'a közvetlen szomszédságában elfoglaltak két fontos falut. John Lawton, az UPI tudósítója, aki más nyu­gati újságírókkal együtt hét­főn érkezett meg San'ába, a jemeni fővárosból küldött Je­lentésében kimutatja a király­párti állítások valótlanságát. A Reuter New York-i jelen­tésében közli, hogy a jemeni kormány ENSZ-küldöttsége nyi­latkozatot tett közzé, amely leszögezi, hogy Jemenben tel­jes a rend és a nyugalom. Szaúd-Arábia nagy mennyiségei fegyvert szállított a zendülő erőknek, viszont ezek az erők csak a határon belopódzott külföldi zsoldosok kis csoport­jaiból állnak. (MTI) A devalváció nem oldotta meg a brit gazdaság problémáit Újabb takarékossági intézkedések a láthatáron London — Azok a problé­mák, amelyek 1967-ben a brit nemzetgazdaság előtt álltak, olyan jellegűek, hogy nem le­hetett őket devalvációval meg­oldani. Megoldásukhoz szüksé­ges, hogy emelkedjék a munka termelékenysége, és hogy min­den belső tartalékot a kivitel fejlesztésére fordítsanak, — je­lenti negyedévi bulletinjében a brit Állami Bank. Az Állami Bank ellenzi a bé­rek emelését, még akkor is, ha az árak és az adók növekedni fognak. A bérek emelése, ha nem támasztja alá a termelé­kenység növekedése, veszélyez­tetné a font leértékelésének célját. A londoni Daily Mail keddi számában „Kemény és keserű takarékossági intézkedések" el­men számol be azokról a vár­ható intézkedésekről, amelyek tavasszal lépnének érvénybe még a brit állami költségvetés közzététele előtt A takarékossági intézkedések a belföldi piacot érintenék és a megtakarított eszközöket az export céljaira fordítanák. Vár­ható, hogy a kormány be fogja fagyasztani a béreket, és nem engedi meg azok emelését, még akkor sem, ha az árak emel­kednek. (CTK) Az ENSZ-közgyűlés és bizottságai folytatják a munkát New York — Az ENSZ-köz­gyűlés hétfőn a délnyugat-afri­kai kérdést tárgyalta. Az ülé­sen 53 ország határozati javas­latot nyújtott be, amely felhív­ja a dél-afrikai kormányt, ha­ladéktalanul vessen véget annak a Pretoriában folyó pernek, amelynek vádlottja 37 délnyu­gat-afrikai. A közgyűlés első (politikai/ bizottsága ismét a leszerelés kérdéséről tárgyalt. Alva Myr­dal svéd delegátus felszólalásá­ban megállapította, hogy miköz­ben a leszerelési tárgyalások folynak, a nukleáris fegyverke­zési verseny egyáltalán nem ért véget. Kuznyecov, a Szovjetunió kül­ügyminiszterének első helyette­se emlékeztetett a leszerelés kérdésében tett építő szellemű szovjet javaslatokra. A lesze­relés első szakaszában teendő egyik legfontosabb intézkedés a nukleáris fegyverek célbajut­tatására szolgáló eszközök meg­semmisítése. Kuznyecov rámu­tatott, hogy az Egyesült Álla­mok az elmúlt két-három év­ben több mint 30 milliárd dol­lárral növelte katonai kiadásalt s Vietnamban tömegpusztító eszközöket alkalmaz. Élesen bí­rálta a bonni kormány milita­rista-revansista politikáját is. A közgyűlés különleges poli­tikai bizottsága hétfőn meg­kezdte a palesztinai menekül­tek kérdésének vitáját A fogi bizottság folytatta az agresszió meghatározására tett javaslat vitáját. (CTK—MTI) MIRŐL IR A VILÁGSA1TÓ? MIRŐL IR A VILAGSAJTÓ? MIRŐL IR A VILAGSAJTŐ? MIRŐL IR A VILAGSAJTÓ? MIRŐL IR A VILÁGSAJTÓ? MIRŐL IR A VILÁGSAJTÓ? Mao Ce-tung egyik első „el­méleti felfedezése" a tudomá­nyos szocializmus „kínaiasítá­sának" jelszava volt, melyet nyíltan 1938 októberében fo­galmazott meg. „Az új szakasz­ról" elmü cikkében akkor a kö­vetkezőket írta: „A marxizmust csakis nemzeti formában kell megvalósítani. Nem létezik absztrakt marxizmus, csak konkrét marxizmus... A mar­xizmus kínaiasítása — ez a feladat". A negyvenes évek ele­jén Mao személyes utasítására „ideológiai forradalomnak" ne­vezett kampány bontakozott ki Mao műveinek tanulmányozásá­ra. A Csiefang Ribao 1942. feb­ruár 19-én azt irta, hogy „Kí­nában az ember csak akkor válhat marxistává—leninistává, ha elsajátítja Mao Ce-tung el­méletét és gyakorlatát, csak Igy válhat hü tanítványává". Az úgynevezett ideológiai forradalmat, amely bizonyos fenntartásokkal a jelenlegi „kulturális forradalom" előhír­nökének tekinthető, a Kínai Kommunista Párt Központi Bi­zottságának tanulmányi főbi­zottsága (Mao Ce-tung elnök és Kang Seng alelnök) Irányí­totta a Kang Seng kiszemelte „Ideológusok" a „világigazság" kategóriájába sorolták a mar­xizmust, és felszólítottak a „nemzeti igazság" keresésére, amelyet természetesen Mao Ce­tung eszméiben leltek meg. Ffí p a „Watt gőzgépe, Marx müve, A tőke és Mao Ce-tung műve: „Az új demokráciáról" korszak­1967. jelződ a l emberiség alkotó jel­XII 13 le9Ü tör ténelmében", — állítot­ta egy kötelező tanulmányozás­^^ ra javasolt hivatalos dokumen­tum. A Csiefang Ribao 1943. július 8-án azzal kérkedett, hogy Mao Ce-tung már kiala­kította „a kínai marxizmus—le­ninizmust, a kínai bolseviz­must, a kínai kommunizmust, a kínai dialektikus materializ­must és a kínai történelmi ma­terializmust". nek pedig a tétlen nyáj sze­repét szánták. Mao körének egyik tagja 1944. július 5-én a következőket írta: „A régi idők­ben mondogatták: A világon legelőbb Po Jüe tűnik fel, majd a gyorsan repülő lovak. A gyor­san repülő lovak gyakran fel­tűnnek, de Po füe egyedülálló Igy „korrigálta" magát Mao Amikor a kínai népi forrada­lom győzelme után Mao Ce­tung kiadta műveit, a világ közvéleményére való tekintet­tel „átszerkesztette" a tudomá­nyos kommunizmus „kínaiasí­tására" vonatkozó előző kije­lentéseit, hogy a kérdés mar­xista értelmezésének látszatát keltse. Más szóval: az új vál­tozatból hiányoznak azok a ki­tételek, amelyek rábizonyítanák Mao Ce-tungra a marxizmus— leninizmus nacionalista revízió­fát. „A párt tevékenységének he­lyes stílusáért" (1942) és „Épít­sük át iskolarendszerünket" (1941) című műveinek első ki­adásaiban Mao Ce-tung a dog­matizmus elleni küzdelem ürü­gyén gyakran „antikváriumi já­tékszerhez" hasonlította a mar­xizmus—leninizmust, melyet még „régi szerszám" jelzővel is illetett. Az utolsó kiadásban törölte ezeket a hasonlatokat. Jusson eszünkbe, hogy azok­ban az években, csakúgy mint ma, az udvari talpnyalók Po füe nagyszerű harcoshoz hason­lították Maót, a néptömegek­jelenség. Vu Man-jou és Csaó Csang-kueJ (a munka hősei), azért lettek örök Időkre kiváló hősökké, mert megtalálták a maguk Po Jüejét — Mao elnö­köt. Ha a többiek útjukon nem találják meg ugyanazt a Po fűét, feledésbe merülnek, és elszáradnak, mint a fű". Mao Ce-tung személyi kultu­sza a kínai kommunisták el­lenállásába ütközött. A Csie­fang Ribao 1942. február 19-én arra panaszkodott, hogy akad­nak még egyének, akik „pa­raszt-Ideológusnak", „Hung Hsziou-csüan újjászületett pa­rasztvezér második kiadásának" nevezik Mao Ce-tungot. A lap bosszúsan jegyzi meg, hogy egyesek kérdik, mikor tudta Mao elsajátítani a marxizmus elméleti örökét. Akkoriban a tudományos kommunizmus ala­pítóinak kevés műve jelent meg kínaiul, Mao pedig nem tudott idegen nyelveket. A leleményes skolasztikusok rögtön készek voltak a válasszal: „Lehet, hogy Mao Ce-tung nem olvasott any­nyi marxista művet, ám külön­leges tehetsége van, hogy rom­boljon, áttörjön." Amikor a kommunista Cseng Pej-ming levélben azzal a ké­réssel fordult a Kínai KP Köz­ponti Bizottságához, magyaráz­zák meg neki, mit tegyen, mert nem sikerült behatolnia Mao műveinek „csodálatos értelmé­be", noha sokszor olvasta és kl is jegyzetelte e műveket, Kang Seng „A dokumentumok tanulmányozásának módszeré­ről" című nyílt levelében vá­laszolt neki. Azt állította ben­ne, hogy egy kommunista szá­mára a fő dolog az „önelem­zés", az „önostorozás", önélet­rajzában „a normától való el­térés" keresése". Nézzük, mit mond Mao a ká­derek kiválasztásáról. „A ká­derek felhasználásában ősidők őta két ellentétes irányvonal érvényesült: a személyi tulaj­donságok szerinti kiemelés és a tisztán rokonság szerintt ki­emelés. Az első a bölcs ural­kodók és a nemeslelkű tisztvi­selők irányvonala, a másik a tompaelméjű uralkodóké és a gálád hivatalnokoké. Az első a becsületeseké, a másik a becs­teleneké". Mao Ce-tung felesé­gének, Csiang Csingnek vezető tisztségbe emelését mindennek nevezhetjük — tompaelméjű uralkodó, gálád hivatalnok vagy egyszerűen becstelen ember irányvonalának. Mao a nemzetközi és a nem­zeti kulturális örökséggel kap­csolatos előző kijelentéseit is „revideálta". A könyvmolyság bírálatának ürügyével keresztülhúzta a kul­turális örökséget, s kijelentet­te, hogy „az elődök ismeretei károsak, s félrevezethetnek minket". Az elmélet és a gya­korlat egységének tantételével is spekulált, s azt írta, hogy a nagyműveltségű ember csak félművelt. „Teljesen" műveltté csak akkor válik, ha részt vesz a fizikai munkában. „Az értel­miségiek tulajdonképpen isme­retek nélküli emberek" — mon­dotta. Igy keletkezett az ér­telmiségnek fizikai munkával történő „átneveléséről" szóló elmélete. A tények azt bizonyítják, hogy Maónak nagyon Imponált Dzsingiszkán. „Sajátítsuk el Dzsingiszkántól a nemzeti ki­sebbségek egyesítésének forra­dalmi szellemét" (?!) — e jel­sző jegyében ünnepeltette 1942­ben a mongol hódítót Nyilván Dzsingiszkán szerepének tanul­mányozása alapján jutott Mao a háború „alkotó" erejének gondolatára. 1938-ban azt Irta; „A háború nagy erő és mindent átalakíthat". Ma ezt a monda­tot Igy fogalmazta meg: „Min­den igazságos és forradalmi há­ború nagy erő, sok mindent átalakíthat vagy megnyithatja az átalakulás útját". Kérdés, mikor fogalmazta meg Mao igazi saját gondola­tait. Ogy látszik, a „kulturális forradalom" a nagyhatalmi so­vinizmus tombolásával, Mao személyi kultuszának példátlan felfokozásával és egyéb kilen­géseivel egyértelmű választ ad erre a kérdésre. Mao bizonyos korszakban tisztán pragmatikus okból, csakis elmélete antimar­xista és nacionalista lényegé­nek álcázására alkalmazta a marxista frazeológiát. (Garusjanc — Lttyeraturnaja gazetaj MIRŐL Í R A VILAGSAJTÓ? MIRŐL IR A VILÁGSAJTÓ? MIRŐL IR A VILAGSAJTÓ? MIRŐL IR A VILAGSAJTÓ? MIRŐL IR A VILÁGSAJTÓ? MIRŐL IR A VILÁGSAJTÓ?

Next

/
Thumbnails
Contents