Új Szó, 1967. november ( 20. évfolyam, 301-330. szám)

1967-11-14 / 314. szám, kedd

15. SZÄMOS autótulajdonos panaszkodik, hogy nem kapni kerékköpenyt. A helyzet állítólag olyan válságos, hogy a hiány nemcsak a közúti forgalom biztonságát veszélyezteti, hanem a társadalmi erkölcsöt ls rontja. Előfordul ugyanis, hogy egyes autótulajdonosok, akiknek elkopott vagy megsérült a kerékkőpenyük, a legegyszerűbb" beszerzési módon — a lopást — választják. A tapasztalat azt mutatja, hogy a pneumatikok törvényes úton való beszerzése úgyszólván a csodával határos, és csupán a sorsjátékon való nyereményhez hasonlítható. Sokan joggal kérdezik: miért ilyen vigasztalan a helyzet, és meddig fog még tartani? Tudjuk, hogy hazánkban a személyautók köpenyeinek monopolgyártója a púchovi Május 1. Gumigyár. Mit szólnak ott a fenti kérdésekhez? — gondoltuk magukban és ellátogattunk oda. Egy-egy vállalatban a közgazdasági igazgatóhelyettes kezébe futnak össze a gazdasági eredmé nyek szálai. Neki van rendszerint legjobb áttekintése a termelés jövedelmezőségéről, valamint a gyártmányok értékesítési lehetőségeiről. Ezért kerestük fel Púchovon Stefan Holákot, a vállalat főközgazdászát, hogy tájékoztasson a kerékköpenyek gyártási problémáiról. Egyre több autóköpeny szükséges Manapság több mint 380 ezer magánautó fut országutainkon és a további nagy érdeklődésre tekintettel bátran állíthatjuk: autóláz fogta el a lakosság nagy részét. Sajnálatos, hogy a Mladá Boleslav-i új autógyár építésekor nem gondoltak a „kísérő" Iparágak egyebek között a gumiabroncsgyártás párhuzamos kibővítésére is. Ennek következménye, hogy az autósok Indokoltan elkeseredettek. Mi lesz azonban a következő években? Hiszen a közeljövőben azzal számolunk, hogy az utainkon közlekedő autók számának évi növekedése eléri a százezret. Hogyan jutunk ki ebből a kátyúból? Milyen mértékben felelős a mai helyzetért a púchovi gumigyár? Ilyen és hasonló kérdésekkel árasztottam el az üzemgazdát. Nyilván mások is feltettek már neki ilyen „provokációs" kérdéseket, ezért talpraesetten — de nem csalafinta módon — tudott válaszolni. — A helyzet a következő: tudjuk, hogy pillanatnyilag 50 —80 ezer gumiabroncs hiányzik a személyautókhoz. Üzemünk mai kapacitása azonban nem teszi lehetővé a gyártás további bővítését. Ezt a hiányosságot természetesen szem előtt tartottuk, s éppen ezért vállalkoztunk üzemünk kiszélesítésére, ami pedig az új gazdasági mechanizmus feltételei között bizony alaposan megterhel bennünket. De megéri: már a jövő évben lényegesen — mintegy kétszázezer darabbal " növeljük a kerékköpenyek gyártását, úgyhogy nemcsak a hazai keresletet elégíthetjük kl maradéktalanul, hanem kiviteli feladatainknak is eleget tudunk tenni. Ezzel összefüggésben tudni kell, hogy a púchovi gumigyá nem csupán személyautók, ha nem tehergépkocsik és autóbu szok számára is gyárt pneuma tikot. Fő feladata azonbai mégis a személykocsik abron csalnak gyártása. A termelés 80 százalékát a Mladá Boleslav-I Autógyárnak szállítja, 20 százaléka pedig a hazai piacra, illetve exportra kerül. Jó kiviteli cikk Mi a legdöntőbb tényező a kiviteli lehetőség szempontjából? A minőség és az ár. A púchovi gumlgyártók mindkét szempontból versenyképesek a külföldi piacon. Az igazgatóhelyettes elmondotta, hogy ami a minőséget illeti, a világ legkiemelkedőbb (például nyugatnémet, olasz, amerikai) gyártmányaival hasonlítják össze saját termékeiket. A tesztpróbák kimuLesz elég gumiabrancs! tatták: a csehszlovák gumiabroncsok mind a közlekedés biztonsága, mind fékezési képességük és élettartamuk szempontjából az élen járnak. Ezzel magyarázható, hogy a púchovi gumigyárból Barum néven kikerülő kerékköpenyek közkedveltek nemcsak a szocialista országokban, hanem az NSZK-ban, Svájcban, Franciaországban, Svédországban, Norvégiában, sőt Dél-Amerikában, Kanadában és Bolíviában is. — Mi ennek a sikernek a titka? — kérdezem. •— Mindenekelőtt az új, korszerű technológiai berendezések használata, amelyek mintegy 100 százalékkal növelik a munkatermelékenységet, továbbá a progresszív munkamódszerek bevezetése, valamint a tudományos kutatásokon alapuló műszaki és szervezési Intézkedések foganatosítása. Állíthatjuk, hogy hazánkban ml rendelkezünk a legkorszerűbb gumiabroncsgyártó gépekkel. Az angliai Symon rendszerű gépsor például maximális teljesítményt nyújt, önműködően végzi az alapanyag előkészítését és keverését, az adagolást stb., emellett teljesen kiküszöböli az emberi tényező szubjektív befolyását. A gyártás lyukkártyák segítségével történik, amelyekkel pontosan beprogrammozhatő a technológiai folyamat. Az eredmény: a gumiabroncsok magasabb műszaki színvonala. Hasonlóan nagy előnyt jelentenek számunkra az NSZK-ból importált fröccsöntő gépek, illetve a francia, olasz és NSZK-beli konfekciós gépek Is. Az ilyen devizaigényes beruházás tehát feltétlenül kifizetődő. Nemcsak azért, mert például a púchovi gyárban a tervezett teljesítményt több mint háromszorosára növelte, hanem a minőség javítása és a külföldi piacon való érvényesülés szempontjából is. Mert -a jó áru kelendő és a devizaszerzés terén is előnyös. Ezért nem félt a vállalat magára vállalni mintegy 260 milliós beruházást, amelyet 1970-ig kívánnak megvalósítani, hiszen ez — a kalkuláció szerint ?—• 2,6 éven belül visszatérül. A humán faktor A púchovi gumigyár viszonylag fiatal termelőegység. Dolgozóinak száma eléri a három

r ezret, s nagy részük — amint mondani szokás — a mezőről jött ide. S ma az intenzív iskolázás eredményeként, megbirkóznak igen Igényes gyártmányok előállításával és bonyolult gépek kiszolgálásával is. Nem túlozunk, ha azt állítjuk, hogy számos más fiatal üzem számára is példaképül szolgálhat nak. A vállalat üzemi munkaiskolát és gyári szakmunkásképző iskolát tart fenn. Az esti ipariskola 12 osztályában kb. kétszáz dolgozó bővíti ismereteit. Valamennyi művezetőtől megkövetelik a főiskolai végzettséget. A gyári szakmunkásképző iskolában 380 fiú és leány készül hivatására. Nem ez azonban itt a dolgozókról való gondoskodás egyedüli formája. Egyebek között szorosan együttműködnek a Munkakutató Intézettel, érvényesítik a legújabb tudományos Ismereteket, nagy gondot fordítanak a dolgozók helyes kiválasztására stb. Nem feledkeznek meg olyan — sok helyen elhanyagolt — körülményről munkakörnyezet kellemesebbé tétele, a légkon dlcionálás megoldása, a munka megkönnyítése stb. Tudatosították, hogy például — bár közvetve — a tiszta munkaöltöny is fokozhatja a munkaerkölcsöt. Ezért megkövetelik, hogy a dolgozók tisztán járjanak a munkába. Külön osztály vizsgálja a dolgozók szervezetének megterhelés! görbéjét, amiből komoly következtetéseket von nak le: meggyőzik a dolgozó kat, hogy nagyobb teljesítményt csak fokozott kalóriafelvétellel érhetnek el, és arra késztetik őket, hogy az ésszerű táplálkozás elvei szerint étkezzenek. Látszólag közismert dolgok ezek, mégis sok helyen elha nyagolják őket. A púchovi gumigyárban ezzel szemben kö vetkezetes érvényesítésükkel ebben az évben is lényegesen javították a termelési eredmé nyeket, túlteljesítik a bruttó jövedelem tervét, az NOSZF 50. évfordulójának tiszteletére 25 ezer személyautó-gumiabroncscsal többet gyártottak, a teherautók számára hétezerrel, az autóbuszok számára pedig 40 ezerrel többet szállítanak. sem, mint a A púchovi Május 1. Gumigyár termelési programjában az első helyen ugyan a gumiabroncsok szerepelnek, de egyéb gyártmányai is jó hírnevet szereznek neki hazai és világviszonylatban egyaránt. Ilyenek például a szállítószalagok, amelyek gyártása azonban külön fejezetet képez a gyár életében. Erről ezért majd más alkalommal. DÓSA JÓZSEF ÍGY ÉLÜNK... Mennyi legyen a gyermeXpótlék? ® Mi minden függ össze az életszínvonallal fi Mi a létminimum? Bevallom, jó adag kételkedéssel léptem be a professzor dolgozószobájába. Előtte gyakran eltűnődtem afölött: vajon egyáltalában kutatható, egzakt módszerekkel kimutatható-e egy olyan állandóan változó, szinte családonként másként és másként alakuló tényező, mint amilyen az életszínvonal? És különben ls, az emberek enyhén szólva elfogultak a statisztikával szemben, amely tudományról egy okos ember már régesrég kijelentette: arra szolgál, hogy a feketéről is bebizonyítsák, hogy fehér. Márpedig az Életszínvonalkutató Intézet tevékenysége közben a statisztikával akarva-akaratlanul kapcsolatba kerül. — Milyen problémákkal, témakörökkel foglalkozik az Intézet — kérdem Filip Hronsky egyetemi tanárt, a közgazdaságtudományok kandidátusát. — Fő feladataink egyikének a sokgyermekes családok anyagi helyzetének „feltérképezését" tartjuk. Hogy az ilyen családok gyermekeiket primitív anyagi gondok nélkül nevelhessék, az társadalmi érdek. És nemcsak pillanatnyi társadalmi érdek! Az egyke vagy a „kettőcske" negatív hatása teljes meztelenségében nem az elkövetkező években, hanem majd egy-két évtized múlva mutatkozik meg. A társadalomnak saját jól felfogott érdekében kell a családokat a gyermek-utánpótlás fokozására ösztönöznie. — On, professzor elvtárs, egyetlen mundattal hogyan jellemezné az átlagos jövedelmű három- és többgyermekes családok anyagi helyzetét? — A második gyermek után az egy főre eső jövedelem rohamosan csökken. Ez általában érvényes. Hogy miért? Elsősorban mert az átlagos jövedelem fogalma alatt ma már hovatovább csak a két szülő együttes keresetét értjük. Márpedig a háromgyermekes anyák csak ritkán engedhetik meg maguknak,. hogy továbbra is kereső viszonyban maradjanak. A sokgyermekes családok anyagi leromlásának ez az egyik fő oka. — Milyen formában valósul majd meg az ilyen családok hatékonyabb megsegítése? — Mint tudjuk, az első gyerekre most 70 korona családi pótlék jár. Két gyerek után már 170 korona a családi pótlék, három gyermekre pedig 310 koronát kap a család. Ez is a gyerekek számával progresszíven fokozódó juttatás, A családi pótlék mai formája nem hat elég mozgósítóan. Igaz, hogy ezek a családok a családi pótlékon kívül béradó kedvezményben, lakbér engedményekben és más juttatásokban is részesülnek. Ennek ellenére az egygyermekes vagy a gyermektelen családok anyagi helyzete mégis kedvezőbb. Arról, hogy a jövőben konkrétan hogyan segítik a sokgyermekes családokat, ma még nem nyilatkozhatom, mert a felmérés még nem készült el. — Ez hogyan egyeztethető össze az új gazdaságirányítási rendszer denivelizáclós törekvéseivel? Arra gondolok, hogy egy-egy család életszínvonalát döntő mértékben mégiscsak a szülők keresete Ikatározza meg . .. — ... éppen ezért a jövőben a gyermekek után a szülök közvetlen, az eddiginél lényegesen nagyobb összegű közvetlen juttatásokat kapnak. És ezek a juttatások a gyermekek száma növekedésével progresszívan fokozódnak. Hogy ez valószínűleg egy népesedési robbanást idéz elő, azt Franciaország példája is igazolja. — Ügy vélem, hogy az életszínvonal alakulása nemcsak a sokgyermekes családokat érinti. Meglepő például, hogy a keresők csaknem egynegyedének a havi jövedelme 800 korona alatt van. Ha én ebben az intézetben dolgoznék, akkor... — ... akkor e társadalmi réteg életkörülményeit vizsgálná. Érdekes téma lenne! Ezzel kapcsolatban csak ennyit mondok, hogy intézetünk dolgozóinak egy csoportja a létminimum vizsgálatával is foglalkozik. Mondani se kell, hogy ez igen bonyolult munka. Ezernyi használati tárgy árát kell megvizsgálnunk, különböző rétegek igényeit kell figyelembe vennünk. — A falusi emberek életszínvonala alakulását nem tanulmányozzák? — Ez is a legfontosabb feladataink közé tartozik. A laikusnak úgy tűnhet, hogy ez öncélú kutatás ós felteheti a kérdést: egy ilyen elméletinek látszó tevékenység vajon befolyásolhatja-e a dolgok alakulását? Már nem egyszer bebizonyosodott, hogy jelentősen befolyásolhatja. A modern társadalomban az „önismeret" — és nem csak egy-egy személy vagy család viszonylatában, hanem globális méretekben is — rendkívül fontos. Rendkívül fontos például Ismerni, milyen falun a lakáskultúra, milyenek a kereseti lehetőségek, milyenek a szolgáltatások, mert ez mind az életszínvonalat meghatározó tényezők közé tartozik. — Néhány évvel ezelőtt sokat beszéltek az ágynevezett agrogorodnk — központi mezőgazdasági városkák — létesítéséről. Önnek mi ezekről a véleménye? — Alaposabb felmérések után kiderült, hogy a mi körülményeink között ezek létesítése nem tanácsos. Nem, mert sem a mezőgazdaság szervezése, sem pedig a lakosság mentalitása nem kívánja meg ezt. A falunak a város színvonalára való emelését más eszközökkel kell megvalósítani. Elsősorban a szolgáltatások tökéletesítésével, a lakáskultúra javításával és a szabad idő gazdaságosabb kihasználásával... — Milyen eszközökkel vizsgálják az életszínvonal alakulását? — Például közvéleményk-itatás segítségével. Az Állami Statisztikai Hivatal 9000 család be- vételeit és kiadásait figyeli már évek óta. Ez elég adatot támpontot nyújt ahhoz, hogy a szerv állandóan szemmel tarthassa az életszínvonal alakulását. A mi intézetünk eddig még nem végzett ehhez hasonló közvéleménykutatást, de a jövőben mi is rátérünk erre a módszer. . . re. Elméleti intézetnek hinné az ember. Pedig a benne dolgozó munkacsoportok a leggyakoiletibb kérdésekkel foglalkoznak. Azzal, hogyan, milyen színvonalon él egy-egy népréteg. A kutatások eredményeit a legfelsőbb szervek ls tanulmányozzák és az itt szerzett ismerete' figyelembe vételével hoznak döntéseket. Az interjút készlte.tc: TÓTH MIHÁLY A Liptovsky MikuláS közeliben fekvő Okoiicné község bogyósnövény ültetvénye öt más üzemmel együtt a Szlovákiai Konzervgyár és Szeszfőzde tulajdona. Az ültetvényen elsősorban fekete és vörös ribizlit, málnát és megygyet termelnek, s a tiszta haszon egy hektárröl több mint 45 000 korona. Az okoliínéi Bitetvény dolgozói a bogyós növényeket telelésre készítik el«. Képünkön: Stefan Vrlík T 4 — K 10 klstraktorral a vörs ribizli őszi szántását végzi. (CTK — J. Valko felv.)