Új Szó, 1967. szeptember (20. évfolyam, 241-270. szám)

1967-09-08 / 248. szám, péntek

Minden iparilag fejlett országban az energiaszükséglet biztosítása okozza az egyik legnagyobb gondot. Természetesen nem csupán a szükségletek mennyiségi fedezése esik itt latba, hanem arra is súlyt helyeznek, hogy a fűtőanyag- és energetikai mérlegben a leghatékonyabb energiaforrások játsszák egyre inkább a főszerepet. Az ilyen energiát szolgáltató anyagok közé tartozik a kőolajon kívül a földgáz is. Rendszerint kőolajtelepek környékén fordul elő, azonban önálló földgázmezőket is felfedeztek már. Hazánk legnagyobb földgázelőfordulása a nyugat-szlovákiai kerületben Malacky környékén, továbbá Dél-Morvaországban Breclav és Hodonín között, valamint Kelet-Szlovákiában Trebišov környékén van. Ezenfelül bizonyos mennyiségű ún. széngáz is előfordul az Ostrava környéki szénrétegekben; ennek kinyerése, illetve a széntelepek gáztalanítása a jövesztés fontos előkészítő stádiumát képezi. Geológiai gázkészleteink azonban a szükséglethez viszonyítva teljesen elégtelenek, ezért az energiamérlegben is kisebb a százalékarányuk, mint más európai országokban. 1964-ben például Franciaországban a földgáz 4,5 százalékkal, Olaszországban 10,6, Ausztriában 10,7, Magyarországon 4,4, Romániában 58,5, a Szovjetunióban pedig 16,9 százalékkal részesedett az energiaszolgáltatásban, Csehszlovákiában ugyanakkor ez a százalékarány mindössze 1,7 volt. SOKOLDALÚ FELHASZNÁLHATÓSÁG A földgáz felhasználási hatékonysága szempontjából a népgazdaságban jóval túlhaladja például a szilárd fűtőanyagokat. Elősegíti a termelés intenzifikálását, beruházásokat, munkaerőt és szállítási költségeket takarít meg, javítja a higiéniai feltételeket stb. A martinkemencékben 8—10 százalékkal növeli a termelékenységet, a nagyolvasztókban csökkenti a kokszfogyasztást és fokozza a nyersvas termelését. A cementipari forgókemencékben is kedvezően befolyásolja a cement gyártását és minőségét. Felbecsülhetetlen jelentősége van a gáznak a városokban is a középületek és a lakások fűtésében (fűtőértéke kb. 8000—10 000 kcal/m

3). A hőerőműveknek, a fűtőházaknak és a kisfogyasztóknak földgázra való áttérése révén lényegesen javul a légkör tisztasága, egyszerűbbé válik a tüzelőanyaggal való manipuláció stb. Éppen ezért világszerte a földgáz használatának fokozására törekednek. Az Európai Gazdasági Tanács jelentése szerint a földgáz az elsődleges energiaforrásokból 1950-ben 10,4 százalékkal, 1964-ben már megközelítően 17 százalékkal részesedett. A földgáz egyúttal nagyon értékes vegyipari nyersanyagul is szolgál. A legkülönfélébb műanyagokat, műtrágyát, kloroprén kaucsukot és egyéb vegyipari terméket gyártanak belőle. SZOVJET GAZKÉSZLETEK Csehszlovákia meglehetősen szegény energetikai forrásokban. A széles körű geológiai kutatás kimutatta: energetikai szempontból az Északnyugat-Csehországban jövesztett barnaszén a legolcsóbb. Ezért a jövőben ez fogja képezni döntő mértékben az erőművek tüzelőanyagbázlsát. Népgazdaságunk azonban a földgázt sem nélkülözheti. Ellenkezőleg: mivel számos előnyt biztosít, a jövőben még jobban ki kell bővítenünk a használatát. A legnagyobb mennyiségű földgázt kilátásllag a Szovjetunió fogja szállítani népgazdaságunk számára, hiszen Románián kívül ez az egyedüli szocialista ország, amelynek nemcsak saját szükségniiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiniiiiiiiiit •i!ii:iiiiM>iii!iiiiiiiiiiii!iiiiiiiiiiiuiii A leghatékonyabb energiaforrás letének fedezésére, hanem kivitelre ls elegendő földgáz áll rendelkezésére. Szovjet adatok szerint 1961-ben 1855 milliárd köbméterre-becsülték a részletesen kivizsgált és kitermelésre alkalmas földgázmezők tartalmát. 1961-ben 55 milliárd köbméter földgázt, vagyis a készleteknek 2,7 százalékát termelték ki. A ma ismert mezők — fokozottabb kitermelés esetén is — tehát legkevesebb 20 évig elegendők. Az ismert földgázlelőhelyeken kívül a szovjet geológusok természetesen további mezők után is kutatnak. Reálisan feltételezhető ugyanis, hogy további 20 000 milliárd köbmétert kiadó telepeket találnak, sőt a távlati kilátásokban 60 000 milliárd köbméterről olvashatunk. Annak ellenére, hogy ezek a számok csak megközelítőek és csupán tájékoztató jellegűek, nyilvánvaló: a Szovjetunió rendelkezik a világ legnagyobb potenciális földgázkészleteivel. TÁVOLSÁGI GÁZVEZETÉKEK A szovjet gázelőfordulások elosztása, sajnos, nem egyenletes, és ez megnehezíti a fő fogyasztási központok ellátását s úgyszintén az export kibővítését. A kilátási gázmezők mintegy kétharmada ugyanis az ország keleti részein fekszik, ugyanakkor a fogyasztás túlnyomó része a Szovjetunió európai részére koncentrálódik. Itt a legnagyobb földgázmezők a Volga és az Ural között, Észak-Kaukázusban, Nyugat-Ukrajnában stb. találhatók. Ezért távolsági csővezetékeket kell létesíteni a nagy mennyiségű gáz elvezetésére. A Szovjetunió annak ellenére, hogy az ország európai részébe a keleti területekről kell szállítania a földgázt, azzal számol, hogy exportálni is fogja a Földnek ezt az értékes ajándékát. Csehszlovákia az elsők közé tartozik, amely szerződést kötött a szovjet földgáz átvételére. Az egyezmény értelmében már ebben az évben kb. 280 millió köbméter földgázt szállít számunkra a Szovjetunió. Ez a mennyiség a következő években szüntelenül fokozódik és 1970-ben eléri az egymilliárd köbmétert. E szállítások a kiadós ukrajnai mezőkről valósulnak meg, amelyeknek készleteit sok száz milliárd köbméterre becsülik. NAGYKAPOSTÖL VÁGSELLYÉ1G A szovjet—csehszlovák államközi távolsági gázvezeték építése már gyakorlatilag befejeződött. A csővezeték hossza Csehszlovákia területén 348 kilométer és Nagykaposról Vágsellyére vezet. A jövőben további meghosszabbításával is számolunk Morvaországon keresztül a cseh országrészekig. A földgáz túlnyomó részét azonban azután is a szlovákiai ipar használja fel, mert itt elégtelenek az energetikai források. A szovjet földgáz vegyipari alapanyagul is szolgál és emellett a lakosság rendelkezésére fog állni fűtési célokra. Tekintettel arra, hogy a Szovjetunió gázszüségletünknek csupán bizonyos részét képes fedezni, a legközelebbi években nem számolunk azzal, hogy a behozott földgáz kazánházak és erőművek fűtőanyagául is szolgálna. Népgazdaságunk szükségletei szempontjából kívánatos lenne, ha az 1970. év után tovább fokozódna a löldgáz-behozatal. Ez azonban már csupán az Urálon túli mezőkről valósulhatna meg, ami pedig lényegesen növelné a szállító fél beruházási költségeit. Az a körülmény azonban, hogy a Szovjetunió más európai országokkal is tárgyal földgázszállításokról, azt bizonyítja, hogy követelményünk reális és csak az idő kérdése, mikor áramlik majd a sok ezer kilométer hoszszú távvezetéken keresztül hazánkba további nagy mennyiségű földgáz. (zv—dj) A D GAZDÁN NEM m KI AZ lOÖiÁm A Csallóközben már rég befejezték az aratást, de a földművesek ínég mindig szívesen emlékeznek vissza az idei kenyércsatára. Hogyisne, hiszen az idei terméseredmények minden várakozást felülmúltak. Akárcsak a dunaszcrdahelyl járás pozsonyeperjesi szövetkezetében . .. „ILYEN TERMÉSÜNK MÉG NEM VOLT amióta közösen dolgozunk", mondja büszkén Csóka István, a szövetkezet elnöke. — Búzából 44, árpából 3Z mázsa átlaghozamot értünk el. De volt egy olyan parcellánk is — tavaly ott zöldséget termeltünk —, ahol a Bezosztaja szovjet búzafajta 56 mázsát fizetett hektáronként. A terméseredményekkel természetesen elégedettek vagyunk, s mindent elkövetünk annak érdekében, hogy egy év múlva Is hasonló jó termést takaríthassunk be. Az alapokat ehhez már most igyekszünk megteremteni. Teljes ütemben végezzük a szántást, a talajelőkészítést, és jfi minőségű vetőmagot is biztosítottunk. A búza vetésterületének nagy részén szovjet fajtákat vetünk, mert ez idei eredményeink azt bizonyítják, hogy ezekből lényegesen jobb termést érhetünk el, mint az Ismert fajtákból. GYENGÉBB LESZ A TERMÉS KAPÁSOKBÓL A nagy szárazság miatt a kapásnövények hektárhozama Pozsonyeperjesen is a tavalyi alatt marad. Kukoricából csak 30, cukorrépából pedig 250—300 mázsás átlaghozamra van kilátás. — Takarmánytélékből lesz elegendő, mert a tavaszi és az őszi keverékek jól fizettek — veszi át a szót Godó jános, a szövetkezet agronómusa. — Annyi zöld takarmányunk volt, hogy mind nem is tudtuk az állatokkal feletetni. Mintegy 250—300 vagon sílótakarmányt szeretnénk az ősz folyamán készíteni. Elsősorban silókukoricából, amelyet 70 hektárnyi te rületen termesztünk, jő termés mutatkozik belőle, s így a tervezett mennyiségű silótakarmányt el tudjuk készíteni. SZÜKSÉGÜK IS LESZ RÁ a pozsonyeperjesieknek, mert jelenleg szép eredményeket érnek el az állattenyésztés terén. Az első félévben az átlagos napi fejés! átlag a tervezett 7,8 liter helyett 8,7 liter volt a sertések na pi súlygyarapodása pedig három dekával több a tervezettnél, vagyis 0,51 kg. A szövetkezet elnökének szavai szerint ezeket az eredményeket a második félévben nemcsak tartani, hanem még fokozni akarják. Állattenyésztési termékekből az év végéig mintegy 20 százalékkal szeretnének többet adni a tervezettnél. Zöldségből 800 000 korona bevételt terveztek, s a számítások szerint ezt el is érik. Igaz, a koraiakból gyengébb volt a termés, viszont szép a paprika és a paradicsom. Az utóbbiból 30—35 vagonnyi termésre van kilátás. Ezenkívül 120 mázsányi hagyma, nagyon sok paprika, őszi karfiol és kalarábé vár még értékesítésre. A 18 hektárnyi zöldségből így az idén is elérik a tervezett bevételt. (nád VDAVID TERÉZ: IFJÚSÁGBÓL ELÉGTELEN? (6) Anno mama az izgalmakba nem halt bele, felvehette pesti útjáról hozott, aranyban csillámló, pipocssztnű ruháját, és elmehetett apómmal vacsorázni egy étterembe. Mielőtt elindultak, Natasának adott egy húszast, hogy feküdjön le, mert másnap korán kell kelnie. Andrisnak apám ígért két pofont, ha nem veszi azonnal elő a történelemkönyvét, mely tárgyból bukásra állt. Mari nagyinak pedig meghagyták, hogy a konyha melletti kabinetben készítsen számomra fekvőhelyet, azután üljön ki a balkánra levegőzni. Nekem nem mondtak, nem parancsoltak és nem ígértek semmit. Natasa komolyan vette a húszast, rögtön vetkőzni kezdett, Andris egyáltalán nem vette komolyan az ígéretet, mert a történelemkönyv helyett pakli kártyát szedett elő. Mari nagyi pedig olyan arcot vágott, mintha évekig préselődött volna egy imakönyvben. Az ajtóból apám visszakiáltott, hogy adjanak nekem valamit enni, mert a ludoskását elnyelte „az a delfin". Aztán úgy karolt bele az aranyhímes, vörös ruhábo, mintha szerves tartozéka lett volna. Alig csukódott be utánuk az ajtó, Natasa abbahagyta a vetkőzést, magára kapta anyja szaténpongyoláját és lejteni kezdte a „Hattyúk tavá"-ból a gonosz szellem táncát, amit pár nappal előbb látott az operában. A kísérő zenét egyedül dúdolta hozzá, rögtönzött dallamokból. „Palástja" ide-oda lebegett. Nagyon hatásos volt. Andris asztalhoz ült, maga elé tette a csomag kártyát, kevert, osztott és mindjárt . az első fordulóban kontrát adott saját magának. Mari nagyi pedig hozzálátott oz edénymosogatáshoz. Legnagyobb megdöbbenésemre kezembe nyomta a törlőruhát. Számomra ez megrendítő pillanat volt. Nem hallottam, hogy erre nézve utasítást kapott volna. Anyám házában - bevallom - ritkán kerültem hasonló helyzetbe. Ugyan ki merte volna rámbízni a Gizi nagyi hagymamintás porcelánját? Különben is ... anyámék tudták, hogy nekem egészen másféle ambícióim vannak, és tehetségem sincsen efajta munkakörhöz. Be is bizonyosodott rögtön, bár a második tányért már zsonglőrhöz méltó ügyeskedéssel elkaptam a levegőben, — fényes tanújelét adva művészi hajlamaimnak, s immár másodszor váltottam ki ifjabb Jurik elismerését. - Ez igenl - rikkantotta. És amikor Mari nagyi megkérdezte tőlem - te otthev) sohasem szoktál segíteni a konyhában? - öcsém lovagiasan védelmemre kelt - Natasa tán szokott? — kérdezte. - Az más! - válaszolta Mari nagyi, de azt hiszem, nem tudta volna megindokolni, hogy az miért „más"! Lényegében nem is fontos. Az a fontos, hogy a konyhaszolgálattól felmentést nyertem, és végre telefonkészülékhez jutottam, hogy jelezzem anyámnak — „Sárkány rabolt el a karbolszagból, stop. Várom szabadításomat, stop!" Ám a hívójelre nem jelentkezett senki. Pedig húszszor is megismételtem. Végül abba kellett hagynom, mert Natasa egy „piruette" közben beleverte fejét az ajtó sarkába, bömbölésétől nem hallottam a saját szavam. Csak akkor vigasztalódott meg, amikor Andris bevette a partiba. Osztott, kevert és az első fordulóban kontrát adott neki. Reményvesztetten ültem ki a konyhaerkélyre, majszolni kezdtem a zsíros kenyeret, omit Mari nagyi a kezembe nyomott. Ő mellém telepedett és bekapcsolta saját magát. Kiderült, hogy a nagyi életében is elég a selejt. - Látod, látod, milyen áldott apád van, — kezdte. - Tied minden gondolata. Odafektetnek téged a kis szobába, míg engem kiűznek a konyhába, mint valami szolgálót. Aludni sem Jehet ott, úgy zúg a lift. Hogy a cséplőgép is zúgott, mondogatják. Hát persze hogy zúgott, de oz szép volt! A kenyér áldás, a kenyér élet! A lift az lift! Utálom! Mire besötétedett, Mari nagyinak eszébe jutott az eperfa is a falujából, meg a kutya, amelyik az ablaka alatt csaholt... Nekem a telefon járt egyre az eszemben, amelynek a végén nem jelentkezett senki. Mire aludni tértünk, a húszas az Andris zsebében lapult, míg Natasa bírta az ígéretet a két pofont illetőleg, amennyiben az elhanyagolt történelemkönyvet elárulja a szülőknek. Amíg Mari nagyi rendet csinált a gyerekek után, én anyám szolgálati számán próbálkoztam, de onnan azt a választ kaptam - Szabadnapos! Féltíz volt. Nekem tíz óráig ki kellett jutnom a kapun. Pali bácsi szerint léteznek dolgok, amelyeknek az ember csakis akkor tudja felmérni valóságos értékét, omikor megfosztják tőle. Ilyesmi a levegő, az anyai szeretet és ilyesmi lehet — Pali bácsi szerint — maga az élet is ... Amennyiben tudatosíthatnánk saját halálunkat. Számomra ez kissé nyakatekert filozófia volt, mégis ez forgolódott szüntelenül az agyamban, a konyha melletti kis szobában, ahol aludnom kellett volno, de elkerülte szemeimet az álom. Igaz, — le se feküdtem. Szabadulásom esélyeit mérlegeltem és lépéseimet számolgattam. Négy oda, négy vissza, szélességben terepszállás, jobbra vaságy, balra fal, előttem ablak, hátam mögött éjjeliszekrény... Alattam három emelet. Helyes kis kamra volt, varázsát csupán az zavarta, hogy tudtam róla — börtön! Anyám járt folyton az eszemben. Sajnáltam őt, talán jobban, mint magamat, mert hiszen ő feláldozta értem az ifjúságát, és most megfosztották tőlem. Hirtelenében lelkiismeretfurdalásom támadt az összes eltépett harisnyanadrág, a bemocskolt fehér kötények miatt. Még Pali bácsinak is meg tudtam bocsájtani ezekben a percekben, amiért seszínű szemeivel nem tud üdébben pislantani. És vágyódtam, jaj de vágyódtam a Gizi nagyi asztmatikus szuszogása után. Mint állatkerti ketrecben a sivatag királya, úgy forgolódtam a parányi területen, mely a világ milliónyi négyzetkilométeréből rendelkezésemre állt. Menekülésem lehetőségein törtem a fejem. Már-már feladtam a reményt, amikor nyílt a konyhaajtó és a résnyi hasadékon, mentőangyalként bukkant be Mari nagyi szürke verébfeje - Te már alszol? - kérdezte. - Nem! - Miért nem fekszel le? - Csak! Mari nagyi mintás barchetpongyolát viselt, kivágásában jól látszott magasan csukódó falusi inge... - Szép patyolatot húzott fel neked az én Annám. Jó aszony ő, csak ki kell ismerni. Nem volt megjegyezni valóm. Nagyi várt egy kicsit. - Kár a villanyért... - mondta aztán. Dühösen csavartam a kapcsolón, elsötétedett, csak a konyhából beszűrődő fénysáv vetett ránk sárga csíkot és odakint jobban kifehéredett az éjszaka. Az ablakráma árnyéka pedig hatalmas keresztként vetült a vaságy fölé, a falra. Úgy látszik, Mari nagyi erre várt, mert a fal felé fordult, mormogott valamit, majd ismét kérdezett. — Gizi nagyanyád szokott imádkozni? - Nem tudom! Gizi nagyi süket. . . - Persze, persze, — suttogta Mari nagyi. - Különöben is Gizi nagyi református. Mari nagyi leült az ágy szélére. - Aha! Kálomista! (FOLYTATJUK)