Új Szó, 1967. november ( 20. évfolyam, 301-330. szám)

1967-11-04 / 304. szám, szombat

A SZOCIALIZMUS NAGY GYŐZELMÉNEK 50 ÉVE (Folytatás a 4. oldalról) más tanintézetekben a tanulók együttes létszáma ma már 60 millió felé közeledik! Ez a szocialista rendszer egyik fö vívmánya. A történelem: mindenekelőtt a történelmet formáló emberek. A munkások és parasztok tízmilliói építették a szocializmust, tízmilliók formálták korunk történelmét. A forradalmárok, a szocializmus építőinek tevékenysége, a forradalom által kinevelt politikai vezetők, hadvezérek, tudósok, a termelés parancsnokai, kiváló dolgozók és újítóknak a tevékenysége egyszer s mindenkorra bevonult országunk történelmébe, a világszocializmus történelmébe. Most, amikor a Nagy Október 50 éves jubileumát ünnepeljük, nagy meghatottsággal gondolunk azokra is, akik nem lehetnek köztünk, azokra, akik az osztályellenség kezétől, a forradalmat védelmezve, a szocializmus ügyét védelmezve vesztették életüket. Felidézzük azok emlékét is, akik úgy távoztak körünkből, hogy valósággal elégtek a munkában, minden erejüket a nép szolgálatába állítva. A szovjet emberek folytatják és folytatni fogják az ő ügyüket, a kommunizmus ügyéti 3. A kommunizmusért folyó harc új sikerei felé Elvtársak! A szovjet emberek számára az elért eredmények nemcsak a végzett munkát mérik. Ugyanakkor olyan határvonalat is jelentenek, amelynek magaslatáról a jövőbe tekintünk, meghatározzuk feladatainkat és perspektí vauikat. Ma nemcsak méreteik, hanem jellegük tekintetében is új feladatok állnak előttünk. Arról van szó, hogy a lehető legteljesebb mértékben ki kell használnunk a fejlett szocialista társadalom által nyújtott lehetőségeket. Meg kell tanulnunk, hogy a legnagyobb hatékonysággal használjuk fel társadalmi vívmányainkat és országunk óriási termelőerőit a tudomány és a technika vívmányait, a szovjet nép kulturális és művelődési színvonalának növekedését. Csak ezen az alapon építhetjük sikeresen a kommunizmust, haladhatunk előre a párt programjában kitűzött úlon. A szovjet nép részéről a kommunizmus győzelméért vívott küzdelem fö színtere a gazdasági élet, a kommunizmus anyagi és műszaki bázisának a megteremtése, fi szovjet társadalom előrehaladásának üteme a két világrendszer versenyének menete és a világ forradalmi folyamatának a fejlődéséhez való hozzájárulásunk egyaránt döntő mértékben attól függ, hogyan fejlesztjük népgazdaságunkat. A Szovjetunió népgazdasága olyan szakaszba lépett, amikor a gazdasági növekedés fő forrása mindinkább a társadalmi termelés hatékonyságának fokozása, a termelési ágak minőségi mutatóinak javítása, a tudomány és a technika legújabb vívmányai alapján. Ez azt jelenti, hogy a termelésnek nemcsak újabb kapacitások üzembe helyezése és új földterületek megművelése lévén, hanem egyre inkább minden vállalat, minden gép, minden hektár föld jobb kihasználása révén is kell növekednie. Sikeres előrehaladásunk fontos feltétele: a társadalmi termelés kiegyensúlyozottsága olyan arányok és ütem bevezetése révén, amelyek a leginkább megfelelnek mind a termelés, mind a fogyasztás szükségleteinek. Mi ezután is a nehézipar fejlesztésére fordítjuk elsősorban figyelmünket. Ugyanakkor gyorsított ütemben fog fejlődni a mezőgazdaság, valamint a közszükségleti cikkeket előállító iparágak a szolgáltatások kibontakozása is. Az ország gazdasági erejének további gyarapításához, a tudományos és műszaki haladáshoz, a népjólét további emelkedéséhez ez elegedhetetlenül szükséges. Az élet fontos feladatokat vetett fel a gazdasági módszerek, a gazdasági Irányítás tökéletesítésének a termelési rendszer és a gazdasági ösztönzés javításának területén. E feladatok megoldása céljából a párt és a kormány megkezdte egy széles körű gazdasági reform megvalósítását. Ennek fő célja az, hogy fokozzuk a társadalmi termelés eredményességét, biztosítsuk a munka termelékenységének további növekedését. Mire van szükség ehhez a jelenlegi viszonyok között? Elsősorban jobban ki kell használni a gazdasági ösztönzőket, ügyesen meg kell teremteni a harmóniát a terv, a központi irányítás és az ipari vállalatok, a szovhozok, a kolhozok dolgozóínak kezdeményezései között. Országunk gazdasági fejlődése jelenlegi szakaszának megfelelő gazdaságpolitika fő irányvonalalt az SZKP XXIII. kongresszusán, valamint a Központi Bizottság 1966—1967 közötti plénumain hozott határozatok tartalmazzák. E határozatok megvalósításának megkezdése óta rövid idő telt el, de az első eredmények máris azt mutatják, hogy helyes úton járunk. Az elmúlt három év alatt az ipari és mezőgazdasági ri termelés növekedésének üteme észrevehetően meggyorsult. A vezető népgazdasági ágak munkája kifizetődőbbé vált. J6

7- Mindez lehetővé tette ú| intézkedések 4 megvalósítását a nép jólétének emelésére. 5

Pártunk ezután is lankadatlan figyelmet fordít az olyan tudományosan megalapozott gazdasági határozatok kidolgozására, amelyek a termelőerők további fellendítését célozzák. Megvan mindenünk, ami szükséges ahhoz, hogy világviszonylatban a leghatalmasabb iparunk legyen. Forradalmi rendszerünk lehetővé teszi a tervgazdálkodás minden előnyének kihasználását. Korszerű, jól felszerelt termelő és technikai bázissal rendelkezünk. Miénk a világ kőolaj-készleteinek egyharmada, földgázkészleteinek több mint egynegyede, óriási vízienergia forrásokkal és kőszénlelőhelyekkel, igen gazdag érc és fakészletekkel rendelkezünk. Országunkban nagyszerű szakemberek gár dája fejlődött ki, amely bármely feladat megoldására képes. A szovjet ipar újabb fellendülése lehetővé teszi nagy országunk védelmi képességének további növelését, a szocializmus állásainak erősítését a világ küzdőterén. A szovjet nép érdekel, a kommunizmus építésének érdekei megkövetelik, hogy ne csak hatalmas iparunk, hanem magasan fejlett mezőgazdasági termelésünk is legyen, amely teljes mértékben fedezni tudja a lakosság élelmiszerés iparnyersanyag szükségletét. Elsőrendű jelentőséget tulajdonítunk a hosszú Bejáratú talajjavítási program teljesítésének a földterületek megjavításának, a kémiai módszerek alkalmazásának, a földművelési kultúra fellendítésének. Országunk most nagyobb anyagi eszközöket tud a mezőgazdaság fejlesztésére fordítani. Azt akarjuk, hogy a munka termelékenysége, a gépi felszereltség, a tudományos vívmányok felhasználása szempontjából a mezőgazdaság egy vonalba kerüljön a szocialista iparral. A tudomány és technika jelenlegi haladása mellett ez a célkitűzés teljesen reális. Az emberiség a tudományos és műszaki forradalom korába lépett. A szovjet haza büszke tudósainak nagyszerű vívmányaira. A fizika és a kémia nagy sikerei újabb energiaforrásokat tárnak fel, új anyagok létrehozását teszik lehetővé, fokozott távlatokat nyitnak meg az egyes termelési ágak előtt. A bioló giai felfedezések a mezőgazdaság és az orvostudomány számára teremtenek új lehetőségeket. A kibernetika fejlődése a szellemi munka termelékenységét nö veil, utat tör a gazdasági tevékenység és az igazgatás különböző válfajainak automatizálásához. A tudomány a szó valódi értelmében közvetlen termelőerővé válik. Ez a szerepe a jövőben még tovább növekszik. A szovjet nép elismeréssel adózik a tu dósoknak és újabb még jelentősebb sikereket vár tőlük. A szocializmus az embert lángelme legélenjáróbb, leghaladóbb vívmányaira támaszkodva fejlődik. Jövőnket a tudománnyal kötjük össze. Meggyőződésünk, hogy tudósaink, a szovjet tudomány, a haladás legelső vonalaiban lesz! A tudomány és a technika gyors növekedése különösen időszerűvé teszi az örök problémát: hogyan viszonyuljon az ember a természethez. A természeti kincsek megóvása és gyarapítása igen fontos. Minél ésszerűbben használjuk fel a természet kincseit, minél nagyobb sikereket ér el az Ipar, a mezőgazdaság, a tudomány, minél magasabb lesz a munka termelékenysége, annál gazdagabb, szebb és kulturőltabb lesz a szovjet emberek élete. Joggal beszélünk sikereinkről, de látjuk, hogy vannak megoldatlan kérdéseink is. Tudjuk, hogy nem minden szovjet ember, nem minden család él úgy, ahogyan szeretnénk. Ezért a párt egész tevékenységében, minden tervében különös figyelmet fordít a nép jólétének emelésére. A nemzeti jövedelem növekedésének arányában emelkedik majd tovább a dolgozók munkabére, növekszik a fogyasztősi cikkek termelése. Továbbra is nagy méretekben folytatjuk a lakások és kulturális intézmények építését, hogy biztosítsuk minden szovjet család számára a jobb életkörülményeket. Elvtársaki A marxisták mindig abból Indultak kl, hogy a társadalmi haladős alapja a társadalmi termelés fejlesztése. Ez azonban egyáltalán nem Jelenti azt, r • —c íjf- , |ÍÍI|if «iililü fc- ' M lÜ tisess ^ HSil M-a,jgjjH # íDp IJkB <

; % I ß - Jn^^LH h^^ldä^s

V ySv 'ém rjß? Hrtjjffr JLx A Kreml udvarában csütörtökön leleplezett Lenin-szobor. hogy háttérbe lehet szorítani más fontos társadalmi és politikai problémák megoldását. A kommunista építés minden oldala szorosan összefügg egymással. Ismeretes, hogy a társadalmi és politikai feladatok megoldása a gazdasági eredményektől függ. Másfelől a gazdasági fejlődést sokban meghatározza, milyen sikeresen oldjuk meg a társadalmi és politikai feladatokat. A társadalmi viszonyok tökéletesítése a szocialista demokrácia és államiság fejlesztése, az ideológiai nevelőmunka elsőrendű fontosságú. A jelenlegi szakaszban folyamatban van a munkásosztály, a kolhozparasztság és az értelmiség közötti lényeges különbségek megszüntetése. Ma világosabban és határozottabban látjuk, milyen úton oldhatók meg ezek a problémák, jobban tudjuk, mit kell tennünk ennek érdekében. Mindjobban megváltozik a mezőgaz dasági munka jellege. A parasztok ma kapcsolatba kerülnek bonyolult gépekkel, az elektromossággal, a kémiával, az agrotechnikával és az állattenyésztés tudományával. Az utóbbi években sokat tettünk annak érdekében, hogy a jólét és a kultúra területén ts meggyorsítsuk a város és a falu közeledését. Lakások és kulturális intézmények széles körű építéséről, a falu villamosításának a befejezéséről, útépítésről van itt szó. Öriásl feladatok ezek, megoldásuk sok időt igényel egy olyan nagy országban, mint a miénk. Mégis ennek az ügynek általános állami jelentőséget tulajdonítunk. A termelés korszerű színvonala, a tudományos és technikai haladás, a munkás és a paraszt munkáját egyre hasonlóbbá teszi a mérnök, a technikus, az agronómus munkájához. E téren fontos szerepet játszik a lakosság kulturális színvonalának gyors növekedése. A párt arra törekszik, hogy minden munkás minden paraszt értelmiségivé váljék a szó legátfogóbb értelmében, teljes mértékben használja fel alkotóképességét, tevékenyen vegyen részt a társadalom szellemi életében. Ez természetesen nein megy magától. A párt és az állam céltudatos tevékenységére van Itt szükség. Terveink előirányozzák a kulturális élet minden területének további fejlesztését, as egész közoktatási rendszer tökéletesítését. A jövőre vonatkozó terveinket tudatosan olyan elemekkel gazdagítjuk, amelyek elvezetnek a termelési folyamatok automatizálásához és gépesítéséhez, a szakképzetlen munka szférájának csökkenéséhez. Ez utóbbi nemcsak a gazdasági hatékonyság szempontjából fontos, hanem abból a szempontból ls, hogy megkönnyítsük a munkát, megváltoztassuk a szovjet emberek milliói munkájának egész jellegét. A párt nagy jelentőséget tulajdonít az egyéniség sokoldalú fejlődését leginkább biztosító feltételek kialakításának. E területen nagy jelentőségűnek mutatkozik a dologozók szabad idejének növelése. A szabad idő nemcsak pihenést jelent, hanem — mint már hangsúlyoztam — széles teret is biztosít az egyéniség fejlődése számára. Mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy e „tér" növekedésével fokozódjanak annak a lehetőségei is, hogy a társadalom minden új tagja igénybevehett a kultúra áldásait, tanulhat, kedvenc foglalkozását űzheti a tudományos-műszaki és művészeti alkotó tevékenység különböző területein. Minél tovább haladunk előre, annál tovább növekszik az irodalom és a művészetek szerepe. Ma már a dolgozók legszélesebb tömegei járulhatnak a világkultúra kincsestárához. Ez azt jelenti, hogy egyre inkább fokozódik a művészetek és ezzel együtt az írók, zeneszerzők, színházi és filmszakemberek, a képzőművészet társadalmi szerepe. A párt és a nép nagyra értékeli munkájukat. Az írók és művészek hivatása olyan művészeti alkotásokat létrehozni, amelyek eszmei vonatkozásban gazdagítják az új társadalom építőit, kommunista erkölcsre tanítják a tömegeket, kielégítik népünk növekvő eszétlkat igényeit. A szocialista társadalmi viszonyok tökéletesítése magában foglalja a társadalom további erősítését a gazdaság és a kultúra területén, szervező szerepének fokozását. A szocialista demokrácia fejlesztéséről, arról van sző, hogy az állami apparátus minden láncszeme pontos, olajozott és kulturált munkát végezzen, erősödjék a jogrend és az állami fegyelem, leküzdjük a bürokrácia és a formalizmus elemeit, amikkel még találkozhatunk. Mindez elsőrendű fontosságú a kommunista építés szempontjából. A szovjetek és a társadalmi szervezetek szerepének szüntelen fokozása elő fogja segíteni, hogy a néptömegek még aktívabban részt vegyenek az állam és a társadalom ügyeinek az irányításában, előmozdítja a nép kezdeményezőkészségének és a szovjet emberek teremtő aktivitásának a fejlesztését. Pártunk nem mindennapos munkát végez ilyen irányban. Elvtársak! A szovjet nép nagy tetteket és hősi cselekedeteket vitt véghez 50 év alatt. A fél évszázad határán még nagyobb távlatok nyílnak meg előttünk. Meggyőződésünk, hogy országunknak következő második 50 éves időszakát is világtörténelmi jelentőségű, új vívmányok teszik emlékezetessé. Az a forradalmi láng, amelyet Október gyújtott az embert szívekben, bevilágítja a Jövőbe, a kommunizmus felé vezető utunkat! 4. A Nagy Október és a világforradalmi mozgalom Elvtársak! Október vihara hatalmas lánggá változtatta a forradalom szikráját. Az Októberi Forradalom óta eltelt fél évszázad meggyőzően szemléltette e forradalom óriási nemzetközi jelentőségét. Az elmúlt évek alatt megváltozott a világ egész arculata s ez a változás rendkívül nagy mértékben Október és eszméinek hatására, a szocializmus győzelmének a hatására következett be. A szovjet állam megszületésével a munkásosztály az imperialista burzsoázia egymás ellen vívott harca új jelleget öltött fő területe a két szemben álló társadalmi gazdasági rendszer közötti harc lett. A fél évszázados harc folyamán alapvetően megváltoztak a világ erőviszonyai. Már az emberiség egyharmada a szocializmus útjára lépett. Befejezéséhez közeledik a gyarmati rabság rendszerének összeomlása: a hajdani gyarmatbirodalmak romjain több mint 70 új állam keletkezett. A tőke országaiban óriási erővé vált a szervezett munkásmozgalom s befolyása ezeknek az országoknak egész politikai életében fontos tényező. Nagy lendületet vettek a demokratikus mozgalmak, amelyekben a lakosság széles rétegei részt vesznek. Ezeknek a változásoknak az eredményeként már nem az Imperializmus, hanem a szoctalizmus, az Imperialista ellenes erők határozzák meg a társadalmi fe\lődés fő tartalmát és úf irányát. A szocializmus síkerei mint háttár még világosabbá teszik, hogy a kapitalizmus nem tudja megoldani az emberiség előtt álló alapvető problémákat. A kapitalizmus számtalan bajt és szenvedést okoz a néptömegeknek. Az imperializmus agresszív háborúkat szül. Napjainkban belőle ered a világméretű termonukleáris konfliktus veszélye. Az imperializmus a hibás azért, hogy a két világháborúban az emberek tízmilliói vesztették életüket. Az imperializmus az oka annak, hogy hatalmas öszszegeket fordítanak fegyverkezési hajszára, a tömegpusztító fegyverek létrehozására. Az Imperializmus akadályoz(Folytatás a S. oldalon)