Új Szó, 1967. szeptember (20. évfolyam, 241-270. szám)

1967-09-09 / 249. szám, szombat

probléma, amit meg kellett oldani. Akármilyen furcsának is tűnik, a nehéz helyzetekben mindig van valami marasztaló, ami az embert kitartásra bírja. Valami szégyenkezés féle ez, mely nem engedi, hogy az ember „pont most" hagyja itt az egészet... Emlékszik Gordán Pál arra, amikor „jött a víz"? Szabadja volt, moziban ült, onnan húzták ki, jöj­jön azonnal a bányába, bej van. Emlékszik, ami­kor napirenden voltak a túlórák, különmunkák? Amikor mindig baj volt valamivel, amit sürgősen, soron kívül kellett rendbe hozni? Amikor egymás­nak ellentmondó utasítások jöttek, zűrzavar volt? Amikor egyetlen év alatt ebben az egyetlen üzem­ben ketten haltak meg, harminchármon súlyosan és 161-en könnyen sebesültek meg? Emlékszik? — Emlékszem, hogyne emlékeznék. Amiben a leginkább látszik a javu'ás, az a munkaszervezés. Fegyelem, felelősség, pontosság: ez ma már ter­mészetes. Zűrzavar, túlóra? Hol van az már! — válaszolja Gordán Pál. A barakkokból az újonnan épült munkásszállás­ra ment lakni Gordán Pál. További három évre aláírta a szerződést. Beválasztották a lakótömb CSISZ-bizottságába. Hej, mennyi mindenféle em­ber volt itt akkor! Az emberek jöttek, felvették a 400 koronás toborzási pótlékot, és továbbálltak. A bányában senki sem látta őket többé. Vagy a részegeskedők és a verekedők ... Loptok is. Idült lógósok kerültek a CSISZ-bizottság elé. Néhányat sikerült helyrerázni, de bizony sokan csak nem ja­vultak meg. Amikor elbocsátották egynémelyiket, a szomszédos bányaüzemben ismét jelentkezett, ott kapva kaptak rajta, felvették, nem kérdeztek semmit. Két hét múlva megint ott állt a bizottság előtt. De a bizottság erélyes volt. Gordán Pál is. Egyszer a megbírált három társával megvárta az utcasarkon . . . Meg a fenyegetőzések. Emlékszik, Gordán Pál? — Hogyne emlékeznék. Hatunkból, akik a gép­gyárból jöttünk, csak ketten maradtunk. De azért az eredeti gárdából vagyunk még egypáran. Fe­hér Béla, az a pingpongozó, jó gyerek az . . . Meg másik is. A pelyvát kifújta a szél. Szépen rende­ződtek a dolgok. Én már meg is nősültem; a múlt héten született a kislányom, Bea. Három és fél ki­lós volt, képzelje! Micsoda gyerek! ...A régi du­hajok! Ej, hol vannak azok mór! Gordán Pá! már rég a törzsgárdához tartozik, r-em brigádos többé. A bánya igazgatóságán most azon törik a fejüket a szakemberek, hogyan lehetne csökkenteni a fejtési költségeket. Néme­lyek az! mondják, csökkenteni kell a létszámot; némelyek azt, hogy meg lehet oldani másképp is a problémát. A bányát a távlati tervek szerint 700 000 tonna szén fejtésére kezdték építeni. Dé jött a fűtőolaj és a gáz, s már látszik, hogy táv­latilag is elég a mai félmillió tonna évente. Igen­óm, de egyes részlegek, mint az osztályozó, már felépültek a nagy teljesítményhez. Ezek kihaszná­latlanul maradnak. S ami még rosszabb, óriási leírásokat kell fizetni a túlméretezett berendezés után, pedig ki sem használják őket. Ez jelentősen csökkenti a bruttó jövedelmet. A leggépesítettebb bányában a legnagyobbak az önköltségek. Lesze­relni a bányát persze nem fogják, hiszen a nová­kyi szénre épült óriási erőmű a közvetlen közelé­ben levő bánya nélkül képtelen lenne dolgozni. A bánya kommunistái azt mondják, hocjy a brut­tó jövedelem helyett a munkatermelékenységet kell növelni, ez most a legfontosabb, ez az egye­düli út, hogy csökkenjék az önköltség, kifizetődő legyen a bánya, és megmaradjon az emberek munkahelye, amely az évek során sokak szívéhez hozzánőtt. A bányát fenn kell tartani! Ahhoz, hogy a fejtés itt kifizetődő legyen, any­nyira kellene növelni munkatermelékenységet, hogy az több száz dolgozót feleslegessé tegyen. Ez olyan nagy munkaerőfölösleget jelentene, hogy új ipartelepítést tenne szükségessé. Az ipartelepí­tés más szervek feladata. A bánya csupán a mun­katermelékenység növelését hajthatja végre. Van­nak a gazdasági vezetésben, akik úgy vélik, hogy az átvevőket kötelezni kellene bizonyos mennyisé­gű szén megvásárlására, s akkor ilyen problémák nem lennének. Elvégre tervezett gazdálkodás van, ezt meglehetne oldani. . . Szó se róla, meg lehet­ne, csak éppen célkitűzéseinkkel ellentétes mó­don: a ráfizetéses termelés mesterséges felszínen tartásával. Bonyolult politikai és ökonómiai prob­léma ez. Kétséges, hogy Gordán Pál korbantartó, aki egyébként tapasztalt ember, meg tudná vála­szolni a nagy kérdést. Mégis kérdezzük meg, mi a véleménye a problémáról — A munkatermelékenység növelésére vannak tartalékok a bányában. Vannak helyek, ahol túl­méretezett a létszám. Szerintem jó irány az, hogy nagyobb gondot kell fordítani o karbantartásra, hogy gazdaságosan, üzemzavar nélkül menjen a sok gép. Ez szerintem a munkatermelékenység fő forrása Szó se róla, szivemhez nőtt már a bánya, különben nem maradtam volna itt. Csa­ládot is itt alapítottam. De esztergályos vagyok, van szakma a kezemben, nem kopik fel máshol sem az állam. Visszamehetek én akármikor gyári munkára. Persze, sokan vannok, akik itt tanultak ki, és a bányászat az egyetlen szakmájuk... Hm . .. Akárhogy is van, én már csak amellett va­gyok, hogy ezt a berendezést ki lehet jobban is használni, és bűn lenne nem kihasználni! — vá­laszolja Gordán Pál, és nem teszi hozzá, hogy „hol van az már!", mert ez a kérdés most fog­lalkoztatja. VILCSEK GÉZA !ti, sőt csalódásban része­1 az ilyen „üzleti" bor, ozzá azért, mert ez már az, ami a hordóban volt. kozás előtt a bort ugyanis lizálni", konzerválni kell, a beavatkozás bár egyéb­nélkülözhetetlen, torzítja eredeti zamatját. A pa­íott borért a szállító fél­íezességet vállal, s számí­ell azzal, hogy az tizletek­lelegben, nemegyszer a ki­>an tűző napfényben kell i a bornak. A konzerválás áldozatot jelent a cél ér­en. 0 elvtárs is úgv véli, csak kozhatunk. hogy ISENEK NÁLUNK \N VENDÉGLÖK, 1 vendégek jó minőségű sort kapnának. ánkban jelenleg 5,6 liter ént az évi borfogyasztás, an ennek a mutatónak 12 : kellene emelkednie a tö­talok rovására. Vélemé­szerint ez akkor valósul ha vendéglátóiparunk dja a jó minőségű hordó­állandó árusítását, änk bortermését túlnyomó n Szlovákia déli része ad­ho elvtárs ezzel kapcso­érdekes adatot mondott, lészeti és Borászati Kuta­sét arra törekszik, hogy az ország bortermő vidékein azdaságok legyenek. Bra­iban 18, Modrában 18, Mu­n (Morvában) 20, Toro­!0 hektáron gazdálkodnak, sorban Léva vidéke hiány­lgy nincs módjuk arra, közvetlen kutatást foly­ak az ország e részén, jól­;iváló borok teremnek itt. folt a kutatóintézet térké­közép-szlovákiai kerület Komárom vidékét ls ln­t hagyományokból, mint­kutatások és tanulmányo­alapján ismerik. NA MENTI SÍKSÁG OKOS TERÜLETEI etünk fejlődése szem­)ól meglepő távlatokkal tetnek. Bajcs, Alsópéter, 3aramkövesd, Dunamocs, Karva a szakemberek számára ma fogalmat jelentenek! Itt egyrészt s fiijkszéramentes ho­mok. másrészt a kedvező éghaj­lat [az évi napfény 2200 óra) határozza meg az olasz rizling, a Müller-Thurgau, az ezerjó, a leányka, a zöld szüváni, a raj­nai rizling és az oportó kedve­ző hazáját. Az említett 5,6 literes évi fej­adagot ezen a vidéken sokan Igyekeznek „pótolni" különféle hibrid-szőlőfajtákkal, különösen pedig az „olasz" néven elterjedt Szeibellel. Ezzel a szőlőfajtával Szeibel úr éveken át eredmény­telenül kísérletezett, nem tudott belőle nemes fajtát „kinevelni". Rohamosan fejlődik, jól terem, korán érik, gyümölcse azonban maró, savanykás, bora pedig ki­mondottan gyomorégető lilás tinta. Ez a vidék alkalmas jobb minőségű szőlőfajták termesz­tésére, amelyek gyümölcse egészségesebb, bora zamatosabb. Beszélgetésünk végét nem tud­tam volna elképzelni kelleme­sebb helyen, mint A KUTATÓINTÉZET PINCÉJÉBEN. A korszerűen berendezett tá­gas termekben a szüret előtti munka folyt. Az intézetben a szőlőt Bucha-Buyer típusú ho­rizontális gépben préselik. Ez a legmodernebb szőlősajtoló most, tisztán, fényesen vár a bevetés­re. A hordók kívül-belül meg­tisztítva szintén az új termésre, az édes mustra várnak. Ez a te­rület a pincemesteren kívül La­ho docens „munkaterülete", itt tanulmányozza a borkezelés technológiáját, az Itt szerzett tapasztalatait tudományosan fel­dolgozva közvetíti azok felé, akik mint pincemesterek, szőlő­termelők azon fáradoznak, hogy a talaj minden jó eleme, a ked­vező éghajlat és a jó borkezelés összhangjából kicsengjen a ré­gi In Vino Veritas, de fordítva is érvényes legyen. — Igazság: való napfény, földi zamat, mun­ka, a termelők tiszta jelleme érezzék a borban. PETRIK JÓZSEF A korszerű borpincében nem fahordók, hanem bortartályok is vau­nak. A folyosó inkább laboratóriumra emlékeztet. ASZOVJETUNIOTI >es Olvasó ! Remélem, valamennyien könnyűszerrel megfejtették oz első le­velemben feltett kérdéseket. ígérem, ezúttal sem lesznek ne­hezebbek. Legutóbb ott hagytam abba, hogy a Szokolnyiki parkban rende­zett Ogyezsda-67 kiállításról hazafelé betértem az egyik könyvke­reskedésbe. Azt is elárulom miért. Szerettem volna megvenni egy nagy sikerű új könyvet, amelynek címe: A volán mellett Szerzője pedig egy egyszerű taxisofőr, aki olyan érdekesen eleveníti fel élményeit, hogy műve könyvsiker lett. Persze nem is kaptam meg a könyvet, kínáltak helyette másokat, hiszen okod bőven választék a hazai és a külföldi irodalomból. A szovjet hatalom 50 éve alatt kétmillió könyvet adtak ki a Szovjetunióban kb. 30 milliárd példány­számban. Itt négyszer több külföldi müvet fordítanak le, mint az Egyesült Államokban. Szenvedélyesen szeretem a könyvet és órákig el tudom nézegetni a szebbnél szebb kötésben piacra kerülő müveket. Egy pillanatra megilletődve állok meg a múlt héten elhunyt szovjet író képe előtt, akinek műveit a világ számos országában ismerik. Fényképe alatt sorakozik jó néhány kötete: A kilence­dik hullám, Párizs bukása, Olvadás, Emberek, évek, életem. Többségük már nem kapható, a megjelenés napján szétkapkodták az olvasók. Egy-két magyarra fordított müve talán az Új Szó olvasóinak könyvtárában is megtalálható, így könnyen kitalálhatják, melyik szovjet íróról van szó (1. kérdés). Gorkijt a forradalom viharmadarának nevezték és a Nagy Októ­ber évfordulójára újra kiadják klasszikus műveit. Meg tudnának nevezni híres regényei közül kettőt (2. kérdés). Az egyik polcról vaskos kötetet emelek le. Megnézem közelebb­ről: Atlasz. De nem akármilyen óm! Nem földrészek vannak rajta, hanem egy távoli égitest, amelynek túlsó, ismeretlen oldaláról először szovjet bolygóközi állomás sugárzott képet a Földre. A Szov­jetunióban adták ki az első atlaszt róla, és valószínű, hogy az űr­hajósok legelső állomása lesz. Mit gondolnak olvasóink, melyik égitestről készült ez az atlasz (3. kérdés). Az egyik sarokban hanglemezeket árulnak, és felfigyelek a szá­momra kedves, mély élményt nyújtó zenére. A legnagyobb élö szovjet zeneszerző (1906-ban született) alkotása, akinek szimfóniáit (pl. a VII. leningrádi szimfónia), zongoraversenyeit, kamaramüveit, oratóriumait gyakran hallják a rádióban. Régebben vadászok e lemezre, most gyorsan meg is veszem. Találják ki a zeneszerző nevét, akinek a képét itt közöljük (4 kérdés). Jól eljárt az idő, a könyvesboltbon befejezem a nézelődést, mert estére egy tudós barátomat hívtam meg, és mit szólna, ha nem találna otthon. A pénztárnál kifizetem o lemezt, és megveszem a „Szputnyik" című új, több nyelvű szovjet folyóirat legfrissebb számát angolul. Talán Önök is ismerik ezt a lapot, a szovjet sajtóban megjelent legérdekesebb cikkeket, képeket közli. Egy kicsit gyakorolni sze­retném az angol olvasást. De hogy el ne felejtsem a következő kérdést: Mit jelent a világon talán a legismertebb orosz szó, o lop címéül választott - a Szputnyik? (5. kérdés). Most már rohanok a metróra, de a jövő szombaton pontoson jelentkezem. Addig is sok sikert kivánok a fejtörésben. A. KÉRDÉS: MELYIK SZOV­JET ZENESZERZŐ LÁTHATÓ E KÉPEN? 1953-BAN NEMZETKÖZI LENIN-BÉKEDÍJJAL IS KITÜN­TETTÉK. Piti f<eA~)/i 1. KÉRDÉS: MELYIK SZOV­)ET 1RÔT ÁBRÁZOLJA EZ A PI­CASSO RAJZ? (1891-1967). • A levélben feltett öt kér­désre a választ legkésfibb szeptember 16-ig kell bekül­deni. • Egy-egy helyes választ Dt ponttal értékelünk. • A rejtvényverseny szep­tember 30-án fejeződik be. Ez­után összegezzUk a beküldött válaszokért járó pontszámot. A legtöbb pontot elért megfej­tők között 80 díjat sorsolunk ki. 9 A megfejtés csak a szá­mozott szelvénnyel érvényes. 9 Egy-egy olvasó több szel­vénnyel is részt vehet verse­nyünkben.

Next

/
Thumbnails
Contents