Új Szó, 1967. november ( 20. évfolyam, 301-330. szám)

1967-11-07 / 307. szám, kedd

Uj korszak kezdődön a történelemben M< I

át sokan elmondották és megírták, hogy az emberiség történetének legjelentősebb eseménye az Októberi Szociolista Forradalom volt, amely teljesen új korszakot nyitott. A forradalom óta elteli fél évszázad alatt a szocializmus, a kommunizmus ellenségei számtalanszor megjósolták a szocialista rendszer bukását, de a szocialista országok tábora világrendszerré terebélyesedett, amely napjainkban döntően befolyásolja az emberiség sorsának alakulását. A szocialista országok következetesen harcolnak a világ békéjéért és valamennyi nép gazdasági és kulturális felemelkedésééit. IBEN LATJA A NAGY OKTÓBERI SZOCIALISTA FORRADALOM ÉS A SZOVJETUNIÓ TÖRTÉNELMI J E LE NT Ő S É G ÉT? A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulója alkalmából kikértük több ország különböző világnézetű politikusainak, közéleti személyiségeinek a véleményét, és az alábbiakban közöljük a beérkezett válaszokat. Ügy gondoljuk, olvasóink a válaszokból maguk is megállapíthatják, mennyire értékelik a miénktől eltérő világnézetet valló, józan ítélőképességű, elfogulatlan emberek a Nagy Okóber jelentőségét. A különféle országok személyiséaei az alábbi kérdésre válaszolnak ; URIAH SIMANGO, A MOCAMBIQUE-I FELSZABADlTÁSI FRONT ALELNÖKE A gyarmati elnyomás elleti küzdő népek védőpajzsa A NAGY OKTÖBERISZOCIALISTA FORRADALOM szilárd és megingathatatlan bázist teremtett av egész világ forradalmi mozgalma számára. Megmutatta a világnak, hogy lehetséges a kapitalista rendszer megdöntése és az új, szocialista társadalmi rendszer létrehozása

1. Bebizonyította, hogy a marxista-leninista elmélet átültethető a gyakorlatba. A Nagy Október eredményeként a Szovjetunió a világ élenjáró hatalmává vált. Ez mindennél meggyőzőbben bizonyítja, hogy a szocializmus elmélete a fejlődést és a haladást szolgálja szerte a világon. Az októberi forradalom gyermeke, a hatalmas Szovjetunió a biztosítéka a szabadságáért és függetlenségéért küzdő valamennyi népnek. A győzelem garanciája. A Szovjetunió társadalmi, politikai és gazdasági fejlődése nemcsak a

1 szovjet né[\ hanem a világ minden népének érdekeit szolgálja. A Szovjetunió az imperializmus és a gyarmati elnyomás ellen harcoló népek védőpajzsa. S hogy a1 is marad, erre megbízható kezesség a szovjet párt és kormány internacionalista politikája. Ennek a politikának a szellemében nyújt a Szovjetunió állandóan fokozódó anyagi és erkölcsi támogatást Afrika és ezen belül Mocambique harcoló népeinek. A Szovjetunió óriási tekintélye azon a tényen alapul, hogy szavait mindenkor tettekkel, forradalmi cselekedetekkel támasztja alá. Érthető tehát, hogy mi afrikaiak a sajátunknak tekintjük a szocialista Szovjetunió ötven évi eredményeit. Annál is inkább, mert úgy érezzük, hogy ezek a sikerek és győzelmek a mi érdekeinket Is szolgálják. És örömünkre szolgál, hogy a szovjet nép tovább harlad a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelmes útján. ANTON PRECKEL, A BONNER KORRESPODENZ KIADÓJA A Szovjetunió * es a németek Amióta 1917. októberében Oroszország munkásai, parasztjai és katonái lerakták a szocialista állam alapjait, a Szovjetunió még soha nem akarta megtámadni, vagy elpusztítani Németországot, s éppen ellenkezőleg, mindig a jóviszony fenntartására

1 törekedett. Nem a Szovjetunió felelős a Közép-Európa térképén 1945 után eszközölt változásokért, hanem a hitleri Németország, amely meg akarta változtatni Eurój>a arculatát. Ezért tört alattomosan a Szovjetunióra annak ellenére, hogy előzőleg megnemtámadási szerződést kötött vele. Nem az 1945-ben megkötött potsdami szerződés választotta ketté Németországot, hanem a nyugati szövetségesek rendelték el az 1947-es és 1948-as washingtoni és londoni tárgyalásokon Németország kettéosztását, melynek tartósságát megerősítette 1947. májusában az ún. Parlamenti Tanács, majd a Szövetségi Parlamentnek az NSZK újbóli felfegyverzéséről (1954) és a köztársaságnak a NATO-hoz való csatlakozásáról (1955) hozott határozata. A Szovjetunió idejekorán figyelmeztetett az e hatőrozatokból eredő veszélyekre, hogy mennyire megnehezítik Németország újraegyesítését, ám az Adenauer és Kiesinger köré csoportosult nyugatnémet Amerika-barát, körök minderre fittyet hánytak. A Szovjetunió e döntések megszületése előtt és után konkrét javaslatot tett Németország újraegyesítésére egy demokratikus, békeszerető állam keretében. Bonn azonban ezt visszautasította, mert egy ilyen újraegyesítés nem lett volna ínyére. A Szovjetunió továbbá egy egész Németországra vonatkozó békeszerződés megkötését is javasolta, az NSZK azonban még azt is megakadályozta, hogy erről előkészítő tárgyalásokat folytassanak. Továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy a Szovjetunió Bonn feltételei alapján kössön békét. Ezzel szemben az NDK-beli németek még sohasem ellenezték azt, hogy megállaj>odás jöjjön létre egy egyesített demokratikus Németország megalakítására. Az „újraegyesítés kulcsa" tehát nem Moszkvában keresendő, mint ahogy az NSZK fejesei hangoztatják, hanem Bonnban. Itt az ideje, hogy döntő lé{>ésre szánják magukat az európai béke biztosítása érdekében, mégpedig úgy, hogy kiindulópontul végre elismerik a reális helyzetet Európában. HALED MOHIEDDIN, AZ EAK BÉKETANACSANAK FÖTITKARA A Szovjetunió Egyiptom igaz barátja AZ OKTÖBERI FORRADALOM nemcsak a legnagyobb forradalmak egyike, hanem az emberiség történelmének egyik legfontosabb eseménye is. Ez volt az első forradalom, amely szétszakította az imperializmus láncait, az első, amely az új tőrsadalmat, a termelők hatalmán alapuló szocialista társadalmat létrehozta. Ez a forradalom reményt adott az elnyomott osztályoknak és népeknek, utóbb már nemcsak reményt, hanem támogatást is — igen nagy támogatást a nemzeti és társadalmi felszabadulásért harcoló erőknek világszerte. A dolog természete szerint Október eleinte erkölcsi befolyást gyakorolt, de nem nyújthatott anyagi segítséget ls. Azonban a második világháború után, amikor a szovjet nép helytállása és győzelme kivívta az egész világ csodálatát, amikor a szocialista világrendszer létrejött, amikor kibontakozott a verseny a szocializmus és a kapitalizmus között, megkezdődött a politikai-gazdasági támogatás szakasza ls. A szocializmus a termelés, a tudomány, a technika területén olyan sikereket aratott, amelyek lehetővé tették a fejlődő nemzetek sokoldalú támogatását, az imperialista uralom ellen vívott harcuk támogatását is. Amikor diák voltam, tilos volt Oroszországról akár beszélni is. Sose felejtem el, hogy amikor a térképen Oroszországra mutatva megkérdeztem, miféle ország ez, tanítónk ujját szájára téve hallgatást parancsolt: „Egy szót se erről a rossz orszőgról... " A földrajzot Egyiptomban Oroszország nélkül tanították. Nagybátyám érdeklődésemre csak annyit mondott, hogy félni kell a kommunizmustól, mert az szabadszerelmet, tehát vérbajt jelent, s elveszi a családtól és az államnak adja a gyerekeket ... Én magam az egyiptomi közvélemény nagy részével együtt csak a második világháború után ismerkedhettem meg az Októberi Szocialista Forradalom jelentőségével. A szovjet nép hősiessége rokonszenvet •MaKHSOHnHHMaaMVHpHBMHBHlflMHMU •aamaai és csodalatot keltett Egyiptomban ls. Azt mondták az emberek, hogy az a rendszer, amelyért ilyen hősiesen küzdenek, nem lehet rossz. Számunkra október egyik legfontosabb gyümölcse az, hogy létrejött az ttz erő, amely révén megszilárdíthatjuk és megvédhetjük függetlenségünket. A Szovjetunió, a szocialista forradalom népe Egyiptom igaz barátja lett. Sok segítséget kaptunk a szovjet néptől. Csak hármat emelek ki: 1. A Szovjetunió segítségével törhettük meg a nyugati hatalmak fegyvermonopóliumét. Ez tette lehetővé függetlenségünk megvédelmezését. 2. A Szovjetunió és a szocialista országok piacán új lehetőségeket kaptunk, vagyis szembe tudtunk szállni a nyugati imperialista hatalmak gazdasági befolyásával, s új független gazdaságot tudtunk kiépíteni. 3. Szovjet hiteleket, a baráti szocialista országoktól kölcsönöket kaptunk iparosi- ' tásunk során. Sok iparágban enélkül nem fejlődhetnénk. Ennek a támogatásnak köszönhetjük az új Egyiptom jelképét, az asszuáni nagy gátat és vízi erőművet. És hogyan feledkezhetnénk meg arról a segítségről, amelyet a Nagy Októberi Forradalom útját járó népek adtak az izraeli agresszió áldozatainak, arról a nagy i támogatásról, amelyet az agresszió j következményeinek felszámolásában nyújtanak az EAK-nak? Ea

Mmim

iiBi iiaapaBMaagtta DR. WILFRIED DAIN BALOLDALI KATOLIKUS KÖZÍRÓ A Szovjetunió nagy hatással volt az osztrák köztársaság megalakulására A Nagy Októberi Szocialista Forradalom világtörténelmi jelentőségét és kihatását a nemzetközi eseményekre nem is lehet eléggé értékelni. Ausztria fejlődését is döntően befolyásolta: Az első osztrák köztársaság megalakulását eredményező 1918-as forradalom szintén a Nagy Októberi Szocialista Forradalom hatására robbant ki. A hitleri fasizmus alól történt felszabadulását és a második világháború utáni újjászületését mint oly sok más állam Ausztria is a Szovjetuniónak, a szovjet hadsereg áldozatkész harcának és a fasiszta Németországon aratott győzelmének köszönheti. 'A Szovjetunió a háború után is tiszteletben tartotta Ausztria érdekeit. Ennek köszönhető mindenekelőtt Ausztriai semlegességi státusa és az államszerződés megkötése, mely óvja az új osztrák köztársaságot egy újabb Anschlusstól, a gazdaságilag és katonailag ls egyre erősödő Nyugat-Németország befolyásától. A Szovjetunió határozott állásfoglalása Ausztria közös piaci csatlakozásával szemben n nyugatnémet közvetett, gazdasági beszivárgás veszélyétől igyekszik Ausztriát megmenteni. A Szovjetunió sikerei az osztrák munkásságot nemcsak nehezen kiharcolt vívmányainak megvédésére, hanem befolyásának növelésére, beleszólási jogának nagyobb érvényesítésére ösztönzik. A társadalmi fejlődés a Szovjetunióban nagy hatással van az ausztriai baloldali katolikusokra, ami megmutatkozik még az osztrák főpapság magatartósában Is. A keresztény egyházak s főként a katolikus — VI. Pál pápa „Populorum progressio" encikllkájának hatására — behatóan vizsgálják a Nagy Októberi Szocialista Forradalom eszméit, és nem véletlen, hogy a nemhívőkkel foglalkozó vatikáni titkárság vezetésével, dr. König, osztrák bíboros érseket bízták meg. Első eset, hogy egy Ilyen szerv székhelyéül nem Rómát jelölték ki, hanem egy Olaszország határain kívül eső várost: Bécset. Az egyházak és a nemhlvők közötti párbeszédek a zsinat óta mind Intenzivebbek és gyümölcsözőbbeknek Ígérkeznek, főként a béke és a demokrácia megerősítésében és a dolgozók szociális követeléseinek érvényre juttatásában. A NYILATKOZATOKAT BESZEREZTE: Rudnyánszky István, Kairó Karel Crsaf, Bonn Éliás Béla, Oar es Salaam Frani KunértjSHBF