Új Szó, 1967. október (20. évfolyam, 271-300. szám)

1967-10-27 / 297. szám, péntek

HÉTVÉGI HtRMAGYARAZATUNK Ä tétovázás megbosszulja magát Az arab országok ellen el" követett Júniusi izraeli agresszió óta a Közel-Kelet nemcsak e földrész, hanem az egész emberiség békéjét fenyegető incidensek, agresszív cselekmények színhelye. Magas szintű tanácskozásokon foglalkoztak az áldatlan helyzettel, az ENSZ-közgyűlés mostani ülésszaka is keresi a megoldást, de a viszonyok rendezésében még nem jutottak előbbre. A békés kibontakozást gátló okok régiek és Ismertek. A világszervezetben még mindig nem történt meg az, amit a szocialista országok képviselői kitartóan szorgalmaztak: bélyegezzék meg az agresszort, kényszerítsék visszavonulásra a jogtalanul bitorolt idegen területekről, kötelezzék jóvátétel fizetésére a megkárosított államoknak, s mozdítsák elő mindenképpen az agresszióval összefüggő, viszályt szülő kérdések békés, tárgyalásos, mindkét felet kielégítő megoldását. Játék a tűzzel A létfontosságú Szuezi-csatorna térségében nyár óta folytak az Izraeli részről kiprovokált összetűzések, fegyveres incidensek. Szeptemberben Kantarában már nagyszabású tüzérségi párbaj zajlott le. A szocialista országok idejében figyelmeztették a világszervezetet a harcok ki. újulásának veszélyére. A veszély területére kiszállt fegyverszüneti bizottság azonban ezután is a legtöbb esetben csupán regisztrálta a határsértéseket és egyéb provokációkat, megállapításaiból nem vontak le semmilyen következtetést. Így történt, hogy az utóbbi hetekben a Szuezi-csatorna mentén, egyiptomi felségvizeken mind gyakoribbá vált Izraeli őrnaszádok behatolása, s mivel az EAK élt azzal a minden szuverén államot megillető joggal, hogy bárkit határainak tiszteletben tartására kényszerítsen, izraeli hajók behatolásai a legtöbb esetben tűzharccal jártak. A múlt szombati Incidens, melynek során az egyiptomi motoroshajók rakétalövegei elsüllyesztették az Eilat izraeli naszádot, melynek fedélzetén 200 katona tartózkodott, érzékeny veszteség érte a tüzszüneti szerződés megszegőit. Nem volt vitás, hogy módot keresnek a „megtorlásra". Ez abból is kitűnt, hogy amikor az arab országok az incidensek gyakorisága miatt a Biztonsági Tanács összehívását kérték, Eban izraeli külügyminiszter ellene volt, hogy a világszervezet bármelyik szerve foglalkozzék a kérdéssel, és vasárnap homályos kijelentéseket tett Izrael szándékaival kapcsolatban, amelyekből — Eban állítása ellenére — arra lehetett következtetni, hogy Izrael visszavágásra készül. A Haarec című lap már október 22-én megírta, hogy „megfelelő időpontban és helyen" választ kap az EAK. Kedden történt a visszavágás: az izraeli tüzérség három és fél órán át tűz alatt tartotta Szuez várost, s a lövedékek felgyújtották az olajtárolókat, óriási kárt okoztak fontos ipari létesítményekben. Ennek következtében az EAK olajbehozatalra íog szorulni. A háborús polit&a nyomort szül Gondolkodó ember nem tudja megérteni, miért akarják az izraeli vezető körök az Izrael számára ls üdvös békés megoldás helyett újabb katonai kalandba sodorni a földrész népeit? Ez több okkal magyarázható. Hivatkozhatnánk az amerikai Imperialisták titkos támogatására is, mert elsősorban nekik nem tetszik független, nemzeti politikát folytató arab államok létezése, de ennél közvetlenebb okokat is találunk. Először is Izrael az utóbbi években súlyos szociális problémákkal küszködik, nő a munkanélküliség, emelkednek az árak, szembetűnőbb a lakosság rétegeződése és nőttön nő a dolgozó rétegek elégedetlensége. Emellett az uralkodó körökben rivális klikkek vetekednek egymássál a hatalomért. Izrael súlyos költségvetési deficittel küszködik. Tavaly például külkereskedelmi vesztesége 166 millió font volt, ezen valamit enyhített a német jóvátétel utolsó részlete — 75 millió font. Az idén azonban már ez is elmarad. Az idén májusban a 17 millió fontot meghaladó kivitel egy hónap alatt 8 millióra csökkent, azóta is hanyatlik. Nagy anyagi megterhelést jelent 120 ezer tartalékos katona fegyverben tartása, ami havonta húszmillió fontot emészt fel. Az izraeli vezetők — hogy eltereljék a lakosság figyelmét a megoldatlan és pillanatnyilag megoldhatatlannak látszó problémákról — bűnös játékot űznek a zsidóság vallási és hazafias érzelmeivel, s a maguk hódító terveinek történelmi színt adva valamilyen „NagyIzrael" ködös jelszavával sovinizmust plántálnak az izraeliekbe, és „bibliai háborúra" tüzelik a környező arab lakosság ellen. Sajnos, sok tekintetben támogatja őket az Izraeli Kommunista Párt kisebbségben levő, Mikunisz-vezette szakadár része, amely sajátos módon „megreformálta" Leninnek a cionizmusra vonatkozó tételeit, s a vezető körök soviniszta politikájának uszályhordozója lett. A Meir Vilner vezette többségi szárny azonban a békés megoldás őszinte híve, internacionalista pozícióból sürgeti a kérdés megoldását. A Tel Aviv-i kormány „héjái" megoldhatatlan problémákkal küzdenek, ezért tehetetlen dühükben mindenütt bűnbakot keresnek. A napokban „Ismeretlen" tettes merényletet követett el Vilner elvtárs ellen. A veszély tetteket sürget Az egyiptomi kormány fenntartja szuverén jogát a Szuezicsatornára, s azt csak akkor nyitja meg a hajóforgalom előtt, ha az agresszor megszálló csapatai kivonulnak. Izrael semmilyen nemzetközi felhívásnak nem hajlandó eleget tenni. Eban külügyminiszter kijelentette, hogy ha meg is nyitnák a csatornát, Izrael akkor is ottmaradna a keleti oldalon, hogy „biztosítsa a kölcsönösséget". Ugyanezt megerősítette Eskol miniszterelnök is, s nem titkolja, hogy Izrael célja: Szuez legyen a határ. Az ENSZ-ben különféle javaslatok hangzottak el a közelkeleti helyzet békés rendezésével kapcsolatban, de még nem született olyan intézkedés, amely kellő határok közé szorítaná a támadót. A Biztonsági Tanács jelenlegi határozata most is — az agresszor személyének megjelölése nélkül — elitéli általában a fegyverszünet megszegését, és a fegyveres erőszaktól való tartózkodásra szólítja fel az érdekelt feleket. A napokban lezajlott súlyos incidens arra figyelmeztet, hogy a világszervezetnek erélyesebben kell fellépnie az agresszor ellen, mert az izraeli kormány politikája nem változott. Izrael és az arab országok csak akkor ülhetnek tárgyalóasztalhoz, ha megvalósulna a Vilner vezette izraeli kommunisták Jelszava: „Nem az imperialistákkal az arab népek ellen, hanem az arab népekkel az imperialisták ellen". A világszervezet tétlenségétől vérszemet kaptak a Dajan köré csoportosuló izraeli szélsőségesek. Dühíti őket, hogy a júniusi események óta mélyreható változások történtek az arab világban, szilárdultak, egységesebbek és szervezettebbek lettek az antiimperialista erők. Ezért ütköztek az izraeli határsértők váratlan ellenállásba. E helyzetben az ENSZ-nek cselekednie kell, űgy ahogy arra Gromiko szovjet külügyminiszter a legutóbbi szovjet határozati javaslat előterjesztésekor figyelmeztetett: „Vagy megengedjük a hódítóknak, hogy a megszállt területeket alku tárgyává tegyék, és ezáltal mintegy megjutalmazzuk őket az elkövetett bűncselekményért, vagy pedig a hódítók csapatainak azonnali kivonását követeljük". A legújabb fejlemények még Inkább parancsolóvá teszik az ENSZ közbelépését. LŐRINCZ LÁSZLÓ niiaiiiiiiiiaiiiMaiiBumiaiiciiBitiiiaiisiiBtiariBiFBriBiiauaiiauaiiatiBnBiiBrisiiauatianaitBiiaiiaiiaiiaiiBiiaiiaiiBtiaNitiBiiaiiaiiaiiaiiaitBnanBiwiwimiiaM iaimiiBiiauaifa>iB>iai!aMaHaHBMai!aiiBKaimi>ai>aHaimna1iait«iiaiiaiiaiiai:anai!Bitaiiaii*MaiiaiiaiiBitBiiaiia)iBiiBitaiiBiiaiiaiiaiiaiiaiiaiiBitaiiBiia)iBiiaiW Ai „Overal " akció fedőnév ugyan, de nem fed hadmozdulatokat, felvonulási terveket, sem hadtáp-szervezési előírásokat. Az „Overal" nem jelent kezes-lábas munkaruhát sem, mert akkor két „l"-lel kellene írni. Az akció teljes elnevezése így hangzik: A Picanol szövőgépek kipróbálása és üzembehelyezése. A „kipróbálás" kifejezés szlovákul „overovanie" és ebből van az „Overal" első szótagja, a második szótagot pedig a „realizálás" kifejezés betűiből válogatták. Az Overal tehát a jövőre százéves apátfalval Polana textilgyár korszerűsítésének előfutárja, az úf, automatikus szövőgépek szálláscsinálója. Az öreg gyár korszerűsítése már önmagában ls. érdekes és jelentős esemény, ám az a módszer, amellyel a modernizálást előkészítik, a körültekintés és tudományos elemzés, amely az új gépek felszerelését megelőzi, még érdekesebbnek tűnik. A korszerűsítés előkészítési munkálatai során ugyanis a gyakran kiterjesztésével olyan színvonalat kell elérni, hogy a lehető leggyorsabban mindenki pontosan • megtalálja saját helyét az információk sodrában, megtalálja, elsajátítsa a rá vonatkozó ismereteket. Önálló, munkaidőn kívüli tanulás, ismeretbővítés nélkül ez elképzelhetetlen. ... Pontosan azt mondta, amit Az „Overal" akció a százéves apátfalva! posztógyárban emlegetett, azonban a gyakorlatban ritkán látott tudományos irányítás módszerel villannak elő. Pillantsunk be az Overal akció kapcsán a Pofana műszaki fejlesztését szervező osztályára. A munkaszervezés Ahhoz, hogy a fejlesztési osztály hatásosan befolyásolhassa a munkát a gyárban, magának is a lehető leghatékonyabban kell szerveznie saját tevékenységét. E téren olyat láttunk a 100 éves gyár 60 éves gépekkel dolgozó műhelyei közvetlen közelében, ami a legfejlettebb termelési viszonyokra Jellemző: a korszerű vezető-elmélet gyakorlatát. Valahol hallottam, hogy az amerikai menedzserek elámultak a vatikáni (1) adminisztrációs munka szervezésén. Itt a dokumentumok — pénzügyi, közgazdasági, politikai, egyházi elemzések — feldolgozása olyan hatékony és gyors volt, hogy a munka termelékenysége többszörösen felülmúlta a legkorszerűbb berendezésekkel és szervezéssel dolgozó amerikai adminisztrációt. Ez az eset Jutott az eszembe, amikor az apátfalval gyár fejlesztési tevékenységét végző emberek munkáját figyeltem. A műszaki fejlesztés legalapvetőbb tényezője a tájékoztatottság. Rengeteg idő és energia vész kárba, ha mindenkinek mindent el kell olvasnia, hogy a számára legmegfelelőbbet kihámozhassa a nagytömegű információ közül. A Poranában — akárcsak a vatikáni hivatalnokok — felosztották ezt a munkát: röviden kivonatolják a leglényegesebb információkat, tájékoztató közlönybe foglalják össze, s ismerve az egyes műszakiak beosztását és érdeklődési területét, azonnal egy-egy téma mellé kijelölik, kinek a figyelmébe ajánlják. Az ITC — nemzetközi műszaki klub — tájékoztató anyagai szintén Ilyen formában kerülnek a műszakiak elé. Mindenki csak kikeresi, milyen téma áll a neve mellett, beszerzi az anyagot és komplett képet kap mindarról a legkorszerűbbről, ami munkaszakaszán napvilágot látott. Jaroslav KOUT, a műszaki fejlesztési osztály vezetője, a tájékoztatás kérdéséről így beszél: — Vezérigazgatósági szinten ls szakosított a tájékoztatás folyamata. Mi például azzal törődünk, hogy minden magyar nyelven megjelenő szakmai anyagot lefordítsunk. Ugyanígy más üzemek más nyelvből lefordított anyagalt is megkapjuk a vezérigazgatóságon keresztül. A tájékoztatás folyamata azonban még tökéletlen. — Minden embernek, akinek valami köze van a műszaki fejlesztéshez, tág látókörre van szüksége. A műszaki fejlesztésben a munkát nem lehet befejezni a munkaidő leteltével. Az általános műveltség az amerikai menedzsereknek mondott kísérőjük Vatikánban: „Ezek a nagyképzettségű emberek azért képesek feldolgozni három óra alatt azt, amit önök 8—9 óráig dolgoznak fel, mert már előző nap, hat-nyolc órát a rájuk váró problémakörrel ismerkedtek, s ma reggel is a munkaidő megkezdése előtt a könyvtárban voltak. Lehetetlen, hogy a mára eléjük készített anyagban olyan problémára bukkanjanak, amely előtt tanácstalanul megállnának. Munkaidejük három óra ugyan, de itt az előkészítési szakasz a fontos." A munkaidő Érdekes kimutatásokat vezetnek a műszaki fejlesztési osztályon: ki milyen problémakörre mennyit áldozott munkaidejéből. Ilyen kimutatás vezetésére az osztály senkitől sem kapott utasítást, senki sem kéri tőlük számon, mely kérdéssel mennyit foglalkoztak. Mégis vezetik, mert segít a munkában. A kimutatás százalékban tárja elénk, mennyi a nem produktív munka, mennyi a legfontosabb feladatokra fordított tevékenység, mennyi időt fordítanak az újító mozgalomra, a termelés kisegítésére, a közvetlen fejlesztési és kutatómunkára, mennyi időt fordítanak a dolgozók szakmai oktatására, a dokumentációra stb. Az idei első félévi kimutatás a tavalyi első félévvel szemben az arányok pozitív változását szemlélteti. Kitűnik, hogy míg tavaly a közvetett fejlesztési munkákra Idejük 16 százalékát fordították, idén csak 7 százalékot. A nem produktív munkák aránya 32,9 százalékról 15 százalékra csökkent. Ezzel szemben a tájékoztatás megjavítását szolgáló dokumentációs munka 6 százalékról 14 százalékra szökött. A termelésnek akkor kell segítséget nyújtani, amikor ott sok a probléma, s ezért tavaly a műszaki fejlesztés emberei munkaidejük 16,1 százalékát erre fordították. Ma ez a segítség idejüknek csak 4 százalékát veszi el. Ugyanakkor a közvetlen fejlesztési és kutatómunka a tavalyi 25,8 százalékról idén 44 százalékra módosult. Tehát: a kutatók többet kutatnak, s kevesebdet toldozgatnak. Többet tanulnak és tájékozódnak, s kevésbé aprózzák fel energiájukat. Min dolgoznak Mint a műszaki osztályon, úgy a termelésben is eltolódások várhatók a produktívabb munka favára. A fejlesztési osztály négy automatikus Picanol szövőgép kísérleti üzemeltetése alapján dolgozza ki egy egész automatikus szövőrészleg technológiáját, munkaszervezési előírásait, legapróbb részletkérdéseit. Az Overal akció novemberben ér véget, akkor kezdik az új csarnokban a gépek felszerelését, hogy jövőre megindulhasson a munka, amely során 25 százalékkal növekszik az apátfalval gyár termelése. Kiszámították, hogy a gyár jövőjét veszélyeztetné, ha az eddigi úgynevezett „nehéz" anyagokra szakosítanák az üzemet. A korszerű könnyű szövetek gyártásának bevezetésére vásárolták a Picanol gépeket. Ezt a piac alakulása diktálta. A 40 darab géphez megfelelő gépkezelőket kellett kitaníttatni, karbantartókat és mestereket kiképzeni. Ez még nem volt probléma. A munka szervezési vonatkozásban jelentős változásokat. Az új gépek nagyobb teljesítményt nyújtanak, mint a régiek, de valamivel nagyobb hibaszázalékkal is dolgoznak. Ezért módosítani kell a kivarró — szövet hibajavító — részleg létszámát. Átcsoportosítás várható a szakképzettség vonalán is: míg eddig több szövőnőre volt szükség, s kevesebb karbantartóra, a modern berendezéseknél több lesz a karbantartó, s némileg csökken a szövőnők száma (egy szövőnő négy gépet kezelhet, de csak akkor, ha ezek műszaki hiba nélkül futnak majd). Az üzembehelyezés pillanatáig ki kell számítani, milyen lesz az új viszonyok közepette az úgynevezett emberi tényező hatása a termelésben. A kísérleti szövőgépeken megmutatkozott, hogy az ember tűi nagy hatást gyakorol a gép termelékenységére. Ez nem kedvező irány. Az a szövőnő, aki megszokta, hogy egy perc alatt 10 centiméter szövet fut fel gépén, ehhez idomítja munkája ritmusát. Egy perc veszteségidő — úgy idegződött beléje — tíz centiméter hiányt jelent. De a Picanolon egy perc 40 centimétert jelent. S mivel nem egy, hanem négy automata gépet kezel, ez a szám megnégyszereződik. Eleinte sokan úgy vélték, hogy az új gépekre a legjobb régi szövőnőket kell beállítani. Kitűnt, hogy ez hiba lenne, mert a megszokott munkaritmus több bajt okozna, mint kellene. Fiatal tanonc lányokat állítanak a gépekhez, akikbe már a kezdet kezdetétől a Picanol-ritmus idegződik be ... Új eljárásokat is ki kellett dolgozni. A Tesil-szövet számára például a szálak állandósítására kellett berendezést és eljárást kifejleszteni. Itt szerkesztették meg az úgynevezett fixelő-rámát, amely hőkezeléssel egyirányban tartósítja a szövetszálakat ... Az új irányítás hatása Az egész Picanol előkészítési akciónak, az Overalnak, az volt a célja, hogy lehetővé tegye: a 11 millió koronás beruházás, amelyet kölcsönből fedeznek, alig három év alatt megtérüljön, 1969-ben újabb kölcsön felvételére legyen képes az üzem és további korszerű szövődét hozhassanak létre. Az előkészítési akció, a tervezés, az új műveletek és műszaki előírások kidolgozása, az új gépek bejáratása a műszaki fejlesztési osztály finanszírozásában valósul meg. Hogy a munka hatékony legyen, olyan terveket kell kidolgozni, hogy a termelőrészlegek alkalmazzák is őket. Ezért terheli a finanszírozás a kifizetődő termelés befutásáig a fejlesztési osztály számláját. A bejáratás után, amikor a termelő részleg átvette az új gépeket (vagy újítást, esetleg szervezési intézkedést), kezdi visszafizetni a fejlesztés árát. A korszerűsítés által elért többlet most már a fejlesztési osztály számláját gyarapítja. A műszaki fejlesztők — éppen azért mert tudományosan megalapozott és hatékony a munkájuk — jó nyereséggel dolgoznak. Sokat adnak az üzemnek — de nem adják ingyen. így elérik, hogy csak kifizetődő úfdonságokat vezetnek be. Az eredmény? Az egész évre tervezett, műszaki fejlesztésből eredő 927 000 koronás többlet helyett már három negyed év alatt _ 1 millió 136 000 koronás több- ^ letet könyvelt el az apátfalval Polana. Százéves korban — nagyszerű tempói VILCSEK GÉZA X. «fraTiBirBriBiiaiiBrFBiiBiia}iBiiaTiaiiBTiBiiBPiBirBiTBirBi>BiiatraiiairBiiB[iBiiai}BHaitaiiaiiaiiaitBMBTiBiiBHBitatiBnBiiBiiBiiairBiiaiiBHBtiBiiBiiBiiBitajiflnaTiBiiaa BIIBItanBIIBllBMBliaiiaiiaLiBIIBilBIIBnBltBUBIIBIlBIIBilBliaiianBtiailBUBIIBnBIIBIIBllBMailBtlBIIBtlBliajlBIIBIlBILBIiBllBMBIiailBIIBliailBHatiailBMBnaMBnailB]