Új Szó, 1967. szeptember (20. évfolyam, 241-270. szám)

1967-09-30 / 270. szám, szombat

K ét éve én is jelen voltam az azóta már gyors ütemben épülő bratislavai nagyáruház: a PRIOR alapkövének ünnepélyes letételénél. Csak számtalan karó és cölöp jelezte, hol harapjon a földbe a bagger, s hol elég csupán a földgyalú... S nemegy rozoga, lebontásra váró öreg épület vette még körül a műépítészek által kiszemelt területet. Talán félkezemen is megszámolhat­nám, hogy az országban eddig hány ha­sonló jellegű létesítmény épült föl ilyen ütemben, mint a bratislavai Prior háromszög alakban húzott téglafalai, vagy hatalmas tartóoszlopai. Az elmúlt hónapokban a kőművesek, a villany­szerelők és egyéb mesteremberek elvé­gezték a munka legjavát, s Így távolról sem tűnik alaptalannak az átadás köz­szájon forgó határideje: „ ... JÖVÖRE SZEPTEMBERBEN !" — Valóban így lesz? — kérdem Martin Muráň építkezésvezetőt. — Az előjelek szerint igen, a munka irama pillanatnyilag nagyon jó — mondja. — Már novemberben átadjuk a raktárnak szánt emeletet. Az egykori Kórház utca jelöl Is már travertinla­pokkal burkoljuk a homlokzatot. Tervrajzokat terít az asztalra. A sű­rűn húzott vonalak és a tengernyi szám alapján kiderül, hogy a most épülő áruház a bratislavai Kő-tér át­alakításának csak az első szakasza. A továbbiakban még egy tízemeletes, korszerű A-hotel épül a jelenlegi mál­ladozó vakolatú nyomdaépület helyén. Az átépítési tervek harmadik szakaszá­ban pedig egy reprezentatív összekötő épületcsarnok készül el a Prior és az A-hotel között. Itt az áruház tudakozó­ja, emléktárgyüzletek, gépkocsiszalon, tágas bútorosztály, fodrászat, gyermek­Áwtiáz — hatvanmillióért • Mozgólépcsővel az eme­letre • Fényújság a hom­lokzaton, elárusítónő he­lyett: ipari tévé • Napon­ta 200-250 tonna új áru kocsimegőrző és más szolgáltatási rész­legek kapnak helyet. Hazánkban eddig páratlan megoldás lesz ez mind mű­építészeti, mind a hotelközönség szem­pontjából. Amennyiben ugyanis a szál­lóvendég vásárolni óhajt, nem kell ki­lépnie az utcára, hanem az összekötő épület folyosóin a hotel halijából egye­nesen a Prior második emeletére me­hetl — S a Duna Áruház? — kérdem, mert mindeddig szóba sem került a szlovák főváros ma még naponta száz­ezres forgalmat lebonyolító áruháza. — Az is megmarad, csak egy kis küldetésbell módosulással. Hasonló sze­repe lesz mint Prágában a Divat-Há­zának. — Milyen érzés az ország legna­gyobb áruházának építését vezetni? Martin Muráň mosolyogva válaszol. — Szakmába vágó ... Esti tagozaton a Szlovák Műszaki Főiskola építészeti karának negyedik évfolyamát látoga­tom. Így legalább nem okoz problémát a diplomamunka témájának megválasz­tása ... Persze, óriási felelősség nyug­szik az ember vállán, hiszen hatvan­millió korona beruházással épül a Prior. MOZGÓLÉPCSŐVEL AZ EMELETRE Az építkezésvezető összehajtja az óriási tervrajzokat, az asztalfiókjába süllyeszti a makettek fényképmását és az elméleti beszélgetés helyett az épít­kezésre invitál. — Vigyázzon, lépcső helyett még csak csőre lép — tréfálkozik, s aztán egy meredek lejáraton a tágas alag­sorba kalauzol. A jövő esztendő szeptemberétől itt történik majd az áruátvétel. S hogy telente se történjék ott baleset, alul­ról fűteni fogják a lejárat aszfaltbur­kolatát. Napról napra negyven-ötven tehergépkocsi szállítja majd a különfé­le árufajtőkat a Prior raktáraiba. Elő­zetes elképzelések szerint ugyanis, na­ponta körülbelül ötvenezer látogatóra számítanak, akik közül mintegy húsz­ezer vásárol is majd. Mi lesz itt kap­ható? Minden: a gombostűtől a sze­mélygépkocsiig ... — Számos műszaki újdonság lesz n nagyáruházban, de a Prior legnagyobb attrakciója bizonyára a kétirányú moz­gólépcső lesz. Ma már minden korsze­rű áruházban így oldják meg a vásár­lóközönség emeletek közötti „közleke­dését" —- mondja az építész. Eleinte bizonyára sok csodálója akad az ipari tévének is, amely lehetővé te­szi az elárusítók számának csökkenté­sét. Az egyes osztályokon általában az önkiszolgáló vásárlási formát vezetik be. Az esetleges „szarkákra" a beépí­tett tévékamerák ügyelnek ... Sok jót remélnek a szakemberek a modern lég­kondiciőnálő berendezéstől, melyet már szerelnek. Ez a berendezés az év mind a tizenkét hónapjában egyenlő hőfo­kot biztosit majd az egész áruhőzban. Igy nemcsak az áru jő minőségét, ma­radandóságát biztosítja, hanem jő szol­gálatot tesz a vásárlóknak ls. Érdekes, újszerű berendezés lesz a földszinti hősugárzó. A bejárat üvegaj­tai mögött a téli hónapokban meleg levegőt fog sugározni, megakadályoz­va a hideg utcai levegő beáramlását. Oj gazdaságpolitikánk értelmében fon­tos tényező lesz a Priorban a reklám. Erről önálló színes fényújság gondos­kodik a homlokzati falon, továbbá he­lyi Jellegű rádióadó és más berende zés is. NAPOZÓ ­ALKALMAZOTTAKNAK Kísérőmmel a legfelső emeletre ér­tünk. Itt dolgozik majd a Prior negy­ven főnyi igazgatósága. Négyszáznyolc­van alkalmazott és tanonc munkáját fogja irányítani, akik külföldi mintára nálunk eddig még valóban ritka gon doskodásban részesülnek. Szakembe reink sok tapasztalatot szereztek e té­ren a szovjet főváros két éve üzembe helyezett Moszkva Áruházban. Akár­csak ott, a Priornak is saját üzemi konyhája, mosodája lesz. Ezen klvüi röntgenlaboratőrium, orvosi rendelő áll majd az áruház egészségügyi központ­jának rendelkezésére. Sőtl — talán hu­szonöt-harminc gyerek részére üzemi bölcsődét és óvodát ls nyitnak később. A legérdekesebb azonban feltétlenül a tetőn berendezett napozó lesz, ahol ebédszünetben, vagy egy-egy szabad szombaton pihenhet a személyzet. Muráň-építész a fölöttünk függő ösz­szefüggő vasszerkezetre mutat: — Ezekre erősítik majd a hangszi­getelő műanyagmennyezetet. Különös szerepet kap ez a Priorban, ahol — ugyancsak külföldi mintára — abla­kok helyett belső neon- és pontfénnyel oldjuk meg a világítást. — Nem lesz ez igy túlságosan költ­séges? — Sokan vélekednek igy, de az ag­godalmaskodóknak nincs igazuk. A ha­talmas ablakok ugyanis nagyon sok raktározási helyet foglalnak el, más­részt, számot tevő kárt okoz a polco­kon felhalmozott áru minőségében az ablaküvegen betűző napfény. A vilá­gosság intenzitását emelik majd a kör­be helyezett tükrök is, amelyek egyút­tal kizárják a ritka áru pult alatti „tá­rolását". Míg az épülő bratislavai nagyáruház tágas, háromszög alakú emeleteit jár­tuk, többször ls fölötlött bennem a kérdés: vajon nem lett-e Prior túlmére­tezve? — Ma még talán valóban kicsit túl­méretezettnek tűnik a Prior, de egy­részt néhány év múlva teljesen megvál­tozik a belváros jellege, másrészt pe­dig nem csupán Bratislava, de a kör­nyező vidék kereskedelmi központja is lesz — magyarázza az építésvezető. — fis akkor is helyt kell majd állnia a most épülő korszerű nagyáruháznak, nem ls szólva arról, hogy addigra újabb tízezrekkel gyarapszik Bratislava lakos­ságának száma. • • • A közgazdászok kilenc — tlz évre becsülték a Prior építésébe fektetett milliók megtérülését. Bér ma még csak a tekintélyes beruházás „elköltésén" dolgoznak az építészek, egy már most bizonyos: felépítése megéri a fáradt­ságot és a költséget isi MIKLÓSI PÉTER (Folytatás az 5. oldalról) nak, s minél rövidebb időn belül érvé­nyesülhessenek a hosszú tartamra tervezett irányzatok. Pozitív komplex program érvé­nyesüljön az eddigi jelentős mértékben rögtönzött megoldások helyett. Tudatosan kell megteremtenünk a felté­teleket és helyet kell biztosítanunk azon ellentétek mozgására, amelyeket eddig gyakran csak utólagosan észleltünk, mert megoldásukat a párton kívül, sőt néha a párt ellen vetették fel. El kell érni azt a természetes helyzetet, amelyben a szo­cialista művészet irányában haladó fejlő­dés szerves folyamattá válik magán az al­kotáson belül. Ez egyebeken kivül azt jelenti, hogy nem szabad felcserélni, nem szabad mechanikusan különválasztani az irodalom és az alkotók funkcióját s fel­adatát az írószervezet funkciójával. Rend­szeresen keresni kell utakat az írók egyes csoportjaihoz, különösen az új, felsorakozó nemzedékhez, akiket a párt kultúr-poiiti­kájának pozícióin való öntudatos tevékeny­ségre kell vezetni. Ez megkívánja, hogy a kommunista író­kat a párt aktívájának tekintsük, s az ed­diginél nagyobb mértékben bevonjuk őket a párt- és állami szervekkel való együtt­működésbe, aktív részvételre vezessük őket a párt kultúrpolitkiájának kialakítá­sában és megvalósításában nemcsak köz­ponti szinten, hanem a kerületi, járási, és városi szinten is, ahol az Írók élnek és dolgoznak, s ahol behatóbban megismer­kedhetnek a szocialista társadalom tovább­fejlesztéséért vívott harc gyakorlati prob­lémáival, és Így részt vehetnek e küzde­lemben. Csak megerősíthetjük azt az is­mert szabályt, hogy a politikai befolyás leghatékonyabb módszere a személyes érintkezés. A jövőben arra kell törekedni, hngy a felmerülő ellentéteket elsősorban Ideológiai eszközökkel oldjuk meg, és ad­minisztratív beavatkozást csak a legvégső, elkerülhetetlen esetekben alkalmazzunk, mégpedig az állami szervek útján. Néhány Ilyen határozat azonban elkerülhetetlen most az írószövetség IV. kongresszusa után, amikor a dolgok annyira jutottak, liogy határozott intézkedéseket kell foga­natosítani, nemcsak azért, hogy fordulat álljon be, hanem, hogy megcáfoljuk azt a tévhitet, miszerint a párt nem képes szembeszállni egyes Írók úgynevezett „de­mokratikus" ellenzékével. A Központi Bizottság elnöksége elsősor­ban állást foglalt azoknak a párttagoknak az ügyében, akik fellépésükkel az írószö­vetség IV. kongresszusán és annak elő­készítése folyamán durván megsértették a párt alapszabályzatát, és pártellenes plat­formra kerültek. Hendrych elvtárs ezután tájékoztatást adott a CSKP KB elnökségének, valamint a Központi Ellenőrző és Revíziós Bizott­ságnak határozatairól azzal kapcsolatban, hogy Ivan Klíma, A. J. Liehm, Pavel Ko­hout, Ludvík Vaculík, Milan Kundéra és jan Procházka írók megsértették a párt alapszabályzatát. A CSKP KB plenáris ülé­se e tájékoztatással kapcsolatban határo­zatot hozott, amelyet a CSKP KB plenáris üléséről kiadott közlemény tartalmaz. Ha­tározott és nyomatékos intézkedésekre van szükség az Írószövetség tájékoztatási eszközeinek terén is. A CSKP KB elnök­sége úgy véli, feltétlenül szükséges, hogy a Literárni noviny a Művelődés- és Tájé­koztatásügyi Minisztérium hatáskörébe ke­rüljön. Tanúi voltunk annak, amint idővel a Literárni noviny fő érdeklődését a poli­tikai publicisztika területére helyezte át. A lap egyoldalúsága végül teljesen nega­tív állásfoglaláshoz vezetett. A Literárni noviny az állandó kétkedés és a libera­lista hangulat terjesztésének melegágya lett. Lényeges változást sem a kulturális folyóiratokkal kapcsolatos 1964. évi párt­határozat, sempedig a Literárni noviny ügyében hozott 1966. évi határozat után nem következett be. Az ideológiai bizott­ság és más pártszervek több ízben tár­gyaltak a szerkesztőséggel és az írószö­vetség elnökségével a Literárni noviny ál­lásfoglalásáról. Az elvi kifogások és a helyes irányvonal követelménye azonban süket fülekre talált, sőt az írószövetség szervei nagyobbára védelmezték a Literár­ni noviny álláspontját. Annak érdekében, hogy megerősödjön a párt befolyása az Írószövetségben, a CSKP KB elnöksége jóváhagyta azt az elvet, hogy a pártszervek és -szervezetek felada­tai közé tartozik valamennyi fokon az írók körében végzendő egyéni és csoportos inunka is. kivéve az írószövetség tervelt. Ezen a téren bővíteni kell a párt területi szerveinek jogkörét, fel kell újítani a párt­és állami funkcionáriusok rendszeres sze­mélyes érintkezését az írókká'. A CSKP KB ideológiai nsztályának feladatává tet­ték, hogy alakítsa meg az Írók aktíváját, akik részt vennének e szakaszra vonatko­zó fontos anyagok megtárgyalásában és előkészítésében s részt vennének a párt kerületi és járási akcióiban. Hendrych elvtárs ezután hangsúlyozta, hogy elsősorban a fiatal írókkal kell szo­ros kapcsolatot kialakítani és meg kell teremteni az előfeltételeket ahhoz, hogy közülük a legkiválóbbak a párttagok so­raiban érvényesüljenek. Az elnökség a mű­velődés- és tájékoztatásügyi miniszter fel­adatává tette, gondoskodjék arról, hogy ax írókat közvetlenül a helyszínen rend­szeresen megismertessék a szocialista épí­tés előrehaladásával és biztosítsa azt, hogy a művészek rendszeresen találkoz­hassanak a párt és az állam képviselői­vel. Ebben jelentős szerepet kell játszania a Művelődés- és Tájékoztatásügyi Minisz­tériumnak saját jóváhagyott koncepciója alapján. Helyes lesz kidolgozni az írók, főként az idősebb és fiatalabb nemze­dékhez tartozó írók egyéni alkotási és anyagi biztosításának részletes program­ját. E távlati programba elsősorban alko­tásaik értékelését, az alkotásban nyújtott segítséget, de ugyanakkor a lakáskérdés­ről, az egészségükről való gondoskodást is bele kell foglalni. Hasonló programot kell kidolgozni a kerületekben is. A CSKP politikai főiskolájának kultúr­politikai tanszékén helyes lesz összeállí­tani a kultúrpolitika hatékonysága felül­vizsgálásának komplex programját és az említett területről kiválasztott témákat a kandidátusi munkákra kiadni. Továbbá feladatul tűztük ki az új sajtó­törvény alkalmazásában szerzett tapasz­talatok értékelését 1967 végéig és olyan intézkedések megtételét, amelyek szem­léletesen hangsúlyozzák a főszerkesztők felelősségét és tekintélyét és emelik a ki­adói igazgatóság munkájának színvonalát. A CSKP KB elnöksége arra kötelezte az írószövetség vezetőségében levő kommu­nistákat, kezdjék meg a szocialista al­kotómunka sokoldalú fejlesztése koncep­ciójának előkészítését és a szövetség ál­talános helyzetének tisztázását. E célból helyes lesz a munkaértekezletek, Író-ol­vasó találkozók szervezése. Az előbbi fel­adatban a Csehszlovák Tudományos Aka­démia és annak illetékes intézetei venné­nek résst. A CSKP KB elnöksége továbbá javasolja Prágában és Bratislavában az írószövetség önálló fiókszervezetének lé­tesítését, hogy ezáltal a szövetség vala­mennyi tagja e kulturális központokban alapot nyerjen munkásságának fejlesztésé­re. Az Cstí nad Labem-1 és a plzeňi párt­szervekkel együttműködve itt az ideje elő­készíteni az írószövetség fiókszervezetei­nek megalakítását e kerületi városokban. Végül szeretném felhívni újból a figyel­met két alapvető gondolatra. Elsősorban elvi álláspontot kell elfoglalnunk mind­azokkal szemben, akik visszaélnek szocia­lista demokráciánkkal és megkísérlik alá­ásni annak alapjait. Nem lehetünk elnézőek az ilyen törek­vésekkel szemben, ős kl kell vennünk a talajt hirdetőik lába alól, mégpedig a rendszeres ideológiai munkával, a marxiz­mus—leninizmus továbbfejlesztésével, s a párt politikájának következetes érvényesí­tésével. Szeretném ismételten kijelenteni, hogy nem hagyhatjuk magunkat félreve­zetni, hogy az irodalmat és az irodalmi alkotókat összetévesszük az írók szerve­zetével s még kevésbé azokkal, akik a kongresszuson ellenzéki politikai platform­mal igyekeztek fellépni. Irodalmunk dön­tő többségében szocialista társadalmunk talaján állva annak érdekében kötelezte el magát. Igaz, ma nem volt alkalmam a dolognak ezt a részét kifejteni. Pártunk és szocialista államunk állásfoglalását bizonyítja azonban az a számos értékelés, amelyekben a művészi alkotók rendszere­sen részesülnek, erről tanúskodnak a mű­vészi alkotások szüntelenül bővülő előfel­tételei is. Ez a mi törekvésünk fő iránya. Az Írószövetség porondján megnyilvánult jelenségek és irányzatok nemcsak pártun­kat, szocialista államunkat, társadalmun­kat támadták, hanem ugyanakkor támadás volt művészetünk és irodalmunk ellen, a művészet és irodalom legsajátabb érdekei ellen. Ezért határozottan és egyértelműen elutasítjuk őket. Egyúttal valamennyi író­hoz fordulunk, akiknek pártunk és a szo­cializmus ügye drága, hogy a párttal együtt aktív hatást gyakoroljanak, első­sorban alkotómunkájulikal kötelezzék el magukat a köztársaság további fellendíté­séért, a szocialista eszmék győzelméért, szocialista irodalmunk felvirágoztatásáért folyó harcra. 1967. IX. 3(1

Next

/
Thumbnails
Contents