Új Szó, 1967. szeptember (20. évfolyam, 241-270. szám)

1967-09-09 / 249. szám, szombat

probléma, amit meg kellett oldani. Akármilyen furcsának is tűnik, a nehéz helyzetekben mindig van valami marasztaló, ami az embert kitartásra bírja. Valami szégyenkezés féle ez, mely nem engedi, hogy az ember „pont most" hagyja itt az egészet... Emlékszik Gordán Pál arra, amikor „jött a víz"? Szabadja volt, moziban ült, onnan húzták ki, jöjjön azonnal a bányába, bej van. Emlékszik, amikor napirenden voltak a túlórák, különmunkák? Amikor mindig baj volt valamivel, amit sürgősen, soron kívül kellett rendbe hozni? Amikor egymásnak ellentmondó utasítások jöttek, zűrzavar volt? Amikor egyetlen év alatt ebben az egyetlen üzemben ketten haltak meg, harminchármon súlyosan és 161-en könnyen sebesültek meg? Emlékszik? — Emlékszem, hogyne emlékeznék. Amiben a leginkább látszik a javu'ás, az a munkaszervezés. Fegyelem, felelősség, pontosság: ez ma már természetes. Zűrzavar, túlóra? Hol van az már! — válaszolja Gordán Pál. A barakkokból az újonnan épült munkásszállásra ment lakni Gordán Pál. További három évre aláírta a szerződést. Beválasztották a lakótömb CSISZ-bizottságába. Hej, mennyi mindenféle ember volt itt akkor! Az emberek jöttek, felvették a 400 koronás toborzási pótlékot, és továbbálltak. A bányában senki sem látta őket többé. Vagy a részegeskedők és a verekedők ... Loptok is. Idült lógósok kerültek a CSISZ-bizottság elé. Néhányat sikerült helyrerázni, de bizony sokan csak nem javultak meg. Amikor elbocsátották egynémelyiket, a szomszédos bányaüzemben ismét jelentkezett, ott kapva kaptak rajta, felvették, nem kérdeztek semmit. Két hét múlva megint ott állt a bizottság előtt. De a bizottság erélyes volt. Gordán Pál is. Egyszer a megbírált három társával megvárta az utcasarkon . . . Meg a fenyegetőzések. Emlékszik, Gordán Pál? — Hogyne emlékeznék. Hatunkból, akik a gépgyárból jöttünk, csak ketten maradtunk. De azért az eredeti gárdából vagyunk még egypáran. Fehér Béla, az a pingpongozó, jó gyerek az . . . Meg másik is. A pelyvát kifújta a szél. Szépen rendeződtek a dolgok. Én már meg is nősültem; a múlt héten született a kislányom, Bea. Három és fél kilós volt, képzelje! Micsoda gyerek! ...A régi duhajok! Ej, hol vannak azok mór! Gordán Pá! már rég a törzsgárdához tartozik, r-em brigádos többé. A bánya igazgatóságán most azon törik a fejüket a szakemberek, hogyan lehetne csökkenteni a fejtési költségeket. Némelyek az! mondják, csökkenteni kell a létszámot; némelyek azt, hogy meg lehet oldani másképp is a problémát. A bányát a távlati tervek szerint 700 000 tonna szén fejtésére kezdték építeni. Dé jött a fűtőolaj és a gáz, s már látszik, hogy távlatilag is elég a mai félmillió tonna évente. Igenóm, de egyes részlegek, mint az osztályozó, már felépültek a nagy teljesítményhez. Ezek kihasználatlanul maradnak. S ami még rosszabb, óriási leírásokat kell fizetni a túlméretezett berendezés után, pedig ki sem használják őket. Ez jelentősen csökkenti a bruttó jövedelmet. A leggépesítettebb bányában a legnagyobbak az önköltségek. Leszerelni a bányát persze nem fogják, hiszen a novákyi szénre épült óriási erőmű a közvetlen közelében levő bánya nélkül képtelen lenne dolgozni. A bánya kommunistái azt mondják, hocjy a bruttó jövedelem helyett a munkatermelékenységet kell növelni, ez most a legfontosabb, ez az egyedüli út, hogy csökkenjék az önköltség, kifizetődő legyen a bánya, és megmaradjon az emberek munkahelye, amely az évek során sokak szívéhez hozzánőtt. A bányát fenn kell tartani! Ahhoz, hogy a fejtés itt kifizetődő legyen, anynyira kellene növelni munkatermelékenységet, hogy az több száz dolgozót feleslegessé tegyen. Ez olyan nagy munkaerőfölösleget jelentene, hogy új ipartelepítést tenne szükségessé. Az ipartelepítés más szervek feladata. A bánya csupán a munkatermelékenység növelését hajthatja végre. Vannak a gazdasági vezetésben, akik úgy vélik, hogy az átvevőket kötelezni kellene bizonyos mennyiségű szén megvásárlására, s akkor ilyen problémák nem lennének. Elvégre tervezett gazdálkodás van, ezt meglehetne oldani. . . Szó se róla, meg lehetne, csak éppen célkitűzéseinkkel ellentétes módon: a ráfizetéses termelés mesterséges felszínen tartásával. Bonyolult politikai és ökonómiai probléma ez. Kétséges, hogy Gordán Pál korbantartó, aki egyébként tapasztalt ember, meg tudná válaszolni a nagy kérdést. Mégis kérdezzük meg, mi a véleménye a problémáról — A munkatermelékenység növelésére vannak tartalékok a bányában. Vannak helyek, ahol túlméretezett a létszám. Szerintem jó irány az, hogy nagyobb gondot kell fordítani o karbantartásra, hogy gazdaságosan, üzemzavar nélkül menjen a sok gép. Ez szerintem a munkatermelékenység fő forrása Szó se róla, szivemhez nőtt már a bánya, különben nem maradtam volna itt. Családot is itt alapítottam. De esztergályos vagyok, van szakma a kezemben, nem kopik fel máshol sem az állam. Visszamehetek én akármikor gyári munkára. Persze, sokan vannok, akik itt tanultak ki, és a bányászat az egyetlen szakmájuk... Hm . .. Akárhogy is van, én már csak amellett vagyok, hogy ezt a berendezést ki lehet jobban is használni, és bűn lenne nem kihasználni! — válaszolja Gordán Pál, és nem teszi hozzá, hogy „hol van az már!", mert ez a kérdés most foglalkoztatja. VILCSEK GÉZA !ti, sőt csalódásban része1 az ilyen „üzleti" bor, ozzá azért, mert ez már az, ami a hordóban volt. kozás előtt a bort ugyanis lizálni", konzerválni kell, a beavatkozás bár egyébnélkülözhetetlen, torzítja eredeti zamatját. A paíott borért a szállító félíezességet vállal, s számíell azzal, hogy az tizleteklelegben, nemegyszer a ki>an tűző napfényben kell i a bornak. A konzerválás áldozatot jelent a cél éren. 0 elvtárs is úgv véli, csak kozhatunk. hogy ISENEK NÁLUNK \N VENDÉGLÖK, 1 vendégek jó minőségű sort kapnának. ánkban jelenleg 5,6 liter ént az évi borfogyasztás, an ennek a mutatónak 12 : kellene emelkednie a tötalok rovására. Vélemészerint ez akkor valósul ha vendéglátóiparunk dja a jó minőségű hordóállandó árusítását, änk bortermését túlnyomó n Szlovákia déli része adho elvtárs ezzel kapcsoérdekes adatot mondott, lészeti és Borászati Kutasét arra törekszik, hogy az ország bortermő vidékein azdaságok legyenek. Braiban 18, Modrában 18, Mun (Morvában) 20, Toro!0 hektáron gazdálkodnak, sorban Léva vidéke hiánylgy nincs módjuk arra, közvetlen kutatást folyak az ország e részén, jól;iváló borok teremnek itt. folt a kutatóintézet térkéközép-szlovákiai kerület Komárom vidékét ls lnt hagyományokból, mintkutatások és tanulmányoalapján ismerik. NA MENTI SÍKSÁG OKOS TERÜLETEI etünk fejlődése szem)ól meglepő távlatokkal tetnek. Bajcs, Alsópéter, 3aramkövesd, Dunamocs, Karva a szakemberek számára ma fogalmat jelentenek! Itt egyrészt s fiijkszéramentes homok. másrészt a kedvező éghajlat [az évi napfény 2200 óra) határozza meg az olasz rizling, a Müller-Thurgau, az ezerjó, a leányka, a zöld szüváni, a rajnai rizling és az oportó kedvező hazáját. Az említett 5,6 literes évi fejadagot ezen a vidéken sokan Igyekeznek „pótolni" különféle hibrid-szőlőfajtákkal, különösen pedig az „olasz" néven elterjedt Szeibellel. Ezzel a szőlőfajtával Szeibel úr éveken át eredménytelenül kísérletezett, nem tudott belőle nemes fajtát „kinevelni". Rohamosan fejlődik, jól terem, korán érik, gyümölcse azonban maró, savanykás, bora pedig kimondottan gyomorégető lilás tinta. Ez a vidék alkalmas jobb minőségű szőlőfajták termesztésére, amelyek gyümölcse egészségesebb, bora zamatosabb. Beszélgetésünk végét nem tudtam volna elképzelni kellemesebb helyen, mint A KUTATÓINTÉZET PINCÉJÉBEN. A korszerűen berendezett tágas termekben a szüret előtti munka folyt. Az intézetben a szőlőt Bucha-Buyer típusú horizontális gépben préselik. Ez a legmodernebb szőlősajtoló most, tisztán, fényesen vár a bevetésre. A hordók kívül-belül megtisztítva szintén az új termésre, az édes mustra várnak. Ez a terület a pincemesteren kívül Laho docens „munkaterülete", itt tanulmányozza a borkezelés technológiáját, az Itt szerzett tapasztalatait tudományosan feldolgozva közvetíti azok felé, akik mint pincemesterek, szőlőtermelők azon fáradoznak, hogy a talaj minden jó eleme, a kedvező éghajlat és a jó borkezelés összhangjából kicsengjen a régi In Vino Veritas, de fordítva is érvényes legyen. — Igazság: való napfény, földi zamat, munka, a termelők tiszta jelleme érezzék a borban. PETRIK JÓZSEF A korszerű borpincében nem fahordók, hanem bortartályok is vaunak. A folyosó inkább laboratóriumra emlékeztet. ASZOVJETUNIOTI >es Olvasó ! Remélem, valamennyien könnyűszerrel megfejtették oz első levelemben feltett kérdéseket. ígérem, ezúttal sem lesznek nehezebbek. Legutóbb ott hagytam abba, hogy a Szokolnyiki parkban rendezett Ogyezsda-67 kiállításról hazafelé betértem az egyik könyvkereskedésbe. Azt is elárulom miért. Szerettem volna megvenni egy nagy sikerű új könyvet, amelynek címe: A volán mellett Szerzője pedig egy egyszerű taxisofőr, aki olyan érdekesen eleveníti fel élményeit, hogy műve könyvsiker lett. Persze nem is kaptam meg a könyvet, kínáltak helyette másokat, hiszen okod bőven választék a hazai és a külföldi irodalomból. A szovjet hatalom 50 éve alatt kétmillió könyvet adtak ki a Szovjetunióban kb. 30 milliárd példányszámban. Itt négyszer több külföldi müvet fordítanak le, mint az Egyesült Államokban. Szenvedélyesen szeretem a könyvet és órákig el tudom nézegetni a szebbnél szebb kötésben piacra kerülő müveket. Egy pillanatra megilletődve állok meg a múlt héten elhunyt szovjet író képe előtt, akinek műveit a világ számos országában ismerik. Fényképe alatt sorakozik jó néhány kötete: A kilencedik hullám, Párizs bukása, Olvadás, Emberek, évek, életem. Többségük már nem kapható, a megjelenés napján szétkapkodták az olvasók. Egy-két magyarra fordított müve talán az Új Szó olvasóinak könyvtárában is megtalálható, így könnyen kitalálhatják, melyik szovjet íróról van szó (1. kérdés). Gorkijt a forradalom viharmadarának nevezték és a Nagy Október évfordulójára újra kiadják klasszikus műveit. Meg tudnának nevezni híres regényei közül kettőt (2. kérdés). Az egyik polcról vaskos kötetet emelek le. Megnézem közelebbről: Atlasz. De nem akármilyen óm! Nem földrészek vannak rajta, hanem egy távoli égitest, amelynek túlsó, ismeretlen oldaláról először szovjet bolygóközi állomás sugárzott képet a Földre. A Szovjetunióban adták ki az első atlaszt róla, és valószínű, hogy az űrhajósok legelső állomása lesz. Mit gondolnak olvasóink, melyik égitestről készült ez az atlasz (3. kérdés). Az egyik sarokban hanglemezeket árulnak, és felfigyelek a számomra kedves, mély élményt nyújtó zenére. A legnagyobb élö szovjet zeneszerző (1906-ban született) alkotása, akinek szimfóniáit (pl. a VII. leningrádi szimfónia), zongoraversenyeit, kamaramüveit, oratóriumait gyakran hallják a rádióban. Régebben vadászok e lemezre, most gyorsan meg is veszem. Találják ki a zeneszerző nevét, akinek a képét itt közöljük (4 kérdés). Jól eljárt az idő, a könyvesboltbon befejezem a nézelődést, mert estére egy tudós barátomat hívtam meg, és mit szólna, ha nem találna otthon. A pénztárnál kifizetem o lemezt, és megveszem a „Szputnyik" című új, több nyelvű szovjet folyóirat legfrissebb számát angolul. Talán Önök is ismerik ezt a lapot, a szovjet sajtóban megjelent legérdekesebb cikkeket, képeket közli. Egy kicsit gyakorolni szeretném az angol olvasást. De hogy el ne felejtsem a következő kérdést: Mit jelent a világon talán a legismertebb orosz szó, o lop címéül választott - a Szputnyik? (5. kérdés). Most már rohanok a metróra, de a jövő szombaton pontoson jelentkezem. Addig is sok sikert kivánok a fejtörésben. A. KÉRDÉS: MELYIK SZOVJET ZENESZERZŐ LÁTHATÓ E KÉPEN? 1953-BAN NEMZETKÖZI LENIN-BÉKEDÍJJAL IS KITÜNTETTÉK. Piti f<eA~)/i 1. KÉRDÉS: MELYIK SZOV)ET 1RÔT ÁBRÁZOLJA EZ A PICASSO RAJZ? (1891-1967). • A levélben feltett öt kérdésre a választ legkésfibb szeptember 16-ig kell beküldeni. • Egy-egy helyes választ Dt ponttal értékelünk. • A rejtvényverseny szeptember 30-án fejeződik be. Ezután összegezzUk a beküldött válaszokért járó pontszámot. A legtöbb pontot elért megfejtők között 80 díjat sorsolunk ki. 9 A megfejtés csak a számozott szelvénnyel érvényes. 9 Egy-egy olvasó több szelvénnyel is részt vehet versenyünkben.