Új Szó, 1967. október (20. évfolyam, 271-300. szám)

1967-10-13 / 283. szám, péntek

Világ proletárjai, egyesüljetek! UJSZO SZLOVAKIA KOMMUNISTA PARTJA KOZPONTI BIZOTTSAGANAK NAPILAPJA Bratislava, 1967. október 13. Péntek % XX. évfolyam, 283. szám % Ára 40 fillér A magyar párt- és kcrmánykiil#ttség a smíchovi Tatrában Aláirtak a magyar-csehszlovák közös nyilatkozatot ANTONfN NOVOTNY ÉS KÁDÁR JÁNOS ELVTÁRS BESZÉDE A MAGYAR VENDÉGEK KOSICÉRE UTAZTAK Az ünnepi nagygyűlés résztvevői Kádár János elvtárs beszédét hallgatják. (Telefoto — CTK) (Tudósítónktól) — Csütörtökön a délutáni órákban a magyar párt- és kormányküldöttség ellátogatott Prága egyik legrégibb üzemébe, a cseh munkásosztály forradalmi hagyományainak s a csehszlovák gépiparnak gyárába, a smíchovi CKD Tatra villamoskocsi-gyárba. Az üzembe ér­kező vendégeket — Kádár János elvtársat, az MSZMP első titkárát, Fock Jenőt, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagját, a magyar forradal­mi munkás-paraszt kormány elnökét, Erdélyi Károlyt, az MSZMP Központi Bizottságának tag­ját, külügyminiszter-helyettest, dr. Hetényi Ist­vánt, az Országos Tervhivatal elnökhelyettesét és Kovács Imrét, a Magyar Népköztársaság cseh­szlovákiai nagykövetét, valamint a csehszlovák párt- és állami vezetőket a gyár dolgozóinak Antonín Novotny több ezres tömege lelkes fogadtatásban részesí­tette. A magyar vendégeket elkísérte az üzembe An­tonín Novotny elvtárs, a CSKP Központi Bizott­ságának első titkára, köztársasági elnök, Jozef Lenárt, a CSKP Központi Bizottsága elnökségé­nek tagja, miniszterelnök, Vladimír Koucky, a CSKP Központi Bizottságának titkára, Josef Kudrna belügyminiszter, dr. Ján Pudiák külügy­miniszter-helyettes, Ladislav Nóvák, a köztársa­sági elnöki iroda vezetője és Jozef Pufiik ha­zánk magyarországi nagykövete. A gyár nagy szerelőcsarnokát és a főbejára­tot magyar és cseh nyelvű üdvözlő feliratok és zászlók díszítették. (Folytatás a 4. oldalon) Kedves Kádár elvtárs, kedves magyar vendégeink, elvtársak, barátaink! Még egyszer örömmel, és szívből köszöntöm önöket az egyik legrégibb prágai üzem dolgozói körében, amelynek nagy hagyományai vannak a forradalmi munkásosztály ki­alakításában, a politikai és szo­ciális jogaiért viselt harcokban. Azért hangsúlyozom ezt, mi­vel a munkásosztály forradalmi erővé válásának kezdetétől fog­va haladó nézeteket vitt be az akkori társadalomba. Ezek a né­zetek síkraszálltak a dolgozók politikai egyenjogúságáért, a szociális Igazságosságért. Ezek az osztályhelyzetre épülő köve. telmények tartalmát képezték a burzsoázia és a burzsoá állam­hatalom elleni osztályharcnak, amely fokozatosan átalakult a munkásosztály ^s a dolgozók politikai hatalmának kivívá­sáért, a kapitalista rend meg­döntéséért és a szocialista rend­szer uralomra juttatásáért ví­vott harccá. A munkásosztály a múltban folytatott harcával megalapozta mai szocialista társadalmunk életének feltéte­leit és továbbra is joggal képvi­seli társadalmunk szocialista fejlődését, amelynek bázisa. Ezért fő mozgató erőként af mun­kásosztályt kell látnunk amö­gött, ami a szocialista társada­lom szüntelen fejlesztésére és tökéletesítésére vezet. Ez az osztály egyesíti a nép minden rétegének törekvését a társada­lom fejlesztésében. Ez a folya­mat ennek az osztálynak saját­ja, mivel eredményei a mun­kásosztály, a dolgozó nép javát szolgálják. A munkásosztály a múltban és ma ls a proletár internaciona­lizmus hordozója. A proletár nemzetköziség érvényesítése kl­alakította azon nemzetközi po­litikai erő, a nemzetközi forra­dalmi munkásmozgalom létre­hozásának féltételelt, amelyet ma a marxizmus—leninizmus el­veit követő kommunista és for­radalmi munkáspártok képvi­selnek. Ml rendkívül nagyrabecsül­Jük, hogy munkásosztályunk sokesztendős harca és érése folyamatában teljes egészében elfogadta a proletár internacio­nalizmust, azon elvek egyikét, amely visszatükröződik egész forradalmi tevékenységében. A proletár internacionalizmus elve volt az a bázis, amelyre a szocialista országok építettek, miután a munkásosztály kivívta a politikai hatalmat, hozzálát­tunk a szocialista társadalom építéséhez és a szocialista or­szágok kölcsönös barátságának, együttműködésének és szövetsé­gének megszilárdításához. Továbbra ls érvényes, hogy a proletár Internacionalizmus el­veinek valóra váltásáért küzde­nünk kell, mert a nemzetközi proletár szolidaritás erősíti a nemzetközi kommunista moz­beszéde galmat, az egész szocialista kö­zösség hatalmát, minden egyes szocialista ország erejét és va­lamennyiünknek kialakítja az imperializmus ellen, a szocializ­musért és a békéért vállvetve vívott harc feltételeit. A magyar munkásosztály ha­sonló utat járt be, mint a mi munkásosztályunk. A két ország forradalmi munkásmozgalmá­nak fejlődésében sok volt a kö­zös vonás éppúgy, mint ahogy sok a rokonvonás a háborút kö­(Foly tatás a 2. oldalon) A kommunizmus újabb győzelmének távlatai A SZOVJETUNIÓ LEGFELSŐBB TANÁCSA JÓVÁHAGYTA AZ 1968-1970 ÉVEKRE SZÓLÓ NÉPGAZDASÁGI TERVET ÉS A JÖVŐ ÉVI KÖLTSÉGVETÉST $ A SZOVJETUNIÓBAN EGY ÉVVEL LERÖVIDÍTIK A TÉNYLEGES KATONAI SZOLGÁLAT IDŐTARTAMÁT Moszkva (CTK) — A Szovjet­unió Legfelsőbb Tanácsának két háza — a Szövetségi Tanács, és a Nemzetiségi Tanács tegnap befejezte háromnapos ülését. NyikolaJ Bajbakov, a Goszplan elnöke és VasziliJ Garbuzov, pénzügyminiszter beszédeikben összegezték a népgazdasági tervről és költségvetésről foly­tatott vitát. Bajbakov megállapította, hogy a vita során a felszólalók tel­jes mértékben támogatták az 1968—1970. évi népgazdasági fejlesztési terveket. Bejelentet­te, hogy fontolóra vették a vita során a közszükségleti cikkek gyártására vonatkozó javaslato­kat. A kormány eleget téve e ja­vaslatoknak 125 millió rubellel emeli a közszükségleti cikkek termelésének tervét. A képvise­lők javaslatára nagyobb össze­geket fordítanak a kisebb hely­ségek iskoláinak és kórházai­nak fejlesztésére. Helyénvalónak minősítette a képviselőknek a beruházási építkezésekre vonatkozó hozzá­szólásait. A kormány támogat­ni fogja az építőanyagok gyár­tását a helyi forrásokból, fgy például 1970-ig a helyi tégla­gyárakban az évi téglaterme­lést 900 milliárd darabra emelik. Egyes képviselők kérték a la­kásépítkezés fokozását. Bajba­kov rámutatott arra, hogy az Antonín Novotny cikke a moszkvai Pravdában Moszkva (CTK) — A moszk­vai Pravda tegnapi számában közölte Antonín Novotntjnak, a CSKP KB első titkárának, a Csehszlovák Szocialista Köztár­saság elnökének terjedelmes cikkét a Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom jelentőségéről. Antonín Novotnf az NOSZF 50. évfordulója alkalmából Irt cik­kében elsősorban azt a mélyre­ható befolyást elemzi, amelyet az Októberi Forradalom és a Szovjetunió építésének 50 éve a szocialista országok fejlődé­sére és a testvéri kommunista pártok megszilárdítására gya­korolt. ötéves terv éveiben 78 milliárd rubelt fordítanak lakásépítésre, s ez a kormány nézete szerint megfelel a követelményeknek és lehetőségeknek. A Legfelsőbb Tanács jóvá­hagyta az 1968—1970. évi nép­gazdasági terveket, valamint az 1968. évi állami költségvetést és az új hadkötelezettségi törvényt. A Szovjetunió nemzeti jöve­delme jövőre az 1967. évihez viszonyítva 6,8 százalékkal, az ipart termelés 8,1 százalékkal növekedik. Az egy főre eső reálbér 1968-ban 6,9 százalék­kal emelkedik. Az 1968. évi ál­lami költségvetés 123,9 milliárd rubel bevételt és 123,6 milliárd rubel kiadást irányoz elő. Ebből 50,2 milliárd rubelt fordítanak a gazdaságra, 45,8 milliárd ru­belt szociális és kulturális cé­lokra, 6 milliárd rubelt az élet­színvonal emelésére, 16,7 mil­liárd rubelt a védelemre. A tegnapi ülés befejező ré­szében a Legfelsőbb Tanács jó­váhagyta a Legfelsőbb Tanács Elnökségének a legutóbbi ülés­szak óta az adók csökkentésé­ről, a nyugdíjak emeléséről, a nyugdíjjogosultsághoz szüksé­ges ledolgozott évek számának (Folytatás a i. oldaton) Csehszlovák—magyar Budapest (CTK) — A StroJ­import csehszlovák külkereske­delmi vállalat és az Osan mű­szaki vállalat dolgozói a napok­ban Budapesten tanulmányozták annak a lehetőségét, hogy együttműködjenek a magyar üzemekkel a megmunkáló gé­pek általános javításában. Amennyiben a tárgyalások sike­resek lesznek, 1968 második fe­létől, a magyar gépgyárak Csehszlováklába küldik általá­nos javításra a csehszlovák megmunkáló gépeket, a magyar gépgyárak viszont saját termé­keiken végzik majd a javítást. Az ilyen szakosítás mindkét fél­nek előnyös lesz. Az egyes gép­gyárak alaposabb javításokat végezhetnek és a szükséges pót­alkatrészeket is biztosíthatják. A magyar küldöttség látogatásának sajtóvisszhangja Budapest (CTK) — A magyar lapok az első oldalakon közöl­nek részletes beszámolót a ma­gyar párt- és kormányküldöttség csehszlovákiai látogatásáról. A Népszabadság, a MSZMP Köz­ponti Bizottságának lapja a Mladá Boleslav-1 látogatással kapcsolatban kiemeli Kádár Já­nosnak azt a kijelentését, hogy már a látogatás eddigi során is meggyőződhetett arról, hogy a magyar—csehszlovák barátság és az Internacionalizmus szel­leme mélyen él Csehszlovákia népében. A Magyar Nemzet, a Hazafias Népfront napilapja a magyar­csehszlovák tárgyalásokról írva megjegyzi, eddig még nem ad­tak ki Jelentést a tárgyalások napirendjéről, de valószínű, hogy a nemzetközi helyzet elem­zése mellett elsősorban a két ország gazdasági együttműködé­se bővítésének lehetőségeit tár­galják meg. A Népszava a látogatásról ír­va többek között leszögezi: a Mladá Boleslav-1 autógyárban 14 ezer munkás látta vendégül közvetlen munkásszeretettel a magyar vezetőket. Kádár János elvtárs beszéde Tisztelt nagygyűlés! Kedves Novotny elvtársi Kedves bará­taink. Mindenekelőtt megköszönöm a szívélyes fogadtatást, amely­ben bennünket részesítettek. Köszönöm Novotn? elvtársnak a népünkről, népeink barátsá­gáról, kapcsolataink jelenéről és jövőjéről mondott elvtársi, testvéri szavait. Küldöttségünk nevében szívből köszöntöm a nagygyűlés minden résztvevő­jét, s átadom önöknek, a Cseh­szlovák Szocialista Köztársaság kommunistáinak, egész dolgozó népének a magyar kommunis­ták, a magyar dolgozó nép for­ró üdvözletét és jókívánságalt. Kedves elvtársak! Az egymás szomszédságában élő két népet Immár egy évez­red sorsközössége kapcsolja össze. A mi kapcsolatunk olyan népek barátsága és szoros együttműködése, amelyek le­győzték ellenségeiket, s ma szabadon, vállvetve haladnak meglngathatatlanul a szocialis­ta társadalom építésének útján. Népeink legjobbjai a régmúlt­ban, az elnyomás sötét idősza­kában is keresték egymás ke­zét, egyengették mai barátsá­gunk útját. A mi nemzedékünk sok vihart látott, de mégis bol­dog lehet, mert az úttörők és az alapokat lerakók dicsősé­ges, de nehéz feladatát végzi. A nép hosszú harc után meg­érte a szabadság hajnalát, a küzdelmes munka nyomán be­érő termés első szép gyümöl­cseit. Ml magyarok örömmel látjuk a szocialista Csehszlo­vákiában az alkotó munka ha­talmas lendületét, a szorgalmas nép egyre nagyobb sikereit. Az önök szép Prágájában a felszabadulás óta alig 23 esz­tendő alatt ötszörösére, ezen belül Szlovákiában tizenötszö­rösére növekedett az Ipari ter­melés. A korábban ls viszony­lag fejlett Csehszlovákia nem­zeti jövedelme hét és félsze­resére, s a személyi fogyasztás ugyanezen időszak alatt csak­nem kétszeresére növekedett. Világviszonylatban ls figyelem­reméltó eredményeket értek el az egészségügy, a közoktatás és a kultúrális fejlődés terén. Saját tapasztalatainkból ls tudjuk, hogy a fejlődés jeleti­(Folytatás a 3. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents