Új Szó, 1967. szeptember (20. évfolyam, 241-270. szám)
1967-09-08 / 248. szám, péntek
•t Kutatják a munkát /í júniusi bratislavai nemzetközi táncdalfesztiválon egy megnyerő külsejű, ötven év körüli őszes férfira lettem figyelmes, jobbára nem az esti előadásokon jelent meg, hanem a napközt próbákon. Árgus szemmel ült le a tíz-tizenkettedik sorba és feszült figyelemmel követte a színpadra lépő énekesek, zenészek és a műszaki személyzet minden mozdulatát. — A bratislavai Munkaügyi Kutatóintézet dolgozója — intett feléfe a rendezőség tagjainak egyike. - Kutatja a munkát — tette hozzá mosolyogva. A fenti megjegyzés adta az ötletet, hogy a nyilvánosság előtt aligha ismert kutatóintézetbe látogassak. HAGYOMÁNY, KÜLDETÉS Elsőnek ez a két szó került noteszomba Boiena Pašková igazgatóhelyettes szavaibői. A bratislavai Munkaügyi Kutatóintézet tevékenységében ritka szoros párosításban függnek össze egymással. A Bezruč utcai intézet ugyanis csupán alig három éve, 1964-ben alakult, munkáját azonban több évtizedes hagyományokra alapozhatta. A fluktuációval, a dolgozók lélektanával, az emberek munkahelyen tanúsított viszonyával kapcsolatban kezdetleges felméréseket már a húszas években is végeztek. A felszabadulás után a munka helyes értékelésével, bérezésével és a dolgozók lélektanával is foglalkoztak egy erre a célra alakult intézményben. A ,,munkakutatók" tevékenységének ideiglenes lebecsülése, a pszichológia helytelen és egyoldalú értelmezése sajnos, az ötvenes években az intézet elhamarkodott megszüntetésére vezetett. Az extenzív gazdálkodás fokozatos felszámolása, az új gazdaságirányítási módszerek alkalmazása azt eredményezte ellenben, hogy 1964-ben hazánkban ismét kezdetét vette a munkakutatás. Érthető hát, hogy a hagyományok ellenére, számos gazdaságilag hasonlóan fejlett országgal szemben — ahol azt a kutatási ágazatot zavartalanul fejleszthették — ma még csak néhány ígéretteljes részeredményről tájékoztathatják a látogatót. — Küldetésünk? Az ökonómia, a gazdaságirányítás, a munkaszervezés terén: a munkafolyamat optimálisan gazdaságossá, ésszerűvé tétele. Tevékenységünk során természetesen különös figyelemmel vagyunk a lélektanra, a szociológiára, a munkajogra — mondja Pašková igazgatóhelyettes. Tömören fogalmazva tehát: gazdaságpolitikánk tudományos alapjait dolgozzák itt ki. EGYENLETEK — SZÁMTALAN ISMERETLENNEL Gazdasági szempontból sürgető kérdés például, hogy menynyire racionális a dolgozók mindennapi, vagy hétről hétre ismétlődő „vándorlása" saját lakhelyükről az ország távoA hGiiand tejtermelés titka Számunkra egy kissé elképesztően hangzik, hogy egy hektár területre számítva valahol is képesek lennének évente több mint 300 kiló tejet termelni. Pedig Hollandiában ez nem megy ritkaságszámba. Sőt a tejtermelés mellett a hústermelés is bámulatot keltő arányú. Mi a holland állattenyésztés sikerének titka? Nem is titkot árulunk el, fia azt mondjuk, hogy a kifogástalan tenyészállatok tartása mellett a legelőről való, szinte atyainak nevezhető gondoskodás az alapja a virágzó marhatenyésztésnek. A holland farmer házában nem hiányzik a napló, melybe minden egyes alkalommal följegyzi, mit csinált a legelőn. A legeltetéstől kezdve a trágyázásig. Hollandiában majdnem úgy törődnek a legelővel, mint a legkényesebb veteménnyel. A legelőt parcellákra osztják. A parcellákat kisebb vízesárkokkal választják el egymástól. A vízesárkok egyszerre több célt is szolgálnak. Elsősorban szabályozzák a legelő nedvességtartalmát, ivóvizet nyújtanak a jószágnak és segítségükkel könynyedén érvényesíthető a /szakaszos legeltetés, az ún. kosarazás. Ezen kívül évente legalább négyszer, ötször műtrágyával javítják a legelőket. Minden második évben komposzttal fokozzák a talajerőt. IP) labbra eső területeire. Kiváló megfigyelési terület erre az ostravai kerület, ahol a kérdések halmaza merül fel ezzel kapcsolatban. Csak néhányat említsünk közülük: vajon mi vezérel valakit arra az elhatározásra, hogy akár több száz kilométer távolságból is az észak-morvaországi bányavidékre költözzék; miért áldozzák fel a békés családi élet lehetőségét; mi lesz ezeknek az egyéneknek további sorsa; miképpen alakul az oíthonmaradő család helyzete; a társadalom számára egyáltalában kivánatos-e ez a munkaerő-átcsoportosulás? Különösen alapos kutatás alá kell vetni ezeket a kérdéseket, hiszen például a különböző távolsági pótlékok és a vasúti kedvezmények tetemes összegre rúgnak. Ugyancsak a társadalomnak kell gondoskodnia a fölboruló családi egyensúly révén tévútra sodródó gyermekek ellátásáról. S e mielőbbi választ váró kérdések mögött ott rejtőzik a legfontosabbak egyike: nem lenne-e célszerűbb inkább az iparilag kevésbé fejlett területeken egy-egy Új gyár építése? Az új munkalehetőségek ugyanis számtalan problémát előznének meg. Sarkalatos kérdés a nők foglalkoztatottságának közgazdasági értéke is. Gyakorta . hallhatjuk, hogy N-né többet hiányzik munkahelyéről, mint ott van. Egyszer szabadságát élvezi, másszor a kisfia beteg, harmadszor szülési szabadságon van ... Sokszor már az is fogas kérdés elé állítja az üzemvezetőket, hogy voltaképpen milyen munkára osszák be a nőket, hiszen számos jogszabályzat köli kezeiket, ugyanakkor a munkára jelentkező aszszony „keresni" akar! Felmerült hát a kérdés: nem lenne gazdaságosabb a női munkaerők alkalmazása helyett a családfenntartó férfiak fizetésének emelése? A válaszváró kérdések élén szerepel a raktárak legcélszerűbb belső kihasználásának és az alkatrészkészletek megfelelő szintje megállapításának kérdése. Tudvalevő, Nyugaton egyegy Özemnek, vagy áruháznak alig néhány órára vannak készletel, hiszen a vállalkozó biztosan tudja: nem lesz fennakadás az áru szállításában. Nálunk attól tartva, hogy később nem lesz meg a kívánt árucikk, az üzemek többsége a kelleténél sokkal nagyobb készletet tárol, akár két-három hónapra is. ; Munkakutatás — táncIdalfesztiválon O Kész-! Hetek néhány órára vagy < [hónapokra? ® Döntő; !mérlegnyelv: a tervezés; >és a bérezés Itt mi a kutatóintézet feladata? Egy olyan terv kidolgozása, amely az üzemek között összeegyeztetné a raktározott készletek mennyiségét és zökkenőmentes pótlásukat. — Nagyban nehezíti mun^ kánkat, hogy a közgazdasági törvények csak általános vonatkozásaikban sűríthetők tételekbe. Érvényességüket számos külső és belső tényező befolyásolja. A vezetőknek finom üzleti érzékkel, körültekintő rugalmassággal kell rátapintaniuk lényegükre — mondja az igazgatóhelyettes. Nem véletlen hát, hogy a Munkaügyi Kutatóintézet tevékenységéhez éppen a több ismeretlenű egyenletekben találtam párhuzamot. Oj SZEMPONTOK Az új gazdaságirányítási rendszer közvetve kihat az intézet munkásságára is. A feladatokat ugyanis az anyagi érdekeltség és az önálló vállalkozó szellem szemszögéből is vizsgálat tárgyává teszik. Az üzemek létesítésének alapvető feltétele gazdaságosságuk lesz. így egyetlen vállalatigazgatónak sem közömbös: hány ember dolgozik a keze alatt, és miképpen tudja értékesíteni termékeit a piacon: Vitás kérdésekben tehát az eddiginél lényegesen nagyobb bizalommal fordulnak tanácsért a Munkaügyi Kutatóintézethez. -í A felszabadulás óta soha nem volt még olyan döntő szerepe a helyes tervezésnek és a dolgozók bérezésének, mint napjainkban — válaszolt kérdésemre Božena Pašková. — Egyedül a bérek helyes, rugalmas szabályozása teremtheti meg társadalmunk ökonómiai egyensúlyát. Ottjártamkor nem felejtettem el megtudakolni: vajon mit „kutatott" az ötven év körüli őszes férfi a bratislavai táncdalfesztivülon? ... Mosolyogva magyarázták, hogy megfigyeléseinek tárgya az volt: mennyi idő veszik kárba a színpadon, az elkerülhető műszaki hibák, továbbá az előadóművészek és a zenészek fölösleges várakozása folytán. Mostanában nem csupán a fizikai munka bérezése sarkalatos kérdés, hanem foglalkozni kell a művészek és a szellemi munka megfelelő díjazásának kérdésével is. A bratislavai Munkaügyi Kutatóintézet dolgozói a ma emberei, Itt végzik megfigyeléseiket közöttünk. Tevékenységük eredményeit ellenben már a jövőbe vetítik. MIKLÓSI PÉTER Vyh ne fürdő fejlődik Szlovákiai barangolásaink során megálltunk a kis középszlovákiai faluban, Vyhnén is. Két jelentős üzemén, a Garami Gépgyáron és sörgyárán kívül termálvizfi fürdőjé lette nevét ismertté. Hogy olvasóinkat közelebbről is megismertethessük ezzel a meleg vizű fürdővel, megkértük Jozef Vajsot, a fürdő gondnokát, válaszoljon néhány kérdésünkre. • Hogyan „született meg" termálvizű fürdőjük? — Bizonyára kevés olvasó emlékszik már arra, hogy azelőtt Vyhnén szív- és idegbántalmakat, valamint női bajokat gyógyítottak. A fürdő sajnos a front alatt tönkrement. Sajnáltuk, hogy a gyógyvíz a j>atakba folyik, ezért született meg az a kezdeményező gondolat, hogy egyelőre legalább strandot építünk. Sajnos elég sokáig tartott, míg a jó gondolat meg is valósult. Nejezchleb elvtárs, a Szlovák Testnevelési Szövetség elnöke támogatta a gondolatot és 1960-ban sikeegylk júniusi vasárnapon 3200 vendégünk volt. 327 autó és 5 nagy autóbusz állt ugyanakkor a parkolóhelyen. Nemcsak belföldi látogatóink vannak, hanem felkeresnek minket külföldi vendégek is. Neonvilágítást is tervezünk, hogy kellemessé tegyük azoknak ls a fürdést, akik a strandot az esti órákban akarják felkeresni. Hiszen ez olyan romantikus lesz, mintha holdvilágnál fürdenének. Természetesen Idővel ki akarjuk építeni a fürdő környékét is. Tribünöket, öltözőket és különböző szociális létesítményeket szeretnénk építeni. Mindenhez azonban nem elég riilt ls megnyitnunk az 50 méteres uszodát. • Említette a termálvizet... Valóban jogos termálvízről beszélni. A medencében a víz hőmérséklete 30 C fok. S van is belőle elég, hiszen 1 500 000 litert ereszthetünk bele. A vizet hetente kétszer váltjuk, hétfőn és pénteken, sőt anélkül, hogy zárva kellene tartanunk a strandot. Éjjel váltunk, amit lehetővé tett az is, hogy mélyfúrásokkal új, 38 fokos forrást sikerült találnunk s tartályt is építhettünk. • A tavalyihoz képest szemmel láthatólag megjavult a strand üzemeltetése is. Milyen terveik vannak még? — Bár már sokkal jobbak az üzemeltetési lehetőségek, ez még nem jelenti, hogy elégedettek vagyunk a mai helyzettel. Szeretnénk még egy felső teraszt is építeni, hogy nagyobb számú látogatottság esetén is mindenki megfelelő kényelmet találjon. Termálvizű strandunk iránt nagy az érdeklődés. Ez idén például csak az csak a saját kezdeményezésünk, szükségünk van a felsőbb szervek, különösen a Csehszlovák Testnevelési Szövetség vezetőségének támogatására Is. S mi reméljük, hogy igyekezetünk megértésre talál. • Bár az idény még tart, úgy véljük, mégis elmondhatná, elégedettek az idei látogatottsággal? — Az időjárás nagyon kedvezett, még soha ennyien nem kerestek fel minket, mint ez idén. Bevételeink is szépek voltak s ez lehetővé teszi, hogy sportszakosztályainkat is támogassuk. Tehát amint látja, céltudatos, fáradságot nem ismerő munkánk kifizetődött. Ebből az alkalomból meghívom mindazokat, akik szlovákiai barangolásaik során erre is elvetődnek. Állandó vendégeinket már nem is kell hívnunk. Nem fogják megbánni, ha eljönnek, mert azon kívül, hogy jól fogják magukat érezni, termálvizünk egészségüknek is csak hasznára lesz. JOZEF ŠAJTLAVA, Bratislava ö ten voltak a pati kqban, jiatal lányok, orvosságot váltottak ki receptre. Mind az öten. Minden a legnagyobb rendben meni, soromra vártam, ahogy illik. Semmi sem tűnt volna fel, ha a jiatal lányok az ajtóból vissza nem fordulnak, és meg nem kérdezik a patikusnőt: — Kérem, szabad alkoholt inni, amíg a kezelés tart? No — gondoltam — milyen okosaki Nekem ilyesmi eszembe se jutott volna, hogy alkoholt innom szabad-e? Megvártam volna amíg figyelmeztetnek rá, avagy elkövetem a hibát. Hiába — mégis értelmesek ezek a mai fiatalok! Aztán elfelejtettem az egészet. Akkor jutottak ismét eszembe, amikor ifjú rokonom, édesanyjával együtt esküvőre szóló meghívást hozott, és elmesélték, hogy a kislányt nemrégen avatták, nagyon szép állást kapott, a fiú körül rend Mázdez tdmag^atatt téma van, lakájuk lesz, szerelemben sincs hiány. Szóval minden körülmény arra mutat, soha — nem lesz belőlük számomra téma. Témává akkor alakult e látogatás, amikor az anyuka — főiskolai pedagógus — 1 mentegetőzni kezdett, hogy sietnek, mert a fiatalok aznap szilvóriumestre hivatalosak, haza kell még térni apró süteményért, amit anyuka ez alkalomra sütött. Sós süteményt persze, hogy lobban csússzék az itóka. Fordult egyet velem saját szobám — még hogy — nem születésnap, nem teaest... még csak nem is házibuli, hanem kifejezetten sztlvóriumest következik ... No de hát ehhez sem volt sok közöm. Mindenki oluan címen fogyaszt alkoholt, amilt/enen kedve tartia. Kezdetben anyailag támogatott szilvóriumestélyeken, később cukrászdákban, •kávéházakban ... Mivelhogy ez a sikk! Végül azután otthon magányosan, mert megszoktákl Tulajdonképpen az egész nem is érdekes, csattanója sincs. Azaz mégis! Elbeszélésem csattanója egy nem is a legifjabb korosztályhoz tartozó leányzó képében egy barack pálinkás délelőtt után szintén feljött a lakásomra. Vagyis inkább csak vezették, saját lábán már meg sem állt. Kísérőnője bocsánatkérések között magyarázta, azért tiszteltek meg látogatásukkal, mert közel lakom a „tett színhelyéhez", ilyen állapotban a városon végig nem mehetnek, azonkívül a régi barátság fűz elbeszélésem házhoz vezetett csattanójához, akt a következők folyamán úgu viselkedett, ahogyan alkoholmámoros ember szokott, akár témajelölt, akár nem ... Es elkövetett mindent, amit ember részegen elkövethet, akár kellemes az vendéglátójának, akár nem. Eldadogta, hogy kissé be van csi-csí-csicsmaradisággal nem vádolhatnak, akik ismernek, fenegyerekek közé tartoztam egykor magam is. Szolgáltattunk okot ml is fejcsóválgatásra, poharat is ürítgettünk, ha ünnepeltünk, ha erre ok adódott. Ám soha semmilyen címen nem ittunk öncélúan, a mámorért, se un uurt Lji-Lji Lj<- ^ italért 1 eaalábbis csentve, ezért restelli . , : ' ,„, mi lányok — nem tetmagát, de mikor kísérője tudtára adta, hogy restelkedésre minden oka megvan, földhöz csapást célzattal emelte magasba díszporcelánomat. Ha le nem fogfuk, be is fejezi mozdulatát. Nem egészen ifjú leányismerősöm a továbbiak folyamán is elkövetett mindent, amiről következtetni lehetett arra, hogy régen megérett az elvonókúrára. Amit elmondtam, beszél az saját magáért. Dikció, fejmosás allqha segít az ügyön, alkoholizmusnál sokkal több az, amiről szó esett. Antialkoholista propagátor sem vagyok, humorérzékem is van, tük, mert adtunk valamit női mivoltunkra — úgynevezett „női méltóságunkra". Az Ital lehetett számunkra eszköz, de sohasem lehetett — cél! Szilvóriumest, barackpálínkás délelőtt! Ilyen fokú nyíltságot senki sem kíván ma sem lányainktól hogy... még be is valifák: szebb elnevezést nem tudnak adni szórakozásuknak. / la elvesztették saf—J fát illúzióikat, legalább azokra legyenek tekintettel, akik tartanak felőlük valamitI D. T.