Új Szó, 1967. szeptember (20. évfolyam, 241-270. szám)

1967-09-05 / 245. szám, kedd

Móricz Zsigmond és a ma 25 ÉVE HALT MEG A NAGY MAGYAR ÍRÓ MINDÖSSZE hatvanhárom esztendős volt azon a szeptemberi éjszakán, midőn eltávozott az élők sorából. Maga a halála körüli történelmi helyzet is szinte jelképe annak, milyen viharos, megpróbáltatásokkal terhes volt az a kor, melyben élt. Halála napján hullottak először a bombák Budapestre, hogy aztán mintegy három év múltán a felvirradt szabadság köszönthesse a „hárommillió koldus" országát ls. Móricz Zsigmond nagy utat tett meg, míg elérkezett a forradalom, a forradalmak vállalásáig. Ifjúsága harcát Ady társaként vívta meg, s Ady igaz fegyvertársát látta benne. Nem volt kommunista, de a magyar nép nemzeti és demokratikus törekvéseinek megvalósulását a kommunistáktól várta, s őszinte szívvel köszöntötte az 1918as polgári, majd az 1919-es szocialista forradalmat, a Magyar Tanácsköztársaságot. írói munkássága első sikere a Hét krajcár volt. Ez a mű volt az, mely az addigi közönyt és közömbösséget áttörte, s szerzőjét elindította a népszerűség felé. Az első műve éppúgy, mint az azt követők a magyar Ugar elleni küzdelem talajából nőttek ki, s terebélyesedtek naggyá. A Sárarany, Az Isten háta mögött, a Szegény emberek, A fáklya, A boldog ember és más művei a bizonyítékai, hogy a forradalomért, a változásért való küzdelem az írói krédója legfontossabbját jelenti. Ezért csatlakozott oly lelkesedéssel a forradalomhoz is, melytől a népek testvérisége s az ember felszabadulásának lehetőségét várta. Az ellenforradalom győzelme hátráltatta Móricz Zsigmondot frói fejlődésében, a forradalmat azonban már nem lehetett meg nem történtté tenni. A szocialista eszmékkel való első találkozás megtörtént, s az eszme — a terror ellenére is — ott izzott a magyar lelkekben, s egyben az ő útját ls meghatározta. Az ellenforradalommal való szembefordulása, s kritikai realista magatartása mögött a „forradalmi tapasztalat" is közrejátszott, még akkor is, ha a bukás reményvesztetté tette is őt, s azt a következtetést vonta le, hogy a forradalmak útja járhatatlan. Azonban arra ls megtanította, hogy az úri világ előbb vagy utóbb pusztulásra van ítélve s a nép érett arra, hogy saját sorsának Irányítója legyen. A Tanácsköztársaságban való részvételéért zaklatások és anyagi gondok érik, azonban sohasem tagadja meg tegnapi önmagát! Személyes vallomásai (Légy jó mindhalálig j s útkeresői regényel (Tündérkert) a kor kritikáját tartalmazza, s egyben kimondja ítéletét is: az úri világ haláltáncát járja. (Kivilágos kivtrradatig.) írói korszaka azon időszakában, amikor a baloldali eszmék terjesztése egyre lehetetlenebb volt, a „hagyd a politikát, építkezz" jelszóval — melyet folyóirata homlokára írt — próbálja viszszatartani az értelmiséget az egyre veszélyesebbé váló jobboldali politizálástól. Ez a — harmadik — korszaka sarkallja őt arra ls, hogy egyre jobban a népélet felé forduljon, s az új élet Igéit itt keresse, a szegényparasztság forradalmi gondolkodástól terhes rétegei között. Az egykor „Nyugatos" Móricz Zsigmond így érkezett el a népi írók s József Attila közelébe. Írói, kritikai, publicisztikai munkássága az utolsó években volt a legszélesebb, viszont magánya is ekkor lesz egyre elviselhetetlenebb. Nagy tervek, elképzelések közepette érte őt a halál. Temetésén a hivatalos Magyarország nem képviseltette magát, s maroknyian állták csak körül sírját... Kevesen tudták megítélni igazi nagyságát, értékét. A SZOCIALISTA irodalomtörténet a magyar irodalom legnagyobb kritikai realista írójaként tartja számon Móricz Zsigmondot, akinek művei — páratlan életszerűségükkel, kiváló emberábrázolásával, s művészi színvonalával — ma is közkedveltek, s mondanivalójukkal a mát építik, erősítik ... Ihomas Mann szavaival élve azon kevesek közül való volt, aki műveiben a huszadik században is megőrizte a poézist. F. Z. Korát ostorozta Alekszej Konsztantyinovics évfordulójára A mai nemzedék nem nagyon ismeri a Tolsztoj orosz írócsalád legidősebb tagját, a nagy Lev Tolsztoj és a szovjet-orosz Iróóriás Alekszej Tolsztoj ősét Alekszej Konsztantyinovics Tolsztoj grófot, a költőt, drámaírót és szatirikust. Ösi grófi család sarjaként 1817. szeptember 5-én látta meg a napvilágot Pétervárott. Nemesi környezetben nőtt fel, s a fogékony lelkületű ifjú korán rádöbbent osztálya visszásságaira. Nem állithatjuk, hogy bizonyos fokú kiábrándultsága miatt meghasonlott volna önmagával. ö nem szakított osztályával, csupán a jelen görbe tükrében látva a nemesi rendet, elfordult tőle, s a múltba menekülve próbált eszményeket kergetni. Alekszej Konsztantyinovics jó nevelésben részesült, a mint nemesi sarj 1834-ben külügyminisztériumi szolgálatot vállalt. Előbb levéltáros volt, majd 1837-ben tagja lett a MajnaFrankfurtban tevékenykedő orosz missziónak. Az irodalom, a szépművészetek iránti érdeklődése korán felébredt. Irodalmi téren tevékeny anyai nagybátyja, Perovszklj hatására érlelődött benne az a gondolat, hogy tollal szolgálja a nemzet felemelésének ügyét. Első Irodalmi próbálkozására, az 1841ben megjelent Vámpírra Belinszktj ls felfigyelt. A szigorú kritikus a kezdő író hibái ellenére felfedezte a szunnyadó, kibontakoztatásra váró tehetséget. A. M. Zsemcsuzsnyikowal írta Fantázia című színdarabját, amelyet az első előadás után I. Miklós cár azonnal betiltatott, szigorú dorgálásban részesítve a mű szerzőit azért, mert rendkívül élesen bírálták a fennálló rendszer hibáit, a cári tisztviselők korlátoltságát 6a korruptságát. Ebben az 3851Tolsztoj születésének 150. ben megjelent színdarabjában megmutatkozott Tolsztoj szatíraírói tehetsége. Következő drámáiban a Rettegett Iván halálában, a Borisz cárban, a Fjodor joanovics cárban az orosz történelem hőskorszakához fordul, s a misztikumra hajlamos szlavjanofil szellemben a történelmi múlt példáinak idézgetésével tiltakozik kora társadalmának igazságtalanságai ellen. Alekszej Konsztantyinovics Tolsztoj mint lírikus is kitűnt. Műveinek, románcainak népszerűségét mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy kora legnagyobb zeneszerzői: Csajkovszkij, Rimszkij-Korszakov, Kjui, Rubinstein, Borogyin zenésítették meg verseit. Megérdemli, hogy az utókor megemlékezzék róla, hisz ha nem is volt forradalmár, igazságérzete arra késztette, hogy az írott szó erejével szembeforduljon kora társadalmával, leleplezze és ostorozza - osztályának hibáit, kora osztályigazságtalanságait. (L. L.) Évadnyitó kiállítás Lassan már hagyománnyá válik, hogy a bratislavai Kis Színpad előcsarnokában egy-egy színházévad alatt kiállítások váltogatják egymást. Az idei évad első ilyen rendezvényét a húszéves fennállását ünneplő Tatran Kiadó rendezte. Az eddigi szlnházlrodalmi kiadványaiból válogatott ízelítőt pénteken nyitották meg S. Mrožek: Tangó című színműve előadásának szünetében. A kiállítás másik célja a színdarabok könyv alakban való népszerűsítése. Ezek nálunk bizony nem örvendenek különösebb érdeklődésnek, holott külföldön éppúgy olvasottak, mint a regényirodalom vagy a költészet. (mik—) IflillKC A szovjet lézerkutatás A kvantumelektronika fejlesztésében a szovjet tudósok igen nagy részt vállaltak magukra. Ha már erről beszélünk, akkor tulajdonképpen nem is a kvantumoptikival, tehát a lézerrel kellene kezdenünk, hanem sokkal inkább még a kvantumelektronikával, vagyis a mézerrel. Köztudomású ugyanis, hogy a szovjet rádiótechnikusok — pontosabban: rádiófizikusok — igen jelentős munkásságot fejtettek ki a stabil frekvenciájú és rendkívül kis zajú mézer oszcillátorok és erősítők terén. Kotyelnyikov akadémikus és munkatársai sokféle mézertípust dolgoztak ki, részben kozmikus rádióösszeköttetések céljaira (ahol a beérkező jel gyengesége miatt a kis zajú erősítőnek különösen fontos szerep jut), részben pedig a rádiócsillagászati célokra, ahol az előbbi megállapításunk hatványozott mértékben érvényes. Azokban a kísérletekben, amelyeket a szovjet tudósok, főleg az angliai Jodrell Bank rádióteleszkópjával kísérletező angol kollégáikkal bonyolítottak le — részben az Echo holdak, részben pedig Földünk valódi Holdja segítségével — arról tanúskodnak, hogy a szovjet mézertechntka úrrá tudott lenni a legsúlyosabb természeti korlátozásokon is. Még sokkal Inkább érvényes az elmondottak igazolására a Kozmosz—97 mesterséges -hold példája. Ezen a mesterséges holdon ugyanis kvantumelektronikai (molekuláris) generátort, azaz mézért szereltek fel. Az ok nyilvánvaló: a mesterséges égitestek (holdak vagy bolygók) pontos helyzetmeghatározásához növekvő mértékben használják fel a Dopplerelvet, vagyis a világűrben mozgó rádióadó frekvenciájának kizárólagosan a viszonylagos elmozdulás hatására beálló elhúzódását, elvándorlását. A Doppler-elv alkalmazása nélkül nem is lehetne a mai kozmikus kísérletekben ezt a kívánatos pontosságot elérni, amely például a holdrakéta, a mesterséges bolygók pályájának beméréséhez és helyesbítéséhez szükséges. Az elért pontosság arról tanúskodik, hogy ma a mesterséges égitestek sebességét néhány cm/sec pontossággal tudjuk meghatározni. Mindennek egyetlen alapvető feltétele van: a bemért Doppleroszcillátor frekvenciájának rendkívül stabilnak kell lennie. És éppen ezt a feladatot teljesíti a molekuláris generátor, vagyis a mézer. A mézerek a mikrohullámok tartományában működnek — néhány centimétertől néhány milliméterig terjed a hullámhosszuk. A frekvencia növekedtével előbb az infravörös hullámok tartományába jutunk. Ebben a hullámhossztartományban a legfontosabb eszközök a különféle gázlézerek. A gázlézerek zenid diódának, amely bizonyos küszöbszint alatt közönséges in? fravörös-vörös sugárzóként működik, majd e küszöbértéket túllépve lavinaszerűen indul meg a lézersugárzás.. (Egyébként is a gallium-arzenid legérdekesebb, legizgalmasabb kristályos anyagaink egyike, amelynek még a technika és a fizika számos területén igen fontos szerep juthat.) Bászov és Prohorov félvezető lézerjeinek éppen abban rejlik a jelentősége, hogy az egyéb szilárdtest lézerek gerjesztését (szivattyúzását

J ezzel a lézerfénnyel lehet végezni és ezáltal a szivattyúzás hatásfoka sokszorosára nő. A szovjet lézertechnika Széles fronton folyik a lézer technológiai és kutatási célokra való felhasználásának vizsgálata. A többi között többféle lézeres hegesztőberendezést gyártanak, amely sajátos mikrohegesztési feladatok ellátására alkalmas. Igen célszerű orvosi alkalmazás az a szemészeti lézeres koagulátor, amely korábban elképzelhetetlen (illetve néhány év óta bizonyos, fénnyel, de rendkívül nehéz optikával nehézkesen megvalósítható) szemműtéteket tesz lehetővé. A többi között ilyen lézersugárral lehet a recehártya leválásait megoperálni: a levált részeket „visszaragasztani" az alapszövethez. A lézersugárnak ezúttal az az óriási előnye, hogy az impulzus néhány nanosecundum, vagy millisecundum tartamú, tehát a műtét hamarabb fejeződik be, mielőtt még a páciens érzékelő idegrendszere erről tudomást szerezhetne és a természetes reakciók bekövetkezhetnének. Felhasználjuk a szovjet lézereket egyre inkább geodéziai és ehhez hasonló célokra is. Mind infravörös, mind pedig látható tartományban működd lézereik vannak, amelyek felhasználásának talán egyik legérdekesebb példája az óriás moszkvai osztankinoi tv-torony bemérése és ellenőrzése építés közben. A - lézersugár lehetővé tette, hogy a torony feltétlenül függőleges helyzetét igen egyszerű módon biztosítsák és építés közben a szükséges ellenőrző méréseket is elvégezhessék. Talán kevés példa van a néhány év alatt a legszigorúbban vett alapkutatástól a technika hétköznapi fegyverévé vált eszközre, amely annyira szemléletes és meggyőző lenne, mint éppen a lézer. A sokféle lézersugaras berendezés — nem csupán maguk a generátorok, de a velük felépített alkalmazástechnikai eszközök, műszerek, készülékek is — azt mutatják, hogy milyen gyorsan, milyen hamar válhat termelőeszközzé egy korábban elvont jelentőségű, látszólag tisztán akadémikus készülék. A gázlézerek elsősorban arról nevezetesek, hogy rendkívül stabil a frekvenciájuk. Az infravörös sugárzás magától értetődően nem lehet olyan nagy energiájú, mint a látható fény tartományába eső sugárzás, viszont az infravörös hullámsávban dolgozó kvantumoptikai generátor sem a hőmérsékletváltozások, sem egyéb külső körülmények módosulása esetén nem változtatja tulajdonságait. Vagyis a gázlézerrel rendkívül precíz, stabil frekvenciájú oszcillátorhoz jutunk. Segítségükkel például rendkívül pontos interferometriás méréseket lehet végezni és így mind optikai tulajdonságok, mind pedig a hosszúság (mint az egyik legfontosabb műszaki jellemző) mérésében a korábbiaknál többször precízebb mérések válnak lehetővé. A szovjet fizikusok sokat foglalkoznak a „legklasszikusabb" lézerfajtákkal is, amelyek sorából a rubinlézert és a neodimmal „szennyezett" üveglézert kell megemlítenünk. Félvezető lézerek A félvezető lézerek annál is inkább jelentősek, mert hiszen Ny. Bászov akadémikus, A. Prohorovval a félvezető (Injekciós) lézer-effektus felfedezéséért kapta — amerikai társával, Ch. Townesanl, a MIT tanárával együtt — a Nobel-díjat. A félvezetőkben fellépő lézereffektus eltér az egyéb szilárd test- vagy gázlézerekben, nemkülönben a folyadéklézerekben fellépő mechanizmustól. Ezúttal ugyanis a félvezető kristályban létrehozott elektromos térerősség bizonyos küszöbértéke felett válik észlelhetővé az indukált emisszió, míg a küszöbérték alatt csupán igen egyszerű (de nem koherens és nem is túlságosan erős) fényeffektust kapunk. Ez az érdekessége például a gallíum-arELEKTRONIKUS FORGALOMIRÁNYÍTÁS Berlin Wilmersdorf kerületének forgalmát két év óta irányítja Európa első elektronikus forgalomirányító számítógépe, amelynek jő tapasztalatai eddig már 12 európai nagyvárost késztettek hasonló berendezés felállítására. A Siemens VSR 16 000 berendezése felfogja és regisztrálja detektorok segítségével a forgalom pillanatnyi állását, kiválogatja és korrigálja az előre megadott, a számítógépbe betáplált jelzések terveit, irányítja a forgalmat és módosított tervek szerint, végül ellenőrzi és megállapítja a forgalomirányítás eredményét, hogy a következőkben még jobb és megfelelőbb jelzésterveket lehessen kidolgozni. A VSR 16 000 számítógépes rendszer a közlekedési szakemberek számára megadja a lehetőséget arra, hogy kiaknázzák a lehetőségeket a zöld utak optimális elosztására az egyes forgalmi sávok közt és az utcahálózat forgalmának koordinálására. A közlekedési csomópontok részére legkedvezőbb jelzési tervet a mérnökök a szimulációs programok segítségével dolgozzák ki, amelyek a számítóközpontban leképezik a forgalom alakulását. A VSR 16 000 jelzési tervek alapján dolgozik. Maximálisan 100 közlekedési csomópontot egyenként átlagban 10 jelzési csoporttal tud Irányítani és ezekhez 16 Jelzési tervet hozzárendelni, 1 HE 1967. IX. 5. A szovjet Novo-Kramator-i gépgyár egyik újdonsága az r ERG-1600 jelzésű kerekes kotrógép. A kerék tizenkét Q kanala egy óra alatt 3000 köbméter földet helyez át. w