Új Szó, 1967. november ( 20. évfolyam, 301-330. szám)

1967-11-25 / 325. szám, szombat

I HÉTVÉGI HtRMAGYARAZATUNK | Van megoldás? 1987. XI. 25. Nein múlik el hét, hogy na érkeznék hlr újabb és újabb kö­zel-keletl összetűzésekről. Ogy látszik, hogy a sokoldalú diplo­máciai tevékenység és a több tucat kormányfői, miniszteri lá­togatás mindeddig eredményte­len, hogy a szemben álló felek álláspontja megmerevedett, s makacsul ragaszkodnak saját elképzeléseikhez. Izrael közvet­len tárgyalásokat követel, az arab országok viszont mindenne­mű tárgyalás alapfeltételeként a megszállt területek feltétel nélküli elhagyását szabják meg. A két ellentétes álláspontot eddig nem sikerült áthidalni, és sajnos az ENSZ a fegyverszüne­ti vonalon tevékenykedő megfi­gyelők számának növelésén kí­vül nem tudott hozzájárulni a rendezéshez. A nyugati hatal­mak Izraelt támogató politiká­ja miatt nem sikerült megoldást találni. A helyzet hétről hétre romlott, s a vezető nagyhatal­mak közül többen rádöbbentek arra, hogy a további huzavona még bonyolultabbá teszi a hely­zetet, és magában hordja egy újabb általános konfliktus ki­robbanását. Alsop az Interna­tional Herald Tribune-ban rámu tat: az izraeli kormánynak na­gyon is megfelel, hogy az ara­bok elutasítják a közvetlen tár­gyalásokat, mert ezzel próbálja igazolni az arab területek meg­szállását. Alsop azt ls megírta, hogy Izrael mai vezetői között alig található valaki is, akt he­lyeselné az elfoglalt területek viszaadását. Az arab országok fokozódó követelése és a Szovjetunió dip­lomáciai erőfeszítései eredmé­nyeként a Biztonsági Tanács többször is tárgyalt a közel-ke­leti helyzetről. A Szovjetunió önálló javaslatot ls terjeszt be, azonban a Biztonsági Tanácsban lezajlott vitából nyilvánvalóvá vált, hogy a nyugati hatalmak ezt az egyértelmű javaslatot megvétózzák, ezért a Szovjet­unió megszavazta az angol ja­vaslatot, amely magában foglalja mind az izraeli, mind az arab követeléseket. A kompromisz­szumos határozat fő pontjai le­szögezik: • az Izraelt csapatok kivoná­sát a megszállt arab területek­ről; • szabad hajózást a Közel­Kelet nemzetközi vizein; • a menekültek kérdésének igazságos rendezését; • valamennyi közel-keleti ország politikai függetlenségé­nek és területi sérthetetlenségé­nek szavatolását; • a közel-keleti ENSZ-megbi­zott kinevezését. % A határozat még nem megoldás A Biztonsági Tanács határo­zata még nem old meg semmit. Amint ez várható volt, az érde­kelt országok különféleképpen is fogadták. Szíria egyértel­műen elutasította. Nasszer el­nök parlamenti beszédében ha­tározottan kijelentette, hogy a Szuezi-csatornán nem engedé­lyezik soha izraeli hajók közle­kedését. Természetesen a határo­zat egyik napról a másikra nem változtathatja meg egyes orszá­gok állásfoglalását, hosszú, bo­nyolult tárgyalások azonban ta­lán kialakíthatnak valami ész­szerű kompromisszumot, amely elfogadható lenne valamennyi fél számára. Nagy feladat hárul az ENSZ megbízottjaként kine­vezett Gunnar Tarring svéd dip­lomatára, akinek meg kell győz­nie az egyes kormányokat arról, hogy merev álláspontjuk lehe­tetlenné teszt a békés rendezést. A Biztonsági Tanács határo­zata tehát csak megfelelő ala­pot biztosit a politikai rendezés­re, a megoldás kulcsa azonban az arab országok és Izrael ve­zetőinek kezében van. A Bizton­sági Tanács határozatainak leg­főbb pontja az izraeli csapatok kivonása a megszállt területek­ről. Ha az izraeli kormány tel­jesítené ezt a követelést, min­den valószínűség szerint elgör­dítené a legfőbb akadályt a to­vábbi vitás kérdések megoldá­sának útjából. Az Izraelből ér­kező Jelentések szerint a hatá­rozatot „kiindulási alapnak te­kintik", csak az a kérdés, mit értenek e túlságosan általános megfogalmazáson. Sajnos az Iz­raeli vezetők azon nyilatkoza­tai, amelyek az egyes megszállt arab területek végleges bekebe­lezését hirdetik /Gaza körzete, szíriai fennsík, Jeruzsálem, a Jordán-folyó túlsó partja) egy­re jobban radikalizálják azokat az arab köröket, amelyek türel­müket vesztve nem hisznek a politikai megoldásban, és egyre gyakrabban a háború folytatá­sáról, a megszállt területek fel­szabadításáról beszélnek. Ehhez hozzátartozik a megszállt terü­leteken kialakult arab ellenál­lási mozgalom, amely ha egye­lőre szervezetlen és elszórt ls, megerősödhet. Az Izraelben élő egymillió arab komoly problé­mákat okozhat, amelyek követ­kezményeit nehéz megjósolni. Az arabok radikalizálódását meggyorsítják a legutóbbi há­ború következtében megszapo­rodott menekültek elégedetlen, bosszúvágyó tömegei. % Józanabb hangok Izraelben Az utóbbi hetekben egyre több józanul gondolkodó izraeli értelmiségi követeli az arabok kai való megbékélést, a meg­szállt területek kiürítését és az arab menekültek problémájának megoldását. Természetes, hogy ez nem tetszik a felszított na­cionalizmus szószólóinak. Áru­lóknak bélyegzik mindazokat, akik rádöbbentek arra, hogy a háború, a területi hódítás sem­mit sem oldott meg, s a nagy győzelem óta Izrael gondiai csak fokozódtak. A hódítástól megrészegedett egyes politikusok a parlament téli ülésszakának megnyitásán elhangzott általános vitában a megszállt területek megtartása mellett kardoskodtak. A külpo­litikai parlamenti bizottság el­nökének, David Hacohennek a nyilatkozata jellemző: „Húsz évig éltünk számunkra előnyte­len határok között. Ezek nem voltak pontosan kijelöltek és nemzetközileg elismertek. Az el­következő húsz évben ezért sok­kal kedvezőbb határok között lehetünk, és legfeljebb ezeket se ismerik el, de közben Izrael ál­lam már negyvenéves lesz". A parlamenti vitában azonban már akadtak néhányan akik ele­ve elítélték a kormánynak azon törekvését, hogy kész tények elé állítsa a világot, és igazi béke megteremtését javasolták. Emil Habibi kommunista képvi­selő beszédében felszólította Iz­rael haladó közvéleményét, nyújtson baráti jobbot az arab országok békeszerető, haladó erőinek, hogy összefogva győz­hessenek az Imperializmus so­viniszta és militarista erőin. Kényszeríteni kell az Izraeli kormányt, hogy vonuljon ki a megszállt területekről, és nyis­sa meg az utat valamennyi probléma békés megoldásához. Ha Izrael nem ragadja meg ezt az alkalmat, s továbbra is mili­tarista politikát folytat, még nagyobb vérontást készít elő — állapította meg Habibi. A Biztonsági Tanács határoza­ta Izrael számára is kiút a je­lenlegi válságból. Kérdés azon­ban, hogy az ország mai vezetői képesek-e elindulni ezen az úton. Az elkövetkező hetekben ez kiderül. SZŰCS BÉLA A palesztinai felszabadítási szervezet visszautasítja a BT határozatát (Kairó) — A palesztinai fel­szabadítást szervezet elnöke, Ahmad Sukajrl pénteken saj­tóértekezletet tartott, amely­ben visszautasította a Biztonsá­gi Tanácsnak a Közel-Keletről hozott határozatát. Sukajrl sze­rint a határozat Izraelnek lehe­tőséget ad az arab területek to­vábbi megszállására és politi­kai feltételeket diktál az arab országoknak. Újságírók kérdésére válaszol­va Sukajrl határozottan vissza­utasította azt a neki tulajdoní­tott kijelentést, miszerint a zsi­dókat a tengerbe akarták haj­tani. Sokkal egyszerűbb lett volna az arab országokban élő több tízezer zsidóval ezt meg­tenni, Ez azonban nem történt meg annak ellenére, hogy Izrael negyedmillió paleszttnlalt üldözött kl. Újabb légicsata a VDK felett Szovjet Az amerikaiak veszélyeztetik Kambodzsa függetlenségét is # Róbert Kennedy szerint Washingtonnak a DNFF-vel kellene tárgyalnia % Amerikai veteránok vallomása a Russel-bíróság előtt Saigon — Amerikai vadász­bombázók pénteken újabb tá­madásokat hajtottak végre Ha­noi és Haiphong környéki cél­pontok ellen, és mindkét tér­ségben heves légicsata alakult kl az amerikai és az észak-viet­nami gépek között. A saigoni főhadiszállás szerint a légierő és a haditengerészet gépei meg­támadták a Hanoitól északra fekvő raktári létesítményeket. Más gépek a VDK déli terüle­tei fölött jártak bevetésen. A közép-vietnami fennsíkon fekvő Dak To és a kambodzsai határ közötti területeket pén­teken hajnalban B-52-es „repü­lőerődök" szőnyegbombázása érte. A csapás fő erejét a 875-ös magaslat környékére fordítot­ták, amelyet — mint Ismeretes — öt napig tartó öldöklő harc után, hatalmas veszteségek árán csütörtökön elfoglaltak az amerikai ejtőernyősök. Ve­zető francia lapok ezzel kap­csolatban kételyüknek adtak kifejezést, vajon befejeződött-e a csata Dak Tónál, és az ame­rikaiak kezére kerillt-e az emlí­tett magaslat. A hanoi rádió a tegnap reg­geli adásában idézte a kambod­zsai kormány közleményét, amelyben figyelmeztette Wa­shingtont, hogy Kambodzsa az Egyesült Államokat teszi fele­lőssé azért, ha akár az amert­kai, akár a dél-vietnami kato­naság betör az országba. A moszkvai Pravda Phnom Penh-i tudósítója a tegnap meg­jelent cikkében „lángoló határ­nak" nevezi a Kambodzsát és Dél-Vietnamot elválasztó határ­vonalat. A szovjet laptudósító emlékeztet rá: független külpo­litikája megmentette Kambod­zsát attól, hogy bevonják az agresszív katonai tömbökbe, Washington azonban „vörös­nek", „kommunistának" nevezi a hatmilliós kicsiny királyságot, és állandóan Kambodzsa „meg­büntetéséről" kiabál. Párizsból jelentik, hogy Ro­bert Kennedy New York-i sze­nátor, a meggyilkolt elnök öcs­cse nyilatkozatot adott a lu­xemburgi rádió munkatársának. Többek között kijelentette: úgy véli, hogy Washingtonnak köz­vetlenül kellene tárgyalnia a Dél-vietnami Nemzett Felszaba­dítási Fronttal. A szenátor kü­lön kiemelte, hogy véleménye szerint a kérdést nem lehet katonailag megoldani. A tudó­sító kérdésére válaszolva Ken­nedy Ismét megcáfolta azokat a híreszteléseket, hogy 1968­ban indulni kíván az amerikai elnökválasztáson. TANÚVALLOMÁSOK A dániai Roskildeban foly­tatja munkáját az amerikaiak háborús bűneit tárgyaló Russel­blróság. A tárgyalás színhelyére még mindig nem érkezett meg Schönmann, Rüssel magántitká­ra, akinek okmányait a dán ha­tóságok nem ismerték el. Pénteken a bíróság előtt Do­nald Duncan, 37 éves leszerelt katona, az amerikai különleges alakulatok egykori őrmestere tett tanúvallomást, majd egy másik veterán is a bíróság elé állt. ' Elhalasztották az indonéziai választásokat Djakarta — Suharto indonéz elnök Balt-szigetén kijelentet­te, hogy a választásokat nem tartják meg az eredetileg kitű­zött időpontban, és „műszaki nehézségek" miatt elhalasztják. Megcáfolta azokat a híreket, hogy a kormány egyáltalán nem fr kl választásokat, és hozzátette, hogy a választást Az Olasz Kereszténydemokrata Párt kongresszusa Az Olasz Kereszténydemok­rata Párt 10. országos kongresz­szusán Mariano Rumor főtit­kár beszélt a mezőgazdasági válság megoldásának és Dél­Olaszország iparosításának a szükségességéről. Külpolitikai kérdésekkel kap­csolatban hangoztatta, hogy pártja a béke mellett foglal ál­lást, mindazonáltal közölte, hogy Olaszország hü marad a NATO-hoz és az Egyesült Ál­lamokhoz. A kongresszus részt­vevőinek egy része ekkor — tiltakozása jeléül — erőteljes fütyülésbe és kiabálásba kez­dett. Rumor megismételte pártja kommunistaellenes irányvona­lát, ugyanakkor azonban elis­merte, hogy a kommunista ja­vaslatok mind szélesebb körű visszhangra találtak a Keresz­ténydemokrata Párt soraiban. akkor tartják meg, amikor a kormány biztos lesz az új rend győzelmében. Az indonéz gazdaság jövője továbbra is bizonytalan, mivel az Indonéziának hitelező or­szágok úgy vélekednek, hogy az országnak nyújtandó újabb hi­telről csak 1968 márciusában döntenek. Egyes megfigyelők szerint ezt a döntést az angol font devalválása okozta. Má­sok szerint a hitelező országok félnek az ország egyre súlyo­sabb gazdasági helyzetétől. (CTK) Általános sztrájk Chilében Santiago de Chile — Chilében tegnap általános sztrájk volt, s ennek következtében a bá­nyákban, leállt és részben más ágazatokban is szünetelt a mun­ka. A kommunisták és szocialis­ták által vezetett szakszerveze­tek Frei elnök bérpolitikája el­leni tiltakozásul hirdették meg a sztrájkot. Santiagóban a ka­tonaság fegyverrel lépett fel a tüntetők ellen. Négy személy meghalt, 20 megsebesült és 75­öt őrizetbe vettek. A dolgozók egységes központ­ja közleményben ítélte el a kor­mány álláspontját, és követeite a letartóztatottak azonnali sza­badon bocsátását. (CTK) BYENGE LÁBAKON ÁLL A BRIT OROSZLÁN, (A Welt karUtaWráJa) csehszlovák kitüntetéseket kaptak Moszkva (CTK) — Oldfich Pavlovskij, Csehszlovákia moszk­vai nagykövete tegnap átnyúj­totta azokat az érdemrendeket és kitüntetéseket, amelyeket Antonín Novotny köztársasági elnök adományozott a Barátság kőolajvezeték első ágának épí­tésében részt vett szovjet dol­gozóknak. A kitüntetéseket e nagy jelentőségű építkezés be­fejezésének ötödik évfordulója alkalmából adták át. Oldfich Pavlovsky ugyanazon a napon arany- és ezüstérmeket nyújtott át más szovjet funk­cionáriusoknak. Ezeket az ér­meket a Külföldi Kapcsolatokat Ápoló Csehszlovák Társaság adományozta, Így értékelve a csehszlovák—szovjet gazdasági és tudományos együttműködés fejlesztésében szerzett érdemei­ket. néhány sorban A KÖLCSÖNÖS Gazdasági Se­gítség Tanácsa decemberben Budapesten tartja 21. üléssza­kát. A magyar fővárosban kerül sot a KGST végrehajtó bizott­ságának 32. ülésszakára is. CEDENBAL, a Mongol Népi Forradalmi Párt Központi Bi­zottságának első titkára, a mi­nisztertanács elnöke, tegnap Ulánbátorban baráti megbeszé­lést folytatott Németország Szo­cialista Egységpártja Központi Bizottságának küldöttségével, amelyet Heinz Wittig, az NSZEP KB tagja vezet. RÓMÁBAN csütörtökön feje­ződött be az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének (FAOj háromhetes értekezlete, amelynek megrendezésére két évenként kerül sor. A FAO mos­tani ülésszakán a fenyegető élelmiszerhiánnyal és a fejlődő országok mezőgazdaságával foglalkozott. KIESINGER nyugatnémet kan­cellár kétnapos burmai látoga­tás után Colombóba, Ceylon fő­városába érkezett. A BOLÍVIAI hatóságok szer­dán este engedélyt adtak a had­seregnek arra, hogy elárverezze a Bolíviában elesett Ernesto Guevara harctéri naplóját. Az árverezésre sor kerül annak el­lenére, hogy Guevara családja tiltakozott a napló publikálása és értékesítése ellen. A KANADAI képviselőház csü­törtökön 114 szavazattal 87 el­lenében megszavazta azt a tör­vényt, amely szerint Kanadá­ban ötévi időtartamra kísér­letképpen eltörlik a halál­büntetést. A törvény azonban nem vonatkozik rendőrgyilko­sokra, valamint a szolgálatban levő börtönőrök elleni gyilkos­ságok elkövetőire. A NÉPSZABADSÁG pénteki számában beszámolt azokról a nemrég előkerült okmányokról, amelyek szerint a Magyar Kom­munisták Pártját nem 1918 no­vember 21-én, hanem 24-én ala­kították meg. DICK GREGORY, élvonalbeli amerikai néger színész csütör­tökön 32 napos éhségsztrájkot kezdett az Egyesült Államok vietnami agressziója elleni til­takozásul. Gregory ezalatt az Idő alatt csak forralt vizet vesz magához, de fellép koncerte­ken és politikai előadásokat is tart. NAGY-BRITANNIA kötelezett­séget vállalt, arra, hogy kato­nai egységeit mindaddig Malay­siában tartja, míg véget nem ér a vietnami háború — közölte tegnap a Guardian című brit lap malayslal hivatalos forrásokra hivatkozva. PORTUGÁLIÁBAN „felforgató tevékenység" vádjával letartóz­tatták az Illegális Portugál Kommunista Párt 11 tagját, kö­zöttük két nőt. ONGANIA argentin elnöktöl néhány méternyire csütörtökön este bomba robbant, amikor a kormány többi tagjával ©syOtt részt vett egy ünnepi istentiss­teleten. A robbanás emberélet­ben nem ékezett kárt, A kesegyhásbg röplapokat talál' talf egy peranlsta jfjúságl 8ssei>­vezet aláírásával,

Next

/
Thumbnails
Contents