Új Szó, 1967. október (20. évfolyam, 271-300. szám)

1967-10-27 / 297. szám, péntek

Hosszabb távlatokban gondolkodjunk Beszélgetés dr. MÜNNICH FERENCCEL • Dr. Milnnlch Ferenc elvtárssal, a magyar forradalmi munkásparaszt kormány volt elnökével, nyugalmazott állammtnlszterrel beszélgetni forradalmi élmény: az ember' előtt felelevenedik Európa forradalmai ötven évének minden lényeges mozzanata. Mert Milnnlch elvtárs, aki hat háborít és polgárháborút harcolt végig, s aki az osztályharc sok csatáfában edződött elveiben és magatartásában tántoríthatatlan kommunistává, mindig az élvonalban harcolt, kezdve az Októberi Forradalomtól a spanyol polgárháborún keresztül az 1956-os magyar ellenforradalom leveréséig, s csak tíz évvel később, tavaly, 80 éves korában vonult vissza a mindennapi politikai élettől. Münních elvtársban fél évszázad forradalmi tapasztalatat halmozódtak fel és kristályosodtak ki. Münních Ferenc elvtársat sok emlék fűzi Csehszlovákiához, főleg Szlovákiához. Derűsen emlékszik vissza ifjú éveire: a gimnáziumot részben Iglón végezte, a Jogakadémiát pedig Eperjesen. Aztán évek múltán, a Szlovák Tanácsköztársaság idején, már fegyverrel a kézben újra Eperjesen meg Kassán. Két év múlva, 1921-ben az akkor Csehszlovákiához tartozó Kárpátalján, ahogy akkor hívták, RusztnszkÓban a partizánharcok megszervezése a feladata a fiatal szovjet-államot megtámadó lengyel pánok ellen. A két világháború között, az illegális időkben, többször járt Csehszlovákiában, sok elvtárssal volt kapcsolata, akik segítették nehéz feladatat teljesítésében. Aztán párt- és kormányküldöttséggel már mint miniszterelnök járt nálunk. Fegyverrel a forradalomban Arra kértem Münních elvtársat, mondja el a forradalmakban gazdag félévszázados út egyes állomásait és legfőbb tanulságait. — Én is, mint annyi más, az Októberi Forradalomban lettem forradalmár — kezdi Münnich elvtárs. — 1915 novemberében estem orosz hadifogságba és Tomszkban kötöttem ki. A táborban sokat beszélgettünk, vitatkoztunk a politikai helyzetről, és csoportunk egyre Inkább szembe került a hivatásos tisztekkel. Tevékenységünkben akkor következett be döntő fordulat, amikor 1916-ban új foglyok érkeztek hozzánk, köztük Kun Béla, aki felvette velünk a kapcsolatot és- agitációs munkánkat marxista irányba terelte. Szervező munkánkban nagy eredményeket értünk el. A hadifoglyok részére három nyelven lapot adtunk ki, a Népszavát, amelynek német nyelvű fordítása Der Proletarier és a cseh nyelvű Komunist nagyon népszerű lett. Volt egy Srámek nevű cseh propagandistánk is. Emlékszem, május elsején a városban nagy tüntetést szerveztek, amelyen a hadifoglyok is felvonultak, s amelyen Kun Béla és én is beszédet mondtunk. 1918 februárjában került sor a nyugat- és közép-szibériai hadifogoly-táborok forradalmi szervezeteinek konferenciájára. A konferencia úgy döntött, hogy a forradalmat fegyverrel is támogatja. A földkérdés Münnich elvtársat arról kérdezem, mivel magyarázza, hogy mintegy százezer magyar hadifogoly vett részt fegyverrel a forradalomban. Mi volt az, ami őket a forradalom mellé állította? A másik kérdésem: ennek a százezres fegyveres erőnek a súlya a forradalmi harcokban. — A magyar hadifoglyok túlnyomó többsége, több mint háromnegyede — válaszolja Mün. nich elvtárs — paraszt, főleg szegény paraszt volt. Hiszen a gazdag parasztok fiait felmentették a háborús szolgálat alól. A földkérdés megoldása volt az, amely ezeket a szegényparaszti nagytömegeket megragadta. Ezen keresztül értették meg azt ls, hogy fegyverrel kell támogatniok a forradalmat, és hogy Magyarországon is csak így, forradalom által Juthatnak földhöz. Az akkori Magyarország társadalmi gazdasági és szociális viszonyai nagyon hasonlítottak a cári Oroszország vtszonyaihoz, és a magyar hadifoglyok itt értették meg, hogyan kell otthoni problémáikat megoldani. Az internacionalisták példaadó jelentősége — A hadifoglyok ilyen nagyarányú részvétele a forradalomban, óriási történelmi jelentőségű tény. Persze nem szabad túlértékelni szerepüket az orosz forradalomban, hiszen a később többmilliós Vörös Hadseregnek csak kis része volt a százezernyi magyar hadifogoly. Azonban bizonyos helyi viszonyok között Igen nagy szerepük volt, és nagy segítséget nyújtottak az orosz kommunista pártnak és a szovjethatalomnak. Az 1918-as februári dekrétum alapján kezdték el szervezni a Vörös Hadsereget. Harcok közben alakították meg a katonai alakulatokat, az egész hadsereget, egészen a legfelsőbb parancsnokságig. Nehéz munka volt ez, kevés volt a szakember. A cári hadseregből átvett tisztek között sok volt az áruló, a kronstadti matróztömegekben pedig eléggé erős anarchista befolyás érvényesült. A katonailag jól kiképzett és fegyelmezett magyar internacionalisták szerepe ilyen körülmények között egyes frontokon példaadó jelentőségű volt. — De számunkra is történelmi jelenségűvé vált. Ugyanis az a körülmény, hogy az orosz proletariátus forradalmában és polgárháborújában százezer magyar vett részt, ez előkészítője lett annak, hogy Oroszország után talán az elsőnek Magyarországon is megalakulhatott az új típusú párt, melynek vezetésévei a magyar munkásosztály a világon a másodiknak megteremtette a proletárdiktatúrát. A Tanácsköztársaság is tanulságai — Aztán jött a Magyar Tanácsköztársaság — folytatja Münnich elvtárs. — Engem a VI. hadosztály politikai biztosává neveztek ki. A hadosztály, miután felmentette Salgótarjánt s az ellenséget Füleken túlra vetette vissza, Miskolc környékére vonult. Szikszónál, Buzítánál, Jászónál vívott sikeres harcaink eredményeképpen bevonultunk Kassára, majd Eperjes felé törtünk előre. Részt vettem a Szlovák Tanácsköztársaság hadseregének a megszervezésében, melynek főparancsnokává, hadügyi népbiztossá neveztek ki. A szükséges felszerelést és fegyvert én hoztam Budapestről. Ötezer ember számára szükséges fegyvert és felszerelést hoztam, de ez mind kevés volt, hiszen csupán Kassán ennél jóval többen jelentkeztek a Vörös Hadseregbe. Sikereinket sajnos - nem tudtuk kiaknázni, mivel a tanácskormány utasítására fegyverszünetet kötöttünk s visszavonultunk Kassáról és a felszabadított területek nagy részéről. — Ismeretesek azok az események, amelyek aztán a Magyar Tanácsköztársaság bukásához vezettek. A Tanácsköztársaság tragikus napjaiban sokszor gondoltam azokra a nehéz harcokra, amikor a szovjet hadseregben, mint a középuráli front nyugati szakaszának parancsnoka, sokkal súlyosabb körülmények között, éhezve és rossz felszereléssel is sikerrel harcoltunk Kolcsak jól felszerelt csapatai ellen. Ekkor vált világossá előttem az az alapvető különbség, hogy SzovjetOroszország hadseregének harcait a szovjet kommunista párt vezette, míg a magyar kommunista párt célkitűzései elvesztek a szociáldemokratákkal történt egyesülés zűrzavarában. A nemzetközi munkásmozgalom kérdései — Münnich elvtárs fél évszázad alatt sok mindent végigcsinált és tapasztalt a munkásmozgalomban. E tapasztalatok alapján hogyan ítélt meg a nemzetközi munkásmozgalom jelenlegi eseményeit, nehézségeit? — Való igaz, hogy a nemzetközi munkásmozgalom jelenlegi helyzete eléggé nehéz és nyugtalanító. Mint annyi más kommunistában, bennem is rossz érzést keltenek a mozgalomban érvényesülő jelenségek. De a nehézségek ellenére is bizakodó vagyok, azt mondom, a perspektíva jó. Nemcsak azért, mert a pártok többsége őszintén kívánja az egységet és ezért következetesen harcol, hanem azért ls, mert véleményem szerint a nemzetközi munkásmozgalom jövőjét, fejlődésének tendenciáit nem lehet csupán a jelenlegi nehézségek alapján megítélni. Lehet, hogy véleményem eltér mások véleményétől, főleg a fiatalokétól, de az a fél évszázad, amit én a munkásmozgalomban végig éltem és csináltam, olyan tapasztalatokat adott, hogy okkal bizakodom. — Ott voltam és harcoltam a 17-es forradalomban, harcoltam az Intervenciósok és az ellenforradalmárok ellen. A fiatal szovjet állam többször került olyan helyzetbe, amikor úgy látszott, hogy már-már minden elveszik. Éppen 26 esztendeje annak, hogy a német fasiszta csapatok Moszkva alatt álltak, és Hitler biztosnak vette győzelmét, ám a vérmes remények csak hiú ábrándok maradtak. Aliogy a fiatal szovjet állam legyőzte az intervenciósokat, az ellenforradalmár tábornokokat, éppúgy szétverte a német fasisztákat, és győztesen került ki a második világháborúból. Azt akarom mondani, hogy ha a kommunista mozgalmat nem is kíséri állandó győzelmek sorozata, az élet, a tények a kommunizmus állandó előretöréséről tanúskodnak. Úrrá leszünk a nehézségeken — Ami ma Kínában történik, keserűséget vált ki az emberből. De azért az ottani eseményekre is kissé más szemmel nézek, hiszen az anarchia nem először ütötte föl a fejét a mozgalomban. Ezzel nem azt akarom mondani, hogy bármiféle párhuzamot vonjak az egykori jelenségek és a kínai események között. Az anarchiának megvannak a maga tipikus szimptómái. Az anarchiával, a bombasztikus frázisokkal találkoztam többször a spanyol polgárháborúban is. A kommunisták szervezettsége, fegyelmezettsége azonban mindig legyőzte a zűrzavart, a fejetlenséget, és a megtévesztett embereket az igaz ügy oldalára állította. Ez törvényszerű ls, hiszen az anarchia belső logikájánál fogva önmagát számolja fel. Nem lehet életképes az olyan mozgalom, amely azért szervezkedik, hogy zűrzavart, rendetlenséget támasszon. — Fél évszázad tapasztalatai vannak mögöttem — fejezi be a beszélgetést Münnich elvtárs — és ez a fél évszázadnyi tapasztalat arra tanított meg, hogy hosszabb távlatokban gondolkodjunk. Mert minden buktató, kitérő ellenére is éppen ez a fél évszázad mindennél jobban tanúsítja, hogy az idő a mi ügyünknek dolgozik és ahogy a múltban, éppúgy most is úrrá leszünk a nehézségeken. BATKY LASZLO mm iiiiii A fejlődés gondjai VRBOVÉ KÖZSÉGET VÁROSSÁ AVATTAK A VILÁGHÍRŰ fürdővárostól, PieSfanytól tíz kilométerre fekszik Vrbové. Az ásatások arra engednek következtetni, hogy már időszámításunk előtt település volt itt. Ezerszáztizenegyben Poscoz néven volt ismeretes, majd Wrbovo, Wrban, Werbovec, Verbo, Vrbové volt a neve. Zsigmond király 1437-ben keltezett dekrétumában a „városkát" felszabadítja a vámfizetés alól, és ez nagyban elősegítette a további fejlődést. De csak az első köztársaság megalakulása után szerepel nagy községként. Prásnik községgel együtt akkoriban mintegy 6000 lakosa volt. Jelenleg lakosainak száma csak 4500, mivel Prásnik önálló község lett. A település fejlődését eddig két körülmény befolyásolta. Az egyik, hogy 1669-ben Lipót király Werbónak vásárjogot ad, a másik, hogy 1943-ban, lerakták a mai Trikota-üzem alapját. JÄN HRNCIAR, a helyi nemzeti bizottság elnöke előtt térkép fekszik. Színes vonalak jelzik a városfejlesztés irányát. — Községünkben lépten-nyomon látni a fejlődést — mondja az elnök. — A múlt emlékét csak a kiöregedett házak idézik. összehajtogatja a térképet és indítványozza, hogy nézzünk szét a Jövendő városban. Választ sem várva kilép az ajtón ós a főtér felé veszi útját. A magányosan álló toronyhoz érve megszólal: — A vrbovéi ferdetorony — mondja. — Legalább egy méterre hajolt el tengelyétől. Ezt a talaj ülepedése Idézte elő. Tekintetét körülhordozza a főteret szegélyező házakon. Az egyik emeletes, a másik földszintes. Az elnök arcán látszik, hogy ez a dolog foglalkoztatja. — Községünkben mintegy 170 ház száz évnél Idősebb. Ezekből néhány a főtéren van. Ezért is határoztuk el, hogy a szakemberek segítségével kidolgozzuk a főtér átépítésének tervét. Az egyik mellékutcába érve gépek dohogására leszek figyelmes. A Trikota-üzem közelében járunk. Köröskörül új házak sorakoznak, távolabb pedig egy hatemeletes, 29 lakásos ház körvonala bontakozik ki. Michal, Michal, gyere csak egy percre — szól rá kísérőm az egyik Járókelőre, majd bemutatja Michal Svaroch számvivőt, a járási nemzeti bizottság tagját, a község „élő krónikáját". — Hány lakás épült a felszabadulás óta? — ragadom meg a kínálkozó alkalmat. — Egy kis településre való. Tizennyolc lakásegység állami beruházással, 29 pedig a lakásépítő szövetkezet keretében. Az egyénileg épített házak száma is meghaladja a százötvenet. Megtudom, hogy több új lakásra volna szükség, de nincs vállalat, amely az évi egy-két háztömb építését vállalná. A Járási képviselő s az elnök is azt reméli, hogy a közeljövőben sorrakerülő üzemátépítéssel párhuzamosan néhány háztömb építésére ls sor kerülhet. Egyébként közös beruházással épül a város vlzvezetékhálózatának egy része is. — Az üzemi klubot — amelyet előreláthatólag decemberben adnak át rendeltetésének — önsegéllyel kezdtük építeni. A befejezését azonban már az üzem vállalta, mivel a községnek nem volt elegendő anyagi eszköze — mondja az elnök. •— Ha elkészül, értéke meghaladja a hatmillió koronát. A két kilencéves iskola is kicsinek bizonyult. Ezért 1969-ben egy 22 tantermes iskola építése veszi kezdetét. Mintegy 12 millió korona beruházással gyermekotthon épül. A sportpálya ls csaknem egészen elkészült már. Előreláthatólag 1970-ben az új, korszerű egészségügyi központ alapját ls lerakják. Ha minden jól megy, az említett időpontig 150 lakás ls elkészül. AZ EGYKORI MEZŐVÁROS a felszabadulás után az iparosítás útjára lépett. Csakhogy a jelenlegi munkalehetőségek elsősorban a nőknek kedveznek. A férfiak nagyobb része, mint a múltban, most is Idegenbe jár dolgozni. Ha legalább 200—300 férfit alkalmazó vállalat létesülne, sok gond elesne. — Ha rólunk ír — mondja a járási képviselő — ne felejtse el megemlíteni, hogy községünk mellett három évvel ezelőtt egy víztároló épült. Itt a város lakói víkendházakat fognak építeni. — A várossá avatás még nagyobb feladatokat ró ránk — veszi át a szót az elnök. — A vízvezetékhálózat elkészítése után 22 utcát kell rendbehoznunk. A közszolgáltatás terén is van Javítani valónk. S ha öröm is számunkra a várossá nyilvánítás, tudjuk, hogy sok dolgot kell megoldanunk, hogy méltók legyünk a város címre. NÉMETH JÁNOS