Új Szó, 1967. november ( 20. évfolyam, 301-330. szám)

1967-11-17 / 317. szám, péntek

••••••••••• ••••••••••• IJ 9 f 1 i "* " ••••••••••• ••••••••••• A szovjet film hete A Csapajewel új virágzásnak Indult a szovjet film. Ez a mű roppant népszerűségét nemcsak annak köszönheti, hogy hőse legendás hírű történelmi hős, a polgárháború egyik legismertebb vezére, hanem annak is, és főként annak, hogy a rendezők élő, teljes értésü, közvetlen alakokat tudtak tereinteni, akikbőil átható, meggyőző erővel sugárzik az emberség. A sokoldalú jellemábrázolás ritka példája ez a film, s nem csoda, hogy sokáig hatott a filmalkotókra. (Csapajevet Borisz Babocskin alakította felejthetetlenül.) A siker tekintetében, ha nem is ugyanezt, ám hasonlókat mondhatunk Mihail Kalatozov sokdíjas filmjéről, a Szállnak a darvak-ról. Bővebben fölösleges ls szólni róla, hiszen kl ne tudná azt, amit erről a filmről Illik tudni. Nem kell bemutatni Szergej Bondarcsuk Emberi sors, Grlgorlj Csuhra/ Tiszta égbolt és Ballada a katonáról című filmjét sem, hiszen ezek — mondhatnánk — annyira maiak, hogy valósággal frissen élű még az élmény, amelyet első látásuk keltett. De talán éppen ezért érdemes őket még egyszer megnézni. Mint említettük azonban, a szovjet filmhét keretében új filmek is műsorra kerülnek, többek közt a Háború és béke III. része, a Borogyino és a Lassan-lassan szép hagyománnyá válik, hogy egyes nemzetek, országok nagy eseménye kapcsán a filmforgalmazás illetékesel filmhetet rendeznek. A tiszteletadásnak, a megbecsülésnek kétségbevonhatatlan jele ez, jó alkalom arra, hogy fejet hajtsunk az illető ország kinematográfiájának nagyjai előtt. Az Októberi' Forradalom 50. évfordulója valósággal kínálja annak lehetőségét, hogy a világ egyik legjobb filmművészetéből, a szovjetből egyszerre nagyobb ízelítőt kapjunk. A filmforgalmazás élt is ezzel a lehetőséggel, s napjainkban számos nagyobb városunkban meg is rendezi a szovjet film hetét. Oj vagy már világsikert aratott műveket tűz a mozik műsorára — meglehetősen nagy választékban. Általában olyan alkotásai kerülnek vászonra, amelyek egy-egy új korszak, vagy mai kifejezéssel élve: hullám kezdetét jelentették a szovjet filmvilágban, vagyis értékük annál nagyobb, illetve számunkra annál érdekesebbek, mivel újat, eredetit hoztak. Vegyük például az S. és G. Vasziljev rendezte Csapajev című filmet, amely a szovjet kinematográflában az első igazán világsikert aratott, mindmáig élő és ható hangosfilm, az első olyan, amely méltó a szovjet némafilm-korszak nagyságához. HARMADSZOR FIATALSÁG (szovjet—francia) Térhatású, színes, kellemesen szórakoztató, látványos film ez. Egy nagy francia koreográfus és egy nagy orosz zeneszerző: Marius Petipa, illetve Petr Iljics Csajkovszkij életének néhány epizódját kelti életre. Petipa éppúgy halhatatlant alkotott az orosz balett, mint Csajkovszkij az orosz zene történetében. Életművükben azonban nemcsak ez a közös. Ök nemcsak külön-külön, hanem együttesen, egymást kiegészítve, ösztönözve ls tudtak nagyot alkotni, sőt nagyobbat mint egyedül. A művészetek egymás kiegészítésének, termékeny kölcsönhatásának költői példázata ez a film. Annak bizonyítéka, hogy két kultúra mennyire egymásbafolyó, s két nagy művész barátsága menynyire gyümölcsöző lehet. Marius Petipa (Gilles Segal j ZSEBTOLVAJOK 1822-ben született Párizsban. Kivételes tudású balett-táncos volt, de nem elégedett meg enynyivel. Üj elveket, új kifejezési formát akar meghonosítani a balettban. Céljai valóra váltására Pétervárott nyílik alkalom, ahova vendégszereplésre hívják meg, s ahol végleg le is telepszik. Balett-táncosok, világa, hatytyúk, pillangók, csipkerózsikák, kecses mozgás, karcsú lábak világa Észak Velencéjében, panoramatikus, színes filmen. Jean Dréville francia rendező ezt kínálja a szép romatikára szomjas nézőnek. Könnyed, élvezetes szórakozáshoz kinek kell több? A szovjet filmhét műsorán szereplő túlnyomórészt drámai cselekményű, igényes müvek között kedves, simogató napsugár a Harmadszor fiatalság. (szlovák) Nem nehéz ma filmet forgatni. Társszerző, pénz, kellék rendszerint van, amennyi kell. Berreg a felvevőgép, játszadoznak a színészek, izegnek-mozognak a statiszták, száguldozgat a gyártásvezető, és elkészül a film. Film, valamilyen film, van címe és van vége, s a közönség megnézi. Az egészben ez a legfontosabb: a közönség megnézi. S miután megnézte akkor kezd csak kiderülni, hogy filmet azért mégsem olyan könnyű forgatni, mármint jő filmet. De ekkor már minden bánat — késő bánat. Sajnos, Ilyen gondolatai támadnak az embernek, miután Ludovlt Filannak első Játékfilmjét látta. (Első rendezése, eddig forgatókönyveket Irt.) Filannak is megvolt mindene: neves színészek (Ctibor Filöík, v " a lengyel Tereza Tuszynska, a cseh Jifí Holt), Rudolf Deyl...), költséges díszletek, kellékek, forgathatott Budapesten, Bécsben, Brnóban, volt tapasztalt operatőrje (Tibor Biathj és így tovább. S mégis. Miért? Egyszerűen azért, mert sem cselekményével, sem gondolataival, sem ötleteivel nem tudja megnyerni a nézőt. Más szóval: sok hűhó — semmiért. Pedig volt, miért. Az ember egyénisége érvényesüléséért akart síkraszállni, s ez komoly dolog. Tömörebb, kifejezőbb fogalmazással, cselekményes mozgalmassággal, nagyobb művészi igényességgel, kevesebb félmegoldással el lehetett volna mondani egyet s mást ezzel kapcsolatban. Kár, hogy nem így történt. (szó! mmm-m * • • A Háború és béke III. részének egyik lelenete, Időszerű közgazdasági kérdések Valami kezdődik... Verseny az állami kereskedelem, a szövetkezeti üzletek és a mezőgazdasági üzemek között • Az EFSZ-ek részvétele a falusi lakosság élelmiszerellátásában • A szövetkezetek betörnek a városokba is • Rövidebb úton a fogyasztóhoz A HEGYSÜRI SZÖVETKEZET a jó múltkor levelet kapott a bratislavai Zelenina szenei felvásárló üzemétől, amelyben felszólították, hogy szüntesse be a zöldség- és gyümölcseladást a lakosságnak. Azt írták a szövetkezetnek, amennyiben ezt nem teszi meg, kénytelen lesz jelenteni a felsőbb szerveknek. Kérem... Kell einnél jobb példa annak érzékeltetésére, hogy milyen nyomokat hagyott a régi, az utasításos Irányítási rendszer az emberekben? Az új irányítással új kereskedelmi kapcsolatok léptek színre, de úgy látszik, egyes helyeken nem tudják magukat ebbe beleélni egykönnyen. Utasítani akarnak most is, amikor már a kereskedelmet nem az elosztás jellemzi. Vonatkozik ez a mezőgazdasági termékek értékesítésére is. Igaz, egyes termékeket most is csak a kijelölt állami felvásárló vállalatoknak adhatnak el, viszont számos mezőgazdasági terméket önállóan értékesíthetnek, szabadon köthetnek szerződést a felhasználókkal (élelmiszerfeldolgozó üzemekkel, üzletekkel, kórházakkal, éttermekkel), vagy ha előnyösebbnek látják, saját maguk értékesíthetik termékeiket. Ide tartozik a zöldség és a gyümölcs is. A súriak mosolyogtak a levél tartalmán és csóválták a fejüket: ilyesmit ls lehet, a Zelenina emberei annyira tájékozatlanok az új gazdaságirányítási rendszerben, hogy utasítani akarnak valakit olyasmire, amire már nem lehet? Ami ma már hál'istennek a múltéi Miért hál'istennek? Hegysúr kis falu. Nincs zöldségüzlete (különben hentesüzlete sincs). A szövetkezet látja el a falu lakosságát zöldséggel, gyümölcscsel. Mi történnék, ha beszüntetnék a közvetlen eladást a lakosságnak? Az, hogy a súri háziasszony Szencre járna (6 kilométer) zöldséget vásárolni, — s ahogy kereskedelmünket ismerem: egyszer ez nincs, másszor amaz nincs, vagy ha van, hát csak azért veszem meg, mert jobb nincs —, biztos nem járna olyan jól, mint így, amikor a kertészetben rámutathat a salátára, hogy azt vágják le neki a tövéről, a paprikára, hogy azt nyisszantsák le neki a száráról, hogy arról a fáról adjanak cseresznyét. S ha Ilyen ideálisan szolgálnának ki az üzletben, akkor is: Szencre szállítsák az árut, hogy a súriak onnan visszacipeljék? Kell Ilyen luxusköltség a lakosságnak és a népgazdaságnak? HEGYSOR CSAK PÉLDA. Egészséges jelenség, hogy ma már a falvakban az EFSZ vagy az állami gazdaság hovatovább ellátja a lakosságot zöldséggel, gyümölccsel. Az állami, illetve a szövetkezeti kereskedelem tehát komoly konkurrenssel találja magát szemben. Ám nemcsak a falvakban, az EFSZ-ek betörnek a városi piacokra is. Ráadásul jelentkeznek a magántermelők is. A verseny ebben az esetben felette helyénvaló. Megszünteti a fogyasztók kiszolgáltatottságát, javítja az árukínálatot mind a minőséget, mind a választékot tekintve. Népgazdasági érdek is, mert lerövidíti az áru útját a fogyasztóhoz. Ne utasítson itt senki senkit semmire, állja meg a helyét a versenyben. A verseny a zöldség- és gyümölcsellátásban ma már tulajdonképpen nem ls új nóta. Azóta, hogy a levelet írták, bizonyára a szenei felvásárló üzemben is megbékéltek a valósággal, s azt is látják, hogy jön más is, más területeken is győz a józan értelem. A szövetkezetek vendéglőket rendeznek be, pékségeket nyitnak ... Maradjunk csak ennél a kettőnél. Pozsonypüspökin tapasztaltam, hogy nem utolsó dolog a tegnap levágott disznó húsából készült cigánypecsenye, sült kolbász, hurka, disznósajt. Különösen ha olyan kenyeret adnak hozzá, melyet nemrég vettek ki a kemencéből. Ma még gyorsan összetákolt fabódéban kínálják a friss disznótorost, az érdeklődők állva fogyasztják el az ételt a bódé előtt, de már a vendéglő megérzi a forgalmán, hogy versenytársa van. Hát még ha nemsokára üzembe helyezik a szövetkezet vendéglőjét! A kenyeret azért említettem, mert a szövetkezet felújította az egyik péksütőt. A kemence kapacitása nem elégíti ki teljesen a kenyérszükségletet, de a pozsonypüspökiek tudják, milyen jó, hogy időnként minden család hozzájut friss, jól megdagasztott tésztából, jól klsüINTÉZKEDÉS a gazdasági vezetek anyagi Jövő évtől kezdve kauciót kell letétbe helyezni A kaució nem ismeretlen »» fogalom. Megvolt azelőtt nálunk is csakúgy, mint szerte a világon, s külföldön megvan ma is. Valamikor az üzletvezetők, mesterek, igazgatók egy meghatározott összeg letétbe helyezésével garantálták felelősségüket a rájuk bízott vagyonért. Így van ez ma is a tőkésországokban. Nálunk az utóbbi időben egyes helyeken ismét bevezették a kauciót. Például a chebi Jednota valamenynyi üzemének anyagilag felelős vezetője és helyetteseik ez év elején 5000 koronát helyeztek letétbe külön zárolt betétkönyvön. A felszolgálók és eladók 2500 koronát. A kauciót most intézményesen is bevezetik. A kormány legutóbbi ülésén elfogadta azokat az elveket, amelyek a gazdasági szervezetek vezető dolgozóinak anyagi érdekeltségét szabályozzák. Ezek az elvek úgy alakítják a gazdasági vezetők jövedelmét, hogy érdekeltek legyenek a szervezet távlati fejlesztésében, és anyagilag ls felelősséget viseljenek et vállalat jövőjéért. Az anyagi felelősség módja pedig a kaució olyan formában, hogy a gazdasági vezetők év közben elért nyereségrészesedését személyi számlán tartják nyilván, s az összeg egy harmada letétben marad arra az esetre, ha

1 nem teljesítenék a felettes szervekkel kötött megállapodás feltételeit. A vezetők munkáját a távlati célkitűzések teljesítése szerint fogják elbírálni. Az ebbe a kategóriába tartozó gazdasági vezetőket a nyereségrészesedésen kívül más különdíjazásban nem részesítik. A kaució bevezetésére közvetlenül az adott okot, hogy az árreform hézagossága következtében egyes vállalatok indokolatlan nyereséghez jutottak, s ennek következtében a gazdasági vezetők a tényleges gazdálkodási eredményeknek nem megfelelően részesedtek a nyereségből. A kaució a többi között arra is szolgál, hogy a jövőben ez ne forduljon elő. Ám ha az említett közvetlen ok nem is jelentkezett volna, akkor is indokolt a kaució bevezetése. Mégpedig aaért, mert ha a munkások anyagilag felelősek a termékek minőségéért, akkor a gazdasági vezetők még fokozottabban felelősek a vállalat eredményes működéséért. Különösen ha figyelembe veszszük, hogy a munkások ezrekért felelősek, de a gazdasági vezetők milliókérti A gasdasági vezetők anyagi érdekeltségének új elvet a jövő évben lépnek érvénybe, s az egyezményeket a felettes szervekkel az első negyedévben kell megkötni. —mé— tött, Illatos kenyérhez, ráadásul olcsóbban, mint az üzletben. Ha a lakosság részéről tartós marad a hallatlan nagy érdeklődés, felújítják a másik kemencét is. Így van ez jól. Nem árt, ha a somorjai sütöde is konkurrensre talál, legalább megtanulja, hogy idejében adjon friss kenyeret és mindig jő ízűt. Azután döntse el a lakosság, melyik kenyér a jobb. VALAMI TÖRTÉNIK ... Verseny alakul kl az állami és a szövetkezeti kereskedelem, valamint a mezőgazdasági üzemek között a lakosság élelmiszerellátásában. Talán nem túlzás, ha azt mondjuk, hogy közeledik az idő, amikor a falu újra ellátja magát élelemmel. De külső versenytársak bukkannak fel az élelmiszeriparban és a vendéglátásban ls. Támogatni kell ezt az irányzatot, mert támogatnunk kell minden olyan ésszerű jelenséget, ami egyaránt szolgálja az egyéni és a társadalmi érdeket. MÉSZÁROS GYÖRGY Beteg munkahelyek A munkakörnyezetet illetően komoly fogyatékosságokkal találkozunk a régi üzemekben. De az 1945 után épült üzemek között ls csak elvétve találunk olyanokat, amelyek e téren megfelelnek a kor követelményeinek. Pedig a munkakörnyezet döntő módon befolyásolja az emberek viszonyát a munkához. A jó, mindenképpen megfelelő környezet aktivizálja a dolgozókat, a nem megfelelő környezet visszataszítólag hat, negatív gazdasági és társadalmi következményeket szül. 1,2 millió ember ártalmas környezetben A felmérések azt mutatják, hogy az üzemek 60 százalékában nem megfelelő a munkakörnyezet, 10 százalékában pedig aggasztóan rossz. Leggyakrabban a por, a gázok jelenléte, a gyenge fűtés, szellőztetés és megvilágítás, af zaj stb. rontja a környezetet. A munkakörnyezet lerontásához hozzájárulnak maguk a dolgozók is, amikor nem tartják be a gyártási, biztonsági és egészségügyi előírásokat. Jelenleg mintegy 1,2 millió ember dolgozik egészségre ártalmas környezetben. A közszükségleti iparban minden harmadik nehéz körülmények között vagy ártalmas környezetben dolgozik, a kohóiparban, a vegyiparban és másutt még rosszabb a helyzet. Tavaly 784 562 embernek fizettek ki nehéz munka utáni pótlékot csaknem 600 millió korona öszszegben. A megbetegedések, a balesetek, a munkaerő-vándorlás, et munkatermelékenység csökkenése és a nem megfelelő munkakörnyezet többi következményei negatívan hatnak a vállalatok gazdálkodására, végső fokon pedig az egész népgazdaságra. 1963—1965 között a megbetegedések és balesetek miatti munkakiesés egy dolgozónál évente 16—21 napot tett ki, annyit, mint a rendes szabadság címén keletkezett munkaidőkiesés. Milliárdos veszteségek A helyzet tavaly sem javult, sőt rosszabbodott. Csaknem 20 ezer ember részesült napionta orvosi kezelésben. 1000-el nőtt a rokkantak száma, 860 a halálos áldozat, és 5 milliárd korona, a nemzeti Jövedelem 3 százalékának megfelelő az anyagi veszteség — ez a tavalyi baleseti mérleg. A balesetek következtében 316 846 személy esett ki a munkából, a mulasztás meghaladta a 6800 napot, s ezáltal a termelésben 1,5 milliárd korona veszteség keletkezett. A munkakörnyezet javítása függ az illető gyár műszaki, gyártási és szervezési színvonalától. Ezért a beruházási elképzelésnek nem szabad egyoldalúnak, csak a műszaki-gazdasági szempontot szem előtt tartónak lennie. Annak a berendezésnek az üzemeltetése nem gazdaságos, amelyet csak a kapacitása miatt állítanak be és megkárosítja af termelő embert. 1967. XI. 17. 6