Új Szó, 1967. október (20. évfolyam, 271-300. szám)

1967-10-20 / 290. szám, péntek

A FRANCIA KP Központi Bizottságának határozata Párizsban nyilvánosságra hozták a Francia Kommunista Párt Központi Bizottsága két­napos ülésének határozatát. A határozat sikerként könyveli el a kantonális választásokon elért kommunista szavazatokat. E siker azzal magyarázható, hogy az FKP határozottan tá­mogatja a dolgozók gazdasági és szociális követeléseit, a tár­sadalmi haladás, a demokrácia és a béke politikáját, másrészt elszántan küzd a baloldali erők egységéért. A határozat a gazdaságii és szociális küzdelem további ki­terjesztését jelöli meg a párt egyik további fő feladataként. Az FKP különféle módon kife­jezésre juttatja a francia és a Vietnami nép szolidaritását, és törekedni fog a baloldali erők közös programjának kidolgozá­sára. Ennek érdekében kibőví­tik a párt sorait. Gollan visszautasítja a rágalmakat London (CTK) — John Gol­lan, Nagy-Britannia Kommunis­ta Pártjának főtitkára sajtóér­tekezletén visszautasította Gun­ter munkáspárti miniszter vád­ját, hogy a kommunista párt sztrájkok szervezésével a brit gazdaság hanyatlását akarja előidézni. Gollan kijelentette, hogy a kommunista vezetők a munkakörülmények és a bérek megjavításáért harcolnak, de nem kényszerítik sztrájkra a munkásokat. A kommunista párt a gazdasági élet fellendí­tésére törekszik, és azon a vé­leményen van, hogy a munkás­párti kormány gazdasági poli­tikája helytelen, és ezért e po­litika megváltoztatását köve­teli. Kedden a rendőrség a vietnami háború ellen tüntetők ezreit ker­gette szét könnyfakasztó gázzal és gumibottal az oaklandi sorozó központ előtt. Huszonkét személy, köztük két rendőr megsebe­sült, húszat letartóztattak. (CTK — UPI felvétele.) A „nyugtalan demokraták" kampánya Johnsen ellen Növekednek az amerikaiak veszteségei Vietnamban ® Brutalitás a tüntetőkkel szemben A nigériai Calabart Lagos (CTK) — A nigériai központi kormány csapatai el­foglalták Calabart, amely 200 kilométerre délre fekszik Enu­gutól, — jelentette a nigériai rádió. Calabar volt a Délkelet­Biafra fővárosa. Lagosban bejelentették, hogy az Afrikai Egység Szervezeté­nek missziója az eredetijeg ki­tűzött időpontnál — október 31-nél — későbben érkezik Nigériába. A bizottságnak hat Az olasz szenátus kü Róma (CTK) — Terracini, a kommunista szenátorok cso­portjának elnöke, az olasz sze­nátus külpolitikai vitájában élesen bírálta a kormány kül­politikáját, és főképp a vietna­mi háborúval kapcsolatban el­foglalt álláspontját. Megcáfol­ta Fanjani azon állítását, hogy a NATO-nak békés céljai van­nak, és hogy a NATO meghiú­sította „a Szovjetunió és a szo­cialista országok agresszivitá­sát". Hangoztatta, hogy a NATO-t fe! kell oszlatni. afrikai ország államfője a tag­ja. A nigériai központi kor­mány nagyon tartózkodó állás­pontot foglal el a misszió kül­detését illetően. Több ízben hangsúlyozták, hogy a misszió nem közvetít, csupán tárgyalá­sokkal bízták meg. Lagosi hírek szerint az Ide­genek, főként angolok, fej­vesztve menekülnek a harcoló Biafrából. Szerda óta legalább 360 brit személy lépte át a ha­tárt és távozott Kamerunba. Az olasz képviselőházban tegnap verekedésre került sor, miután Franchi neofasiszta képviselő fel akarta dönteni a szavazóurnát. A parlament­ben a kerületi rendszer beveze­tésére vonatkozó törvényről szavaztak. A kereszténydemok­rata képviselők Franchira ve­tették magukat, akit a vereke­dés kiprovokálása, miatt kizár­tak a tárgyalásokról. A jobboldal meg akarja hiúsí­tani a törvény elfogadását. REGI NOTA Schmidt a bonni kormány külpolitikájáról Nyugat-Berlin (CTK) — Schmidt, a nyugatnémet szociál­demokraták parlamenti frak­ciójának elnöke külföldi újság­írók előtt a külpolitika legfon­tosabb kérdéseiről nyilatkozott, és megerösítette, hogy a szo­ciáldemokraták lényegében nem változtattak a bonni kor­mány politikáján. A tervezett atomsorompó-egyezménnyel kapcsolatban azt mondotta, hogy a szövetségi kormány „va­lószínűleg" aláírná a szerző­dést, de továbbra is fenntartás­sal élne. Hangsúlyozta, hogy a bonni kormány nem tsmeri el az Odera-Neisse határt, sem pe­dig az NDK-t. A továbbiakban kijelentette, hogy jogilag nem indokolt a Német Kommunista Párt lega­litásának felújítása. New York (CTK) — Október 18-án az Egyesült Államokban a Demokrata Párt képviselőiből országos szervezet alakult, amelynek az a célja, hogy meg­akadályozza Johnson elnök- ju­vő évi elnökké választását, ha nem változtatja meg vietnami politikáját. A „nyugtalan de­mokraták" elnevezésű szerve­zet a Johnson-ellenes demokra­ták tevékenységét koordinálja majd az egyes államokban. No­vember 18-án pedig Chicagóban tartanak ülést, s ezen kidol­gozzák egy országos kampány tervezetét. A Demokrata Párt egyébként még nem döntötte el, hogy kit jelöl a jövő évi választásokon az elnöki székbe. Johnson el­lenállásaként négy nevet emle­getnek, ezelf között azonban nem szerepel Robert Kennedy, mivel a szenátor nyíltan kö­zölte, hogy támogatja Johnson Jelölését. Nem sok támogatást várhat Johnson elnök az amerikai kor­mányzók szokásos évi konfe­renciájától sem, hiszen a köz­társaságpárti kormányzók kö­zölték, hogy ellene szavaznak annak a határozati javaslatnak, amelyet a demokratái kormány­zók Johnson vietnami politiká­jának teljes támogatására ké­szítettek elő. Ronald Reagan, a köztársaságpártiak szóvivője azzal vádolta meg az elnököt, hogy a javaslat előterjesztését ő szorgalmazta. A republikánus kormányzók szerint a kormány vietnami politikájáról nem most, hanem majd a választási kampányban kell vitázni. A Johnson-kormány amúgy is fokozódó nehézségeit növeli az amerikai képviselőház tagjai­nak szerdai javaslata, amely 5 milliárd dollárral akarja csökkenteni a kormány kiadá­sait. Bár a javaslat szerint a költségvetés csökkentése nem érintené a vietnami háborús kiadásokat, ám a gazdasági fejlesztésre és a szociális ki­adásokra szánt összeg csökken­tése méginkább megnehezítené Johnson helyzetét. A kormány vietnami politi­kája miatt erősödő elégedet­lenség mind nagyobb gondot okoz az amerikai közrend őrei­nek. Az amerikai rendőrség legújabban egy új vegyi olda­tot használ a tüntetők ellen, amely részleges vakságot okoz. Ezt a brutális fegyvert a viet­nami háború ellen tüntetők megfélemlítésére legelőször Oaklandban használták, amikor a rendőrség számos tüntetőt őrizetbe vett, letartóztatott, il­letve megsebesített. A vietnami háború ellen tün­tetők száma egyre növekedik az Egyesült Államokban. Szombaton mintegy 100 000 ember készül felvonulni, tiltakozásul a kor­mány délkelet-ázsiai politikája miatt. A Pentagon (amerikai hadügyminisztérium) széles kö­rű megelőző intézkedéseket tett, és Intézkedett a katona­ság bevonásáról is, amely a Pentagont védelmezi a tünte­tőktől. A nagyarányú tiltakozó menet előszelét több amerikai városban, így például Oakland­ban és Madisonban már érez­ni lehet. A rendőrség az emlí­tett városokban több személyt letartóztatott, akiket a közrend megsértésével és zaklatással vádolt. A vietnami harcterekről ér­kezett jelentések arról számol­nak be, hogy az amerikaiak veszteségei állandóan növeked­nek. A Saigonban kiadott rend­szeres heti jelentés szerint az elmúlt hét folyamán az ameri­kai haderő 1200 katonát, illet­ve tisztet veszített. A bonni szövetségi gyűlés múlt heti külpolitikai vitája előtt Kiesinger kancellár Brandt alkancellárral, a szociáldemok­rata pártelnökkel tanácskozott. Hivatalosan azt vitatták meg, milyen álláspontot foglaljon el a kormány a parlamenti vi­tában. Ám nem volt titok, hogy elsősorban a bonni koalícióban az utóbbi hetekben megnyilvánu­ló ellentétekről tárgyaltak. A kereszténydemokratákat már hosszabb ideje nyugtalanítják Brandt külpolitikai nyilatkoza­tai, főként a német kérdéssel kapcsolatos kijelentései. Elég nyíltan támadják Brandt barát­ját, Bahr nagykövetet, és fi­gyelmébe ajánlják a szociálde­mokratáknak, hogy tartsák ma­gukat a tavalyi kormánynyilat­kozathoz. A szociáldemokraták viszont azzal vádolják az unió­párt vezetőit, hogy igyekszenek utólag más értelmet adni a kor­mánynyilatkozatnak, mint ami­lyen szellemben azt eredetileg megfogalmazták. Az uniópárt egyes funkcioná­riusai már szeptember közepén támadták Brandtot és Bahrt. A CDU szerves részét alkotó Ifjú Unió hivatalos lapjfa azt írta, ^^^ hogy Bahr nagykövet „műked­ITTl velő diplomata", s évekre disz­kvalifikálta magát, mert állító­1967. l aS „Prágában hagyta magát átejteni". A lap szemére vetet­X. 20. fe Bahrnak, hogy az NSZK csehszlovákiai kereskedelmi 5 képviseleti hivatalának nem szerezte' meg a konzulátusi Jo­gokat. A lap megjegyezte, hogy Brandt most kereskedelmi misz­szió vezetőjeként küldhetné Bahrt Prágába, hogy „amit fő­zött, egye is meg". Brandt és KOMMENTARUNK Bonni ©üenfétek Kiesinger mostani megbeszélése során a kancellár főként arra utalt, hogy nem tájékoztatták részletesen arról a 14 pontról, . amelyet Brandt Carapkin szovjet nagykövetnek a szovjet—nyu­gatnémet megbeszélések lehet­séges témájaként említett. Kiesinger szemére vetette Brandtnak, hogy augusztusi bu­karesti látogatásakor kijelen­tette: a fennálló reális európai helyzetből kell kiindulni. Kie­singer amiatt is tiltakozott, hogy Bahr nagykövet egyik tv­nyilatkozatában azt állította: a nyugatnémet kormány új kele­ti politikájával már jelentős mértékben elismerte a jelenlegi európai helyzetet. A keresz­ténydemokrata sajtó már előt­te azért támadta Bahrt, mert állítólag Washingtonban közöl­te az NSZK kormányának azt a szándékát, hogy fokozatosan akarja elismerni az NDK-t. A bonni külügyminisztérium cá­folta, hogy Bahr nagykövet ha­sonló kijelentést tett volna. A nyugatnémet sajtó nagy je­lentőséget tulajdonit annak a ténynek, hogy Kiesinger nemré gen egyik beszédében elisme­rően nyilatkozott Herbert Weh­nerről, az SPD alelnökéről, szociáldemokrata össznémet­ügyi miniszterről, akivel „jól együtt lehet működni", vi­szont fenntartással nyilatko­zott Brandt együttműködéséről. Kiesinger többször fordult fi­gyelmeztetéssel a szociálde­mokratákhoz, hogy ne tegyenek olyaSmlt, amivel gyöngíthetnék a jelenlegi kormánykoalíciót, s gondoljanak arra, hogy koa­líciójukat bizonyos körülmé­nyek között az 1969. évi válasz­tások után is fenn kell tarta­niuk. Brandtnak egyelőre érde­ke a nagykoalíció megőrzése, s ezért nem akarja fölöslegesen kiélezni a viszályt. A szociálde­mokrata pártnak külpolitikai kérdésekben nyilván önálló el­képzelései vannak, amelyeket a kereszténydemokraták vissza­utasítanak. Az SPD vezetőségében felhá­borodást keltett Kiesingernek az a kijelentése, hogy harcolni kell az „elismerést (értsd az NDK elismerését) szargalmazó fél ellen". Ezt a Jelszót nem lehetett másképp értelmezni, mint támadásként az „ellenzé­ki" Szabad Demokrata Párt, va­lamint az SPD ellen ls, mivel azoknak üzent hadat, akik reá­lis német helyzetszemléletre tö­rekszenek. A szociáldemokrata vezetők h^ározottan szembehelyezked­tek Kiesinger jelszavával. Weh­ner miniszter kijelentette, hogy a szövetségi gyűlésben nincs olyan párt, amelyre ráfoghat­nák, hogy „az elismerést szor­galmazó fél". Hozzáfűzte még, hogy az SPD is olyan terüietet keres, amelyen a jövőben a ket­téosztott Németországban mind­két fél, az NSZK és az NDK is felléphetne. A szociáldemokra­táktól nagyon élesen bírált Kie­singer erre kénytelen volt ki­jelenteni, hogy „az elismerést szorgalmazó félen" nem a szö­vetségi gyűlés valamelyik poli­tikai pártját értette, hanem po­litikai hovatartozásuk nélkül bizonyos köröket', elsősorban újságírókat, közírókat és tv­munkatársakat, akik aláássák az NDK-val szemben folytatott nyugatnémet politikát, amely­nek az az alapja, hogy az NSZK az egyedüli jogérvényes német állam, s hogy az NSZK kormá­nyának sem jogilag, sem tény­legesen nem szabad elismernie az NDK-t. Várható, hogy az 1969 szep­temberére tervezett parlamenti választások közeledtével az SPD és az uniópárt ellentétei is kiéleződnek, mert a választási küzdelem hevében háttérbe szo­rulnak a közös érdekek, s elő­térbe kerül a koalíciótárs legyő­zésére irányuló törekvés. JAN BLANSKÍ Odaítélték az irodalmi Nobel-díjat Stockholm (CTK) — Az idei irodalmi Nobel-díjat Miguel An­gelo Asturias 68 éves guatema­lai írónak ítélték oda. Asturias Guatemala párizsi nagykövete. Több regénye Csehszlovákiában is megjelent. A díj odaítélését a Svéd Akadémia azzal indo­kolta, hogy Asturias műveit az indián hagyományokban és népművészetben gyökerező szí­nes líraiság jellemzi. Asturiast 1965-ben a nemzetközi Lenin Béke-díjjal tüntették 1 i néhány INDIRA GANDHI, ind a mi­niszterelnöke, aki Ion Gheorghe Maurernak, az RSZK miniszter­tanácsa elnökének meghívására három napig Romániában tar­tózkodott, csütörtökön délelőtt Bukarestből az EAK-ba utazott. E. SZATO japán miniszterel­nök és Ferdinand Marcos, a Fü­löp-szigetek elnöke egymástól eltérő álláspontjuk ellenére a vietnami válság „elfogadható megoldását" szorgalmazzák — állapítja meg a két államférfi manilai tanácskozásáról kiadott közös közlemény. KIRILLIN, a Szovjetunió Mi­nisztertanácsa elnökhelyettesé­nek vezetésével október 19 én szovjet kormányküldöttség ér­kezett Bukarestbe. A küldöttség részt vesz a szovjet ipari kiál­lítás megnyitásán. AZ ANGOLAI partizánok le­lőttek egy DC-4-es típusú por­tugál bombázót. A Dar es Sa­laamban kiadott jelentés szerint a hazafiak az utóbbi napokban 10 portugál katonát tettek harc­képtelenné. SALISBURYBAN a rhodesiai nemzeti felszabaditási mozga­lom öt tagját egyenként 18 évi börtönbüntetésre ítélték. A LIBANONI kormány meg­szüntette a cenzúrát, de a la­poknak továbbra is tilos részle­tesen foglalkozni a libanoni hadsereg vagy a többi arab or­szág fegyveres erő'nek kérdé­seivel. A HOLLAND parlament tör­vényjavaslatot fogadolt el, amelynek értelmében 1968-tól kezdődőleg a katonai szolgálat idejét az eddigi 24 hónapról 21 hónapra csökkenti. ROGER CAIN ottawai lakos volt a nyolcmilliomodik látoga­tója az EXPO-67 csehszlovák pavilonjának. AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK 200 — 1000 kilotonna erejű föld alat­ti atomrobbantást hajtott végre a nevadai sivatagban. CHRISTOPHE SOGLO, Daho­mey elnöke és miniszterelnöke e hó 18-án Párizsba érkezett, hogy tanácskozásokat folytas­son francia vezetőkkel. A MAJNA-FRANKFURTI fel­lebbviteli bíróság feloldotta az NDK-ban megjelent barna könyv terjesztési tilalmát. A Német Szövetségi Köztársaságban el­követett náci bűntettekkel fog­lalkozó könyvet az elsőfokú bí­róság elkobozta. SPANYOLORSZÁGBAN az 1968 —69 közigazgatási év állami költségvetése négymilliárd hat­millió hatszázezer dollár, vagyis 10,86 százalékkal több, mint az előző évi költségvetés összege. DE GAULLE francia elnök csütörtökön fogadta Ajub Kiian pakisztáni elnököt. PAKISZTÁNBAN tartózkodik egy szovjet kereskedelmi kül­döttség, hogy előkészítse az új szovjet—pakisztáni kereskedel­mi egyezményt, mivel az 1965. évi egyezmény ez év utolsó napján lejár. A MADRIDI bíróság egyévi börtönbüntetésre és 166 dollár pénzbírságra ítélte az „illegális gyülekezéssel" vádolt Medina Szidónia hercegnőt, aki élénken érdeklődik a spanyol földműve­sek szociális harcai iránt. A hercegnő 1967. január 17-re til­takozó menetet szervezett Palo­maresben. STARFIGHTER típusú repülő­gépeken történő kiképzés kér­déseiről tanácskoznak az NSZK­beli Fürstenfeldbruckban. A ta­nácskozáson a belga, az olasz, a holland és a nyugatnémet lé­gierő főparancsnoka vesz részt. 4

Next

/
Thumbnails
Contents