Új Szó, 1967. október (20. évfolyam, 271-300. szám)

1967-10-01 / 271. szám, vasárnap

Kiesinger válaszolt Stoph levelére BONN ALLÁSPONTJA VÁLTOZATLAN Gazdag gyapotter.nés az Üzbég SZSZK-ban. Képünk az Ahunbabajevúi kolhozban készült. (APN—CTK felvétele) Véget ért a Dnyepr-hadgyakorlat Véget ért r.z Ukrajna és Belorusszia területén megtartott Dnyepr szovjit hadgyakorlat. A hadgyakorlatot Grecsko marsall, honvédelmi miniszter vezette. A fegyveres erők alakulatai és a fegyvernemek személyt állománya a hadgyakorlat során magas fokú harcképességről, a támadásban bátorságról és határozottságról, a védelemben kitartásról és energiáról tett tanúságot. A tisztek és tábornokok nagy hozzáértéssel szervezték meg és bonyolították le a modern harcokat. A hadgyakorlat megmutatta a fegyverzet és a haditechnikai eszközök kiváló harcászati minőségét, a csapatok készenlétét hazájuk megvédésére. A hadgyakorlaton jelen volt Dobrl Dzsurov hadseregtábornok, bolgár nemzetvédelmi miniszter, Csémt Károly altábornagy, a magyar néphadsereg vezérkari főnöke, Karl-Heinz Hoffmann hadseregtábornok, a Német Demokratikus Köztársaság nemzetvédelmi minisztere, Kim Csang Bon hadseregtáborKiesinger nyugatnémet kancellár válaszolt Willi Stophnak, az NDK Minisztertanácsa elnökének legutóbbi levelére. Bonni hírek szerint a válaszlevelet péntek délelőtt futár nyújtotta át a demokratikus Berlinben. Mint ismeretes, Willi Stoph szeptember 18-án keltezett és Kiesingerhez címzett levelében újabb konstruktív javaslatokat tett a német kérdés megoldáA magyar országgyűlés nok, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság nemzetvédelmi minisztere, Zs. Lhagvaszuren vezérezredes, a Mongol Népköztársaság honvédelmi minisztere, Marian Spychalski marsall, a lengyel nemzetvédelmi miniszter, Ion lonita vezérezredes, a román fegyveres erők minisztere, Bohumir Lomsky hadseregtábornok, csehszlovák nemzetvédelmi miniszter, Milos Sumonya vezérezredes, a jugoszláv néphadsereg vezérkari főnöke. A vendégek nagy érdeklődéssel kisérték a hadmüveleteket, a csapatok taktikáját és harcászati hozzáértését. (TASZSZ) Ajub Khan Szimferopolban Moszkva (CTK) — A jub Khan pakisztáni elnök tegnap Volgogradből a Krim-félszigeten levő Szlmferopolba utazott. A pakisztáni elnököt Vlagyimir Novikov, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökhelyettese és más szovjet vezetők kísérik. Budapest (CTK) — A magyar országgyűlés pénteken a mezőgazdasági termelőszövetkezetekről, valamint a földtulajdon és a földhasználat továbbfejlesztéséről szóló törvényjavaslatok elfogadása, majd az NDK és Magyarország barátsági szerződésének törvénybe iktatása után befejezte őszi ülésszakát. Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja vitafelszólalásában többek között hangsúlyozta: „A szocializmus és béke erőinek offenzívája, a hidegháború csődje, a fokozatosan kialakuló, bővülő gazdasági, tudományos, kulturális kapcsolatok a szocialista és kapitalista országok között, megérlelte a feltételeit annak, hogy Európa népei és kormányai együtt keressék a biztonságot, a béke, a félelem nélküli élet megteremtésének legjobb módjait. Ezt a célt szolgálja az NDK és Magyarország barátsági szerződése is. A másik két elfogadott törvény a magyar mezőgazdaság új, már kialakult szocialista viszonyait erősíti. Hadművelet a bolíviai partizánok ellen La Paz (CTK) — A bolíviai fegyveres erők az ország délkeleti részében széles körű hadjáratot indítottak a partizánok ellen. A térségben harcoló partizáncsoportot Ramon őrnagy vezeti, aki állítólag azonos Ernesto Guevarával, az ismert latin-amerikai forradalmárral. Candia, a bolíviai fegyveres erők főparancsnoka, azt állítja, hogy a partizánokat valóban Guevara vezeti, és a kormánycsapatok azt tűzték ki célul, hogy élve foglyul ejtsék. sára és a két német állam viszonyának rendezésére. A bonni kancellár válasza érdemben egyáltalán nem tér ki Stoph javaslataira, a felvetett kérdések egyikével sem foglalkozik. A válaszlevél terjedelme nem haladja meg a harminc sort. A levél címzése: „Willi Stoph úrnak, a minisztertanács elnökének — Berlin". A válasz lényege mindössze az, hogy Bonn hajlandó tárgyalni „az emberi kapcsolatok megjavításáról", de ezt is csak az április 12-én felvetett és a kancellár június 13-1 levelében körvonalazott nyugatnémet indítványok alapján. A tárgyalások lefolytatására a nyugatnémet kormány Werner Knieper kancellári államtitkárt bízta meg, aki „Bonnban vagy Berlinben rendelkezésre áll". Megkegyelmeznek Subandriónak? New York (CTK) — Adam Malik, indonéz külügyminiszter, aki jelenleg New Yorkban tartózkodik, és részt vesz az ENSZ-közgyülés XXII. ülésszakán kijelentette, hogy Subandrio volt külügyminisztert, akit az 1965. évi sikertelen puccskísérletben való részvételért halálra ítéltek, valószínűleg kegyelembe részesítik. Az újságírók kérdéseire válaszolva közölte, hogy Subandrio a múlt héten magánbeszélgetést folytatott egy ázsiai és egy európai újságíróval. Miliői áll a Hold talaja? Washington (CTK) — A Surveyor 5. amerikai űrszonda vegyi analízisének eredményei azt bizonyítják, hogy a Hold talajának Jelentős része « mi bazaltunkhoz hasonló kötetekből áll. A hírt az Amerikai Nemzeti Űrhajózási Hivatal közölte. Az űrszonda 14 napos működése alatt továbbított előzetes adatok szerint a tudósok úgy vélik, hogy a Hold talaja 58 százalék oxigént, 18,5 százalék -szilíciumot és egyéb vegyi elemeket tartalmazó anyagból áll, amely jelentős mértékben hasonlít a Haway szigetek és Izland vulkanikus kőzeteihez. OTAKAR LISKA, Csehszlovákia új Indonéziai nagykövete átadta megbízólevelét Suharto indonéz elnöknek. VARSÓBAN befejeződött a LEMP Központi Bizottságának kétnapos ülése, melyen a mezőgazdaság továbbfejlesztésének problémáival foglalkoztak KRAG dán miniszterelnök megtekintette a montreali világkiállítás csehszlovák pavilonját. TITO jugoszláv elnök fogadta Popovics szovjet űrhajóst, aki a Holdról készült egyik felvételével ajándékozta meg Titót. BUKARESTBEN közleményt adtak kl a Belga Kommunista Párt küldöttségének romániai látogatásáról. A közlemény szerint mindkét párt a nemzetközi kommunista mozgalom egységének megszilárdítására törekszik. GOMEZ ecuadori elnök sajtóértekezletén állást foglalt Ecuador és a szocialista országok gazdasági együttműködésének rendezése mellett. Élesen bírálta az Egyesült Államok latin-amerikai politikáját. ' MEXIKÓBAN, a Szovjetunió nagykövetségének épületében Borisz Polevoj szovjet író átadta Siqueiros neves mexikói művésznek a Lenin Békedíjat. A NYUGATNÉMET SZAKSZERVEZETI SZÖVETSÉG (DGB) nyilatkozatában leszögezte, hogy a szövetség ellenzi a szükségállapot-törvényeket. A MADRIDI BlRÖSÁG felmentette a vád alól Arrabal írót, akit a francoista államrendszer megsértésével vádoltak. AZ INDIAI VEZETŐK bojkottálják a kínai nagykövetség Kína államünnepe alkalmából rendezett fogadását, és egyikük sem Jelenik meg — Jelentette be az indiai kormány szóvivője. A CDT ÉS CFDT francia szakszervezeti szövetségek megállapodtak abban, hogy október 9 és 14 között együttes akciókat valósítanak meg a francia dolgozók követeléseinek teljesítéséért AZ ANGOL KORMÁNY kérésére az országos szénhivatal az év végéig elhalasztotta a szénbányák bezárását. A kormány a munkanélküliség gyors növekedése miatt határozta el magát erre a lépésre. AZ INDONÉZ HATÖSÁGOK szigorúan ellenőrzik a kínai diplomaták mozgáskorlátozásának a végrehajtását. Azok a diplomaták, akik nem hajlandók közölni útjuk célját, nem hagyhatják el a nagykövetség épületét. A

z Afrikai Egység Szervezetének Kinshasában megtartott negyedik állam- és kormányfői találkozója megfigyelők szerint nem sokat változtat a fekete földrész helyzetén. Mint minden eddigi csúcsértekezletet, ezt is nagyfokú bizonytalanság előzte meg. Az arab vezetők a dolog természeténél fogva a közelkeleti problémával voltak elfoglalva. Legtöbbjük meg sem jelent Kinshasában. Fekete-Afrika legtöbb politikusa pedig saját országának belső bajaival kénytelen foglalkozni. A négy afrikai csúcs közül a mostani volt a legcsonkább. Harmincnyolc független ország vezetői közül mindössze tizenhét volt Jelen. Malawi pedig bojkottálta a tanácskozást. A Nkrumah ghanai elnök után keletkezett légüres teret senkinek sem sikerült kitölteni. Az antiimperiallsta afrikai egység Jelszava a feledés homályába merült. KIKERÜLTÉK A KÉNYES KÉRDÉSEKET A Kinshasában ülésező értekezlet Idejének nagyrészét az afrikai országok egymás közti kisebb méretű problémáinak szentelte. Eleve nem akarták napirendre tűzni a közel-keleti izraeli agresszió kérdését, a Kongóban garázdálkodó fehér ^^^ zsoldosok, valamint a NigériáSTZ'l ban dúló háború fontos probléBMJ máját. A Jelenlevő kelet-afrikai •- vezetők, elsősorban Kenneth 1987. Kaunda és Milton Obote kezdex j ményezésének köszönhető, hogy ' ' végül ls foglalkozik ezekkel az 3

égetö kérdésekkel. Kinyilvánították elhatározásukat, hogy segítséget nyújtanak Mobutu kongói elnöknek a zsoldosok eltávolításában és megkísérlik öszszebékítení a nigériai harcoló ELIAS II i: L A • - i - • a kiiisliiivai lí-vele w Afrika Kinshasa után feleket. Politikai kommentátorok szerint egyik kérdésben sem valószínű, hogy látványos eredményt tudnának elérni. Különösen vonatkozik ez a nigériai kérdésre. Gowon tábornok kijelentette ugyanis, az ő hozzájárulása nélkül az afrikai vezetők nem tárgyalhatnak Biafra vezetőivel. Ami pedig a fehér zsoldosokat illeti, ezek távozása sokkal inkább függ a mögöttük meghúzódó imperialista erőktől, mint Mobutu tábornoktól, vagy a független Afrika elhatározásától. Felemás és tulajdonképpen senkit semmire nem kötelező döntés született Kinshasában a közel-keleti kérdésben. A független Afrika vezetői, akik közül harmincan Jelenleg ls diplomáciai és kereskedelmi kapcsolatot tartanak fenn Izraellel, az agresszor megnevezése nélkül felhívták a Tel Aviv-i kormányt, vonja kl csapatait az Egyesült Arab Köztársaság területéről. Jordániáról és Szíriáról szó sem esett. Az egyiptomi delegáció jóelőre kérte, ne foglalkozzanak a közel-keleti kérdéssel, mert tudta, hogy az afrikai vezetők nagy többsége semleges, vagy Izraellel rokonszenvező álláspontot foglal el. Ezért a hozott határozat inkább gesztus, mint valódi szolidaritás az arab országokkal. Ismét megmutatkozott, milyen ür tátong az Afrikai Egység Szervezetében tömörült fekete-afrikai és arab országok között. A fentiekben ismertetett határozatok nem azt mutatják, hogy Afrika tettekre kész. hanem sokkal inkább az attól való Jogos félelmet, hogy az Afrikai Egység Szervezetének ingatag épülete összeomlott, ha tovább folytatják az elvtelen kompromisszumok politikáját A FELSZABADÍTÁSI MOZGALMAK KIÁBRÁNDULTÁK Az Afrikai Egység Szervezetének megalakításakor az alapokmányba foglalták a független Afrika azon elhatározását, hogy mindent megtesz a még gyarmati sorban levő afrikai területek és népek felszabadításáért. 1963 óta ez a kérdés központi helyet foglal el minden afrikai csúcstalálkozón. Ennek ellenére jelenleg is több mint 30 millió afrikai él gyarmati uralom alatt Dél-Afrikában, Dél-Rhodesiában, Angolában, Mocambiqueben és Portugál-Guineában. Az ezeken a területeken tevékenykedő nemzeti felszabadító mozgalmak édeskevés támogatást kapnak a független Afrikától. Az Afrikai Égység Szervezetének felszabadítást bizottsága maga ls pénzügyi válsággal küzd. Az egységszervezetben tömörült országok többsége nem hajlandó befizetni hozzájárulását a felszabadítás ügyének elősegítéséhez. A felszabadítás! bizottság eredetileg kilenc, zömében progresszív afrikai ország képviselőiből állt. A bizottság létszámát tavaly Addis Abebában tizenegyre emelték, most pedig Kinshasában tizenhétre. Ezzel a felhígítással sikerült elérni, hogy a bizottság tagjainak többsége ún. mérsékelt, akik számára sokkal fontosabb kérdés, hogy az Illető nemzeti felszabadító mozgalom milyen politikai és Ideológiai Irányzatú, mint az, hogy a gyarmati területek mikor szabadulnak fel. Közvetlenül a negyedik csúcstalálkozó előtt fegyveres gerillaharc kezdődött Dél-Rhodesiában két felszabadító mozgalom, a rhodesiai Zimbabwe Afrikai Népi Unió és a dél-afrikai Nemzeti Kongresszus égisze alatt. A két mozgalom közös memorandumban kérte a független Afrikát, nyújtson azonnali ős hatékony támogatást a harcoló Afrikának. Ez a felhívás azonban nem talált meghallgatásra. Ehelyett olyan elhatározás született, hogy további nyomást igyekeznek gyakorolni Angliára és az ENSZ-re a rhodesiai kérdés rendezése érdekében. A szabadságharcosok pedig kiábrándultan és abban a határozott meggyőződésben távoztak Kinshasából, hogy a jövőben ts elősorban « saját erejükre és a szocialista országok anyagi- és erkölcsi támogatására kell támaszkodntok. A MÉRSÉKELTEKÉ A DÖNTŐ SZÓ A kinshasal értekezlet simán és gyorsan zajlott le. A csúcstalálkozó résztvevői összesen talán hat órát tanácskoztak. A határozatokat egyhangúlag fogadták el. Ez sokakat arra késztet, hogy azt higyjék, az Afrikai Egység Szervezete a legjobb úton halad. Az afrikai helyzet ismerői szerint ez csak a megtévesztő látszat. Az Afrikai Egység Szervezetében tömörült országok többsége vagy nem törődik a kontinens Igazi problémáival, vagy igyekszik semleges maradni. A haladó országok nem véletlenül bírálják az egységszervezetet. Nasszer, Nyerere, Bumedien és Sekou Touré távolléte önmagáért beszél. Az elmúlt két évben egész sor válságot átélt Afrika a jelek szerint a kompromisszumok útjára lépett. Az egységszervezetben az úgynevezett mérsékelteké a döntő szó. A haladók tevékenysége arra szorítkozik, hogy statisztáljanak a senkit semmire nem kötelező és megvalósításra ritkán kerülő határozatok meghozatalánál. Fennáll tehát az a veszély, hogy a forradalminak Indult Afrikát Egység Szervezete népszövetségi jellegű orgánummá válik. S ezt a veszélyt Kinshasa nem csökkentette, hanem tovább fokozta. Ilyen szemszögből vizsgálva tehát jogos és indokolt az a megállapítás, hogy Kinshasa nem egy újabb mérföldkő, hanem csupán egy újabb értekezletl dátum lesz az Afrikai Egység Szervezetének történetében.