Új Szó, 1967. november ( 20. évfolyam, 301-330. szám)

1967-11-15 / 315. szám, szerda

SZÄMOS autótulajdonos panaszkodik, hogy nem kapni kerékköpenyt. A helyzet állítólag olyan válságos, hogy a hiány nemcsak a közúti forgalom biztonságát veszélyezteti, hanem a társadalmi erkölcsöt is rontja. Előfordul ugyanis, hogy egyes autótulajdonosok, akiknek elkopott vagy megsérült a kerékköpenyük, a legegyszerűbb" beszerzési módon — a lopást — választják. A tapasztalat azt mutatja, hogy a pneumatikok törvényes úton Való beszerzése úgyszólván a csodával határos, és csupán a sorsjátékon való nyereményhez hasonlítható. Sokan joggal kérdezik: miért Ilyen vigasztalan a helyzet, és meddig fog még tartani? Tudjuk, hogy hazánkban a személyautók köpenyeinek monopolgyártója a púchovi Május 1. Gumigyár. Mit szólnak ott a fenti kérdésekhez? — gondoltuk magukban és ellátogattunk oda. Egy-egy vállalatban a közgazdasági igazgatóhelyettes kezébe futnak össze a gazdasági eredmé nyék szálai. Neki van rendszerint legjobb áttekintése a termelés jövedelmezőségéről, valamint a gyártmányok értékesítési lehetőségeiről. Ezért kerestük fel Púchovon Stefan Holákot, a vállalat főközgazdászát, hogy tájékoztasson a kerékköpenyek gyártási problémáiról. Egyre több autóköpeny szükséges Manapság több mint 380 ezer magánautó fut országutainkon és a további nagy érdeklődésre tekintettel bátran állíthatjuk: autóláz fogta el a lakosság nagy részét. Sajnálatos, hogy a Mladá Boleslav-i új autógyár építésekor nem gondoltak a „kísérő" iparágak egyebek között a gumiabroncsgyártás párhuzamos kibővítésére is. Ennek következménye, hogy az autósok indokoltan elkeseredettek. Ml lesz azonban a következő években? Hiszen a közeljövőben azzal számolunk, hogy az utainkon közlekedő autók számának évi növekedése eléri a százezret. Hogyan jutunk ki ebből a kátyúból? Milyen mértékben felelős a mai helyzetért a púchovi gumigyár? Ilyen és hasonló kérdésekkel árasztottam el az üzemgazdát. Nyilván mások Is feltettek már neki ilyen „provokációs" kérdéseket, ezért talpraesetten — de nem csalafinta módon — tudott válaszolni. — A helyzet a következő: tudjuk, hogy pillanatnyilag 50 —80 ezer gumiabroncs hiányzik a személyautókhoz. Üzemünk mai kapacitása azonban nem teszi lehetővé a gyártás további bővítését. Ezt a hiányosságot természetesen, szem előtt tartottuk, s éppen ezért vállalkoztunk üzemünk kiszé lesítésére, ami pedig az új gazdasági mechanizmus feltételei között bizony alaposan megterhel bennünket. De megéri: már a jövő évben lényegesen — mintegy kétszázezer darabbal " növeljük a kerékköpenyek gyártását, úgyhogy nemcsak a hazai keresletet elégíthetjük ki maradéktalanul, hanem kiviteli feladatainknak ls eleget tudunk tenni. a

Ezzel összefüggésben tudni J kell, hogy a púchovi gumigyár nem csupán személyautók, haL96

7 nem tehergépkocsik és autőbu' szok számára ls gyárt pneumatikot. Fő feladata azonban mégis a személykocsik abronS

csainak gyártása. A termelés 80 százalékát a Mladá Boleslav-i Autógyárnak szállítja, 20 százaléka pedig a hazai piacra, illetve exportra kerül. Jó kiviteli cikk Mi a legdöntőbb tényező a kiviteli lehetőség szempontjából? A minőség és az ár. A púchovi gumigyártók mindkét szempontból versenyképesek a külföldi piacon. Az igazgatóhelyettes elmondotta, hogy ami a minőséget illeti, a világ legkiemelkedőbb {például nyugatnémet, olasz, amerikai) gyártmányaival hasonlítják össze saját termékeiket. A tesztpróbák klmulesz elég gumiabroncs! tatták: a csehszlovák gumiabroncsok mind a közlekedés biztonsága, mind fékezési képességük és élettartamuk szempontjából az élen járnak. Ezzel magyarázható, hogy a púchovi gumigyárból Barum néven kikerülő kerókköpenyek közkedveltek nemcsak a szocialista országokban, hanem az NSZK-ban, Svájcban, Franciaországban, Svédországban, Norvégiában, sőt Dél-Amerikában, Kanadában és Bolíviában is. — Mi ennek a sikernek a titka? — kérdezem. — Mindenekelőtt az új, korszerű technológiai berendezések használata, amelyek mintegy 100 százalékkal növelik a munkatermelékenységet, továbbá a progresszív munkamódszerek bevezetése, valamint a tudományos kutatásokon alapuló műszaki és szervezési Intézkedések foganatosítása. Állíthatjuk, hogy hazánkban mi rendelkezünk a legkorszerűbb gumiabroncsgyártó gépekkel. Az angliai Symon rendszerű gépsor például maximális teljesítményt nyújt, önműködően végzi az alapanyag előkészítését és keverését, az adagolást stb., emellett teljesen kiküszöböli az emberi tényező szubjektív befolyását. A gyártás lyukkártyák segítségével történik, amelyekkel pontosan beprogrammozható a technológiai folyamat. Az eredmény: a gumiabroncsok magasabb műszaki színvonala. Hasonlóan nagy előnyt jelentenek számunkra az NSZK-ból importált fröccsöntő gépek, illetve a francia, olasz és NSZK-beli konfekciós gépek is. Az ilyen devizaigényes beruházás tehát feltétlenül kifizetődő. Nemcsak azért, mert például a púchovi gyárban a tervezett teljesítményt több mint háromszorosára növelte, hanem a minőség javítása és a külföldi piacon való érvényesülés szempontjából ls. Mert a jó áru kelendő és a devizaszerzés - terén is előnyös. Ezért nem félt a vállalat magára vállalni mintegy 260 milliós beruházást, amelyet 1970-ig kívánnak megvalósítani, hiszen ez — a kalkuláció szerint 2,6 éven belül vlsszatérül. A humán faktor A púchovi gumigyár viszonylag fiatal termelőegység. Dolgozóinak száma eléri a háromezret, s nagy részük — amint mondani szokás — a mezőről jött ide. S ma az Intenzív iskolázás eredményeként, megbirkóznak igen igényes gyártmányok előállításával és bonyolult gépek kiszolgálásával ls. Nem túlozunk, ha azt állítjuk, hogy számos más fiatal üzem számára is példaképül szolgálhatnak. A vállalat üzemi munkaIskolát és gyári szakmunkásképző Iskolát tart fenn. Az esti ipariskola 12 osztályában kb. kétszáz dolgozó bővíti ismereteit. Valamennyi művezetőtől megkövetelik a főiskolai végzettséget. A gyári szakmunkásképző iskolában 380 fiú és leány készül hivatására. Nem ez azonban itt a dolgozókról való gondoskodás egyedüli formája. Egyebek között szorosan együttműködnek a Munkakutató Intézettel, érvényesítik a legújabb tudományos ismereteket, nagy gondot fordítanak a dolgozók helyes kiválasztására stb. Nem feledkeznek meg olyan — sok helyen elhanyagolt — körülményről sem, mint a munkakörnyezet kellemesebbé tétele, a légkondicionálás megoldása, a munka megkönnyítése stb. Tudatosították, hogy például —» bár közvetve — a tiszta munkaöltöny .is fokozhatja a munkaerkölcsöt. Ezért megkövetelik, hogy a dolgozók tisztán járjanak a munkába. Külön osztály vizsgálja a dolgozók szervezetének megterhelési görbéjét, amiből komoly következtetéseket vonnak le: meggyőzik a dolgozókat, hogy nagyobb teljesítményt csak fokozott kalóriafelvétellel érhetnek el, és arra késztetik őket, hogy az ésszerű táplálkozás elvei szerint étkezzenek. Látszólag közismert dolgok ezek, mégis sok helyen elha nyagolják őket. A púchovi gumigyárban ezzel szemben kö vetkezetes érvényesítésükkel ebben az évben is lényegesen javították a termelési eredmé nyeket, túlteljesítik a bruttó jövedelem tervét, az NOSZF 50. évfordulójának tiszteletére 25 ezer személyautó-gumiabroncscsal többet gyártottak, a teherautók számára hétezerrel, az autóbuszok számára pedig 40 ezerrel többet szállítanak. A púchovi Május 1. Gumigyár termelési programjában az első helyen ugyan a gumiabroncsok szerepelnek, de egyéb gyártmányai is jó hírnevet szereznek neki hazai és világviszonylatban egyaránt. Ilyenek például a szállítószalagok, amelyek gyártása azonban külön fejezetet képez a gyár életében. Erről ezért majd más alkalommal. DÓSA JÓZSEF « • IGY ELÜNK... Mennyi legyen a gyermekpótlék? % Mi minden függ össze az életszínvonallal A Mi a létminimum? Bevallom, Jó adag kételkedéssel léptem be a professzor dolgozószobájába. Előtte gyakran eltűnődtem afölött: vajon egyáltalában kutatható, egzakt módszerekkel kimutatható-e egy olyan állandóan változó, szinte családonként másként és másként alakuló tényező, mint amilyen az életszínvonal? És különben ís, az emberek enyhén szólva elfogultak a statisztikával szemben, amely tudományról egy okos ember már régesrég kijelentette: arra szolgál, hogy a feketéről is bebizonyítsák, hogy fehér. Márpedig az Életszínvonalkutató Intézet tevékenysége közben a statisztikával akarva-akaratlanul kapcsolatba kerül. — Milyen problémákkal, témakörökkel foglalkozik az Intézet — kérdem Filip Hronsky egyetemi tanárt, a közgazdaságtudományok kandidátusát. — Fő feladataink egyikének a sokgyermekes családok anyagi helyzetének „feltérképezését" tartjuk. Hogy az ilyen családok gyermekeiket primitív anyagi gondok nélkül nevelhessék, az társadalmi érdek. És nemcsak pillanatnyi társadalmi érdek! Az egyke vagy a „kettőcske" negatív hatása teljes meztelenségében nem az elkövetkező években, hanem majd egy-két évtized múlva mutatkozik meg. A társadalomnak saját jól felfogott érdekében kell a családokat a gyermek-utánpótlás fokozására ösztönöznie. — Ön, professzor elvtárs, egyetlen mondattal hogyan jellemezné az átlagos jövedelmű három- és többgyermekes családok anyagi helyzetét? — A második gyermek után az egy főre eső jövedelem rohamosan csökken. Ez általában érvényes. Hogy miért? Elsősorban mert az átlagos jövedelem fogalma alatt ma már hovatovább csak a két szülő együttes keresetét értjük. Márpedig a háromgyermekes anyák csak ritkán engedhetik meg maguknak, hogy továbbra ls kereső viszonyban maradjanak. A sokgyermekes családok anyagi leromlásának ez az egyik fő oka. — Milyen formában valósul majd meg az ilyen családok hatékonyabb megsegítése? — Mint tudjuk, az első gyerekre most 70 korona családi pótlék jár. Két gyerek után már 170 korona a családi pótlék, három gyermekre pedig 310 koronát kap a család. Ez is a gyerekek számával progresszíven fokozódó juttatás. A családi pótlék mai formája nem hat elég mozgósítóan. Igaz, hogy ezek a családok a családi pótlékon kívül béradó kedvezményben, lakbér engedményekben és más juttatásokban is részesülnek. Ennek ellenére az egygyermekes vagy a gyermektelen családok anyagi helyzete mégis kedvezőbb. Arról, hogy a jövőben konkrétan hogyan segítik a sokgyermekes családokat, ma még nem nyllatkozhatom, mert a felmérés még nem készült el. — Ez hogyan egjeztethető össze az új gazdaságirányítási rendszer denivelizáclós törekvéseivel? Arra gondolok, hogy egy-egy család életszínvonalát döntő mértékben mégiscsak a szülők keresete fcatározza meg... — ... éppen ezért a jövőben a gyermekek után a szülők közvetlen, az eddiginél lényegesen nagyobb összegű közvetlen Juttatásokat kapnak. És ezek a juttatások a gyermekek száma növekedésével progresszívan fokozódnak. Hogy ez valószínűleg egy népesedési robbanást idéz elő, azt Franciaország példája is igazolja. — Ügy vélem, hogy az életszínvonal alakulása nemcsak a sokgyermekes családokat érinti. Meglepő például, hogy a keresők csaknem egynegyedének a havi jövedelme 800 korona alatt van. Ha én ebben az intézetben dnlgnznék, akkor ... — ... akkor e társadalmi réteg életkörülményeit vizsgálná. Érdekes téma lenne! Ezzel kapcsolatban csak ennyit mondok, hogy intézetünk dolgozóinak egy csoportja a létminimum vizsgálatával is foglalkozik. Mondani se kell, hogy ez Igen bonyolult munka. Ezernyi használati tárgy árát kell megvizsgálnunk, különböző rétegek Igényeit kell figyelembe vennünk. — A falusi emberek életszínvonala alakulását nem tanulmányozzák? — Ez ls a legfontosabb feladataink közé tartozik. A laikusnak úgy tűnhet, hogy ez öncélú kutatás és felteheti a kérdést: egy ilyen elméletinek látszó tevékenység vajon befolyásolhatja-e a dolgok alakulását? Már nem egyszer bebizonyosodott, hogy jelentősen befolyásolhatja. A modern társadalomban az „önismeret" — és nem csak egy-egy személy vagy család viszonylatában, hanem globális méretekben is — rendkívül fontos. Rendkívül fontos például Ismerni, milyen falun a lakáskultúra, milyenek a kereseti lehetőségek, milyenek a szolgáltatások, mert ez mind az életszínvonalat meghatározó tényezők közé tartozik. — Néhány évvel ezelőtt sokat beszéltek az úgynevezett agrogorodok — központi mezőgazdasági városkák — létesítéséről. Önnek mi ezekről a véleménye? — Alaposabb felmérések után kiderült, hogy a mi körülményeink között ezek létesítése nem tanácsos. Nem, mert sein a mezőgazdaság szervezése, sem pedig a lakosság mentalitása nem kívánja meg ezt. A falunak a város színvonalára való emelését más eszközökkel kell megvalósítani. Elsősorban a szolgáltatások tökéletesítésével, a lakáskultúra javításával és a szabad idő gazdaságosabb kihasználásával... — Milyen eszközökkel vizsgálják az életszínvonal alakulását? — Például közvéleményk-ttatás segítségével. Az Állami Statisztikai Hivatal 9000 család bevételeit és kiadásait figyeli már évek óta. Ez elég adatot támpontot nyújt ahhoz, hogy a szerv állandóan szemmel tarthassa az életszínvonal alakulását. A mi intézetünk eddig még nem végzett ehhez hasonló közvéleménykutatást, de a jövőben mi is rátérünk erre a módszerre. ... Elméleti intézetnek hinné az ember. Pedig a benne dolgozó munkacsoportok a leggyakorletibb kérdésekkel foglalkoznak. Azzal, hogyan, milyen színvonalon él egy egy népréteg. A kutatások eredményeit a legfelsőbb szervek is tanulmányozzák és az itt szerzett ismerete' figyelembe vételével hoznak döntéseket. Az interjút készítene: TÓTH MIHALV > N ' • . V W£ '

S A Liptovsky Mikulás közeié ben fekvő Okoliéné község bogyösnövény ültetvénye öt más üzemmel együtt a Szlovákiai Konzervgyár és Szeszfőzde tulajdona. Az ültetvényen elsősorban fekete és vörös ribizllt, málnát és megygyet termelnek, s a tiszta haszon egy hektárról több mint 45 000 korona. Az okoliünéi ültetvény dolgozói a bogyós növényeket telelésre készítik el£. Képünkön: Stefan Vrlík T 4 — K 10 kistraktorral a vörs ribizli őszi szántását végzi. (CTK — J. Valko felv.)