Új Szó, 1967. október (20. évfolyam, 271-300. szám)

1967-10-03 / 273. szám, kedd

További változások Nigériában helyreáll a rend? a kínai trierarcbiában Gowon új alkotmányt ígér A szovjet füld-levegő rakéták igen hatásos segítséget nyújta­nak a demokratikus Vietnam légvédelmének a főváros vé­delmében. (Foto: CTK — VTI) Kínai tiltakozás Indonéziához és Indiához • 1967. x. 3. Peking (CTK) — A kínai kor­mány vasárnap Indonézia pe­kingi ügyvivőjének tiltakozó jegyzéket adott át, amelyben netiany sorban JOHANNES DIECKM ANNAK, az NDK Népi Kamarája elnö­kének meghívására tegnap Ber­linbe érkezett a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségé­nek küldöttsége, amelyet P. M. Maserov, az SZKP Központi Bizottsága politikai bizottságá­nak póttagja, a Legfelső Ta­nács Elnökségének tagja vezet. TODOR ZSIVKOV, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bi­zottságának első titkára, a mi­nisztertanács elnöke hétfőn hazautazott Romániából, ahol Nicolae Ceausescunak, a Ro­mán Kommunista Párt Közpon­ti Bizottsága főtitkárának meg­hívására, háromnapos látogatá­son volt. A BOLGÁR KOMMUNISTA PART Központi Bizottságén hét­főn befejeződtek a tárgyalások Finnország Kommunista Párt­jának és a Bolgár Kommunista Pártnak küldöttsége között. A tárgyalások szívélyes légkör­ben folytak. IX. FREDERIK dán király hétfőn Hans Tábort, Dánia ed­digi ENSZ-beli küldöttét nevez­te kl külügyminiszterré. A kül­ügyminiszter funkcióját eddig ]ens Otto Krag miniszterelnök töltötte be. SOUVANNA PHOUMA her­ceg, laoszi miniszterelnök hét­főn délelőtt kilencnapos láto­gatásra Párizsba érkezett. A repülőtéren tett kijelentése szerint Időszerű nemzetkőzi kérdésekről fog tanácskozni a francia kormány képviselőivel. HfiTFŰN szolgálatba állítot­ták a brit haditengerészet har­madik atomhajtású tengeralatt­járóját, a Résolutiont. Ez az első olyan brit tengeralattjáró, amely Polaris rakétákkal van felszerelve. A NYUGAT-NÉMETORSZÁGI Darmstadtban hétfőn bírósági eljárás Indult tizenegy volt SS-katona ellen, akiket a Szov­jetunió 80 000 zsidó polgárának meggyilkolásával vádolnak. MOHAMMAD JUSUF, Indoné­zia könnyűipari és energetikai minisztere a Jugoszláv Szövet­ségi Népköztársaság szövetségi végrehajtó tanácsának meghí­vására Belgrádba érkezett. WASHINGTONBAN fontolóra vették, hogy adminisztratív in­tézkedéseket tegyenek-e az árak és bérek ellenőrzésére. A beavatkozást, amelynek célja az inflációs irányzatok megszün­tetése, egyes gazdasági szakér­tők véleménye szerint a költ­séges vietnami háború Idézte elő. INDIA október 2-án megem­lékezett a „nép atyja", Mahat­ma Gandhi születésének 98. év­fordulójáról. India elnöke be­szédében emlékeztette India la­kóit Gandhi azon eszméire, amelyeket meg kell valósítani, s amelyek között első helyen áll az ország mezőgazdasági önellátása. AZ ATHÉNI katonai bíróság hétfőn öt személyt ítélt három­tól négy évig terjedő börtön­büntetésre, mivel megszegték a kivételes állapotról szóló tör­vényt. TAJVAN fővárosában, Tajpej­ben október 1-én kezdetét vet­te az ázsiai nemzetek úgyneve­zett kommunistaellenes ligájá­nak 13. konferenciája. azzal vádolja Indonéziát, hogy meg akarja zavarni a két or­szág kölcsönös kapcsolatát. A Jegyzék a legélesebben elítéli a vasárnapi djakartal Incidenst, amelynek során mintegy ezer diák megtámadta a kínai nagy­követség épületét, és súlyosan megsebesített 9 kínai diploma­tát. A nagykövetség kapcsolata Pekinggel teljesen megszakadt, úgyhogy a kínai külügyminisz­térium csak a hírügynökségi jelentések útján értesült az In­cidensről, — hangzik a jegy­zékben. Egyelőre bizonytalan, hogy e súlyos Incidens következtében Indonézia és Kíya között telje­sen megszakad-e a diplomáciai kapcsolat. • • • A kínai kormány India pe­kingi ügyvivőjénél „a legéle­sebb és a legsürgősebb" tilta­kozását jelentette be a kínai— sikiml határon fekvő Nathula­szorosban elkövetett legújabb Indiai fegyveres provokáció el­len — közölte az Oj-KIna. Amint vasárnap Delhiben kö­zölték, kínai egységek tüzet nyitottak az indiai határőrségre. A katonai szóvivő szerint az indiai egységek a tüzet viszo­nozták. A lövöldözésben ágyúk és aknavetők ls részt vettek. Fegyvernyugvás a sikimi—kínai határon Delhi (ClKj — A sikimi— kínai határon vasárnap 16.00 órától tegnap délutáiig nem került sor fegyveres összetű­zésre. A vasárnapi csatározás során, nem messze a Nathula­szorostól tűzharcra került sor a szemben álló felek között, s mindkét fél veszteséget szenve­dett. Az indiai hadügyminiszté­rium csekélynek mondotta a veszteségeket, de a halottak és a sebesültek számáról nem tett említést. Peking (CTK) — A kínai ve­zetők csoportjának három leg­főbb képviselője úgyszólván egyik napról a másikra eltűnt a ranglista felső fokain álló személyek jegyzékéből. A meg­figyelők és a kínai kérdés szakértői számára ezek a név­sorok, amelyeket hivatalos al­kalmakkor tesznek közzé, meg­mutatják, milyen eltolódásokra került sor a vezetésben, amit viszont nem magyaráznak meg a kínai hivatalos körök. Az Üj-Kína hírügynökség vasárnap közzétette a kínai ál­lamünnep alkalmából Peking­ben rendezett díszszemlén részt vevő hivatalos személyisé­gek névsorát. Hétfőre kijavítot­ták e jegyzéket, amelyről azon­ban már három név hiányzott. Mao Ce-tung „kulturális forra­dalmi" képviselőjének csoport­jából eltűnt Ll Szüe-feng, a Kínai KP észak-kínai bizottsá­gának első titkára, Szung Zsen-cslung, az északkeleti bi­zottság első titkára és Ltu Ning-i, akit 1966-ban „emeltek ki" a Központi Bizottság titká­ri tisztségébe. Vasárnap e három funkcio­nárius neve még ott szerepelt a 24 legfőbb személy nevei kö­zött, akik a díszemelvényről nézték végig a félmillió vörös­gárdista és hívei felvonulását. A Kozmosz—166. a napsugárzást vizsgálta Moszkva (CTK) — Az ez év július 16-án felbocsátott Koz­mosz-166 mesterséges hold be­fejezte három hónapig tartó tudományos programját, amely­nek célja az űrhajók legénysé­gének a napsugárzás elleni biz­tosítása volt. A moszkvai Pravda tegnapi számában közölte a tudósok részletes tájékoztatását a mes­terséges hold útjáról. Bizalmatlansági a francia nemzetgyűlésben Párizs (CTK) — Párizsban tegnap megkezdődött a francia nemzetgyűlés őszi ülésszaka. A demokratikus és szocialista baloldal ellenzéki szövetsége már néhány nappal ezelőtt be­jelentette, hogy bizalmatlansági iditványt tesz. A Francia Kom­munista Párt támogatni fogja a javaslatot. Valószínű, hogy a szavazásra a hét végén kerül sor. Figyelembe véve a nemzet­gyűlés összetételét, nem való­színű, hogy a javaslat megsze­rezné a szükséges szavazat­többséget. Ennek ellenére ar­ra kényszerítt majd a kor­mányt, hogy minden erejével harcoljon az ellenzék támadá­sai ellen. Lagos (CTK) — Gowon tá­bornok, a nigériai központi ka­tonai kormány feje vasárnap Lagosban kijelentette, hogy mihelyt véget ér a katonai konfliktus Nigériában, összeül az alkotmányozó gyűlés, hogy kidolgozza az új alkotmányt. A gyűlés, amelyben a szövet­ség összes államának képvise­lői helyet foglalnak, kidolgozza az új választások előkészítésé­nek javaslatát, valamint a pénzügyi tervet, amelynek alapján majd a pénzeszközöket elosztják az egyes államok kö­zött. (Éppen ez a kérdés volt Kelet-Nigéria elszakadásának egyik oka, ugyanis elégedetlen volt azzal, hogy a legnagyobb összeggel járult hozzá az állami költségvetéshez, és így pénz­ügyileg Észak-Nigériát támo­gatta, amely a kelet-nigiérla! törzseket kegyetlenül üldözte.) Gowon tábornok a nigériai függetlenség kikiáltásának he­tedik évfordulóján mondott be­szédéhen arról biztosította a mostani háború 'áldozatait, va­lamint a tavalyi véres törzsi viszályok áldozatait is, hogy újból ott telepedhetnek le, ahol akarnak. Végül felszólította az elsza­kadt Kelet-Nigériát, Biafra Köztársaságot, hogy „az ifjú nemzedék érdekében" szüntes­se be a harcot. Amennyiben nem engedelmeskedik, a szö­vetségi csapatok mindaddig folytatják támadásukat, míg az elszakadt Kelet-Nigériát ismét be nem sorolják az államszö­vetségbe. Wilson nehéz napjai Megnyílt a Munkáspárt évzáró konferenciája Scarborough (CTK) — Az angol Munkáspárt 66. évzáró konferenciája tegnap kezdődött meg a tengerparti Scarborough városban. Az értekezlet részt­vevői a Munkáspárt politikájá­ról és a kormány gazdasági és külpolitikájáról tárgyalnak. A határozatok, amelyeket a szakszervezetek és a Munkás­párt szervezetei terjesztettek a konferencia elé, élesen bírál­ják a munkáspárti kormány politikáját. Számos szakszervezet és a Munkáspárt szervezetei^ nem értenek egyet Anglia közös piaci tagságával. Ézt elsősor­ban Nagy-Britannia egyik leg­nagyobb szakszervezeti szövet­sége, a közlekedési dolgozók és segédmunkások szakszerve­zete ellenzi. Wilson kormányának igen kellemetlenek azok a határoza­tok is, amelyek Vietnamra vo­rn •/. / indítvány Egyes hírek szerint a kor­mány az ellenzék megtámadá­sára akarja felhasználni a bi­zalmatlansági javaslatot. Abban bízik, hogy a bizalmi vitát a rendkívüli teljhatalma jóváha­gyásának fogják tekinteni. A kormány a teljhatalom Jóvá­hagyása után törvényerejű in­tézkedéseket adhat ki, de eze­ket a parlamentnek utólagosan jóvá kell majd hagynia. Mivel többnyire a lakosság körében ellenszenvvel fogadott intézke­désekről van szó, a kormány aggodalommal várja a parla­menti megvitatásukat. Reméli, hogy a bizalmatlansági indít­vány megtárgyalásával sikerül majd kikerülni e kényes kér­dések megvitatását. natkoznak. Így például a Mun­káspárt cambridge-i szervezete határozatában kijelenti, hogy a konfliktus békés megoldása csak úgy lehetséges, ha az amerikai csapatokat kivonják Dél-Vietnamból, és tárgyaláso­kat kezdenek a Dél-vietnami Nemzeti Felszabadítást Front­tal. Számos határozat birálja Wilson kormányának külpoliti­káját, követelve, hogy vessen véget a „Szueztől keletre" folytatott kalandorpolitikának, Nagy-Britannia lépjen ki a tá­madó paktumokból, mélyítse el kapcsolatait a Szovjetunióval és az európai szocialista orszá­gokkal. Összeült a Közös Piac minisztertanácsa Brüsszel (CTK) — Brüsz­szelben tegnap megkezdődött a Közös Piac minisztertanácsá­nak ülése. Az értekezlet leg­fontosabb napirendi pontja a Közös Piac tagállamainak kibő­vítése lesz. Egy különbizottság több mint egy hónapig dolgo­zott az erre vonatkozó doku­mentumon, amelyet még az ülés előtt eljuttattak a tagor­szágokhoz. Az ülésen azonban csupán Luxemburg külügymi­nisztere vesz részt, mivel a többi kormány külügyminiszte­re az ENSZ-közgyülésre uta­zott, és ezért más miniszterek helyettesítik majd őket. Valószínű, hogy Rey, a Közös Piac bizottságának elnöke fel­szólalásában javasolni fogja Nagy-Britannia, Írország, Nor­végia, Dánia és Svédország tag­felvételi kérelmének elfogadá­sát. A Néppárt a hatalomrajutá­sakor kiadott nyilatkoza­tában egyik fő külpoliti­kai céljául Ausztria közös piaci társulásának nyélbeütését tűz­te kl, amelyről már ezt meg­előzően előkészítő tárgyalások folytak Brüsszelben. Amikor azonban Bock alkancellár ez év tavaszán a megbeszélések új­rafelvételét sürgette, Brüsszel­ben visszakozót fújnak. Pedig Bocknak még annak idején si­került nemcsak a nyilvánosság­gal, hanem saját kormányával is elhitetni, hogy Ausztriának éppen most vannak a legna­gyobb esélyei egy megállapo­dás megkötésére. Az Európai Gazdasági Közös­ségben azonban — Nyugat-Né­metország kivételével — senki sincs túlságosan elragadtatva Ausztria társaságától. Nagy-Bri­tannia csatlakozási kérelmét előnyben részesítenék. Olaszor­szág, amely jelenleg a dél-ti­roll bombamerényletek miatt Ausztriával „haragszom rádot játszik" Brüsszelben. Pomptdounak nem régi bécsi látogatásakor szertefoszlott a mese, miszerint Franciaország annyira rokonszenvez Ausztriá­val, hogy szívesen bábáskodna társulásánál. Kiderült: szó sem lehet Franciaország közvetíté­séről, Inkább Ausztriának „ke­leti kapcsolatainak fejlesztésé­ben" érdekelt. A közös megbe­szélések során mind világosab­bá válik, hogy e két államot azonos meggondolások vezérlik a „keleti és délkeleti államok­kal való Jobb viszonyra törek­vés politikájában". Klaus kan­cellár a francia rádiónak adott Ausztria zárt ajtót dönget interjújában ls (De Gaulle-nak Lengyelországban kifejteit poli­tikáját kommentáltál kijelen­tette: a feszültség enyhítésére és a két tömb közeledésére Irá­nyuló politika mindenképpen megfelel Ausztria elképzelései­nek. Franciaország „keleti-poli­tikája" — buzdítás Ausztria és Európa számára. Pompidou vi­szont az osztrák televízióban mondott beszédében Ausztria társulási törekvéseire utalva fi­gyelmeztetett „a Közös Piacon kívüli államok politikai fenntar­tásaira." Erwin Scharf, az Osztrák Kommunista Párt Központi Bi­zottságának titkára néhány nappal ezelőtt hangsúlyozta, hogy a kommunisták kezdettől fogva rámutattak Ausztria tár­sulási terveinek politikát ve­szélyeire és a semlegességgel való összeegyeztethetetlenségé­re. Ma már mind többen felisme­rik, hogy a Közös Piac mint az európai NATO-államok gazda­sági bázisa, már eleve kizárja a semleges Ausztria csatlako­zását. Egy ismert gazdasági közíró a Plnanznachrtchten fo­lyóiratban úgy vélte: szembe kell nézni a ténnyel, hogy Ausztria társulása a Közös Piachoz „kútba esett", s hogy Franciaország az egy Ausztria­Közös Piac szerződést ahhoz a feltételhez kötné, hogy a meg­állapodás ne nyújtson támadási felületet a Szovjetuniónak. A cikkíró Javaslata: „Ausztria a Közös Ptac nehéz helyzetére (I) való tekintettel vonja vissza társulási kérelmét és Igyekez­zék inkább előnyös gazdasági szerződést kötni vele . Ez az álláspont nem meglepő, külö­nösen azóta, hogy bizonyos gazdasági körök „nagyító alá vették" a közös piaci társulás esetleges gazdasági követelmé­nyeit és megállapították, hogy 28 ipart ágazat közül 23 töb bet vesztene, mint nyerne a tár­sulással. A nyugatnémet gaz­dasági pangás természetesen szintén hozzájárult a kijózano­dáshoz. Ennek a Közös Piac felé irá­nyuló politikának súlyos gaz­dasági következményei lehet­tek: a beruházások terén bi­zonytalanság honolt, ami külö­nösen most, a lanyhuló kon­junktúrában fékezően hat a ter­melés növelésére. Az EFTA pia­cot és a szocialista országo-k piacait elhanyagoltuk és ezál­tal Ausztria elesett számos jó lehetőségtől. A nyugat-német­országi nagytőkések egy része megunta a várakozást Ausztria csatlakozására és a semleges­séget kihasználva osztrák terü­letről kezdett kapcsolatokat te­remteni az EFTA- és a szocia­lista országokkal. Ez nemcsak az osztrák gazdaságnak, hanem fokozott tőkekivitelt eredmé­nyez, ami gazdasági és politikai veszélyeket rejt magában. Mindennek ellenére Bock al­kancellár továbbra is lankadat­lanul szorgalmazza Ausztria csatlakozását a Közös Piachoz. Kormánykörökben emiatt egyre több a vita. A legreakciósabb csoportok mindenáron meg akarják torpedóznt az enyhülés­re és a szocialista országokkal való jobb gazdasági együttmű­ködésre irányuló törekvéseket. Már huzamosabb ideje uszíta­nak Tonciö külügyminiszter, s újabban Klaus kancellár ellen, „keleti szimpátiával" vádolva őket. Sajnálatos, hogy e szé­gyenletes törekvésükben a szocialista párt jobboldali ve­zetősége, mindenekelőtt Kreis­ky szocialista pártelnök támo­gatja őket. S ezzel természete­sen elveszti a párt tagságának bizalmát.

Next

/
Thumbnails
Contents